Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-11-12 / 46. szám

A Merkantil nyomdát, ahol az Oj Ifjúságot is nyomják az idén is Vörös zászlóval tüntették ki jó munkájáért és ez a kitüntetés az eddiginél is jobb teljesítményre sarkalja a nyomda munkásait. VITA A PÁRT LEVELÉRŐL A párt levelének megtárgyalására gyűltek össze nemrég a magyarbéli CSISZ tagok. Lelkesen siettek a fiata­lok erre a gyűlésre, és megtárgyalták a levéllel kapcsolatos, ifjúságunkra váró feladatokat. Az alapszervezet vezetősége komoly hiányokat észlelt a magyarbéli fiatalok munkájában. Megbeszélték a párt le­velének alapján, hogy miképpen való­sítsák meg a faluban a fiatalok között a magas eszmei és politikai nevelést. Főleg ezen a téren kezdik majd a legközelebb intézkedéseket a munka megjavítása érdekében. Különösen nagy súlyt helyeznek az oktatási év- minél sikeresebb lefolyására. A fiata­lok, hogy még jobban megismerked­hessenek pártunk és a munkásosztály harcaival, megismerkedhessenek azzal és tudomásul vehessék, hogy a fiata­lok ma mennyivel jobban élnek a népi demokratikus rendszerben mint a bur- zsoá köztársaságban, ezért beszélge­téseket rendeznek az idősebb pártta­gokkal, munkásharcosokkal, akik felvi­lágosítják majd a fiatalokat ezekről a kérdésekről. Felveszik a harcot a magyarbéli CSISZ tagok a huligánok ellen is. Bár a faluban ez nem súlyos probléma, de az utóbbi időben kisebb mértékben elterjedt az itteni fiatalok között is a durvaság, a trágár, illetlen beszéd, némely esetben a jampeces öltözkö­dés, amely könnyen a huligánsághoz vezethet. Ennek megfékezése érdeké­ben előadássorozatokat rendeznek, a szerelemről, a barátkozásról, az illem­tanról és viselkedésről. A helyi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság segítségével gyönyö­rű kultúrházat kapnak nemsokára a magyarbéli fiatalok. A kulturház épí­tésének befejezése után nagy mérték­ben fellendítik a kultúrális tevékeny­séget is a tahiban. S hogy méltóan készüljenek pártunk XI. kongresszu­sára, a magyarbéli fiatalok 500 brigád- órát dolgoznak le a kulturház épít­kezésénél. A szövetkezetben 200 bri­gádórát dolgoznak majd le. A fiatalok közül új EFSZ tagokat is szereznek majd. A párt levele igen nagy hatás­sal van az ifjúságra, köztük a magyar- béli fiatalokra is és a levélben kitű­zött irányelvek szerint végzik el a rájuk háruló feladatokat. Fülöp Péter Txaldotbsok Uö&áté Ml LESZ A PÉNZJUTALOMMAL? Köd borult a világra, amikor a hegy étéi truk toros -brigádközpontra értem. Méltóan ünnepli az idő min­denszenteket, ezt a gyászszalagos ün ■ népét. Gondoltam is, hogy a brigád­központon sem lesz talán senki, bi­zonyára gyertyaégetésre készülnek. De a brigádközponton eszébe sem volt senkinek az ilyesmi, keveset törődnek itt a temetővel. Dolgozunk még ma is. Jogadott Bíró Pál, a brigádvezetö. A központhoz tartozó szövetkezet agro- nómusai jöttek aztán sorba a havi elszámoásokat elintézni, mivel éppen elseje van. így legalább több alkalom nyílt a tereferére is. Nemcsak most, hanem aratástól fogva minden vasárnap dolgoztak a traktorosok. Sokszor éjt nappallá téve iparkodtak, hogy hamarabb befejezze­nek valami fontos munkát. Különösen szeptember 15-tól október 1-ig volt az igazi fogdmeg idő. Ebben a két hét­ben versenyeztek egymással a brigád- központok, hogy a nyári idényt siker­rel zárják. Ogy nézett ki a dolog, hogy a dunaszerdahelyi gépállomás nem teljesítette volna a nyári mun­katervet, ha nincs ez a kéthetes ver­seny. A hegyéteiek úgy nyomták a gombot és pontosan az ö teljesítmé­nyüket számbavéve teljesítette 102 százalékra a Dunaszerdahelyi gépállo­más az idénytervet. Be is ígérte az igazgató nagylelkűen az 5.000 koronát a legjobb traktorosoknak, brigádveze­tőknek. Ezt a pénzjutalmat már a verseny kezdetén kilátásba helyezte, de még ma is adós vele a gépállo­más. Pedig a jó traktoristák és bri­gádvezetők várják a jutalmat és nincs abban szégyen, ha várják, de az igaz­gatónak is el kellene már intézni, hogy tovább is bízianak benne és szavahihető embernek tartsák. IFJÚSÁGI BRIGÁD? Szitás Terivel, a brigádközpont gaz­dasági vezetőjével is vitatkozunk. Az jött szóba, hogy a hegyétei brigád- központot miért nevezik ifjúsági bri­gádközpontnak. Ö már három éve itt dogozik, CSISZ tag és elmagya­rázta, amit én nem értettem. Meg­tudtam, hogy három éve nyilvánítot­ták ifjúsági brigádközpontnak a he­gy éleit. Sok fiatal dolgozott akkor itt, és válóban megérdemelte ezt a nevet. De azóta sem jött ám feléjük senki a CSISZ részéről! Sem a járási titkár­ságról, sem a gépállomás üzemi szer­vezetéből nem látogatták meg őket. Különben is a gépállomáson az üzemi szervezetnek inkább már csak a neve van meg és annál kevesebbet törődik a vezetőség a brigádközpontokkal. — Megelégedtek azzal, hogy létezik egy ifjúsági brigád és minden gyűlésen, konferencián ezzel érveltek. Ezt mond­ják még tatán ma is, pedig ami azt illeti, már régen nem ifjúsági brigád- központ, mert már csak néhány C'FISZ tag van itt, a fiatalok bevonultak katonának. Ez azonban még mindig nem hiba, a baj ott kezdődik, hogy eddig senki nem törődött velük a CSISZ részéről, tehát ezentúl a bri­gádközpontokkal is foglalkozzon az üzemi szervezet vezetősége. A CUKORRÉPA BIZONYÍT Bíró Pállal, a brigádvezetővel aztán arról vitatkoztunk, hogy minőségileg is jól dolgoznak-e. Sokat szántani le­het, de vajon a megszántott területen jó-e a termés, és emelkednek-e a hektárhozamok azokban a szövetkeze­tekben, amelyek a brigádközponthoz tartoznak? Ez a célunk, hogy így legyen — állapította meg Biró Pál. Es aztán így is van, bebizonyították a jelenlevő agronómusok. Például Hegyétén és Balázsfán az idén arra van kilátás, hogy többet fizetnek ki az évvégi zárszámadáskor a tagoknak, mint aho­gyan előre tervezve volt a szövetke­zetben. Az albári szövetkezet szintén mérföldes lépésekkel, fejlődik, külü- nösen amióta új agronómus van a szövetkezetben. Albáron 14 vagon cukorrépát kellett volna termelni a szövetkezetnek a terv szerint s ehe­lyett 76 vagonnal szállít olt ók be. A balázsfai szövetkezetnek 35 vagon volt a cukorrépa terve, és kereken 100 vagon répát adtak át. Egy-két számadat csak, de máris fényt dérit, hogy a termelési eredmények is egyre magasabbak azon a földterületen, amit a hegyétei traktorosok dolgoznak meg. A JÓ TANÁCS ÉDES KALÁCS Keviczki Ferencet nézzük meg, ho­gyan szánt a balázsfai határban. Ép­pen cukorrépa alá forgatja a földet A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepségei PR Aga A prágai Öváros-tér zsúfolásig meg­telt a nagy ünnep előestéjén Prága lakósságával. Már jóval az ünnepélyes manifesztációs gyűlés kezdete előtt tódultak a térbe torkoló összes utcák­ból a prágaiak tömegei. Ügy áradtak ki az emberek a térre, mint egy ha­talmas emberfolyó, melyet egyetlen gondolat fogott össze, megemlékezni a Nagy Októberről. Pontosan 16 órakor elkezdődött az ünnepség. Üdvözlő éljenzésbe olvadt a csehszlovák és a szovjet himnusz. Antonin Krucek elvtárs, a CSKP Drá­gái városi bizottságának vezető titkára nyitotta meg az ünnepi manifesztációt. Üdvözölte a jelenlevőket, a CSKP KB politikai Irodájának tagjait, a kormány tagjait, a Nemzeti Front képviselőit, köz-tudományos és politikai életünk küldötteit, a manifesztáció összes résztvevőit. Meleg tapssal üdvözölték I. T. Grisint. a Szovjetunió prágai rendkvüli nagykövetét és a népi de­mokratikus országok képviselőit. A szovjet népet és a gvőzttes szocia­lista forradalmat üdvöziö jelszavakkal hatalmas- éljenzéssel többször megsza­kították Václav Kopecky elvtárs, mi­niszterelnök-helyettesnek, a CSKP KB politikai irodája tagjának ünnepi be­szédét. A lelkesedés tetőfokra hágott, amikor I. T. Grisin, a Szovjetunió rendkívüli nagykövete emelkedett szó­lásra. BefejezésüJ Oleg Homola, elv­társ, a CSSZBSZ központi titkára fel­olvasta a prágai nép üdvözletét a Szovjetunió nemzeteinek, amit a mani­fesztáció résztvevői leírhatatlan ujjon- gással fogadtak. BRATISLAVA A bratislavai dolgozók tízezrei gyűl­tek össze szerdán délután az ünnepi díszbe öltözött Sztálin téren, hogy megünepeljék a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jubiláris évfordulóját. A nagy Sztálin teret betöltő több mint százharmincötezer manifesztáló lelkes éljenzéssel fogadta a dísztribü­nön megjelenő politikai, köz- és kul­túrál;» éictünk képviselőit, az? SZLKP KB irodájának tagjait, a Szlovák Nem­zeti Front Központi Bizottságának, a Szlovák Nemzeti Tanács, a Megbízot­tak Testületé elnökségeinek tagjait, M. J. Kapran elvtársat, a Szovjetunió bratislavai főkonzulát és a bratislavai konzuli testület többi tagjait, a szov­jet hadsereg s a Magyar Népköztár­saság dolgozóinak küldöttségeit. Az ünnepi beszédet Rudolf Strohaj, az Szr.KP KB irodájának tagja a Megbízottak Testületének elnöke tar­totta. Szavait a manifesztálók örök időkre a Szovjetunióval felkiáltásokkal szakították gyakran félbe. S amikor Kapran elvtárs lépett a mikrofonhoz, a manifesztálók lelkesen üdvözölték a nagy szovjet nép képviselőjét. A Szovjetunió iránti barátságunkat, hűségünket manifsztáló dolgozók sze­retetteljes lelkesedéssel köszönték meg a szovjet nép küldöttének beszédét. Utána Mikulás Huba- a Nemzeti Szín­ház művésze felolvasta a manifesztá- ció résztvevőinek a Szovjetunió népé­hez küldött üdvözletét. A Nagy Októ­ber 40. évfordulóját ünneplők tíz- és tízezrei karfellendítéssel hagyták jóvá ezt az üdvözletét, melyet Kapran elv­társnak, a bratislavai dolgozók nevé­ben Rudolf Strehaj adott át. A szép és lelkes manifesztáció a Szovjetunió, a párt, a népek közötti testvéri békés együttélés éltetésével, az Internacionále eléneklésével ért végett. A november 6-i ünnepség ezzei még nem fejeződött be. Este 5 órakor » Gottwald térről megindult az ifjúság nagy lampionos menete és amikor a menet a Hviezdoslav térre ért, a du- naparton megkezdték a tűzijátékot. Lelkes ünnepléssel, lelkes hangulatban köszöntötték 'Bratislava dolgozói no­vember 7. előestéjén a nagy forra­dalmi győzelem jubiláris évfordulóját. Évzáró taggyűlés Nagytéren A nagyiéri állami gazdaság üzemi CSISZ szervezete az utóbbi időben nem fejtette ki a tőle megszokott tevé­kenységet. Kicsit aláhanyatlott a mun­kája s erre ráeszméltek a-fiatalok is, segíteni akartak a bajon. Az évzáró taggyűléstől remélték a bajok orvos­lását, ami nagy részben sikerült is. Ez is egyik oka volt, hogy a fiatalok ünneplőbe öltözve, siettek az évzáró taggyűlésre. A beszámolóban az üzemi szervezet tevékenységét nagyon helyesen érté­kelté«. A múlt évben a járási alkotó­versenyen az üzemi szervezet a har­madik helyezést érte el. De a beszá­molóból több eredmény is kiviláglott. A vita folyamán a fiatalok elhatároz­ták, hogy olvasókört alakítanak és készülnek a Fucsik jelvény megszer­zésére. Megszervezik az alapfokú poli­tikai kört is. Rövid kultúrfellépéseket és egv hosszabb színdarabot is beta­nulnak és újra résztvesznek az ifjú­sági alkotóversenyen. Az üzemi mun­kaiskolát mindannyian látogatják majd, hogy bővítsék szaktudásukat. Előadásokat szerveznek a szerelemről, a házasságról és különböző tudomá­nyos kérdésekről. Gubicza Imrét választották a tagok elnöknek a szervezet élére. A vezető­ségben ott látjuk még Lovas Irént, Olajos Líviát, Horváth Pétert és Olajos Sándort. Ezek a fiatalok az állami gazdaság legjobb dolgozói közé tartoz­nak. Ilyen fiatalok kerültek tehát a nagyiéri üzemi szervezet élére, meg is van a remény, hogy újra visszaszer- zik jó hírnevüket. Az évzáró taggyű­lés után tánccal egybekötött teaestet rendeztek és vidám hangulatban telt el az est. Martincsek Rudolf Baráti levelezés Az érsekújvári 11 éves magyar kö­zépiskola eszperantó köre is szép kö­telezettséget vállalt a Nagy Október tiszteletére. Segítenek a Csemadok új épületének felépítésében és tevékenyen vesznek részt a kulturális munkában. Ami a legszebb vállalás mindannyian megtanulnak annyira oroszul beszélni, hogy levelezhessenek a moszkvai isko­lák tanulóival. Amíg nem bírják az orosz nyelvet tökéletesen, addig esz­perantóul fognak levelezni. Az isko­lánk egyik legtehetségesebb tanulója Kopasz Csilla már meg is írta a leve­let a Szovjetunióba. Kopasz Csilla után azután többen fellelkesültek és a napokban több levelet írtak tanu­lóink a szovjet iskolásoknak. Geleta Ernő, Perbete. és előhántold, altalaj lazítóval szerelte fel az ekét. Egész finom szántás amit csinál, így szántanak a CSISZ tagok — mondja a brigádvezető. Néhány percig beszél velünk és máris ugrik jel a lánctalpasra, huzatja vele az ekét-, öröm nézni ezt a szép tábla főidet, amit már kétszer meg szántot­tak és trágyáztak is. De ha még a répa alá szánt kálium adag egy részét ősszel kiszórnák a földre, még nagyobb lehetne a hektárhozam — állapította meg Bíró Pál. így tanultam én ezt az iskolában — teszi hozzá, de az agronómus nem akar belemenni és én nem tehetek ez ellen semmit. Pedig ez hasznos dolog lenne, mert a kálium lassan hat, időbe kell elbomlania, hogy a növény tavasszal fel tudja venni. Tehát mindenről a brigádvezetö sem tehet, még akkor sem, ha a jó taná­csot nem fogadják el. F.zt pedig te­kintetbe kell venni azoknak is, akik egy brigádközpontot bírálnak. BAGOTA ISTVÁN Naoról-napra többen olvassák nálunk a szovjet irodalmat. Dr. ing. Karol Chud"-m 'ka és ing. Milan Savlík is a szovjet műszaki könyvek között válogatnak és értékes könyveket vásárolnak. Az Eiger dráma » ♦» +»­Elutasító, zord méltósággal mered előttünk égnek a 3970 m magas Eiger északi fala. — Szakértők az egész alpesi vidék legnehezebben megmászható fa­lának mondják. Kerek kétezer méter magas a jéggel és hóval páncélozott 70 fok átlagos lej­tésű sziklafal. Míg lent a fal lábánál mezte­len sziklák uralják a terepet, a középső szakaszon három egy­mást követő jégmező fenyegeti a hegymászót. 1957 augusztus 3-án, szomba­ton hajnali 2 órakor négy férfi kelt útra a végzetes alpesi fal felé, anélkül, hogy szándékuk­ról értesítettek volna valakit. Két német — a 27-éves Günt­her Nothdurft, 26-esztendős barátjával, Goetz Maier-rel és két olasz, a már 44-éves Ste­fano Longhi, honfitársával, a 29 esztendős Claudio Corival. Au­gusztus 7-én, szerdán, miután már az ötödik éjszakát töltöt­ték a falon, megjelentek az első jelentések a négy túristíról, akiket senki se ismert. Pénteken, augusztus 9-én ko­ra reggel a svájci mentőszolgá­lat repülői szállnak fel, végig­pásztázzák a falat és egy em­bert fedeznek, aki látszólag le­zuhant és két kötélen biztosítva, magára hagyva lóg a falon. Há­rom társát is felfedezték, amint a csúcs felé igyekeztek. Közben már szombat van, au­gusztus 10. Az immár már he­tedik éjszaka a sziklában fogva tartott hegymászók megfigye­lése csak 15.30 óráig lehetséges, azután újra köd borít el min­dent. Vasárnap reggel fél tízkof ér fel a csúcsra a mentők első cso­portja. Lehorgonyozzák a szik­lába az rréhodronyokat. — A repülők közben továbbra is megközelítik a falat és észre­veszik, hogy a két kötélen függő sebesült — az olasz Longhi — élénken integet. A völgyből táv­csövek és rádió segítségével irányítják a lefüggeszkedést. — Rövid tájékozódási kísérletek után a müncheni mentőszolgálat egyik tagja 350 m-re ereszkedik alá és a legnagyobb meglepe­tésre a másik olaszra — a fiatal Cortira bukkan, aki se­besülten, teljesen kimerülve, fekszik német társai által hát­rahagyott kis piros sátorban. A müncheni alpinista a hátára kötözi kőomlástól a fején sérült olasz sporttársát és egyórás, végtelenül megerőltető munka árán felhuzatja magát terhével a csúcsra. Az Eiger-fal egyik áldozatát megmentették. A németeknek nyoma veszett. A mentést hétfőre kell halasz­tani, miután 14.15-kor erős hó­vihar indult meg. Másnap szakad az eső. a csú­cson gyülekezők bőrig áznak, a mentést folytatni lehetetlen. Mi van a németekkel? Tálán egy sziklahasadékban várakoz­nak halálra fáradtan? Él még Longhi, aki magára hagyatva, tehetetlenül kénytelen magát a széltől cibáltatni? Kedden, 13-án ködös, hideg az idő. A pillanatokra felszakadó köd alatt itt-ott felismerhető a 3500 méteres magasságban mozdulatlanul függő Longhi erő­sen behavazott alakja. Biztosan megfagyott már. Abba kell hagyni a mentési kísérleteket és a csoport csúcson maradt nagyobbik része is viss/rftér Grindelwaldba. Ilyen körülmé­nyek között 12 napot kibírni, képtelenség. A németek sorsa is kilátástalan, vagy megfagytak, vagy lezuhantak. Az augusztusi dráma óta nem történt kísérlet újabb megmá­szásra, szegény Longhi magára hagyatva lóg a falon. I

Next

/
Thumbnails
Contents