Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-01 / 40. szám

a csisz vii. plenáris Ülésének határozata Mélyítsük el az ifjúság nevelését Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága júniusi ülésének az idelőgiai munka néhány kérdésére vonatkozó megállapításai mélyen érin­tik életünket és nem kis mértékben az egész fiatal nemzedék életét. Érthető, hogy most, amikor közvetlen felada­tunk az, hogy betetőzzük a szocializ­mus építését, a dolgozók kommunista szellemben való nevelése elsőrendű jelentőségű. Ezért a CSISZ KB a VII. plenáris ülésen igen behatóan fog­lalkozott a nevelés kérdésével és az ezzel összefüggő kérdésekkel — a CSISZ tevékenységével a főiskolákon. A beszámolókból, vitafelszőlalások- ból és a CSISZ KB vitazáró határoza­taiból látható, hogy az elmúlt 12 év alatt mennyire megváltoztak a fiata­lok életkörülményei és az a gondos­kodás, melyben ifjúságunk részesült, és a kedvező feltételek mellett évről- évre nő azon lányok és fiúk isere- ge, akik életüket a szocializmussal összekötötték. Az építő eredmények a haza érdekében végzett eredmé­nyes munka, az eredmények, melyeket elsősorban ebben az évben értek el, bizonyítják fiatal nemzedékünk szo­cialista nevelésének eredményét és egyúttal feleletet is ad arra a kér­désre, hogy milyen a mi ifjúságunk. Egyidejűleg a fiúk és leányok egyik részénél komoly negatív jelenségek is mutatkoznak a munkájukban és egyé­ni. életükben, ezeknek gyökere a ka­pitalizmus csökevényeinek hatásában található. A CSISZ KB tárgyalása egyértelmű­en kihangsúlyozta, hogy az ifjúság szocialista nevelésének az alapját a haza érdekében kifejtett építőmunká­ban való aktív részvétel képezi _ és hogy a munkásifjúságra hárul az a nagy feladat, hogy a szervezet magva és hajtóereje legyen. A CSISZ szervezeteknek sokkal éle­sebben kellene fellépni a munkaerkölcs megbolygatása, a felelőtlen munka­kerülés és a szocialista vagyonnal szembeni közömbösség ellen, hogy a fiatalok felismerjék a becsületes mun­ka értékét és büszkék legyenek mun­kájuk eredményére. Nagy segítséget nyújtanak az idősebb, tapasztalt mun­kások. A központi bizottság elrendelte, a termelés munkatermelékenységének emelésével, az újítómozgalom fellen­dítésével igyekezzenek a CSISZ üzemi szervezetei kiszélesíteni a szocialista munkaversenyt, különösen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 4Ó. évfordulójára. A falusi szervezetek olyan tevékenységet fejtsenek ki, hogy száz és száz, ezer és ezer fiatal belép a szövetkezetekbe, olyan tevé­kenységet mutassanak ki, amely a falu kulturális és társadalmi munká­jában még jobban megnyilvánuljon. _ Az új körülmények, melyek között az ifjúság felnő, új és gyakran igen komplikált nevelési problémákat hoz­nak magukkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem kel! lebecsülni ha világosan és érthetően megmagya­rázzuk munkánk kilátásait, és a fia­talok lehetőségeit. Eddig nem hangsú­lyoztuk ki eléggé, hogy a lehetőség valóraváltása a mai körülmények kö­zött is áldozatos, kemény munkát, műveltséget igényel és azt, hogy a múlt csökevényei ellen úgy. saját ma­gunkban, mint környezetünkben har­cot folytassunk. Annak, hogy a fiatalok egyik része nem érti meg teljesen a jelent, de a jövőt se, az az oka, hogy nem ismerik eléggé a munkásosztály har­cait. Ezért az ifjúságnak többet kellene tanulni az idősebb tapasztalt munkás­harcosoktól, el kell sajátítani forra­dalmi lelkesedésüket, meg kell tanulni tőlük szeretni a népet, a forradalmi fegyelmet, át kell venni tőlük a kitar­tást, a szerénységet és áz akadályokat nem ismerő akaratot. Meg kell tőlük tanulni azt, hogy a személyes érde­keket mindig alá kell vetni a közös­ség érdekeinek, és az egységet a győzelem főfeltételét magasan érté­kelni kell. A központi bizottság ki­hangsúlyozza, a- eszmei nevelőmunka megkívánja, hogy még nagyobb igye­kezettél mélyítsük el és szilárdítsuk meg az ifjúságban a haza iránti sze- retetet és azt, hogy büszkék legyünk népünk forradalmi hagyományaira. Nemzetközi érzelmünk alapja a Szovjetunió, a legjobb barátunk népé­hez való kapcsolat. Ezért továbbra is tanulni fogunk a lenini Komszomol 40 éves útjából. Az ifjúságot a szocializmus szelle­mében nevelni azt jelenti, hogy a fia­talok között világítsuk meg a kölcsö­nös elvtársi kapcsolatokat és álljunk útjába az önzés és individualizmus megnyilvánulásaival szemben, gátoljuk meg a munkanélküli nyereség elérésére célzó igyekezeteket. Az ifjúság a gyakorlatban ébredjen tudatára annak, hogy a kollektíva mennyire növeli az egyén erejét, mennyire nagyobb öröm ér az elvtár­sak körében és mennyivel könnyebb a kollektívában elviselni a gondokat. Azon igyekezzünk, hogy az ifjúság összes kollektívái, az élcsapatok, mun­kacsoportok az utca egyes csoportjai, városnegyedek, falvak, korunk szelle­mében éljenek és a CSISZ befolyása alatt fejlődjenek. A propagandatevé­kenység mutasson rá való tényekre, világítsa meg rendszerünk előnyeit, magyarázza meg a szocialista átépítés törvényszerűségét, jobban mint ed­dig, magyarázza meg a jelenlegi nem­zetközi helyzet alapproblémáit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójával kapcsolatosan tevékeny­ségünket úgy irányítsuk, hogy az if­júság megértse milyen nagy jelentő­séggel bír a forradalom a világ dol­gozói számára és népi demokráciánk keletkezése és létezése számára. A marxizmus-leninizmus és pár­tunk politikájának a fiatalok körében való ismertetése szempontjából nagy jelentőségű a CSISZ oktatási éve. — Á jelenlegi helyzete nem kielégítő és nem felei meg a mostani kérelmek­nek. Teljesen meg kell változtatni szer­veink magatartását a propaganda-mun­kával szemben, érjük el azt, hogy a fiatalok ismerkedjenek meg a CSISZ oktatási évének problémáival és fog­lalkozzanak velük. Az ifjúság eszmei nevelésében nagyobb szerepet kell betölteni az ifjúsági sajtónak. A CSISZ KB határozata rámutat ar­ra is, hogy az ifjúságnak megvan a lehetősége arra, hogy hozzásegítsen a kultúráiét fellendüléséhez. Bevált, kedvelt módszereivel, mint az Ifjú­sági Alkotóverseny, a Fucsik-jelvény megszerzése és különböző kulturális intézménnyel való együttműködés út­ján. A központi bizottság egyszersmind elrendeli, hogy a CSISZ fokozza rész­vételét a testnevelésben, a sport és védelmi tevékenységében és egyide­jűleg hangsúlyozza ki a szükségét annak, hogy a burzsoá nevelés hatá­sai ellen a sport és a turisztika terén is harcoljanak és küzdjenek a cser­készet és a tramping ellen. Dolgozni ma szervezetünk legjobb hagyomá­nyainak a forradalmi lenini küldetés szellemében feltételezi, hogy az ifjú­ság tevékenységét oda irányítsuk, ahová a párt és egész népünk igye­kezete irányúi. A forradalmi tevékeny­ség a mai feltételek mellett a ter­melés hatékonyságának emelését célzó igyekezetét jelenti, _ továbbá a mező- gazdaság kollektivizációjának gyorsí­tását, a föld felosztása és a társadalmi folyamatokban való aktív részvételt jelenti. Hajlíthatatlanul harcolni fogunk az olyan nézetek ellen, amelyek a CSISZ-t érdekszervezetté, lényegében politika- mentes szervezetté igyekszik megvál- változtatni. A CSISZ KB plenáris ülésén továbbá jelentős figyelmet szenteltek a szö­vetség munkájának a főiskolákon. AZ EKECSI FIATALOKRÓL Az ekecsl fiatalok ugyancsak kivet­ték részüket az aratásban és a csép- lésben. Ebben a munkában kitűntek Tóth László, Csóka Emilia, Brinzik Gyula, Németh Andor és Jassa Er­zsébet. A fiatal traktoristák közül Bereznal Vendel tűnt ki szorgalmával , a nagy nyári munkák ideje alatt. ,* Most pedig nemrég a dohányföldön jártam, Majdnem mindannyian fiata­lok, akik itt dolgoznak. Mátyás bácsi a munkacsoport vezetője, szakszerűen vezeti jtt a munkát. Azt mondta, hogy I a legjobb munkás itt Csőka Emilia és Horváth Rózsi. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évforduló­jának tiszteletére vállaltuk, hogy ha­táridő előtt takarítjuk be a dohány- termést, ami 10.000.— koronát fog jelenteni a szövetkezet javára. A fia­talok vállalták még, hogy a kukorica vetőmagot a földön mindjárt kukori­caszedés közben választják ki. Szajkó elvtárs a szövetkezet agronómusa megdicsérte ezért a fiatalokat. PAKSY LÁSZLÓ Ekeca ■Qm berek az emberekéit A TORNATEREMBEN EGYKOR... Az első írott feljegyzés ISOl-böl maradt fenn. — Ekkor írtd meg Georgius Wernhetns De admiran- dis Hungáriáé Aquis Hy- pomnenaries címmel köny­vét a pőstyéni iszap és forrás gyógyító hatásá­ról. Eszerint Pőstyén ter­mészetes forrásait már csaknem fél évezreddel ezelőtt gyógyító célokra használták fel. Eleinte a földbe.váj gödrökben igye­keztek a betegek fájó végtagjaikra enyhülést találni, később faházakat lé­tesítettek és ott már kádakban fü- tödtek nemcsak a környékbeli bete­gek, hanem az egyre messzebb vidék­ről jövők is, hiszen a csodaforrások híre mindenfelé eljutott. A XIX. szá­zad elején már szép, épített fürdők­kel találkozunk. Ezekbe vezetik a föld alól a csodálatos hatású gyógyvizeket, hogy talpra állítsa a bénákat, a moz­dulni nem tudókat. A XIX. században Pőstyén már elismert, híres világfiir- dö, ahová a világ minden tájáról özön­lenek a betegek. A Thermia Palace vendégkönyvében császárok, királyok, főhercegek, grófok és bárók nevei ékeskednek. Eljöttek ide Párizsból és Oxfordból, Stockholmból és Szófiából, Nápolybái és Bukarestből, Indiából épp úgy, mint Amerikából, Afrikából, vagy Kínából. 1945-ig professzorok, táblabírák, ügyvédek neveivel talál­kozunk. A felszabadulás után azonban már más nevekkel van tele a híres Thermia vendégkönyve: Gustav Herich bányász, Ed. Svitel, földművelő, stb. Dolgozók járnak-kelnek a Thermia, a Slovan, a Yalta szőnyeggel borított lépcsőin, dolgozókat gyógyít (t pőstyéni iszap és gyógyvíz. ... ÉS MOST A „fürdősziget" végén egyszerű, kétemeletes épület, rajta kis tábla: Reumatikus Betegségek Kísérleti Inté­zete. Szeretnénk tudni, mi ez, mit és hogyan kísérleteznek. Belépünk hát a kis üvegkapun. Egyszerű bútorzat, de minden „ragyog". Reggel van, még „vizit" előtt, dr. Slfaj István docenst, az in­tézet igazgatóját dolgozó szobájában találjuk. Arcáról őszinte odaadás és gondos­kodás tükröződik vissza, amint az intézet hivatásáról és céljáról beszél: — A reu­ma egyike a legádázabb be­tegségeknek. Öreget, fiatalt egyaránt megtámad, megke­seríti az öregséget és mun­kaképtelenné, sokszor nyo- morékká teszi a fiatalt. A párt és kormány határozat­ban hangsúlyozta a, ‘■euma vagyis az izületi gyulladásos betegségek elleni harc szük­ségességét. Ezért létesült 1953-ban ez a kísérleti inté­zet. Különböző laboratóriu­mokban és nyolcvan betegen figyeljük a betegség lefolyá­sát, természetesen a bete­gek az orvostudomány leg­újabb vívmányai szerint gyógykeze­lésben részesülnek. Az, hogy intéze­tünk itt, Póstyénben van, lehetővé te­szi, hogy a különböző gyógykezelés mellett fürdőket és iszappakkolásokat alkalmazzunk. — Milyen eredményeket értek el eddigi munkájukkal ? — Sok-sok embernek adtuk vissza az egészségét, de vannak olyan sxilyos esetek is, ahol az Ízületek már any- nyira meg vannak támadva, hogy már az is eredménynek számít, ha a pacienst olyan állapotba hozzuk, hogy el tudja látni önmagát, nincs kör­nyezetének a terhére s kiszolgálásával nem köt le egy másik személyt. Min­den egyes beteg a legkülönfélébb ke­zelésben részesül. Kap fürdőt, gyógy­tornát, alkalmazunk a többi között arany és hydrocortison injekciókat — mindent elkövetünk, hogy megszaba­dítsuk a beteget fájdalmaitól, mun­kaképessé, újból igazi emberré tegyük. — Kérdéseinkkel máris sok időt ra­boltunk el Sitaj docenstől, aki, mint megtudjuk, éppen szemináriumi elő­adásra készül. Ugyanis jelenleg az intézetben két hónapos továbbképzés folyik a reumás szakos orvosok szá­mára. Tóth Éva tornatanárnö viseli gond­ját a betegeknek. A fiatal tanárnőn fehér köpeny és hosszú nadrág, nya­kában centiméter, kezében szögmérő. — No, rnost rúgjon engem orron — biztatja éppen nevetve az asztalon előtte fekvő hatvan éves Bogdán Ven­delt, a szelicei EFSZ szőlőmunkását. Közben rövid, gyakorlott mozdulatok­kal dolgozik. A megtámadott Ízületek mozgatható képességét méri le fokok­ban s mindent pontosan feljegyez. — Így állapítják meg a javulást, vagy esetleg a rosszabbodást is. délután és estefelé Dr. Urbánek és dr. Kresánek a röntgenfelvételt nézik. Átmegyünk a Napoleon-fürdöbe, a „Rehabilitáció"-ba. Olyan ez, mint égy fedett úszóda, a kristálytiszta, kékes-zöld vízben lubickoló férfiak és nők. Száll a labda, kacaj és zsibon- gás, alig hisszük, hogy betegek, pedig vannak köztük, akik a lépcsőn csak támogatással tudnak lemenni. De bent a vízben, ott már könnyű a mozgás. — Bár csak mindig a vízben lehet­nék — sóhajtja az öreg Mrvová né­ni, aki szárazon csak"mankóval jár, a vízben pedig kevés fogódzkodással végigmegy hosszában a medencén. — A vízben — 37—38 fokos kénes ásványvíz — tanítjuk járni a pácien­seket, a vízben ugyanis, miután a test könnyebb, nagyobb a mozgóképesség. 45 percig vannak a vízben — 25 perc kötelező gyakorlat után, az instruktor tornászik velük a vízben — 20 perc sza­bad mozgást élveznek. A vízben való a járni tudó betegek kint ülnek az intézet előtti padokon, a parkban, a társalgóban és a folyosókon elhelye­zett kényelmes fotelekben. Beszélget- nek, Persze arról, hogy mikor gyó­gyulnak már meg, mikor térhetnek vissza munkahelyükre. Holüniková An­na, a zsolnai Slovena fiatal élmunkás szövőnője is már három éve beteg. Pedig azelőtt, mint a CSISZ Dlhé Pole-i falusi szervezete kultúrcsóport- jának tagja, de sokat szórakoztatta a környékbeli falvak lakosait! — Bízunk benne, hogy pőstyéni ke­zelésnek meg lesz a hatása! — De meg ám! — szól közbe Lu­kács József, a mosovcei S tóit ne lesy kocsisa. — Amikor engem hordáqyra tettek, hogy ide hozzanak, hallottam a falumbeliek megjegyzéseit: „Ez se fog már saját lábán járni soha!“ — De én megmutatom nekik! Mert már most is a saját lábamon járok, és csak úgy fogok feszíteni, amint ott­hon leszállók az autóbuszról, úgy megyek majd végig a falun, hogy azt akárki megnézheti! 1 A GYÓGYÍTÓ MOSOLY A világhírű pőstyéni iszap és á különböző gyógymódok mellett, van még valami, ami hozzájárul az inté­zetben kezelt betegek egészségének helyreállításához: az orvoskollektíva önzetlen gondoskodása, jóakarata és biztató szava és az ápolónők kedves, fájdalmat csillapító mosolya. És ezek mindent megérnek! MESTAN KATALIN Dr. Trnavsky patkányboncolás közben. — A gyógytorna fe­ladata — feleli kér­désemre — a de- formálódások meg­előzése, illetve ki­küszöbölése. Mind­össze tíz éve, hogy a reumás betegsé­geket tornával gyó­gyítják. A könnyebb betegeket csopor­tosan tornáztattuk, a nehéz esetekkel mindegyikkel kü­lön foglalkozunk, különös figyelmet szentelve az egyes ízületekre. Arra is ügyelnünk kell, hogy ha már egy ízület megmereve­dik, úgy mereved­jen meg, hogy a páciens legalább magát el tudja látni. Például, ha a keze kinyújtva merevedik meg, nem tud egyedül enni, öltözködni, stb. míg ha 45 fokos szögben történik a merevedés, akkor ehet, fésülködhet a páciens. A szoba egyik sarkában egy lába­kon álló mély tartályt veszek észre. — Hát ez mire jó? — Tóth Éva felemeli a fedőt és kezét egymás után néhányszor be­dugja a „vízbe", amitől fehér kesztyű képződik a kezén. — Ez parafin magyarázza — villanyra van bekap­csolva, amely miután a kellő hőfokra felmelegíti, automatikusan kikapcso­lódik. Parafinnal melegítjük be a szá­raz ízületeket, — ahol nincs gyulla­dás — hogy megpuhuljanak, azután huzoggtjuk, nyomkodjuk, az újjakat, könyököt, vállakat. Megtekintjük még a második helyi­séget is, ahol a szertornák vannak. Igen, szertornák, Mégpedig csupa olyan, ami az izmokat fejleszti, spe­ciális szerek külön a láb és a kéz ízületei mozgóképességének kifejlesz­tésére és megállapítására. De a gyógytorna nemcsak szára­zon, hanem vízben is folyik. A könyökizület mozgóképes­sége határozottan javult — álla­pítja meg Tóth Éva. mozgás pszihikailag is nagy jelentő­ségű, hiszen a páciensnek meg van rá a reménye, hogy amit most meg­tesz a vízben, nemsokára megtesz szárazon is. A PATKÁNYOK IS SEGÍTENEK a reumás betegségek elleni küzdelem­ben. A második emelet egyik labora­tóriumi szobájában „laknak" és itt végez velük kísérleteket dr. Trnavsky Karol fiatal orvos. — A mi feladatunk egyelőre az, hogy megállapítsuk, hogyan hat a gyógyszer a gyulladásra. Ezért az ál­latokon irritációs fertőzéseket idézünk elő, majd gyógyszerkezelést alkalma­zunk. Á boncolásnál azután megfi­gyeljük, hogyan hatott a gyógyszer az egyes szervekre. Ez az egész tu­domány még nagyon fiatat, alig tíz éves. Nálunk csak az olomouci egye­tem kísérleti reumatológia fakultásán — ahol nekem még orvosnövendék koromban alkalmam volt megismer­kedni vele — és itt az intézetben végzünk ilyen kísérleteket, de a reu­matológia sokat vár még tőlünk.

Next

/
Thumbnails
Contents