Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-11-05 / 45. szám

Bratislava lázasan készül a Nagy Októberi Forradalom, 40 évfordulójának megün­neplésére. Díszítik az utca- < kát, kirakatokat, zászlódíszbe öltözik a város. A középük»- ( teken transzparensek, felira tok hirdetik a forradalom di­csőségét. Készül a város az 1 ünnepi manifesztációra. A: kirakatrendezők és díszítők < úgyszólván éjjel-nappal dol­goznak a díszítéseken. Szabó * József kirakatrendező az egyik textiláruház kirakata-1 ban foglalatoskodik és min-1 den Ízlésével azon van, hogy * megfelelő képet helyezzen el | a kirakatban. f­Az országos vitához TETTEKKEL JÁRULUNK HOZZÁ A CSISZ KB ELNÖKSÉGE A CSISZ TAGOKHOZ ÉS AZ EGÉSZ IFJÚSÁG­HOZ összeült a CSISZ KB elnöksége és megtárgyalta a CSKP KB levelét, me­lyet hazánk dolgozóihoz intézett és egyidejűleg foglalkozott az Ifjúságnak a tárgyalásánál való részvételével. A CSISZ KB melegen fogadja ezt a le­velet, amely további bizonyítéka an­nak, hogy a párt, mint már a múltban is a dolgozók kérdéseit szoros össze­függésben az összes emberrel oldja meg. A levél tartalma minden polgár, minden fiú és leány legbensőbb érde­keit érinti, mert megmutatja, hogy hazánkban miképpen kell sikeresen betetőzni a szocialista építést. A CSISZ KB elnöksége felhívja a CSISZ összes tagjait a szervezetlen ifjúságot is, hogy ismerkedjen meg a CSKP KB levelével és a megtárgya­lásánál mindenütt érvényesítse kezde­ményezését. A CSISZ szervezetei gyű­léseken és beszélgetéseken is ismer­tesse meg az ifjúságot a levél tartalmával, hívjanak meg idősebb, tapasztalt dolgozókat is, magyarázzák meg a fiataloknak a párt és a kor­mány politikáját. Az a lényeg, hogy a fiúk és leányok az összes munkahelyen, a szakszerve­zeti és nyilvános gyűléseken, minde­nütt ott, ahol a levélről tárgyalnak, kezdeményező javaslatukkal észrevé­teleikkel jöjjenek arra vonatkozólag, hogy miképpen lehetne a CSKP által kitűzött bátor merész feladatokat még ^gyorsabban és sikeresebben teljesíte­ni. A fiatalok legszebb felelete a párt szavaira az építő tettefy lesznek. Az ifjúság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt indítanak és azon fognak iparkodni, hogy jobban és többet és jobb minőségben termel­jenek, emelni fogják tudásukat és ki­bővítik ismereteiket. A CSKP KB levelének megtárgyalása a legjobb alkalom arra, hogy a CSISZ KB VII. plenáris ülésének határozata szellemében elmélyítsük a fiatalok politikai nevelését. A CSISZ szerveze­teinek megvan a lehetősége ahhoz, hogy a fiataloknak rendszeresen és érthetően megmagyarázza a gazdasági és politikai problémákat és gondolko­dásra késztesse őket munkájuk és hiányosságaik felől és a szövetség tagjait, valamint a szervezetlen ifjú­ságot aktív tevékenységre nyerje meg. A levél megtárgyalása és a nép alapos felkészülése a CSKP XI. kong­resszusára járuljon hozzá a CSISZ nevelő tevékenysége megjavításához és hazánk életében az Ifjúság felada­tainak emeléséhez. A CSISZ KB elnöksége T5űzben születtek (A Komszomol lapjaiból) Moszkvában a fiatalok gyakran fel­keresik azt az egyszerit, földszintes kis épületet ott a Krasznaja Presznya Bolsevik utcájában, az öreg kársak és juharfák alatt. Ezerkilencszáztizenhét- ben ebben a házban dolgozott a Munkás Ifjúság Szociaista Szövetségé­nek kerületi bizottsága. Itt készültek fei a Presznye első komszomolistái a fegyveres felkelésre. S egy régi kommunista, az ősz Szergej Pavlovics Szimonov, három orosz forradalont hőse, szívesen elbeszéli a látogatóknak a nagy napok krónikáját. Hallgassuk csak... Azon a napon a presznyei szürke kis ház műhelyre hasonlított. A lá­nyok vörös zászlókat varrtak, a fiúk jelmondatokat írtak, transzparenseket készítettek. Egy nyurga fiú. Anatolij Popov, a Munkás Ifjtíság Szocialista Szövetségének kerületi titkára, jélre- simította homlokából a szőke fürtö­ket, kivette egy zömök legényke ke­zéből az elkészült jelmondatot és elégedetten olvasta: „Minden hatalmat a szovjeteknek". ,.. Borús reggel volt. Szemerkélt az eső, de a pártbizottság udvarát és a szomszédos kis utcát megtöltötték a fiatalok. Mindenütt fejkendők, sport­sapkák — és alattuk izgatott arcok, ragyogó szemek. A pártbizottság épü­letéből kihozták a vörös zászlókat, a fiatalság felsorakozott, valaki rá­zendített egy forradalnii dalra. Meg­kezdődött a tüntetés. A menet elha­ladt a munkások viskói mellett, és Moszkva központjában, a Szkobelevsz- kaja téren egyesült a többi kerületből érkezett oszlopokkal. A gyűlésen fel­szólaló fiatal munkások a kapitalista rabság felszámolását követelték. Zú­gott, dübörgőit a téren át a menny­dörgésszerű kiáltás: „Minden hatalmat is szovjeteknek ... Ezekben a mozgalmas napokban a presznyai kis házban éjjel-nappal dolgoztak az emberek. Egy taggyűlé­sen Popov felolvasta Lenin „Egy kí­vülálló tanácsai" című cikkét. S a fia­talok azonnal azzal a kéréssel fordul­tak a pártbizottsághoz, fegyverezze fel őket. Egy ház pincéjében meg­szervezték a katonai kiképzést. Anya Litvejko és Tanya Hibakova lányokból álló egészségügyi osztagot szerveztek. Október 26-án és 27-én éjjel aPresz- na Forradalmi Bizottsága határozatot hozott: fegyvert kell fogni a fehér­gárdisták és hadapróiskolások ellen. És október 28-a reggelén a kerület fegyveres táborrá alakult. Az ellenség kegyetlen és alattomos volt. Popovot egy este elfogták a junkerek és tár­saival együtt géppuskák elé állították őket. Egy fiatal tiszt, aki a gimná­A 293-as í&átná mozdony A Októberi Forradalom történetébe be kell írni ezt a kis mozdonyt is, annak ellenére, hogy nem ez járta be először a Gobi sivatagot, nem győzte ie a szibériai hegyek emelkedőit, sőt még sohase vontatott maga után háló- és étkezőkocsit. Egy egész kis, sze­rény mozdonyról van szó, amely sze­mélyvonatokat szállított Petrohradból északra a helyiérdekű vasúton. Tulajdonképpen ma már nem kor­szerű mozdony. Ha ma látnátok, mo­solyognátok rajta. Az ilyen mozdony már rég lejárta magát. Lehet, hogy még az utóbbi időben használták. Lehet, hogy itt-ott még segített a te­herkocsik tolatásánál, vagy esetleg elvontatott egy ócska vagont. De egy­szer csak mégis nyugdíjba kellett, hogy menjen. Nyugdíjba, és nem az ócskavas közé. De a kis mozdonyt újból átfes­tették vörös és zöld színeket kapott. Válaszolnak a felsőturiak A felsőtúri fiatalok is szép kötelezettségvállalásokkal ün­nepük a Nagy Októbert. A kö­telezettségvállalásokon kívül, amiről már beszámoltunk, elha­tározták, hogy válaszolnak a ruzindoli fiatalok felhívására is. Válaszuk a következő. Nálunk Felsőtúron nemrég alakult meg az EFSZ. Hatvanhárom kis- . és középparaszt írta alá a belépési nyi­latkozatot és a fiatalok is úttörői vol­tak a szövetkezet megalakításának. Több mint 370 hektár földön gazdál­kodik a szövetkezet. Kicsit nehezen értették meg a fel­sőtúrlak a szövetkezet előnyeit, de most már világossá vált előttük és napról-napra többen lépnek be az EFSZ-be. A belépőkhöz csatlakoztak a fiatalok is, akik a CSISZ alapszerve­zettel együtt mindig segítségére lesz­nek a szövetkezetnek. Ifjúsági munka­csapatot alakítunk és vállaljuk a ru­zindoli fiatalok felhívását, az új szövetkezet megsegítésében. Az őszi munkákban 400 órát dolgozunk. Min­den felsőtúri fiatal látogatja majd a szövetkezeti munkaiskolát, hogy ott gyarapítsa a szaktudását. Kultúrmű­sort rendezünk a szövetkezet problé­máival kapcsolatban, amelynek kere­tében rámutatunk az előforduló hibák­ra. Továbbra is folytatjuk a tagtobor­zást a szövetkezetbe, főleg a fiatalok soraiban. így segítjük az újonnan alakult szövetkezetei, amely már nagy ütem­ben dolgozik és szépen ftilynak az őszi vetés munkálatai. A fiatalok egy­öntetű elhatározással kapcsolódtak a ruzindoli CSISZ tagok felhívásához. KISS ISTVÁN Felsőtúr ziumból ismerte Anatolijt, felismerte öt, odaszólt a többieknek: — Ezt elsőnek löjjétek agyon. Bol­sevik, az apja is az. Eldördültek a gépfegyverek. Mintha lekaszálták volna, úgy hul­lottak az emberek. Anatolij és szom­szédja hirtelen a földre vetették magukat és szerencséjük volt: csodá­latos lélekjelenlétük megmentette eket a halált hozó golyóktól. A későbbi harcokban Anatolijt egy vörösgárdista osztaggal a moszkvai szovjet védelmére küldték. Az osztag harcolva hatolt előre a Povarszkaja utcáig. Valahol hirtelen megszólalt egy géppuska. A fiatal vörösgárdisták lehasaltak. Ojra és újra próbáltak előretörni, de újabb és újabb géppus­kasorozatok állították meg előrenyo­mulásukat. A géppuskát ártalmatlanná kell tenni, különben nem jutnak to­vább. Ez világos volt. De a tílzfész- ket sehogy sem tudták felfedezni. Hirtelen egy zömök, 14 év körüli fiú futott hozzájuk. — Bácsi — kiáltotta az egyik ka­tonának — mi rájöttünk: innen a haranglábtól Tőnek. A tüzérek beirányozták az ágyúkat. A lövéstől csörömpölve hullottak ki a szomszédos ház ablakai. A harang­lábat elborította a füst. S amikor a gárdisták rohamra indultak, a gép­puska már hallgatott. — Derék gyerek vagy! — dicsérték a katonák a kis felderítőt — Hogy hívnak ? — Miska Sarikov. Szergej Pavlovics széles mozdulatot tesz a kezével. — Látjátok, így volt. Harcolt min­denki. Az idősebbek mellett a kom- szomolisták — sőt mint ez a kis Sarikov a maga módján — még a gyerekek is. De érdemes volt. November 3-án a vöröskatonák el­foglalták a Kremlt Moszkvában győ­zött a Szocialista Forradalom ... (Colikov és Lopatyin elbeszélése nyomán.) Hogy milyen körülmények között, azt majd Jalava mozdonyvezető mondja el. 1917-ben a júliusi események után az ellenforradalmárok támadni kezd­tek. Lenin kénytelen volt illegalitásba vonulni. Augusztus végén, amikor nz éjjelek már hűvösek voltak, néhány elvtárs jelent meg nálam. Sok min­denről beszélgettek, a végén megkér­dezték: „Te, idefigyelj, te vén össze­esküvő, nem vinnél át egy ..öreg” utast a folyó másik partjára? De arra figyelmeztetünk téged, hogy ez fele­lősségteljes és veszélyes munka. Természetesen vállaltam és a legap­rólékosabban megbeszéltük, hogy Ilji— eset miképpen juttassuk át a határon. 1917 augusztus 22-én a vonat pon­tosan menetrend szerint hagyta el Petrohradot. Raiwol irányába haladt. Amikor Udelnyj állomáshoz körülbelül 10 versztnyire Petrohradon tűi jutott, figyelmesen a sötétséget néztem. Egy­szer csak egy középnagyságú, zömök embert pillantottam meg, aki ügyesen a mozdonyba ugrott. A férfinek sapka volt a fején és a petrohradi munkások szokott öltö­zéke. Simán volt borotválva. Lenin volt. Barátságosan üdvözölt és letette felöltőjét, néhány tréfás szót váltott mozdonyvezető társamhoz, de amikor észrevette, hogy egy szót sem ért oroszul, elnevette magát és beugrott a szénkocsiba. Megveregette a fütő vállát és azt mondta neki, hogy nyu­godtan a helyén maradhat és dohá­nyozhat. Felmászott egy nagy fahal- mozra és szokatlan ügyességgel aprí­tani kezdte a fát Iljicset egészen Terioki állomásra vittük be. Bieloostrov állomáson rend­szerint igen szigorúan ellenőrizték az okmányokat. Előfordulhatott az' is, hogy a vonat személyzetének okmá­nyait is kérni fogják. Bieloostrovban 20 percet vártunk, mert a mozdony vizet vett fel. A szivattyú kissé oldalt esett. A tornaijai járásban, ha valaki a CSISZ üzemi szervezeteinek munká­járól akarna beszélni, elsősorban a gépállomás üzemi szervezetét kellene megemlítenie. Az itt dolgozó fiatalok karöltve a gépállomás vezetőségével az évi terv kidolgozása után minden egyes traktoristával, műszaki dolgozó­val külön ismertetik a reá háruló fe­ladatokat. Utána újra megtárgyalják miképpen végezhetik el legeredménye­sebben az idénymunkákat. A CSISZ üzemi szervezetének vezetősége később ki is értékeli a CSISZ tagok tevékeny­ségét. A tapasztalatcserével is hozzá­járulnak eredményeik sikeréhez. Nincs itt olyan fiatal, aki ne teljesítené az évi tervet. A szocialista munkaverseny megszervezésével szintén megkönnyí­tik a terv teljesítését. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának évében kü­lönösen nagy súlyt helyeztek a köte­lezettségvállalásokra. Egész évben készültek a nagy évfordulóra, amely jobb munkára lelkesítette őket. Hét Ifjúsági gépjavító csoportot szerveztek és egymással versenyeznek ezek a csoportok. A versenyt minden héten kiértékelik és a legjobb csoport el­nyerte a vándorzászlót. Kulik László javitócsoportja egy héttel hamarabb fejezte be a javítást és terven felül egy GO traktort javí­tottak meg. Bárdos János csoportja pedig hat nappal a határidő előtt fe­jezte be a javításokat és négy kisebb traktort javítottak ki terven felül. A fiatal traktoristák körülbelül 600 liter üzemanyagot takarítottak meg és a tervet általában 110%'-ra teljesítet­Amikor az állomásra érkeztünk, megfigyeltem, hogy szokatlanul sok ott a rendőr. Ide-oda futkostak. Gyor­san lekapcsoltam a mozdonyt a szivattyúhoz vontattam és onnan nem mozdultam el az indulásig. Mihelyst a harmadik jelzés is elhangzott, a mozdonyt a vagonokhoz kapcsoltam éleset füttyentettem és azonnal elin­dultam. Pár pillanat múlva túl voltunk a határon Finnországban Vladimir Iljics élénken beszélgetni kezdett, ki­kérdezett engem, főleg az érdekelte, hogy milyen a hangulat a finn mun­kások között és a finn forradalom távlatairól beszélt. Terioki állomáson 50 kilométernyire az orosz határtól Lenin elhagyta a vo­natot. Mielőtt kilépett volna, melegen megrázta a kezemet, kedvesen utánam integetett és aztán azokhoz az elvtár­sakhoz csatlakozott, akik őt ott vár­ták. Jalkala faluba ment. és ott tar­tózkodott, amíg Helsingforsba nem költözködött. 1917 október 7-én újból velem uta­zott Iljics. Ez alkalommal Finnország­ból Petrohradba. Később már a szovjet kormány éveiben többször meglátogat­tam Lenint a Kremlben és mindig nagyon szívélyesen fogadott. Ez tehát a története a 293-as számú kis mozdonynak. így vonult be a nagy forradalomba. Csak nemrég tért vissza kalandos utazása régi helyére. Bulga- nyin és Hruscsov elvtársak finnországi látogatása alkalmából a finn kormány ajándékba adta a kis mozdonyt. Most Leningrádban áll és a szovjet embe­rek, akik hatalmas bégereket és lök- hajtásos repülőgépeket gyártanak, akik az első mesterséges holdat bocsátot­ták ki, áhítattal állnak a kis özönvíz előtti mozdony előtt. „Szépen viselkedtél és jó szolgála­tot tettél a forradalom alatt“ — gon­dolják magukban és bágereikhez, vala­mint a hatalmas ezüstös madaraikhoz, nagyszerű terveikhez térnek vissza. K. R. ték. Viczényi József és Gyurán László pénzjutalomban részesült a gépállomás vezetősége részéről. A péntekes mozgalomba is bekap­csolódtak a CSISZ tagok. Külön gyű­lésen beszélték meg a péntekes moz­galom jelentőségét és csakhamar megmutatkozott az eredményi a gép­állomáson. Például Bartók László 50 liter üzemanyagot takarított meg egy hét alatt. A péntekes mozgalom jelen­tőségét tovább propagálják és mindig több fiatal traktorista kapcsolódik be a különböző brigádközpontokon is a mozgalomba. NÉMETH JÁNOS Az első járási konferencia Az idén Szencen tartották meg a CSISZ első járási konferenciáját. Jelen volt a konferencián Ivan Litvaj, a CSISZ szlovákiai titkára is. Tizenhárom fiatalt tüntetett ki a Jilemnicky jel­vénnyel. Dusán Krizko, a CSISZ járási t<tkár olvasta fel a beszámolót. A fia­talok a járás területén az aratási és cséplési munkákban 27.600 brigádórát dolgoztak le — tűnt ki a beszámoló­ból. A járásban nem kielégítő a fiatalok sport- és testnevelése és az oktatási év megszervezésével is hibákat követ­tek el. A szenei téglagyár CSISZ üzemi szervezete a párt levelével kapcsola­tos vitában három Ifjúsági munka­csapatot szervezett. A konferencia határozatai a további jobb munkának veti meg az alapját a járás területén* Kazahsztánnak is meghozta a Nagy Október a felszabadulást. Negyven éve a nép uralkodik itt és hatalmas fejlődésen esett át Álma Ata is, a főváros, jelentősen megszépült, különösen a Sztálin proszpekt nyújt elragadó látványt. A tornaijai gépállomáson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents