Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-08 / 41. szám

jSÍ, TRAKTOROK AZ ANTARKTISZ SZÁMÁRA Á Szovjetunióban a Cselja- binszki traktorüzem különös hernyótalpú traktorokat gyárta­nak, Ezeket a harmadik antark­tiszi expedíció számára szállít­ják. Ezek a traktorok igen al­kalmasak a magas hóval borított területeken, a traktorvezető fül­kéje fűthető. AZ ACÉLNÁL IS KEMÉNYEBB Üveg Az Egyesült Államokban a „Corning Glass Werk“ üveggyár különös termelési módszerrel olyan üveget készít, amely köny- nyebb, mint az alumínium és keményebb mint az acél. Az új üvegfajtát „pyroceramnak“ ne­vezték el és drágább mint a rendes üveg, ezzel szemben olcsóbb mint a nemes acél. KENYÉR-AUTOMATA Kievben olyan elárusító helyet nyitottak, ahol automaták árul­ják a kenyeret. 27 automata négyféle kenyeret és nyolcíajta süteményt árusít. Az elárusító- hely bejáratánál vásárolhatók az automaták számára szükséges fémdarabok. HANGYÁK MINT KERTÉSZEK Amerika trópusi égövében bi­zonyos hangyafajta teljesen megfelelő viszonyok között gom­bát termel. A szétrágott levelek törmelékéből olyan termékeny porhanyós talajt készítenek, amelyben a gomba — a han­gyák tápláléka — kitünően érzi magát, és szépen fejlődik. MILYEN ÜREG A MÜFOG ? Már a régi egyiptomiaknak is volt műfoguk. Erre a múmiák feltárásának segítségével jöttek rá. A műfogak készítésénél az egyiptomiak számára csupán csak fa állt rendelkezésükre. A rómaiak elefántcsontból készült fogakat is használtak. HOL VAN A VILÁG LEGMAGA­SABB FÁJA? A világ legmagasabb fája Ka­nadában található. Magassága 119 méter, átmérője 8 méter, míg ágainak hossza meghaladja a 61 métert. Majercsik Imre munka közben ÉRSEKÚJVÁRT el lehetne ne­vezni az ipari termelőszövetke­zetek városának is. Itt műkö­dik a szőnyegkészítő Bytex, a huligánjairól híres Angoratex, a cipőkészítő Vzorobuv, a ruha­készítő Vzorodev, a bőrdíszmű­árút előállító Brasna és a kon­fekciókészítő NovodeV Az utóbbi Érsekújvár legrégibb szövetke­zete, még 1936-ban alakult. A szövetkezet műhelye a besz­tercebányai utcában van. Sarok­épület. Benn sűrűn egymás mellett dolgoznak a varrógépek s_ gömbölyű közfűrész szabja az anyagot. Első kérdésünk, hogy — miért alakult a szö­vetkezet? Strapec István elnök elmondja, hogy ő sajnos nem volt jelen az alapításnál, ö „csak“ 12 éve vezeti a szövet­kezetét. Gyöpös Dávid, aki már akkor ott volt az alapítók között, így emlékezik vissza: a kapitalizmus alatt sok szabósegéd és kis­szabó állott munka nélkül. Élni pedig kellett valamiből. A szak- szervezet azt tanácsolta, hogy alakítsanak szövetkezetei. Az első érsekújvári termelő- szövetkezet tehát azért alakult, mert a kisemberek védelmet ke­restek a kapitalizmus ellen. — Konfekciós árukat, főleg ruhá­kat készítettek, melyeket aztán a' kiskereskedőknek adtak el. A szövetkezet közben egyre iz­mosodott és fejlődött. 1951- ben felvette a Novodev. Ma nyolcvan munkást foglalkoztat, ötven nőt, és harminc férfit. Dolgozik benne hét rokkant is. A Horthy éra sötét fejezetet jelentett a szabószövetkezet éle­tében. Bizonyos Halda Imre vet­te át a szövetkezet elnökségét, sutba dobta a régi szövetkezeti demokráciát és úgy kezelte a szövetkezetét, mintha egyéni vállalata lett volna, összevásá­rolta a szövetkezeti részvénye­ket és minthogy minden rész­vényre egy szavazat esik. — csak néki volt szava. (Akkori­ban még nem voltak népiszö- vetkezétek, ahol minden tagnak csak egy szavazati joga van). Szerencsére • ezek az emlékek már a múlté. A szövetkezet újra demokratikus alapokon dolgozik és virul. A tervet ta­valy 104%-ra, az idei első fél­évben pedig 113%-ra teljesí­tették. Készítenek férfiöltönyt, télikabátokat, szoknyákat, sí­ruhát, postás egyenruhát, egy­szóval mindent, amit csak a megrendelők kérnek. A műhely élén két nagyszerű vezető áll: a süketnéma Tomka János és Nagy Emma. Találunk itt kiváló dolgozókat, akik ter­vüket magasan túlteljesítik. — Ezek közé tartoznak: Gyöpös, Dávid, Kovács Lajos, Adler Ber- nát, Benyó János, Lelovics Mar­git, Molnár Lívia, a szövetkezet „énekesnője“ és Kovács Ica, aki a legtovább volt a versenyzásztő tulajdonosa. Tavaly önhibájukon kívül pil­lanatnyi nehézségbe jutott a szövetkezet. — Kárpitosmflhelyl nyitottak, melyet Kovács Sán­dor elvtárs vezetett. A nehéz­ségeken már rég túl vannak A kárpitosműhely pompásan be­vált. Most már gaucsokat, fote­lokat, matracokat is készítenek. A szövetkezet motorja egy 22 tagból álló ifjúsági szervezet. A fiatalok szervezik a szocialista munkversenyt, a kötelezettség­vállalásokat, kuitúrmegmozdul- lásokat és belőlük áll a szövet­kezet tánc- és énekcsoportja, amely olyan szép sikereket ért el a nyitrai kerületi szövetke­zeti kongresszuson és a nem­zetközi szövetkezeti napon. — Varac Magda, a fiatalok veze­tője és irányítóié a CSISZ szer­vezet elnöke. Grand Julia, a kultúrbizottság elnöke valóban megértő segítőtársakat talált a fiatalokban. Van a szövetkezetnek sajál vetítőgépe és minden hétfőn mozielőadást tartanak. Van sakk­körük, asztali teniszcsapatuk sőt labdarúgó együttesük is, akik a komáromi „Május 9" szövet­kezet labdarúgóit is megverték Az is nagy öröm számukra hogy saját kultúrtermükben szórakozhatnak. így van ez az olyan üzemben, ahol rendesen dolgozik a CSISZ szervezet. És a szövetkezet perspektí­vái? Jókedvvel dolgozunk és munka van elég — mondják bú­csúzásul a Novodev dolgozói. De egyet mégis szeretnénk: ha már beköltözködhetnénk saját helységeinkbe! Reméljük,. hogy 1959-ben már ez a vágyunk is valóra válik. Eltűnik majd az agyonzsúfolt műhely és új mun- j kaviszonyok közé kerülünk. így ] tehát valóban új jövő előtt áll j Érsekújvár legrégibb ipari tér- j melőszövetkezete M. L, j Elkésett tudósítás EGY ÜJ ISKOLÁRÓL Cukorszüret Az oroszkai cukorgyárban ala­posan felkészültek az idei cu­korszüretre. A gyárhoz vezető vasúti síneken már egész vonat- szerelvények állanak, telve ré­pával. Az idő kedvezett a cukorrépa termésnek. A répa 16—18%-ig tartalmaz cukrot, ami azt je­lenti, hogy egy mázsa cukorré­pából 16—18 kg cukrot készí­tenek. Egy mázsa répa pedig nem nagy mennyiség, mert ne­héz és jó nagyokra nőttek. Az üzemi CSISZ szervezet is működik. Igen komoly felada­tokat oldottak meg az idén is az itt dolgozó fiatalok. Hetven hektár elhagyatott földterületet dolgoztak meg a zselízi járás különböző részein és természe­tes, hogy cukorrépát vetettek a hetven hektárnyi földbe. Jő termést értek el. Egyelőre ne­héz megállapítani, hogy mennyi cukrot jelent ez népgazdasá­gunknak. A CSISZ üzemi szer­vezete még más fontos dolog­ból is kiveszi részét. Kustár Gyula, az üzemi szervezet el­nöke kezdeményezésére felvet­ték a harcot a fiatalok az üze­mi balesetek ellen. Ezt elsősor- ben úgy érték el, hogy alko- holittasan senki nem jelenik meg a munkahelyén. Ebből a tényből kiindulva is kizártnak mondható az üzemi baleset. A kampány elkezdésével pedig az idénymunkásokat is kioktatják a balesetek elleni védekezésre. Magasszínvonalú sportélet és kultúrtevékenység is jellemzi az itt dolgozó fiatalokat. A CSISZ üzemi szervezetének vezetősége arról is gondosko­dott, hogy az idei kampány alatt az egyes műhelyek, üzemrész- legek között megszervezze a munkaversenyt. Az új munka- módszerek bevezetésénél és ^ kalmazásánái is előljárnak m fiatalok. Dicséri is ezért őket Burin Mihály, az üzemi bizott­ság elnöke, és mellékesen meg­jegyezve mindenkinek a „Mihály bácsija“, akik itt dolgoznak. — A munkaverseny elmélyítésével sok tüzelönyagot takarítanak meg és gyorsabban végeznek a kampánnyal, ami nagy jelentő­ségű. Most már sisteregnek a ka­zánok, működnek a felvonók a répatároló kanálisokból sebes vízfolyó viszi a répát a gyárba. Serény munka folyik a besűrí­tésnél is, a finomításnál is és a legboldogabban bizonyára a mázsáló és a csomagolóberende­zéseknél dolgoznak, mett itt látszik meg igazán a munka eredménye a sok százmízsa kristály és kockacukor. B. I. Az üzeni dolgozói munka után szívesen olvasnak, szórakoznak. I Szorgos kezek... | Bolyós Lőrinc Losoncról jött, ihogy az állattenyésztés tudomá­nyát elsajátítsa. Ez már olyan íratlan szakmai törvény, rám sajnos semmikép­pen sem vonatkozik, két oknál fogva: először is, az iskolába csak véletlenül botlottam bele. létezéséről ezelőtt nem tudtam, ugyan ez lett volna a kisebbik baj, hisz rajtam kívül még az J Ipolysági járásban is sokan van- í nak, akik az iskoláról dem tud- J nak. t A bökkenő inkább ott volt, J hoqy lakodalomra mentem, de tmár a keresztelőről is clkés- t tem. Másszával, őzt hittem, új J iskoláról adhatok tudósítást, i közben ez már első születés­S napján is túljutott. Hírneve még nincs az iskolának, ez igaz, nem fis baj, maid szét hord iák oé- Ihány év múlva a végzett növen- J délcek. NEHÉZ KEZDET { A mostani. másodikosok Iga­zán edzett legények és leányok, a szó legszorosabb értelmében. Megedződtek a sok huzavoná­ban, költözködésben, míg végre Ipolyságról Szemereden keresz­tül ez év februárjában vissza­jutottak Ipolyságra, abba az épületbe, mely hosszú évek itán visszaadatott azoknak, akiknek építették, a mezőgazdasági is­kola növendékeinek. Bizony a tavalyi elveszett első félévért van mit pótolni még ma is. Ügylátszik azonban, hogy a viszonyok gyorsan konszolidá­lódnak. Az épületben elég a hely, a diákok, akik legnagyobb­részt bentlakók, helyben van­nak elszállásolva. F okozatosan berendezik a laboratóriumokat is. Az elsősök csak lassan mele­gednek fel az új környezetben. Még nehéz tőlük valamit meg-, tudni és véleményüket is csak a bátrabbak nyilvánítják. Ez a kezdet. Marsai elvtárs, az osztályfőnök mondotta, hogy még öt sem szokták meg elég­gé, nem, ha egy idegen ember kerül közéjük. A jég .lassan megtörik. Már megalakult az osztály C.S/SZ­A kapások begyűjtése nem érte váratlanul a kisgéresi szö­vetkezeti tagokat. Jól megszer­vezték, elosztották a munkát. Azt is meg kell mondani, hogy a munkában példás, szorgos nép a kisgéresi. Jutott mindenhová munkaerő bőven, hisz már az egész falu népe a szövetkezet­ben dolgozik. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a kapások begyűjtése zökkenésmentesen folyik. A cu­korrépát az elsők között szállí­tották a terebesi cukorgyárba, sót már teljesítették is beadási tervüket. A cukorgyárból meg­kapták az első répaszelet-szál­lítmányt, amit répafejjel együtt silóznak... — Nem félünk az ipari növé­nyek termesztésétől — újságolja szinte dicsekedve Gérési István a szövetkezet elnöke. Évről-évre többet termelünk ... Dohányt 75 hektáron termeltünk. Három munkacsapat gondoskodott a dohányról. Mind a három 8 ta­gú csapat 5 hektárt kapott gondjaiba. Hektáronként 12 mázsát terveztünk, s ezzel szemben 21 mázsás hozamot értünk el. Tavaly 170 ezer ko­ronát jövedelmezett a dohány, de az éven. .. meglesz a 250 ezer ... A traktorok által vontatott burgonyaásók húsz hektáron három nap alatt jelszínre hoz­ták a gazdag termést. A szor­gos kezek után egyre több lett a burgonyarakás. Az úttól nem messze Eszenyi Olga kis munkacsapata fárad­hatatlan munkát végez. — Igyekszünk — jegyzi .meg V -r r Eszenyi Olga szerényen a fiatal csapatvezető. Kedvez az idő,. Még az esős idő előtt be akarjuk fejezni. — Mire eljön az esős idő, ez már fedél alatt lesz — szól közbe Máté István a szövetke zet mezőgazdásza. Örömmel új ságolja, hogy korai burgonyá bál a tervezett 340 mázsa he Ujett már 1200 mázsát beszól gáltattak. Lesz tehát mit enn a hizlaldában levő 600 sertés nek, sőt még azoknak is, ami két ezután kezd hizlalni a sző vetkezet. . Karpáthy Z. Gyuris László és Plesinovszky Mihály kombajnisták a Vel'ky Dvor-i állami gazdaság földjén kiszántják a répát Az iskola első növendékei szervezete, megindulnak az ér? dekkörök, fellendül a kulturális élet és mire beköszönt a hide­gebb idő, már összeforrott kol­lektíva lesz az első osztályból is, ezt olvastam ki Bolyós Lő­rinc és a többi elsős tekinteté­ből, akikkel alkalmam volt még­ismerkedni. SOK MÉG A GOND, A BAJ Az iskola „elsőszülött" gyér? mekeivel — vagyis a másodi­kosokkal — alig volt alkalmam beszélni. Répát szedtek az EFSZ földjein — hasznos munka ez és egyben gyakorlat is. S ami­lyen jóízűen fogtak hozzá az ebédhez, — pontosan az ízle­tes káposztáskockához, — bi­zony jól dolgozhattak, ha így megéheztek. Az iskola mondhatnám, még gyermekcipőben topog. A fel­sőbb iskolai szervek úgy látszd: nem elég jó „csecsemőgondo­zók“. A tervezés huzavonájában elvesztek a tankönyvek és ahogy Misejkáné tanárnő mondja, itt állnak 35 magyar tankönyvvel. Többet nem kaptak, a szak- könyvekről nem is beszélve — toldja meg Marsai elvtárs. A tankönyvek körül bizony sok a baj, a felettes hatóságok több rugalmasságot tanúsíthatnának a kérdés megoldásában. Tudjuk, nem egyszerű a dolog, viszont 14—15 éves diákoktól nehezen várhatjuk, hogy megfelelő jegy­zeteket készítenek. A szaktanárok kérdése sem lett ebben az évben megoldva, pedig jelentkeztek fiatal mező­jiiikor Makrai mérnökkel, az ipolysági mezőgazdasági technikum igazgatójával megis­merkedtem, a szokásos bemu­tatkozás után bevallotta, hogy idáig még újságíró nem lépte át az iskola küszöbét. Gondol­tam, ez remek, mert újságíró számára mindig dicséretreméltó tett, ha valahová elsőnek fut be, valamiről elsőként ad tudó■* sítást. Érsekújvár! szakák Szumerák Maliid mosolyog — derekasan kivette részét a ré- paszedé t ői. gazdasági mérnökök. - Az igaz­gató elvtárs lejárhatta a lábait, a kerület a járási nemzeti bi­zottságokat részesítette előny­ben. Az igazgató nem zúgolódik, o. tudja, hogy a járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági osz­tályán van elég felelősségteljes munka, de osztozik kételyeim­ben: nem épp oly fontos-e, ha nem fontosabb, az új szakem­berek nevelése. Mondom, Makrai mérnök az iskola igazgatója nem zúgoló­dik, nem is bosszankodik. — A.jövőről beszél, gondolatai már a harmadik ötéves tervben röp­ködnek.. Itt felhúzunk még %egy emeletet — mutat az épület északi szárnyára, lesz iskolai gazdaságunk, lesznek mérnö­keink is. Igen, az ipolysági mezőgazda- sági iskola a jövő iskolája. — Fejlődése szorosan összefügg Délszlovákia mezőgazdáságának fejlődésével, gazdagodásával. DR. STRASSER GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents