Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-11-12 / 46. szám

NÉHÁNY PIXXANAT A CSENDES ÓCEÁN PARTJÄN Gabriella Letavajová a privigyei Kárpátia gyümölcsfeldolgozó üzem egyik legjobb dolgozója. Az iivegtöltő gépnél dolgozik Letavajová és a fiatalok kollektívája felajánlották, hogy .,Az ifjúság millióiért“ akció keretén belül ötvenezer koronát taka­rítanak meg. Eddig már 50.000 koronát takarítottak meg. — Két kitüntetett munkacsoport A tornaijai járásban 127 hektár földterületet az ifjú­sági munkacsoportok dolgoz­nak meg. Bár ez a terület nem nagy, a fiatalok szép eredményeket értek el, Kü­lönösen kiválóan dolgoznak a runyai és hanvai állam: gazdaságban dolgozó fiatalok. A runyaiak Katona Lujza és Horváth Mária vezetésé­vel 28 hektáron gazdálkod­tak, ahol 4 hektár cukorré­pát, 6 hektár krumplit. 7 hektár takarmányrépát és 11 hektár kukoricát termeltek. A tervezett mennyiséget a cukorrépánál 194 mázsával (1 hektár 400 mázsa), a krumplinál 20 mázsával, a kukricánál 8 mázsával, a ta­karmányrépánál 125 mázsával lépték túl, ami 48.020 koro­na értéknek felel meg. A hanv^jak a kertészetben dolgoznak és a tervezett 72.000. korona helyett 96.000 bevételt értek el. A CSISZ tornaijai járási vezetősége a mezőgazdaság - ban dolgozó fiatalok járási konferenciáján mindkét cso­portot a CSISZ járási veze­tősége vándorzásilajával tün­tette ki. A bejeiek szintén,a kerté­szetben dolgoztak és 28.000 koronával lépték túl a terve­zett bevételt. Figyelemre­méltó eredményt értek el az oldalfaliak is, mégpedig az állattenyésztésben. A terve­zett tejhozamot eddig 5.000 literrel létpék túl s ezt a számot az év végéig 12.000- re akarják emelni. E szorgalmas fiatalok 117 ezer koronával járultak hozzá az „Ifjúság milüói“-hoz. Németh János Sajószárnya Győztek a magyar vasutasok ♦ Csány határszéli vasút­állomás versenyben áll a magyarországi hidasnémeti állomással. ♦ A vonatok indításában jobbak a magya­rok. ^ A mi vasutasaink a teherszállítás terén érnek el jobb eredményeket. Fon­tos a tapasztalatcsere. Rendszeresen negyedéven­ként összejönnek a csányr határszéli vasútállomás dol­gozói a magyarországi hidas­németi vasútállomás dolgo­zóival. hogy kiértékeljék a szocialista munkaverseny eredményeit. A legutóbbi ki­értékelést Csányban a mis-' kolci vasút küldöttségének jelenlétében hajtották végre. Az ünnepségen a két vasút- álomás főnöke megismertette a jelenlevőket a harmadik negyedév verseny-feltételei­nek teljesítésével. A tranzit­vonatok nem teljesítették a rájuk váró feladatokat, amint azt a grafikai görbe mutatja. Csány 51%-ot, Hidasnémeti pedig 56.2%-ot ért el. A vo­nat indításában a magyarok 88.7%-ot értek el, míg a csehszlovák vasutasok 80.1 százalékot. Mindkét vasúti állomás 100%-ban zökkenő nélkül bonyolította le a fpr- galmat. A magyarországiak a „tilos“ száma szerint 50%’- ot, míg a mieink 95.1%-ot értek el. A vendégek 7.9 ponttal ér­tek el többet, úgyhogy a harmadik negyedévben a vándorzászlót ők nyerték el. A legfontosabb, hogy a két vasútállomás kölcsönösen ki­cseréli tapasztalatait és a negyedik negyedévben ennek alapján megjavul a munká­juk. nokban helyezik el a szénsav- üzemet. Ahová csak nézünk, mindenütt serény munka folyik. Itt már a végső simításokat végzik, ott meg csak most kezdenek valami építkezésbe. AZ ELSŐ ALUMÍNIUM-TONNÁK Strebák mérnök műszaka alatt a fiatal olvasztárok már régeb­ben termeltek alumíniumot. — Halásek és Lomsky szerelők már. befejezték a legmodernebb, teljesen gépesített berendezésű exigéngyár felszerelését. Az új'gépek mellett haladunk el, megtekintjük a vibrációs és az elszívó berendezést, a gra- nulátorokat és más gépeket. Az üzem önálló oxigéngyárat állított, fel, hogy ne legyenek gondjai az oxigén beszerzésével, mert annak szállítása is veszé­lyes és nagy gondot okoz. AMIKOR A MINISZTÉRIUM DOLGOZÓJA KÉTELKEDETT A Ziar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés üzem hazánk egyik legfiatalabb üzeme. Nem­csak azért, mert rövid idő óta áll csak fenn, hanem a dolgozói kor szerint is egészen fiatalok. Pick vezető mérnök elvtárs mo­solyogva emlékszik vissza arra a termelési tanácskozásra, ame­lyen a minisztériumból is részt- vett egy elvtárs. Amikor a ven­dég bejött a tanácsterembe és az asztal mellett csupa fiatal­embert látott maga előtt, azt hitte, hogy az ifjúsági szövetség gyűlésére tévedt be és ezért bocsánatot is kért. Természetesen az üzem is át­ment a kezdet nehézségein, a legnagyobb gondot a munkások hiányos szakképzettsége okozta. Sokan az építkezési dolgozók közül is nekifogtak az alumínium termeléséhez. SEGÍTETTEK AZ URÁLIAK Az üzem vezetősége biztosí­tani akarta a szakképzett dol­gozók számát és a krasznotur- janszki uráli olvasztárokkal lé­pett érintkezésbe. Az üzemből jó néhányan kint jártak a Szov­jetunióban, hogy gyakorlatra te­gyenek szert. Milos Hrkal CSISZ funkcionárius is kint volt és Nemcsak Vietnamban, hanem nálunk is jól érvényesül az E. 25 jelzésű 2.5 köbméter földanyagot kívájó hatalmas buldózer. Nektek köszönhetjük urallak Hihetetlen, szinte elképzelhe­tetlen. A Léva-zólyomi vonalon minden utas a hatalmas mű felé szegzi tekintetét. Néhány év alatt a csendes Garam mel­lett hazánk legmodernebb kohó- üzeme épült fel. Nézzük csak meg közelebbről. A LEGMAGASABB PONTRÓL Bulik elvtárs, az üzem egyik legrégibb dolgozója csak rövid időt szentelhetett számunkra, annyira leköti a munkája, de készségesen felajánlotta, hogy végigvezet bennünket az üze­men. Korához képest fürge lép­tekkel tette meg az utat a 42 méter magas felvonó tétjére. Most az épület legmagasabb pontján állunk, mint egy han­gyaboly, úgy nyüzsögnek lent az emberek. — Amikor ide jöttünk, eze­ken a helyeken még vígan fut- károztak a nyulak és nézzen csak oda! Bulik elvtárs kezével rámuta­tott a nagy településre. — Alattunk hatalmas ipar­csarnokok emelkednek, néhol még üresek, de a legtöbb csar­nokban már komoly munka fo­lyik. Az építkezési vállalat ügyes kőművesei igazán rekord időben állították fel. Tíz nap alatt húz­ták fel a falakat. Ebben a csar­nagyon szívesen emlékezik visz- sza az ott töltött időre: ,,Nem tudom, mit adnék érte, ha a mi üzemünkben dolgozna Vla­gyimir Vasziijevics Goncsarov, aki három hónapon keresztül foglalkozott velem és bevezetett az alumíniumtermelés titkaiba. Mindig tudtuk, hogy a szovjet emberek igen készségesek, de hogy az uráliak milyen őszintén testvériesen viselkedtek velünk szemben, azt nem is tudom kellően szavakba foglalni. Min­denre megtanítottak, nem volt titkuk előttünk. De hiszen az üzem termékei majd megmutat­ják, hogy mit tudunk. Goncsarov mesterrel még ma is levelezésben állok. Ha tanács­ra van szükségem, mindig hoz­zá fordulok. A Komszomol szer­vezettel is meg kellene szilár­dítani a kapcsolatot. Nagyon sokat jelentene számunkra, ha átvennénk tapasztalataikat. Nemcsak Milos Hrkal, hanem az üzem többi dolgozói is azt mondják, hogy ha nem vették volna át a szovjet tapasztalato­kat, akkor nem tartanának olyan messze. Hogy köszönjük mindezt meg az uráli olvasztároknak? Hálán­kat a legméltóbban úgy fejezzük ki, hogy a nyomukban haladunk lés majd büszkék lesznek ránk. J. Z. A mezőgazdasági termelés szocialista üzemeiben végzett elemzések _ mindinkább cáfolha­tatlan bizonyítékokat szolgál­tatnak arra, hogy a CSKP és a kormánynak a termelés haté­konyságának fokozására irányuló határozatai és célkitűzései tel­jesíthetők. Örömteljes tény. hogy mező­gazdasági dolgozóink tudatában egyre mélyebb gyökeret ver a gazdaságosság érvényrejuttátá- sának szükségessége. Az utóbbi időben különösen az állami gaz­daságok dolgozóinál mutatkozik meg az a törekvés, amely az eddig kihasználatlan tartalékok feltárására irányul. Alapos elemzések után erre a megállapításra jutottak a ki- rályhelmeci Állami Gazdaság dolgozói is. Megmutatkozott, hogy a termelés különböző sza­kaszain nagy mértékben csök­kenthetik az önköltségeket és olcsóbbá tehetik az egyes ter­mékek előállítását, kitermelését. így született meg náluk az a bátor,, de indokolt, s egyben teljesíthető elhatározás, amely alapján az év végéig közel 1 millió koronával növelik gazda­sági eredményeiket. Például a tejtermlést a ta­karmányok gazdaságosabb fel- használásával több mint 53 ezer koronával teszik olcsóbbá. A növendékállatoknál az elhullás csökkentésével és az előirány­zott béralap arányos merítésé­vel 42 336 korona megtakarítást tűztek ki. A sertéstenyészetben a takar­mányozás költségeinek 1 kg hús előállítására számított 0.53 ko­ronás csökkentésével több mint negyed millió koronával teszik olcsóbbá a termelést. Célkitűzésük kihat a termékek minőségének fokozására is, ami az előzetes számítások alapján 70 ezer koronával növeli a gaz­daság jövedelmét. Nem feledkeznek meg az ál­lattenyésztés hasznossága növe­léséről sem. A tejhozam foko­zásával, a leválasztandó malacok és borjak számának emelésével a_ tervezettnél több mint 223 ezer koronával nagyobb jöve­delmet biztosítanak. Az említett lehetőségek ma már nemcsak célkitűzések, ter­vek, mert végrehajtásukért a gazdaság teljes munkaközössége nap, mint nap harcol a termelés különböző munkaszakaszain. A kitűzött feladattok teljesítése a gazdaság összes dolgozóinak szívügyévé vált. S igyekezetük nem eredménytelen. A szomotori üzemegység a Királyhelmcci Állami Gazdaság egyik. legproduktívabb gazdasági egysége, amely például már ok­tóber 15-ig teljesítette az egész­évi tejbeadást, s az év végéig terven felül több mint 100.000 liter tejet szándékszik juttatni közellátásra. Már a harmadik negyedév folyamán 48 828 ko­rona értékű tejet adtak be ter­ven felül. További 138 689 ko­rona értékű állati terméket szol­gáltattak be terven felül ebben a negyedévben. Molnár Lajos fejőgulyás ebben az időszakban 12,5 literes napi átlagot ért el. tehenenként és így terven felül 3 844 liter tejet termelt. Gyürek Ilona borjúgondozó is eredményesen teljesíti feladatát. A gondjaira bízott borjaknál 0.69 kg-os napi súlygyarapodást ért el, s a harmadik negyedév folyamán 243 kg-al teljesítette túl tervét. Sikora István, Francsák Béla és Szilágyi István a hízómar­háknál a tervezett 0.73 kg he­lyett napi 1.03 kg-os súlygyara­podást ért el, ami azt jelenti, hogy terven felül 2 524 kg hús­sal többet termeltek. így sorolhatnánk fel egymás­után azoknak a dolgozóknak neveit, akik magukévá tették az olcsóbb és többtermelés érvény- rejuttatásának szükségességét és lelkesedéssel teljesítik felada­taikat. Kárpáthy Zoltán ★ ★ CSEHSZLOVÁKIA „MOZI- NAGYHATALOM Hivatalos statisztikai források szerint hazánknak van a legsű­rűbb mozi-hálózata a világon. 1945 óta mozijaink száma meg­kétszereződött. Az állandó mo­zikon kívül százhúsz vándormozi működik az országban. Körül­belül 10 000 vetítőgép van az üzemi klubok, kórházak és isko­lák tulajdonában. Nemrégen kezdődött nálunk a szélesvásznú mozik berendezése. Eddig hu­szonhat ilyen mozi működik, de számuk már decemberre negy­venre nő és 1960-ig 300 széles­vásznú mozi lesz az országban. AZ ELSŐ EPERJESI TELEVIZOROK Lapunkban is hírt adtunk ar­ról, hogy az eperjesi rádióama­tőröknek sikerült biztosítaniuk az ostravai televízió fogását, egy a Lomnici-csúcson felállí­tott közvetítő állomás segitsé: gével. A gondot most már csak a televíziós készülék beszerzése és az antenna felszerelése okoz­za. Hogy erre se legyen sokáig gond, hétfőn, azaz november 11-én speciális, televízió készü­léket árusító üzlet nyílt meg Eperjesen, Valóra válható célkitűzések 12.500 kilométernyire Bratislarátol Bemutatjuk a legnagyobb teherszállító kocsinkat. Egyszerre 12.5 köbméter földanyagot szállít. Maga az „autócska“ 10:500 kilogrammot nyom és a detvai, podpoljankai gépüzemekben készült. Most kedves olvasóink csuk­játok be egy pillanatra szeme­teket. Egy „kis“ kirándulást teszünk. ... A Csendes Óceán partján vagyunk. Halljuk a tenger mor- moíását. Csehszlovákia 12.000 kilométerre van innen. Miért jöttünk el ilyen messzire? Néz­zetek csak szét. Előttünk Hon- gai és Camphe városok. Észak­keletre vagyunk Hanoitól. Igen helyes. Eltaláltátok, Viet­namban vagyunk. Figyeljétek meg a tenger­parti sziklákat, még köd borul a tájra. Megérkeztünk kirándulásunk célpontjához. Nem messze ezek­től a szikláktól a föld mélysége óriási gazdagságot rejteget, itt van a világ legjobb szene- az antracit. A bányafolyosók sok kilométer hosszúak és 80 méter mélyek. Felszínen termelik a szenet. A technikájuk még na­gyon kezdetleges. Miért mesélem el .mindezt? Csend van, halljátok, hogy dol­gozik a buldózer? És mi tűnik fel rajta? Nézzétek csak meg közelebbről? Na most, ugye már felfedeztétek a Skoda jelzést Bizony ez a mi E 25 jelzésű buldózerünk. Az Unicovsky gép­gyárban készült. A lapátja egy nerol két és fél köbméter föld­anyagot1 emel ki. Szép adag. Jó néhány ilyen buldózer ju- to.tt el tölünk Vietnamba. Büszkén és szorgalmasan vég­zik munkájukat. Nagyon nehezek itt a feltételek. Most van éppen az esőzések időszaka. Néha ár­nyékban 55 fok a meleg, a na­pon pedig 60 fok. De a gépek jól érzik magukat és ezt főleg a szerelőknek, a plzeni Vladimír Ii.jics Lenin üzem szerelőinek Zdenek Smidl és Jozef Richter- nek köszönhetik. A gépek nagy segítséget nyújtanak a vietnami nép szá­mára a haza felújításában és felépítésében. Most már kinyithatjátok sze­meteket, befejeztük elbeszélé­sünket a mi univerzális buldó­zerünkről, amely öregbíti a cseh­szlovák ipar nevét. J. M. ♦ A garammenti legfiatalabb olvasztárokról. ♦ Kohóüzem, melynek helyén még nemrég nyulak futkároztak. ♦ Az uráli olvasztároktól tanultak.

Next

/
Thumbnails
Contents