Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-29 / 44. szám

A VÍDAM VÁSÁR Régen is nagy híre volt már a párkányi Simon-Júda-i vásár­nak. Október végén tartják ezt a nevezetes vásárt minden év­ben. Körülbelül 250 évre vezet­hető vissza a vásár eredete. Ebben az időszakban ugyanis ősz végén kicserélték a parasz­tok a terményeiket iparcikkek­kel, és a vásár napja többször változott, míg végre kialakult, hogy Simon Juda napján tart­sák. Még 15—20 évvel 'ezelőtt is, ha a paraszt ruhát, csizmát vagy egyéb iparcikket akart vásárolni, megvárta azt a vá­sárt, erre az időre eladta me­zőgazdasági terményeit és ígv pénzhez jutott. Messze vidékről jöttek ide vevők és árusok. Hajókon hozták a káposztát és mezőgazdasági termékeket, hosszú lovaskaravánok, később autók az iparcikkeket. ÉS MOST sem csökkent a vásár jelentő­sége. Az idén is három napig tartott, október 18—20-ig. Kö­zel hét millió korona forgalmat bonyolítottak le a vásárban és mindjárt az első napon több mint két millió korona értékben vásároltak. Leginkább bútor, edények, kádak, szőlőprések keltek el a vásáron. Az utolsó napon délelőtt fél tízre teljesí­tette a napi eladási tervét a bútoros bolt. A ‘ruházati cikkeket árusítók sem panaszkodhatnak. Különö­sen a női- és férfikabátok és női kész ruhák keltek cl. A vásáron megrendezett divatbe­mutatónak is hatalmas sikere volt. Több ezren nézték végig, idősebb falusi nénik és emberek is gyönyörködtek a legújabb divat bemutatóján. Nem is cso­dálkozunk azon, ha a falusi lányok is szépen, divatosan öl­tözködnek, igen sokan vásárol­tak hócipőt és gumicsizmát is Vasárnap a látogatók közül leg­többnek hócipő volt a hóna alatt. FORR A BOR Az idei bortermés eredményé­ről is meggyőződhettünk. A szövetkezetek és a vendéglátó­ipar lacikonyháiban ember-em­ber hátán tolongott. A vásárban közel százezer látogató volt és lehet mondani mindenki betért a lacikonyhába. A szentpéteri szövetkezet is mérte az űj bort. Csúszott is a finom birkagu­lyásra, sült húsokra, amit oly kitünően készítettek el a szent­péteri asszonyok, hogy meg­nyalhattuk az ujjúnkat is utána. Fortyogtak az üstök a búcsi szövetkezet lacikonyhájában is. De a szentpéteri bor lehajazta a vásárban előforduló összes borfajtákat. Mégis minden laci­konyhában állandóan zsúfolt volt minden hely. Ebből a tény­ből is hü következtetést vonha­tunk le arról, hogy hogyan él a nép. Mert a régi Simon Juda-i vásárokon is voltak lacikonyhák, de aki oda beült és cigány húzta a fülébe, arról hónapokig is beszéltek a faluban, mert hát csodaszámba ment. Ma zene, a jó bor és a jó gulyás min­denkié Ezért mulattak sokan a ponyvákból készült lacikony­hákban. Jellemző a vásár mére­tére, hogy az aranyosmaróti és a nyitrai vendéglátó üzemek is jelen voltak és kínálták a kisüstön főtt italokat. TALPAS KOMA BICIKLIZIK még hozzá motorkerékpáron ro­bogott a medve. Nem is egy. hanem kettő! Ügy zavarták egymást, hogy a nézők könnye kicsordult a nevetéstől. Műbír- kózást is rendeztek görög­rómait, s az vághatta a földhöz a medvét, aki akarta. Bocsánat ez téves kijelentés! Az vághatta a földhöz, aki bírta. Mert a medve erős állat, úgy a földhöz teremtette, akik vele birkóztak, hogy majd a lelkűk szállt el. Az állatkertben pedig sziszegtek a kígyók, ordítottak az orosz­lánok, mosakodtak a mosómed­vék, vaddisznók, hiénák ideges­kedtek a ketrecben. Legérdeke­sebbek a majmok voltak, vígan törték a diót, amit a gyerme­kek dobáltak nekik. A céllövöldékről már szólni sem érdemes és nyugodtan ál­líthatjuk, hogy a szórakoztató ipar minden ágával képviseltet­te magát. Érdemes elgondolkoz­ni azon, hogy mennyi munkával jár egy ilyen hatalmas vásár megrendezése, ahol néhányszáz elárusítóhely, cirkusz, karikado­bó és még sok minden van. A feldszített elárustóhelyek a sok ötlettel reklámozott áru, az ud­varias kiszolgálás és a sok vá­sárló, a nagy pénzforgalom arról tanúskodik, hogy gazdag, szocialista államban élünk. BAGOTA ISTVÁN Szervezik a vilál a párt leveléről A pyitrai kerületben a CSISZ- szervézetek feladatuk teljes tu­datában láttak hozzá a CSKP KB leveléről szóló vita megszer­vezéséhez. A CS1SZ funkcioná­riusai aktívára ültek össze, hogy megtárgyalják hogyan mozgósít­sák a kerület fiatalságát a le­vélben kitűzött feladatok meg­oldására. Az aktíván konkrét határozatokat hoztak a CSISZ munkájának megjavítására. A nyitrai kerület fiataljai elsősor­ban a CSISZ alapszervezeteiben és a taggyűléseken vitatják meg a levelet. A CSISZ kerületi bi­zottsága a kerületi Szakszerve­zeti Tanáccsal együtt a munkás- ifjakat konferenciára hívja egy­be, amelyen megvilágítják az ipari és mezőgazdasági termelés növelésének feladatait. A CSISZ járási konferenciái már decem­berben megvitatják azokat a javaslatokat, amelyeket az or­szágos vitában a fiatalok tettek. Üjabb öröm érte a kirán­dulókat és a turistákat. Va­lószínűleg még többen ked­vet kapnak majd a nem­kirándulók közül is a kirán­duláshoz, mert nemrég Ma- kóvon, a csadcai járásban felépítettek egy turista men- házat, amely mindenféle követelménynek megfelel. A menház erdőszegélyezte völgy szélén fekszik, nem messzire a Morvaországba vezető fő­útvonaltól. Tehát könnyen megközelíthető és víz is van a közelben. A valóságban természetesen sokkal jobban fest, mint képen, éppen ezért keressék fel a fiatalok, ha a közelben kirándulnak vagy sátortáboroznak. Helyes neveléssel a huligánok ellen A közbiztonsági szervet gyakran hívják össze a sajtó képviselőit, hogy nyíltan feltárják előttük az időszerű problémákat. Rudolf Barák elvtárs belügyminiszter és munkatársai egy sajtóértekezleten a huligánok tevé­kenységének veszélyességére, elítélen­dő magatartására hívta fel a figyel­met. Kiket is illetünk tulajdonképpen ez­zel az egyáltalán nem hízelgő elneve­zéssel? Huligánok közé soroljuk azo­kat a fiatalembereket, akik idegen­kednek a munkától, kihívó viselkedé­sükkel zavarják polgártársaik nyugal­mát, megjelenésükkel, hangoskodá­sukkal feltűnést akarnak kelteni, az amerikai életmódot tekintik példa­képüknek, s azt akarják mindenáron majmolni. Addig, amíg ezek a fiatal­emberek csak külső, Ízléstelen megje­lenésükkel „jampecoskodnak“, nem sokat ártanak a társadalomnak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a jampectől a huligánig, az ízléstelen megjelenéstől a részegeskedésig, bot­rányokozásig, lopásig, idősebb polgárok megtámadásáig, védtelen nők molesz- tálásálg nem is olyan hosszú az út. A közbiztonsági szervek az utóbbi napokban néhány ilyen huligánokból álló bandát fogott ei, akik viselkedé­sükkel nemcsak a jó ízlés ellen vé­tettek, hanem veszélyeztették a köz- biztonságot, s a köztársaság elleni uszító jelszavaktól sem riadtak visz- sza. Amint később kiderült, sok eset­ben büntetett előítéletűek kerültek horogra, de akadtak köztük szép számban olyanok is, akik kalandkere­sésből, a rossz környezet, álbirátok hatására kerültek ilyen szégyenteljes helyzetbe. Minek nevezzük például azokat a „hőstetteket“, .amikor 13-20 éves fiatalemberek csak úgy betörnek egy vikendházba, „lehúznak" egyet a tulajdonosnak, egy-két apróságot el­emeinek, s mint akik dolgukat jól vé­gezték, röhögve tovább mennek. Vagy például egész egyszerűen kirándulás közben a természet felfedezésének ürügye alatt megtámadnak egy pionír­tábort azzal, hogy onnar. bizony min­denki kotródjék el, ök akarnak ott tábort ütni. Persze vannak kisebb „hőstettek“ is. Botrányt csinálni az éjjeli mulató­A Csehszlovák Hadsereg Napja al­kalmával egybekapcsolva a Csemadok somorjai járási vezetősége Csemadok napot rendezett Sárosfán. A népművészeti bemutatón a békéi, sárosfai, nagypakai és vajkai helyi csoportok léptek fel. A kultúrszemle előtt a sárosfai kultúrház teljesen megtelt. Gőgh László, a Csemadok pozsonyi kerületi titkára tartott ün­nepi beszédet, amelyben méltatta had­seregünket. Utána következtek a kul- tűrcsoportok fellépései. A kultűrszerri- lét a békéi énekkar, „Béke lesz" című mozgalmi dalával kezdte meg. Meg­lepő volt a sárosfai tánccsoport „Kendő tánc“-a és „Kossuth verbunkosba, amelyet népizenekar kísért. A nagy­pakai helyi csoport egyfelvonásos vil­lámjeleneteket adott elő nagy siker­rel. Végül a vajkaiaktó 1 hallottunk népdalokat, népizenekar kíséretével és szép szavalatokat. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulója alkalmából a jai szintén rendeznek egy ünnepi mű­soros- estét, előreláthatólag a békéi somorjai járás Csemadok helyicsoport- kultúrházban. A. J. y^vwwvwwvww­Varsóban is beköszöntött az ősz, de még akadnak derűsebb, napsütéses napok is. A gyermekek szeretik a napfényt és kihasználják az utolsó szép időt ez évben. (Foto CAF) (3 sod a toriéul fSudán SZERKESZTŐI üzenetek 1 Z. István: Amint látod, a cikked közlésre került. Hisszük, hogy °rad- ménye is lesz. Vidéki anekdoták jeligére: Ezt a témát nagyon szépen kidolgozhattad volna, akkor közlésre is kerülne. De így, sajnos nem. Setény Lajos, Tesmag: Az eset, amit a leveledben írsz, gyakran meg­történik és nagyon sok oka van, ezért nem ítélhetjük el az említett tanu­lókat sem. Nevelés kérdése az egész és a tanítók meg is teszik e téren kötelességüket. Czetli E. Rozsnyó: Érdekes, kedves levelet írtál, szívesen várjuk többi le­veleidet is. P. Lajos, Gelle: írásod jó volt, csak ha máskor írsz, pontosabban fogal­mazd meg mondanivalódat, főleg a neveket írjad ki pontosan. Gyurász Is. n, Ipolyság: Szép volt a beszámoló, most már írjál arról is, mi valósul meg abból, amit elhatároz­tatok. O. Katalin, Dunaszerdahely: Ilyen szép Írásokra többször is szükségünk van, szeretnénk ha máskor is írnál hasonló beszámolókat, cikkeket. Illés József, Ipolybalog: Továbbra is sok sikert kívánunk a pionírnevelés­hez. Reméljük, hogy nemsokára a CSISZ alapszervezete még jobban működik a íalutokban. Grelák László: Örömmel közöltük leveledet, kicsit hosszabb, tartalma­sabb is lehetett volna. Pándy Andor, Bacska: Örülünk si­kereiteknek és bizonyára az évzáró taggyűlés után még nagyobb lesz ná­latok a munkalendület. Máskor nosz- szabb levelet írjál. Várnai Tibor, Nagysurány: A test­nevelésről írt cikked kitünően sike­rült, legközelebb leközöljük. Az érem másik oldala: Az ilyen té­májú írásokat .szívesen közöljük, csak szakszerűen, tudományosan kell meg­írni, úgy, hogy pedagógiai szempont­ból is megfeleljen. Németh János, Sajószámya: Érde­kes, komoly cikkeket Írsz, örömmel várjuk és közöljük. K. I. Felsőtúr: írjál továbbra is. mindent a legalkalmasabb időpontban közlünk. M. B. rozsonyöi járás: A nyelvi kér­désekről írt cikkedet később leközöl­jük. Az ám! Csakhogy most pillanatnyi­lag nem Budáról, hanem a páldi alapszervezetről van szó. Ugyanis az évzáró taggyűlésen komoly elhatáro­zás lobbant fel a páldi CSISZ tagok fejében. Mielőtt már gondokkal agyon­törték magukat amiatt, hogy vajon milyen munkatervet fogadjanak majd el a jövő évre illetően, azt sütötték ki, hogy beveszik az évzáró gyűlés határozataiba, hogy ezentúl bizony pontosan vezetik az alapszervezet pénztárkönyvét. Minden kiadást, be­vételt hajszálnyi pontosan bejegyez­nek, a vásárlásokat nyugtával bizo­nyítják, egyszóval a legnagyobb ren­det teremtik meg a pénztárkönyv körül. Ha valaki tagsági bélyeget vesz, még azt is bejegyzik és — ezt már ugyan nem mondták — de nyílván arra megy a játék, hogy nem engedik csáki szalmájává válni az alapszervezet vagyonát. Lehetséges, hogy eddig az volt, mert másképp nem született volna meg ilyen nagy határozat. Szép a rend, fontos is, hogy rend­ben legyen a pénztárkönyv, mert ha rrnes rendben, sok hátránnyal jár az alapszervezetre, ha pedig nagyobb hi­bákról van szó, még a törvény is közbeszólhat és bizony felelősségre vonhatnak egyes embereket, akik elherdálják az alapszervezet vagyonát. De kötelezettségvállalásnak és a jövő évi munkatervben ilyen feladatot be­vonni, ez mégis csak több a soknál. Nem tudják azt a páldi CSISZ tagok, hogy a pénztárkönyv ellenőrzése, rendbetartása kötelesség s már vele jár az alapszervezet létezésével? Jobban mondva, mit szólnának ahhoz, ha elmennének egy nagy vásárra s ott egy cirkuszos sátor előtt azt mondaná a konferáló, hogy a társa­ság legjobb lapja bravúros mutatvá­nyokat visz véghez, tessék beljebb fáradni a cirkusz helyiségébe. Véghez- viszi, mondaná a kikiáltó, hogy na­ponta egyszer megebédel, többször megmosdik, cipőt visel, nadrágban, kabátban jár és megfésülködik. Bizo­nyára nem tartanák érdekesnek ezt a dolgot a páldi CSISZ tagok és cso­dálkoznának azon, hogy miféle artista az, aki ilyen reklámmal akarja ma­gához csalogatni a közönséget. Hisz enni, öltözködni, tisztálkodni, fésül- ködni kell. Hozzátartozik az élethez, a napi rendhez. Milyen artista lenne az ilyen artista ? És milyen CSISZ szervezet az olyan CSISZ szervezet, amelyik hasonló munkatervet tervez be, mint a páldi? Hogy néni jó, annyi szent. Nem is hallani semmit arról, milyen működést fejtettek ki az elmúlt évben, hogyan munkálkodtak azon, hogy a falujuk-' ban megalakuljon az EFSZ, hogy magasabb kultúrális színvonalat ér­jenek el és nem utolsó sorban ki vették e részüket a faluszépítési ak­cióban. Hanem a pénztárkönyvet hozzák majd rendbe, a jövő évben, ennek aztán tapsolhatunk. Most már hegyen-völgyön lakodalom, talán még a falu alatt a Garam vize is. borrá válik, mert olyat csinálnak a páldi fiatalok, amit minden esetben meg kell csinálni, ha alapszervezet létezik, mert mint fentebb írtuk, a pénztár- 1 ' yv helyes vezetése az alapszervezet életének szerves része. Miért nem tervezték á jövő évre azt, hogy hogyan sportolnak majd, kirándulnak-e, hány új tagot szerez-' nek az új szövetkezetbe és gondol•? hattal.* volna a kulturális ténykedésre is, no meg a politikai iskolázásra, és megemlíthetjük, a kötelezettségválla­lásokat is. De ha már így van, okvet­lenül tartsák a legnagyobb rendben a pénztárkönyvet, nehogy szégyen­szemre füstbe szálljon a munkatér3 vük. —öi—' helyen, büszkén figyelni micsoda „si­kert“ arat Rock and Roll tánctudo­mányuk, tflkrészegen • ordítozni s fel­A sárosfai Csemadok napról „Csak“ ilyen tánccal kezdődik, de a leggyakrabban börtönnel végződik. verni álmukból a békésen alvó polgá­rokat és így tovább. A közbiztonsági szervek a .lövőben szigorúbban fogják kezelni a huligá­nok rendbontó tevékenységét, mint mostanáig. Nem tűrhetik és nem néz- | hetik tétlenül,, hogy néhány kétes felem beszennyezze köztársaságunk jó hírnevét. Munkájukhoz azonban szük­ségük van a lakosság segít­ségére és együttműködésére. A köz- biztonsági szervek minden elfogott egyén viszonyait, környezetét mélyre­hatóan elemzik, behívják a szülőket és összeköttetésbe lépnek a munka­adóval, a CSISZ-szel, s gyakran bi­zony kiderül, hogy a szülőknek fo­galmuk sincs róla, hol, milyen tár­saságban tölti gyermekük a szabad idejét, hogy az üzem közömbösen, érdektelenül veszi tudomásul a fiata­lok rossz munkaerkölcsét, hogy a CSISZ nem nyújt elég szórakozást, nem képes a fiatalok szabad idejét, jólszervezett programokkal kitölteni. Felelősek vagyunk tehát mindnyájan azért, ha a fiatalok rossz útra térnek, ha nem tudjuk kellő felügyelettel, helyes neveléssel felvértezni őket min­den kísértés ellen. Ellenségeink nagyon tévednek, ha azt hiszik, hogy nálunk valami huli­gán-féle mozgalom elterjedhet. Ifjú­ságunk hatalmas többsége odaadóan építi a szocializmust s minden kez­deményezést ami zavarja a békés munkát, csírájában elfojtunk.

Next

/
Thumbnails
Contents