Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-10-29 / 44. szám
fr ÖRÖK LÁNG Egri Viktor drámai költeményónok bemutatója NAGY ÉRDEKLŐDÉS után telt ház előtt került sor Egri Viktor négyfelvonásos drámai költeményének bemutatójára Bratisla- vában. Ez érthető, természetes. Egri a jelszabadulás után már nem egy színpadi müvei lepte meg közönségünket. Az :rodalom és a színház barátai tehát joggal kiváncsiak, milyen új darabbal jött megint Egri Viktor, hová tehet sorolni az Örök lángot. Fontos állomások jelzik az utat Egri legújabb drámájáig, s két utolsó müve, az Ének a romok jelett és az Örök láng abban különbözik többi darabjaitól, hogy ezekben a szerző a magyar nemzeti múlt tragikus századaiba fordul, előbbiben a tatárdulás utáni Magyarország képét rajzolja meg, az utóbbiban viszont a Vágmenti Zápo- iyában és udvarában a török- dülás Magyarországát. A drámai költemény megírására legenda ihlette az írót. A vízfakasztás, a szerelem legendája. Ezt a mélyen emberi történetet Mikszáth Kálmán dolgozta fel novellájában és most Egri drámai költeményben teremtett élő színpadi alakokat a játékhoz. A darab meséje egyszerű és megkapó. Omár bég szerelmét, Fatimét, pénzért, aranyért vásárolja meg a trencséni vár ura: Zápolya. A törékeny leányt fogva tartja várában, minden széppel és jóval elhalmozza. Fatime nem fogoly, a várér leányával hál egy szobában, a fényességben, pomvában egyformán része van. Závolya főár akarja a leányt, nem várt és kiszámíthatatlan pillanatokban futó szerelemre csábítaná. De Fatime szíve Omár bégért dobog, őt szeretné minden percében látni, öt szeretné örökre a szívébe zárni. Omár bég meg is jelenik a trencséni várban, ki akarja váltani Fatimét, élet- társát, egyetlen szerelmét, de a váltságnak igen nagy az ára. A bégnek sziklából kell vizet fakasztani. A trencséni várnak ugyanis egyetlen sebezhető pontja a vízhiány. A várúr kívánságának teljesítése a lehetetlenség határát érinti. Omár bég azonban vállalja a lehetetlent, s végül vizet fakaszt a sziklából. A mély, az igaz szerelem, a hit és a hűség legyőz min ■ dent. Ezt mondja el a drámai költemény négy képben. ★ ★ ★ Bolond Gerö lábainál A csúcsokat dér lepte az éj leple alatt. De még nyári kedvvel csillogón csacsog egy völgyi kis patak. Azúrban játszik az éo Zergék szökkennek a fényben. Az én hegyem nem lehet kopár. * A kövek alatt bársonyosan húzódik meg a vén havasok virága a gyopár Mennék. Maraszt a zúgó végtelen. Síró, jajongó, csapongó örök szavukban nagy muzsikusok lelkét keresem. Lábam alatt, csörren a haraszt. H innom e'nv'-ll az erdó s a Bolond Gerö gúnyolva, kajánul rám kacag. MOJZES ILONA E MONDANIVALÓ vonalába állítja az író alakjait. A drámai költemény feszültségének tokozásához jó színpadi helyzeteket teremt Egri. Ez azzal magyarázható, s ezért írható javára, hogy alakjai teljesek, élettel telítettek, s magukban hordják a koncepció dinamikáját. A színpadon minden alak, fő és epizódszerepekben minden figura a drámai költemény mondanivalóiénak, a szerelem és hűség sokoldalú ábrázolásának szolgálatában áll. Ezért a mű zárt egész. Ezért egységes és összeforrott a darab képeiben. Es csak emeli értékét lírai telítettsége. Az Örök láng jeleneteiben a szép költői sorok zömével fellelhetők. Magától értetődően a drámai költemény szenvedélyes hangja, ritmusa nehéz helyzet elé állította a Faluszínház színészeit. Ennek ellenére az együttes a legjobbat igyekezett nyújtani. A legnehezebb szerep az Omár béget alakító N á d a s d y K ár oly é volt. A gátlástalan, áradó, szenvedélyes szerelem pátoszát kellett mindvégig fokoznia. Megértette, felfogta, és hűen' ábrázolta Omár jellemének gazdagságát. Ezért lehet sikeresnek mondani játékát, falán az róható fel hibának alakításában, hogy már az első képekben magasabb Hangot ütött meg a kelleténél s ezt a hangot a továbbiakban szenvedélyesebbé és árnyalatossabbá tenni képtelen volt. Németh Viola Fatime szerepében bizonytalanabbnak tűnt. A lángoló, a szerelmes, az odaadó, az önmagával viaskodó s á hitében gyakran megingó jegyest kellett ábrázolnia, s annak ellenére, hogy játékában többhelyütt felcsillant tehetsége, rátermettsége, a nézőnek az volt az * érzése, hogy játssza és nem éli szerepét. Ebből a szempontból teljesebb és emberibb, hitelesebb és hatásosabb volt Nádasdy Ottilia játéka, Anikó, Zápolya leányának szerepében. HA KIEMELKEDŐ teljesítményről akarunk szólni, akkor a Kovács Ottó és Lem - gyei Ferenc nevét keli említenünk. Kovács Ottó, Zápolya szerepében például tehetségének egész gazdagságát csillogtatta. A konok, makacs, döly- fös várurat olyan természetesen játszotta, hogy el kellett hinnünk, olyan volt, a föúr, amilyennek a színész bemutatta. Alakítását komoly mértéktartás jellemezte. S ebben nem maradt mögötte Omár öreg tanítója, az Ibrahim szerepét alakító Lengyel Ferenc sem. Az öreg tanítót úgy ábrázolta, s hitében, eszményében úgy jellemezte, hogy sokáig élni jog emlékezetünkben színészi játéka. Sajnos, P a t o t á s Gabriella Hedvig szerepében, B u g á r Zoltán Szelim alakításában és a többiek is az epizód szerepekben nem játszottak kielégítően. Szuchy M. Emil rendező jó, ügyes, .ötletes elgondolásainak az eredménye, hogy a drámai költemény mondanivalója az egyes képekben elmélyült, hogy a mű mindvégig a teremtő munka szépsége mellett szól. EMLÍTETTÜK a bevezetőben, hogy Egri Viktor drámaírói útját legújabb művéig fontos állomások jelzik. Nos, az Örök lángban az író ismét nagy lépést tett előre. MÄCS JÓZSEF Két kép: az egyiken Omár bég (Nádasdy Károly) látható; a másikon Omár és Fatime (Németh Viola) boldogan, szerelmesen simulnak egymáshoz Csikorgóit a daru Csikorgóit a daru tegnap délután, ütött, szikrázott a kalapács és fölsírt a vasgerenda az ütések alatt. Nagyot csendült, majd lassan, pengve jajgatott. Csikorgott a daru tegnap és a nyers betontészta dagadva várta, hogy formába borítva megkösse számunkra a holnapot. — Ma vasárnap van és a daru láncán szél himbálja a vaskapcsokat — Pórázra kötött sólyom várja Igv, felajzott ideggel a zsákmányt. — Csikorog a daru, szél himbálja, téli szél. — Tegnap Veled mosolyogtam az épülő házra. ma egyedül vagyok és nagyon hiányzol, csak a daru csikorog, holnapi munkára várva. Csikorog!... Nem, zenél, muzsikál! mert holnap újra Veled nevetek az ifjú ház szemébe és Te visszamosolyogsz reánv Te sem akarsz maqad járni a holnap, holnapután napfényes útjain. Ma még csikorog és kedvünk olajára vár a daru lánca, kereke. Ne menj el tőlem kedvesem!? Kedvem ne vidd magaddal, minket Is várnak, gyere Pozsony. 1955. II. 7. . GYÚR CSŐ ISTVÁN f' send, templomi csend. A ^ halottak birodalmát megillető béke és nyugalom. A homály egyhangúságát csak egy- egy gyertya fénye töri meg. Á dóm északi mellékhajójában a vasrács zárában a sekrestyés kulcsa csikordul. A lejáratnál térdepelő csuklyás szerzetesalak a nagy fejdelem családi címerét tartja, amely hármas halomból kiemelkedő kereken, fölemelt jobb lábának karmaiban kardot tartó fekete koronás sast ábrázol. A bejárat jelett a falra illesztett zászló az 1906-iki temetésen használt gyászlobogó. Az áporodott levegőjű sír: boltban négy hatalmas kőkoporsót találunk. A sírbolt közepén áll II. Rákóczi Ferenc márvány- koporsója. A fejedelmen kívül édesanyja Zrínyi Ilona és első fia Rákóczi József hamvai nylaposénak a koporsókban. A fejedelem csontjai egy 173 cm hosszú leólmozott rézkoporsóban, ciprusládába zárva, borsi és nagy sár ősi földdel megtöltött vánkoson pihennek. Zrínyi Ilona csontmaradványait szintén ciprusfaládában leólmozott rézkoporsó őrzi, Rákóczi József koponyáját, 1 kar, 1 lábcsontját, és 5 bordáját tartalmazó ciprusládát, nagyanyjának Zrínyi Ilonának rézkoporsójába helyezték, mivel a kőszárkofág csupán két rézkoporsó számára készült. A kőkoporsót, amelyet lehűl lek Frigyes egyetemi tanár ter-' ve szerint Andreetti Anzelm és Mikula Ferenc budapesti mesterek készítettek, címerek díszítik. Két oldalán pedig a következő feliratot olvashatjuk: „Itt nyugszik II. Rákóczi Ferenc Magyarország és Erdély fejedelme t 1735. április 8. Rodostóban, az ő hőslelkű anyja Zrínyi Hona I. Rákóczi Ferenc, utóbb Thököly Imre fejedelemnek hitvese t 1703. febr. 18. Nicodémiában ős fia Rákóczi József t 1736. nov. 10. Csernavodán. kiket nemzetük balsorsa *zámkivetésbe juttatott. — Számkivetésök- nek I. Ferenc József apostoli királyunk vetett véget, ki dráaa poraikat a nemzet határtalan örömére visszahozatta és a haza szent földién helyeztette örök nyugalomra 1906. évbén. — Az ő dicső emlékök erősítse az utódok hazaszeretetét“. Rákóczi szárkofáaja mellett a sírbolt dőli falánál van Esz- terházi Antal gróf. a fejedelem tábornokának és bujdosó társának koporsóra. Rákóczi kovo*- sóiának másik oldalán, a Ijrivta ablakánál Sibrik Miklós a tere- delem udvarmesterének koporsóját láthatjuk. A sírbolt nyugati oldalán találjuk Bercsényi Miklós, a kuruc harcok dicső hadvezérének kö- koporsóját, amely az ő és második feleségének hamvait zárja magába. A feljegyzések szerint Bercsényi Miklós koporsója mellett állott fiának, Bercsényi László franciaországi marsallnak a márvánr/kovorsóia. Mivel azno- ban Bercsényi Lászlónak franciaországi női ágon való leszármazott ia, de Rupelle báróné a tetemek hazahozatalához nem járult hozzá, a szarkofágot Almakerékre szállították el s benne Telegdy Miklós kuruc brigadéros hamvait helyezték el. A Rákóczi sírbolt fölött öt síremléket látunk. Ezeket a szabadságharc száműzött leinek hamvaival együtt hozták el Törökországból 1906. október 29-én Kassára. már ekkor bizalmas barátra akadt. E magányában kereste fel Rákóczit 1700-ban XIV. Lajos francia király követe. Villars. azzal a titkos ajánlattal, hogy ura az erdélyi fejedelemség visszaállítása érdekében vele szövetkezni, s őt támogatni kész. E titkos összeköttetést, a Rákóczi bizalmas levelével Franciaországba küldött Longueval hadnagy a bécsi kormánynak elárulta s Rákóczit 1701. április 18-án sárost otthonában elfogták és Bécsújhelyen fogságba zárták. Innen sikerült kiszabadulnia és Lengyelországba menekült, ahol találkozott a szintén kimenekült Bercsényi Miklóssal, aki a francia udvar támogatásával szervezni kezdte a csakhamar megindult szabadságharcot. 1703. júniusában Vereckén jött át Rákóczi serege a „Pro patria et libertate“ (Á hazáért és a szabadságért) feliratú zászló alatt. A serea hatalmassá nőtt és megkezdődött a dicsőséges szabadságharc korszaka. A fejedelemnek Kassa városa is meghódolt. V06. október 14-én maga Rákóczi is iinne- pélyesen bevonult Kassára, ahol ezután gyakran tartózkodott. sőt 1707-ben itt tartotta az országgyűlést is. A diadalmas kuruc hadiárat később balszerencsés fordulatot vett. A harcokban kimerült és a franciáktól cserbenhagyott országot mén súlyos pestisragály is sújtotta, amely a hadsereget megtizedelte. Rákócz1 Ferenc látva, hogy a tovább1 harc sikerének reménye egészen csekély, 1711. február 21-ér. Lengyelországba távozott. A szatmári béke (1711. május l.) feltételeit nem fogadta el, inkább vállalta az örökös számkivetést. Előbb Angliában, maid Franciaországban tartózkodott, míg a szultán meghívására 7777-ben Törökországba bujdosott ki. Előbb Konstantinávoly- bnn. maid Jenlkniben s vénül Rodostóban lakott, ahol 1735. április 8-án meahalt. egykor hatalmas sereggel visz- szatér és visszafizet a német elnyomóknak és azok hazai kiszolgálóinak. jyizony sokáig kellett rá várni. Az osztrák uralkodó osztály félt a halott Rákóczitól isi Rákóczi hamvainak hazahoza-' tala 17 évtizeddel idegen földön, száműzetésben bekövetkezett halála után is nemzeti ünnep volt. Sőt ma is él a kassaiak emlékezetében. Gorgos kassai borbély műhelyében most is ott függ egy fénykép Rákóczi temetéséről, amely ritkasáqa folytán csaknem ereklyeszámba megy. A Rákóczi sír éveken át zarándokhely lett. A sírboltban a koszorúkból megmaradt szalagok százait találjuk. A kegyelet kifejezése a hős iránt, akit az idegen uralom saját hazájából száműzött. A kosznrúsznla- gok tömkelegéből is kitűnik a japán császár követének selyemmel hímzell szalaga, a kiskőrösieké, akik a nemzeti színű szalaara Petőfi szülőházát hímezték. De megtaláljuk itt az amerikai ' csillaaos zászlót is, amelyet Amerikába vándorait manvarok és szlovákok hoztak el látogatásuk alkalmából. A szűk sírbolt történelmi légkört áraszt. Elmúlt dicső és tragikus idők nagy alakjai nyugosszak örök álmukat. A múlt dicső emléke iogos büszkeséggel tölt el. Mégis ... Mégis valami szorongó érzés vesz rajtam erőt: a szalagok között alig. vagy nem is akad újkeletű. Az egykori zarándokhely lassan feledésbe megy. A fiatalság megfeledkezik Rákócziról ? De még azok, akik véletlenül erre vetődnek is. nem igen juthatnak a sírboltba. A sírboltba vezető vasrácson zár van, a kulcsot pedig a sekrestyés őrzi. Ő viszont panaszkodik, hogy az utóbbi időben néhány szalagról a legszebb hímzéseket vágták le és jogtalanul eltulajdonították. A magyar szabadságharc ra- qyogó alakja, 77. Rákóczi Ferenc. /. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia a zemvlén- megyei Borsiban született 1676. március 27-én. Édesatyját még ez évb^n váratlanul elvesztette. Édesanyja Thököly Imréhez ment nőül. Thököly Imre később török jogsáaba esett. Zrínyi Ilona a munkácsi vár hősi védelmét irányította, de a hatalmas túlerővel szemben a •mral 1688. január 17-én feladta. Ezután édesanyjával eaviitt fiöcsbe, majd a neuhausi kollégiumba s később a prágai egyetemre kerül. 1692-ben nyilvánítják nagykorúvá és visszakapja birtokainak egy részét. Egy esztendőt Olaszországban is tartózkodik, maid a hndsereahe tér), nie árit' ■’ ■■' *'' ismét Bécshen tel eved ■' >Nemsokára azonban vissz-" nagysárosi kastélyába. Bercsényi Miklós szemék-éh-c Szívét, a fejedelem saját kívánságára, a franciaországi Grobois kolostor templomában helyezték el. Bebalzsamozott tetemeit a szultán engedélyével Mikes Kelemen Konstan.tiná- polyba vitte s ott a jezsuiták templomában, anyja. Zrínyi Ilona mellé temették el. Itt pihentek hamvai 171 éven át, egészen 1906. október 29-ig, amikor azokat nemzeti ereklyeként a kassai dómban helyezték el. A nagy fejedelem, akit nemzete annyira várt, visszatért. .. A szabadságharc nagy alakjának számkivetése még halála után is csaknem két évszázadig tartott. Neve fogalom volt. Ha Rákócziról beszéltek, akkor a <—abad.ságra gondoltak. Bujdo- --"-c hosszú éveiben is remél- '*’• bogy egyszer visszatér. Ha a szeaény jobbágyon sérelem ccott egyedüli vigasza az a re~nu maradt, hogy a fejedelem em elgondolkoztató dolog ez? A múlt, a dicső nemzeti hagyományok elfeledése komoly rést hagyhat ifjúságunk nevelésében. Rákóczi szabadságharca az, ahol az elnyomott maayar és szlovák paraszt ka-' szái és fegyverei a közös ellen - séo ellen fordultak. Közös harc volt ez a két név közös érdekeiért. A közös dicső hagyományok felélesztése, táplálása még szorosabban eaybe kovácsolja a ma már szabad nemzeteinket. Érdekeink ma sokszorozottan is közösek, de vannak közös el-, lenséaeink. akik ellen ma is karöltve kell harcolnunk, S e közös harchoz merítsünk újabb erőt a múlt dicső példáiból’. Erre tanítsuk fiatalságunkat is! Befejezésül méaeayszer idé- ~em a kovorsón olvasható felirat utolsó mondatat: „Az ö dicső emlékök erősítse az utódok hazaszeretetét". ZSILKA LÁSZLÓ
