Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-10-01 / 40. szám

A katonák 24 órát fekszenek a lövészárok piszkában, míg a munkások kószálnak és nyolcórai munkaidőt vívtak ki masuknak. A polgári sajtó rágal- mazási hadjárata elterjesztette, hogy a szabadságtól állítólag megmámorosodott munkások nem akarnak dolgozni és ezért szenved az ország hiányt. Egy az összes pártokból és rétegekből összeálított bizottság azonban megállapította, hogy az üzemek korlátolt termelését a fűtő- és nyersanyaghiány okozza és a legtöbb üzemtanács minden idejét ezek felhajtására szenteli, úgy, hogy eddig nem is foglalkoztak a béremelés kérdésével.

A menseviki program forradalmi volt. de csak a papíron, csak a szavakban, míg a tettek a régiek maradtak, ahogy a nagytőkések diktálták. Beszéltek az „ipar államosításáról“, a ga- bonamonopóliumról és földosztásról, de a valóságban csak az önszükségletük korlátozására kényszerítették a munkásokat és a szegényparasztségot, A nagytőkések elhatározták ugyanis, hogy az éhség csontvázkezével legyőzik a proletariátust. A városokban kenyérinség, hús-, tojás- és vajhiány, míg a falukban ipari cikkhiány lett úrrá. A piacok mindjobban üresedtek, míg az árak emelkedtek. Pétervárott a testi dolgozók napi adagja kb. fél kg kenyér, hetente 400 gr vaj, 100 gr hús és 5 tojás, valamint 1200 gr kása volt hetente. De ez is csak az utalványok szerint, amiket soha se lehetett teljesen beváltani.

Nem segítettek _ a hiányon a falukon rendezett „v a s- napok“ sem, amelyekkel Cser- nov eszer mezőgazdasági miniszter cserekeskedéssel szögeket, patkókat, kulcsokat s más vasárút igyekezett szerezni a parasztok piacára.

A szétbomlás fokozódott. Az ipari termelés már agonizált. A pétervári kenyérjegyeket már a felére csökkentették. — Elbocsájtás, a termelés megszüntetése és az árúk elrejtése *— ezek voltak a burzsoázia „éhség csontvázkeze“ program megvalósításához: vezető eszközök.

__ A burzsoázia februártól októberig való politikája azzal volt kifejezve, hogy a tőkéstársadalom „magántulajdoni elvének“ semmiféle megcsorbítását nem engedte meg. Amikor világos lett, hogy a proletariátus állandó növekedésével mindinkább közeledik az elkerülhetetlen hatalomért való harchoz, a nagytőkések gazdasági politikája teljesen arra irányult, hogy minden eszközzel kiirtsa az ország főtermelőerejét — a munkás- osztályt.

A proletariátus azonban nem hallgatott. Egész Oroszországban éhségzavargások keletkeztek. Az osztályellentétek kiéle- zedésével együtt haladt a munkásosztály szerveződése, nappali és éjjeli „gyűlési őrület“ kíséretében. Ott, ahol az osztályZOLA EMIL

A francia irodalom egyik legjellegzetesebb alakja Zola Emil, ötvenöt évvel ezelőtt, Párizsban halt meg. Olasz mérnök fia, aki középiskolai tanulmányai után egy könyvkereskedőhöz lép be, mint segéd. Alig múlt húsz éves, amikor megjelennek első írásai az újságokban. Már első nagyobb munkája kedvező kritikában részesül. Ö lesz a naturalista irány vezére. Regényeiben szociális és politikai eszméknek akart szolgálni. — A „Dreyfus-ügy“-ben, amikor egy francia kapitányt a nacionalista körök hazaárulással vádoltak, Zola az igazságtalanul meghurcolt tiszt pártjára állt.

Művei ma is élvezetes olvasmányok. Legismertebbek: Nana, Germinal, Pénz, Pascal orvos.

WALTER SCOTT

Az angol irodalom egyik legolvasottabb regényírója Walter

harc különösen éles formákat vesz fel, ahol a burzsoázia, valamint a proletariátus is legjobban van szervezve, ott a termelés is jobban csökken, mint másutt. így pl. 1917-ben a vas- és acéltermelés Urálban 5%-kai, délen 25%-kal, míg északon 50%-kai csökkent. A munkások bére — a kémiai, textil és papíripar kivételével — átlag havi 25 rubelről 21-re csökkent, míg az irodai erőknél 70-ről 38-ra. A bérleszállítás különösen azokat az ipari alkalmazottakat sújtotta, akik kevésbé voltak szervezve és ezáltal nem tudtak a burzsoázia nyomásának ellent- állani.

KOLÁR LAJOS

Scott volt. A múlt század elején indult el, főleg érdekfeszítő regényeivel, hódító útjára. Nemcsak az angolok szerették, hanem majdnem minden kultúrn.yelvre lefordították.

1771. augusztus 15-én született Edinburgh-ban. ügyvéd lett, majd később kizárólag az irodalomnak szentelte minden erejét. A kiadójának adósságáért kezeskedett, ami őt anyagi csődbe juttatta. Ez a körülmény siettette halálát is. 1832. szeptember 21-én, 125 évvel ezelőtt halt meg, a skótok ez ünnepelt írója és költője.

LINCOLN ÄBRAHÄM

1862. szeptember 22-e az Északamerikai Egyesült Államok történelmének egyik legfontosabb napja. Ugyanis Lincoln Abrahám elnök, az e napon kiadott proklaniációjában törölte el az addig érvényben lévő rab- szolaságot.

ILE.ES BÉLA

A KÁRPÁTI RAPSZÖDIA MEGFILMESfTÉSÉRŐL

Illés Béla Kossurth-díjas író, akinek Kárpáti rapszódia című híres regényét eddig tizenhat nyelvre fordították le, most jött haza a Szovjetunióból, ahol regényének megfilmesítéséről tárgyalt.

— Különös véletlen folytán — mondja Illés Béla — egyszerre két filmgyár: a moszkvai és kijevi filmgyár is felvetette az ötletet, hogy meg kell filmesí- teni a Kárpáti rapszódiá-t. NéHunniával, illetve Darvas Józseffel akarja ezt a kérdést tisztázni, aki hamarosan Kijevbe

utazik.

— Mikor kezdik forgatni a filmet?

— A tervek szerint a felvételeket — amelyek a regény részleteinek megfelelően márciustól körüibelüt augusztusig készülnek — (a regény cselekményének több mint kilencven százaléka ezekre a hónapokra esik) — Budapesten kezdenék azokkal, a jelenetekkel, amelyek a budapesti munkásság forradalmi tüntetését ábrázolják. Azután a stáb Kárpát-Ukrajnába utazik. Beregszászon, Munkácson, Ungváron, Szolyván, Ve- reckén és a mármarosi erdőben készülnek a helyszíni felvételek, a műtermi felvételeket Kijevben veszik fel. Még nincs döntés, hogy a Kárpáti rapszódia normál, vagy szélesvásznú film lesz-e. POTOCZKY JÚLIA

JULIUS FUCIK

KERESZTREJTVÉNY

hány hónappal ezelőtt az SZKP kulturális osztálya úgy döntött, hogy a filmet Kijevben, illetve Kárpát-Ukrajnában készítsék el, hiszen a regény majd minden fontos eseménye Kárpát-Ukrajnában játszódik. A kijevi filmgyár ezután javaslattal fordult a budapesti Hunnia filmgyárhoz, hogy közösen készítsük el a filmet, amely az első szovjet- magyar közös produkció lesz.

— Ezelőtt egy héttel értekezleten vettem részt a kijevi filmgyárban. Megtudtam, hogy a forgatókönyv — amelyet Pri- valov és Szemjonov ír — november elsejére elkészül. A Kárpáti rapszódia több mint huszonöt esztendő történelmét érinti, és ez semmiképpen nem fér el a filmen. A filmnovella így az első világháború előtt lejátszódó eseményeket csak érinti és főleg azokat a momentumokat ragadja ki, amelyek a magyar tanácsköztársaság és a lengyel-szovjet háború közé esnek.

— Ki fogja rendezni és kik játsszák a filmet?

— A tervek szerint a filmnek egy ukrán és egy magyar rendezője lesz. A négy főszereplő közül kettő magyar. Bálint Géza és Fótiné szerepének eljátszására konkrét javaslatom volt. Azt szeretném, ha Fótinét Berek Katalin, Bálint Gézát pedig Gábor Miklós alakítaná. Megállapodás természetesen nem történt. A kijevi filmgyár a

VÍZSZINTES:

1. Művének címe. 13. Láthatatlan beszélgetés. 14. Asszonyi cím. 16. Biciklizek. 17. Kertben dolgozik. 19. Pelsőc egy része. 21. Piros — angolul. 22. Tapasztalatból tanult. 23. Az agy tartalma (é. h.) 24. Édessége. 26. Ij-tartó. 27. Kétszem — fele(?) 28. Szélhámosnál is rosszabb (é. h.) 30. Edény. 31. A város legforgalmasabb része. 32. Okot találó. 34. Férfinév és egy helyrag. 35. Wagner operája az utolsó kockába ök Írandó. 36. A sokat igér-névelővel. 38. A gép. 41. A csípőtől lefelé — név. 42. Griat tartozékai?) 43. Atc. 45. Nem testi, hanem... 46. Krág-össze-vissza. 47. Az „ö vágóeszköze“. 48. Az ember napjaival teszi. 49. Agara. 50. A pulóvercsináló. 52. Három — olaszul. 52a. Helyrag. 53. Megszerez. 55. T. K. 56. Az ötös a bizonyítványban ilyen.

FÜGGŐLEGES:

2. Latinul „és". 3. Rész-rag.

4. Megtudja fogni (é. h.) 5. Nem

utcát, hanem... 10. Az úszoda ilyen is szokott lenni névelővel és végén „t“ betűvel 7.. Nagy sírás. 8. Dalol. 9. Feszessége gyengül (z-1). 10. Magához szorít. 11. Káka nagy része. 12. hs. 14. Ennek életéről is. 15. „Spajz“-ba. 16. A parasztház tartozéka (névelővel!) 17. Művének címe a nyíl irányában. 20. Közmondás-féle. 23._ Tizennyolc óra tájban. 25. Az Egyesült Államokban ezeket válaszszák és ezek az elnököt. 27. Vz-tel úgy szorzunk, hogy számlálót a számlálóval... 29. Kólür — része. 31. Fm. 33. Arc-része (é. h.) 34. Autómárka. 37. Nem fekszik. 39. öt. 40. A hullája. 43. Összekötözött áru. 44. így is szokták a labdát rúgni. 47. A bokszolás legfontosabb része. 47a. Kuglid össze vissza. 50. Alle. 51. Visszafelé — jó koponya. 53. Visszafelé — tea németül. 54. Nagyobb városi terület (é. li) 56. Kicsinyítő szó. 57, Lásd Vízszintes 14. (é. h.).

„Amíg Spanyolországban egy száj mozog, a szabadságról beszél“

Helene Forestier jegyzetel a spanyolországi fiatalok életéről

Húsz éve annak, hogy Hitler és Mussolini hathatós támogatásával és segítségével Franco fasiszta hordái óriási túlerővel elnyomták a 30 hónapig hősiesen harcoló köztársasági spanyolokat. A szörnyű, testvérgyilkos polgárháborúban egy millió spanyol vesztette életét, ami annyit jelent, hogy az ország 28 millió lakosából minden huszonnyolc cadik a polgárháború áldozatául esett. A Spanyol nép legjobbjainak százait és ezreit tartóztatták le és kínozták halálra Franco vészhírű börtöneiben. Franco hatalomra jutásával minden megmozdulást még bölcsőjében elfojtó szörnyű diktatúra következett. A börtön, az elbocsájtások, az állandó rettegés, sok hazafit tétlenségre késztetett, de vannak, akik a számtalan csalódás és keserűség ellenére nem csüggedtek és elég bátrak ahhoz, hogy csoportosulva gyengítsék az ellenfél* erejét. Különösen a fiatalok mozgolódnak, hiszen látják, hogy a kormány hazudik, becsapta őket, s ezt nem hajlandók sem megbocsájtani, sem eltűrni. Nem hajlandók elfogadni egy alávalóságokon hazugságokon és korrupciókon alapuló propagandát. Igazságtalanságot, nyomort, becstelenséget látnak maguk körül. Nem tűrték tovább. - Fellázadtak.

„TÖRTÉNELMI IDŐKET ban. A mozgolódás egyik fó azonban sosem ússza meg üt- ELÜNK" gócpontja a város szívében fék- legelés nélkül. Ez nem jelenti

vő jogi egyetem volt. Az egye- azt, hogy a munkásfiatalok nem Megérkezésem első estéjén fem körül lefolyt tüntetések harcolnak. Mihez is kezdtünk Carlos — párizsi ismerősöm 0iyan zajt csaptak, hogy min- volna nélkülük? S a februári barátja — keresett fel a szál- en járókelőnek tudomást kel- események bebizonyították, hogy lódéban. Természetesen azon- róluk venni. Ezért Franco, a munkásfiatalok tudják, hol nal kérdésekkel halmoztam el, felmérve a veszélyt, a három a helyük... A baj az, hogy és türelmetlenül vártam a vá- hónapos nyári szünidő alatt új a fizetések nagyon alacsonyak, laszokat. De Carlos, mielőtt j0gi egyetemet építtetett, a egy munkás nemigen tudja fakérdéseimre felelt volna, ide- vfiroson kívül, az úgynevezett níttatni gyermekét, hiszen a gesen körülnézett. Megtudtam, egyetemi negyedben. Itt akarja tandíj s a könyvek rengeteg hogy mint joghallgató résztveti csoportosítani a diákságot, egy- pénzbe kerülnek. Az pedig telez ifjúság legutóbbi tüntetésén, rószt azért, hogy a tüntetések jesen lehetetlen, hogy egy sva- és kevés híjjá, hogy börtönbe ne nyújtsanak látványosságot nyol fiatal egyidejűleg dolgoz- nem került. Telefonbeszélgeté- az egész városnakN másrészt, zon és tanuljon is. De nem seit és minden mozdulatát fi- hogy szükség esetén a rendőr- csüggedünk, és meg vagyok rogy élik. Érthető tehát, hogy vi- ség könnyebben tudjon közbe- la győződve, hogy történelmi gyázni kell. ’ lépni." időket élünk...

„Tudnia kell, hogy mindenütt, Hasonló híreket tudtam meg Alfonsoval, egy harminc év az utcán, vagy kávéházban, Jósé 20 éves filozófiai hallga- körüli építőmunkással egy au- mindenütt beszélnek a kormány tótól is. „A diákok mind Fran- tóbusz megálló előtt volt találás maga Franco elten, a had- co ellen vannak. Négyszáz meg- kám. Lassan, szinte magyará- sereg, az egyház, a rendőrség, kérdezett diák közül 60 száza- zólag meséli: „At egyetlen, ami és minden ellen, ami lelkünkre lék szocialista gondolkodású, számít, a tömeg. És az is biznehezedik és fojtogat minket. Az is igaz, hogy mi, diákok fos, hogy a munkásosztály nél- A spanyolok torkig vannak tudunk a legkönnyebben har- kiil semmit se lehet csinálni. Francoval, nem csoda, ha Iá- colni. Ha egy diákot letartóz- Sajnos, igen sok munkás pusz- zonganak. Magától értetődik, tatnak, csak ritka esetben ve- tűit el a polgárháborúban s ren- hogy e fiatalság forr, a legjobb rák, egy letartóztatott munkás geteg sínylődik börtönben, kon:

szes franco-ellenes elemeket letartóztatta, bármily párthoz tartoztak is.

Ezek a tüntetések az egész ország lakosságát felvillanyozták. Szevilläban, Valladolidban és Madridban február 7—8-án sztrájkba léptek a közlekedési alkalmazottak. A munkásokhoz való szolidaritásuk bizonyítékául Barcelonában és Madridban tüntetést rendeztek a diákok és húsz év óta e városok utcáin először harsqnt fel ez a szó: „Szabadság!"

Mindezeket az eseményeket természetesen tömeges letartóztatások követték, s a letartóztatottak között persze ott voltak az ellenállási mozgalom vezetői, nagyszámú diákot pedig kizártak az egyetemről."

centrációs vagy munkatáborokban, sokan pedig kénytelenek voltak külföldre menekülni. — Borzasztóan szenvedtünk afran- coista elnyomás alatt. De nem szűntünk meg harcolni! Harcunk első megnyilvánulása az 1951-es barcelonai sztrájk volt, melyet a Basque-i navarrai és asturiai sztrájkok követtek. Ez utóbbiban különösen a bányászasszonyok szerepe említésre méltó. Es végül itt vannak a januári és februári madridi és barcelonai események.

EGY FORRADALOM TÖRTÉNETE

Akárkivel beszéltem, senki sem hagyta említés nélkül a februári eseményeket. Juan mesélte el, hogy is történt: — „A diákok nyílt harca a Fran- co-kormány ellen 1955 telén kezdődött, amikoris a fiatal egyetemi hallgatók egy nemzeti kongresszus előkészítéseképpen röplapokat adtak ki a tanárjok többségének támogatása mellett. A kormány a kongresszust betiltotta, s ez mintegy jelül szolgált a lázadásra. 1956 tavaszán az összes pártokhoz tárt ózó diákok közös tüntetést határoztak el. Február

6-án a rendőrség a tüntetők közé lőtt. Egy fiatal fiú megsebesült s órákon keresztül élet-halál között lebegett. Ügy látszott, hogy Spanyolországban második polgárháborúra kerül a sor.

1957-ben az események tovább folytatódtak. Januárban kitört a nagy barcelonai közlekedési sztrájk és bojkott. Tulajdonképpen az egész város tüntetett a kormány-politika ellen, szabadságot és demokratikus jogokat követelve. A kitűnően megszervezett tüntetés napokig tartott. Az egész város lakosságának buzdításától lelkesedve, munkások, diákok, tanárok és neves személyiségek szegődtek a tüntetők oldalára. A hangulatot bizonyítja, hogy az utcán máglyára dobták Franco fényképeit. A kammy p? <&?■

FÉNY ÉS ÁRNY

Verőfényes vasárnap volt, a fák lombjai alatt kerestem egy kis árnyékot, s onnan néztem a le-föl hullámzó tömeget. Felfigyeltem rá, hogy ebben az országban, ahol az egyháznak olyan nagy szava van, az „elegáns“ nők nem rettentek visz- sza a túl mélyen dekoltált ruhák viselésétől. Itt, a város közepén, agyoncicomázott és kicifrázott gyerekek billegtek, s míg elnéztem őket, eszembe jutottak a külvárosi viskókban látott, rongyokba öltözött gyerekek.

„Nehéz az élet — mesélte Teresa — megint felment a tej ára. Öt pesetával literenként. Egy munkás 25—35 pesetát keres naponta. Egy kiló hús 60 pesetába kerül. Elképzelhetitek, hogy a lakosság többsége jóformán nem is ismeri a hús ízét."

Szomorúan — hogy elhagytam őket — szorítottam meg a derék emberek kezeit, de boldogan, hogy megismertem őkefc

J\Iagy emberekre emlékezünk