Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-29 / 44. szám

Kedvenc ruhadarabunk: a kötény ruha A kötényruha föltétlenül a legcélszerűbb viseletek egyike. Idei váltö- zata az, hogy mintás anyagból, csíkosból és kockásból készül. Blúzzal, puló­verrel egyaránt viselhető. (Francia ill. német modell). ESŐ UTÁN Nem köpenyegról van sző, hanem arról, hogy az őszi esőzések ide­jén sok szép holmi tönkremegy, vagy legalábbis formáját veszti a hozzá nem értő kezelés miatt. A megázott felsőruhát fogasra tesszük, ahol a fogashoz ér, to­vábbá az újjakat újságpapírral ki­tömjük, és így hagyjuk — lehető­leg levegőn — megszáradni. Há megszáradt, bal oldalán, ruha alatt vasaljuk. A megázott kalapot, sapkát, szintén újságpapírra! kitömjük, eredeti formája szerint, azután megszárítjuk és jól átkeféljük, A nedves cipőt ugyancsak újság­papírral tömjük ki, mégpedig na­gyon szorosan, majd — semmi- esétré sém tűz mellett — meg- Szárltjuk, beolajozzuk és végül krémmel bekenjük. Ha selyem- vagy gyapjúkendő ázik meg, elóbb ezeket is szárít­suk meg. és azután vasaljuk. A megázott vagy hőtől nedves szőrmét jól rázzuk fel és hagyjuk megszáradni, de sohasem tűz mel­lett! Ugyancsak tilos a nedves szőrmét fésülni, vagy simítani. A jól felrázott szőrme szépen magá­hoz jön. Mit kell tudni a gyermekbetegségekről Az ősz és tél beálltával egyre gyakrabban jelentkeznek a betegsé­gek, így a gyermekbetegségek is. A beteg gyermekhez természetesen azon­nal orvost hívunk, de az orvos a legtöbb esetben nem jöhet azonnal. Fontos tudni, mit cselekedjünk addig is, amíg az orvos megérkezik, nehogy tudatlanságunk miatt a gyermek álla­pota rosszabbodjék. Az alábbiakban röviden ismertetjük a legelterjedtebb gyermekbetegségek tüneteit, lefolyását és a tennivalókat az orvos megérkeztéig. A legelterjedtebb az összes gyer­mekbetegségek közül. A fertőzés a beteggel való közvetlen érintkezés út­ján történik és ragályos még a be­tegség lábadozási ideje alatt is, A betegség kitörése előtt 2—3 nappal a gyermek náthás, kis láza van, nyű­gös, szemei könnyeznek. Majd, mi­közben a láz emelkedik, különálló, piros foltocskák jelentkeznek, először az arcon és váltakon, később a vég­tagokon és az egész testen. A fol­tocskák négy nap múlva a lázzal együtt eltűnnek. Mindenekelőtt különítsük el a gyer­meket és tartsuk ágyban, nagyon melegen. A melegben tartás a kanyarónál rendkívül fontos. Óvakod­junk, hogy két éven aluli gyermek meg ne kapja, mert két éves korig a kanyaró igen veszedelmes, különben majd minden gyermek átesik rajta. Nem veszélyes. Lefolyása könnyű. A láz felszökhet 38"-ig, de lehet tel­jesen láz nélkül is. Különösen az ar­con, a fejen és a végtagokon apró, rózsaszín foltok tűnnek fel, melyek később világos folyadékkal • telt hó - lyagocskákká változnak, majd kiszá­radnak és varrá képződnek. A gyermek maradjon ágyban, ha nem is lázas, és vigyázzunk, hogy ng kaparja fel a varakat. Ha másképp nem megy, húzzunk kezére kesztyűt, mert a kaparás — különösen ha pisz­kos kézzel kaparják — csúnya fer­tőzést idézhet elő. Közvetlen érintkezés útján nagyon ragályos. Egy éven aluli korban élet­veszélyes. Náthával, különösen éjszakai kö­högésekkel jelentkezik. A köhögések rohamokká fejlődnek, mélyek gyak­ran hányással végződnek. A köhögési rohamok közben ad a gyermek a szamáréhoz hasonló hangot, innen a betegség neve. A hányások után mindig adjunk enni, hiszen a gyermek a táplálékot kihányta. A gyermek ne mozogjon sokat, de levegőn sétálhat, természetesen gyerekektől elkülönít­ve. A szamárköhögés idéje alatt a gyermek igen fogékony más beteg­ségek iránt, ezért óvakodjunk, mert komplikációk is téphetnek fel (bron­chitis, tüdőgyulladás). Tartama: 4-6 hét. TOROKGYÍK (Diftéria). Valamikor igen gyakori és — joggal — a legrettenetesebb betegségek egyike volt. Ma hála a sikeres és kötelező oltásnak, igen ritka. Anginával kezdődik, 38-38.5°-os lázzal. A torok vörös, mélyén egy fehér hártya képződik. Azonnali or­vosi segítség szükséges. Otthon ke­zelni nem lehet, szükséges a kórházba való szállítás. Megjegyezni valónk az, hogy mindig pontosan, időben altas­suk a gyermeket. VÖRHíNY (Sakarlát). Ez is rettegett beteg­ség volt azelőtt, ma elléne is Oltással védekezünk. A fertőzés közvetlen érintkezés útján, de tárgyak által is történik. Heves anginával, hányással kezdődik. A láz 40°-ra is felemelked­het. Ezután, igen hamar, nagy, piros, egybefolyó kiütéssel iész teli a test. Á kiütések 3—4 napig tartanak és az arcot utoljára támadják meg. A láz a kiütéssel múlik el. A kiütés elmú­lása után az egész testről lehámlik a bőr. A gyermeket természetesen elkülö­nítjük és melegen tartjuk Napi ét­rendjét és minden más tennivalót az orvos állapít meg. Aplikúlt díszpárna A képünkön bemutatott dlszpárrtá 59-szér 45 cm nagyságú; szükséges hozzá 9-Szer SÓ cm alapanyag és szövetmaradékok az aplikáláshoz. Igen szép. ha az aplikáláshoz filcet használunk. Színezése léhét zöld, narancssárga és világos­sárga, de természetesen készülhet más színe­zéssel is. A bemutatott rajz, a párna egyik mintájának a fele; előbb papírból készítsük el a minta másik felét Is — ellenkező irányban lemásolva o mintát — és azután szabjuk ki az anyagból majd áplikáljuk, vagyis varrjuk az aplikált anyag színével egyező színű szállal az - lap- anyagrá. Mikor mindez készén van, készítjük el a párnát. Aki ügyes, használhatatlannak vélt maradékanyagokból szép, mutatós párnát ké­szíthet magának.-SLE— MIÉRT NEM TÉR VISSZA A MESTERSÉGES HOLD — KÉRDI VARGA MÄTYÄS OLVASÓNK LOSONCRÓL A mesterséges hold startjánál a hordozó rakéta lassan emelkedett. — Mihelyst elérte a kellő 29.000 cm/o gyorsaságot, felszabadult A mester­séges hold a nagy gyorsaságot csakis a Föld atmoszféráján túl éri el. Az alsó sűrű levegőrétegeket alacsonyabb gyorsasággal repüli keresztül. Ellen­kező menetnél, amikor a mesterséges hóid a sztratoszférába kerül, akkor már elérte a teljes gyorsaságot, a le­vegő súrlódása nagyobb kihatással van mint a startnál és ezért a mestersé­ges hold elég. Há a mesterséges holdat ágyúból lőnék ki, a viszónyok még kedvezőt­lenebbül alakulnának. A rakéta előnye, hogy a kilövés lassan megy véghez és lehetővé teszi, hogy a jövőben az emberek is indúljanak a világűrbe. Az ilyén rakétákat természetesen megfelelő műszerekkel látják majd el, amelyek lehetővé teszik a vissza­térést a holdra. MIK AZOK A KOZMIKUS SUGARAK? — KÉRDI PETŐ ISTVÁN RIMASZOM­BATI OLVASÓNK A világűrből rengeteg nagy energiá­jú sugárzás — úgynevezett kozmikus sugárzás érkezik földünkre. Minden négyzetméternyi felületére másodper­cenként átlagosan egy kozmikus ere­detű részecske hull. A kozmikus su­garak útját egyelőre csak körülbelül 35 km magasságtól lefelé tudjuk kö­vetni műszereinkkel. Mindmáig sem tudjuk bizonyosan, hogy honnan, mi­lyen forrásból indűl ki ez a tudomá­nyos szempontból oly nagyjelentőségű sugárzás. Nemrég Amerikában a nemzetközi elméleti fizikai kongresszuson beszá­moltak a kutatások eredményeiről. — Ezek alapján valószínű, hogy a koz­mikus sugarak az úgynevezett szuper­nóva csillagokból származnak. A nova, vagyis „új“ csillagok különleges fajtái az égitesteknek. Fényük hirtelen rendkívüli mértékben meg­növekedik, úgy, hogy az addig az észlelhetőség határa alatt levő csillag egyszeriben nagy fényerővel kezd világítani. A legnagyobb fényesség elérése után fénye előbb gyorsan, majd lassabban fogyni kezd és néhány év múlva visszatér eredeti állapotába. A mi csillagrendszerünkben évenként átlagosan 30 „új" csillag lobban fel A legújabb feltevések szerint a kitörés az „új" csillagok belsejében felszaba­duló atomenergia hirtelen túltermelése miatt következik be. Valóságos atom­bomba robbanás megy végbe az „új“ csillagban. A felfúvódott csillag leveti gáZburkólatának egy részét és ez nagy sebességgel löködik el messzire a csil­lagtól. Néhány „új“ csillagon ismét­lődő robbantást is észleltek. Vannak olyan csillagrobbanúsok is, hogy a csiliág fénye a föllobbanás pillanatá­ban az eredetinek legalább milliárd- szórosára növekszik. Ilyen óriás mé­retű robbanásokat már ritkábban észlelnek. A mi csillagrendszerünkben eddig mindössze hármat sikerült fel­fogni. Mérhetetlenül hatalmas energiák szabadulnak fel ilyenkor, s a csillag óriási tömegű anyagot lövel ki magá­ból. Levetett burka akár egy évszá­zadon át is észlelhető. Már régóta sejtik, hogy a kozmikus sugárzás for­rását az „új“ csillagokban kell keresni. Most Morrison amerikai professzor úgy vfli, hogy „a szovjet vizsgálatok eredményeként a kozmikus sugárzás eredetének problémája a puszta spe­kuláció birodalmából a közvetlen meg­figyelés körébe került“. IGAZ-E, HOGY MEGKERÜLT EGY „ELVESZETT“ BOLYGÓ? — KÉRDI FORGÁCS EMIL KASSAI OLVASÓNK A Német Demokratikus Köztársaság egyik csillagvizsgálójának munkatársai „megtaláltak“ egy 46 évvel ezelőtt „eltűnt“ kis bolygót, a „719 Albert“- et. A bolygócskát utóljára 1911-ben észlelték, azóta nyoma veszett. Július elején’ dr. Schubarth a sonnebergi obszervatórium kutatója egy általa készített fényképen tizenegyedrendű égitestet fedezett fel. Számításai alap­ján megállapították, hogy az újonnan feltűnt bolygó, az annak idején rej­télyes módon eltűnt ,,719 Albert“. A kis bolygó szabályszerűen négy év alatt futja be elipszis alakú pályáját és „megtalálásakor" éppen földközel­ben volt. VAJON LEHETSÉGES-E, HOGY ,ÉGI­KiKöTöKET“ létesítenek — kérdi KONYA GÉZA EPERJESI OLVASÓNK Ügy tervezik, hogy a 2000 esztendő tá.ján a nagyvárosok felett majd heli­kopter röpteret építenek. Nyilvánvaló, hogy az egyre fejlődő helikopter kö- zelekedéshez már a közeljövőben is sok le- és felszálló helyre lesz szükség. Brüsszel és Párizs között a „Sabena“ nevű belga légiforgalmi társaság már helikopterekkel dolgozik s jóllehet a helikopter a repülőgépnél lassúbb köz­lekedési eszköz, az utas mégis gyor­sabban y éri el vele célját, mert nem kell megtenni a város központjából a repülőtérre, a leszállás után pediq a repülőtérről a városba vezető több kilométeres utat. A nagyvárosok sűrű beépítettsége miatt a jövőben jóval a legmagasabb épületek felett kell fogadniuk és in­dítaniuk a ' helikoptereket. Az „égikikötőt“ három hatalmas átlátszó üvegoszlop tartja majd. A három oszlop tetején három darab 40 méteres átmérőjű hatszög alakú kikötő épül. Vílágílétestek és sétaút övezik majd őket. A légiszolgálat helyiségeit a leszálló helyek alatt he­lyezik el. Az oszlopok belsejében liftek futnak a föld felszíne és a 150 méter magas­ságban elnyúló leszálló helyek között. A leszálló gép mindössze hét és fél percet tölt a kikötőben, amely három gép egyidejű befogadására alkalmas. Feltéve, hogy eyy-egy helikopter 30 utast szállít, az égi kikötő óránként 720 utast tud befogadni, azaz naponta 7—10.000 embert. A LEGKEMÉNYEBB ANYAG A VILÁGON A BOROZON Eddig még mindig úgy tudtuk, hogy a gyémánt a legkeményebb anyag és gyémánttal csak gyémán­tot lehet csiszolni. Szaklapok nemrég hozták, hogy bornatridból új anyagot állítottak elő, melyet borozonnak ne­veztek el. Ezt az anyagot egyelőre csak porszem nagyságban állítják elő, de olyan tulajdonságokkal rendelke­zik, amely alkalmassá teszi arra, hogy az iparban felhasználják. ÉRDEKES LELET Pekinben a kínai paleontológusok nemrég megtartott konferenciáján érdekes leletet írtak !e. Egy három (Péternél magasabb majomemberre találtak, amely körülbelül egy félmil­lió évvel ezelőtt élt. Csontvázát, alsó állkapcsát 11 foggal Kwansi körzeté­ben találták. A tudósok szerint ez a hatalmas majomember vegyes táp­lálékon élt, mivel sertés és szarvas fogakra találtak a közelében. A talált majomember valószínűleg idősebb volt már, és a majom vonásai nem is nagyon jellegzetesek. KÜLÖNÖS VIRÁG A pekingi botanikus kertben érde­kes lotonvirág nőtt ki. Első pillan­tásra nem is volt rajta semmi fel­tűnő és mégis a tudomány csodájá­ról van szó. Északkelet Kínában sok ilyen magot találtak a földben. A magokat ásványréteg takarta be és így csiraképességét nem vesztette el. A Kínai Tudományos Akadémia hat magot ajándékozott a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának. Csipkelekvár: A csipkelekvár elkészítését a csipke rendkívül nagy C vitamintartalma miatt ajánljuk azon háztartások részére, ahol kisgyermek van: Az érett csip­kebogyót jól megmossuk, szárától megtisztítjuk és szőr­szitán áttörjük. A sűrű levet lemérjük, egy nagyobb edénybe tesszük, és súlyával azonos mennyiségű cukrot öntünk a tetejére. Egy éjjelen így hagyjuk állni, majd a lekvárfőző lábasba öntjük és forrrástól számítva 10 percig forraljuk. Üvegekbe rakjuk és száraz gőzben hagyjuk, míg kihűl, Ha nem akarjuk, hogy ennyire édes legyen, úgy a gyümölcs levét cukor nélkül főzzük, kb. fél óráig, s csak azután teszünk hozzá cukrot (1 kiló léhez 60—65 deka cukrot) és azzal forraljuk 10 percig. Birsalmasajt: A birsalmát puhára főzzük és levében hűlni hagyjuk, majd meghámozzuk, szitán áttörjük. Ke­vés levet öntünk rá és sűrűre főzzük. Annyi cukorból, amennyi az áttört, főtt birs súlya, sűrű szirupot készí­tünk, s addig főzzük, míg kissé rózsaszínű lesz. Bele­tesszük a gyümölcspépet, esetleg reszelt citromhéjat, és addig főzzük, amíg a tányérra cseppentett próba kocsonyás lesz. Vizezett tálacskákba töltjük, majd egy­két nap múlva deszkára rakjuk. Néhány napi szárítás után kilyuggatott tetejű papírdobozba tesszük. Még izle- tesebb, ha a formábatöltés előtt hosszúra vágott man­dulát vagy diót szórunk bole.

Next

/
Thumbnails
Contents