Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-09-24 / 39. szám
HALLOTTA J SÖRÖNHIZLALT JÓSZÁGOK Á magyarországi nagykanizsai sörgyár a melléktermékek hasznosítására a télen marhahízlal- dát rendezett be. Egy-egy hizlalás! időszak alatt 200 göbölyt hizlalnak. Ezeket svájci, olasz és nyugatnémet kereskedők vásárolják meg. Eddig 400 hízott marhát adtak el a külföldieknek, s az év végéig újabb 400-at kötöttek le. . MEGÁLLÍTJÁK FÁK NÖVÉSÉT Külföldi kutatóintézetek nemrég olyan vegyszert állítottak össze, amely megállítja a fák növését. Ez az új vegyszer megrövidíti a fa törzsét, míg a fa koronája normálisan fejlődik és rendes gyümölcsöt hoz. A vegyszert Amo 648-nak nevezték el és hogy pontosabban megmondjuk, úgy hívják, hogy 4 hydroxil-5 izopropil-2 melyl- fenyl-metyl-amoniumchlorid-pi- peradin-karboxylát! VAN SZÁRNYNÉLKÜLT TYŰK? Szaklapokban olvassuk, hogy a rendes new-hampshireg fajtájú tyúkokból sikerült szárnynélküli • tyúkokat tenyészteni. Utánanéztünk a dolognak és megállapítottuk, hogy az illetékes tyúkoknak van szárnyuk, csak annyira csonka, hogy repülésre alkalmatlanok, Már a régebbi szakirodalom is megemlíti, hogy olyan tyúkokat tenyésztettek, amelyek nem tudtak repülni. TÖBB SZÁZÉVES LÓTUSZVIRÁG NYÍLIK PERINGBEN A Liaoning tartomány tőzeges területein szántó-vető parasztok 30—70 centiméter mélységben ma is gyakran találnak több százéves lótuszmagokat. Míg a Pulantien folyó 190—280 évvel ezelőtt _ el nem hagyta a medrét, ez a terület lótusz- mocsár volt. Kiszáradása óta az egyesek szerint 300—400 éves magvak egyenletes __ télinyári hőmérsékletű közegben nyugszanak. Hosszú életük titka az erős, vízhatlan búrok, amely lélegzésüket csökkenti, s csírázásukat meggátolja. A kínai botanikusok a kiásott lótuszmagvak burkán apró lyukat fúrtak, mire a magok vizet szívtak magukba s puhulni kezdtek. Elültették őket, s csírázásnak indultak. A pekingi botanikus kertben Í953-ban ültettek el néhányat e magvak közül, s 1955 őszén már pompás virágokat hoztak. A több százéves magokból kelt lótuszok ugyanolyanok, mint a Peking környékiek. Az eltelt századok alatt semmit sem változtak. (A La Nature-boD. RÖVIDEN • A rimaszombati járásban Petrován 87 kis- és középparaszt megalakította a szövetkezetét. így e kerületben a tornaijai járás után Rimaszombat az, ahol már a járás _ minden falujában van szövetkezet. @ A bratislavai Béke-üzemben a fiatalok az első félévben 230.020.— koronát takarítottak meg. A következő félévben az üzemben még jobban kiszélesedik az ifjúság millióiért mozgalom. Már eddig is több brigád tett szép kötelezettségvállalást. Csak egy pillanat és e híres műszer megmutatja vajon távol vagy rövidlátó vagy-e. Ezzel az érdekes műszerrel mindenki megismerkedhet, aki ellátogat a brünni gépipari kiállításra. SZIGETLAKÓK Fördős Terézia, 19 éves révész a szigeti átkelőnél. Ilyen típusú az egyik ember, szigeti ember, földrajzi értelemben is. A másik Hájas Ilona, a köny- velönö, a sebesfolyású gondolatok, válaszok kedvelője. Tizenhat korona a munkaegység, ennyi volt amikor a kávaiakhoz tartoztunk is, most is megtartjuk. Már osztottuk a gabonát, hét hónapra, munkaegységenként két kiló búzát, meg egy kiló árpát. Megszokott, stilizált mondatok, könyvelői formában. De a beszélgetés alatt érzem, Hájas Ilona irányítása, útmutatása kidomborodik a közösben. Érttleirások a szigetvilág életét legtöbbször exoti- kusnak tüntetik fel. Van abban romantika, csapongó gondolat, megtalálhatja benne az ember, amit keres. Nem hiányzik a buja, zöld növényzet, a földre- ereszkedő köd, a víz némasága. Van ebben némi igazság még a szárazföldön, nagyobb vízzel körülkerített szigetet véve is. Ezt egyrészt azután észleltem, hogy a komp méltóságteljesen kikötött Szigeten, engedelmesen hozzádörgölődzve a parthoz. Ez a Sziget amolyan háromszáz léleknyi kisebb falucska a komáromi járásban, keszeg- falvához tartozik. De mielőtt beljebb kerülnénk, közetébb a helybeliekhez, illene pár szóval ismertetni a környezetet is. Az ölelőkarú jolyó-ágon túl az ember egy nagy gyümölcsösbe ér. Jókait a nagy mesemondót is egyik ilyen sziget ihlette az Arany ember megírására. A gyümölcsös elég benyomást kölcsönöz, kutató kedvet előlegez arra, hogy tovább menj, beljeb az emberek közé. Meg a teli almafák, a terhes ágak, rajtuk a pirosló alma, mindez van valamiért, valakiért. S amilyen hirtelen belecsöppentem a gyümölcsvilágija, onnan kiérve a szín és alakváltozás meg gyorsabb volt, meglepőbb' a sejtettnél. Tanya-világ tárult elénk, a maga meztelen valóságában, hasonló ahhoz, ahogy a képen a festők szokták megörökíteni. A merengő nézelődést pillanatnyi szorongó érzés váltotta fel. — Vajon merre? — gondolkodtam hangosan. Mire a barátom, aki egyébként élénk megfigyelő, gyorsan megjegyezte: szór bosszúság, ki-ki ütközik rajta, de egyúttal, s ami a legfontosabb, épít S nevelődik. Egy nem kiragadott példa, nem beállított fénykép, nem megszólaltatott ember, Lőrinc Kálmán, hatvan esztendős szö- vetkezetes, aki a kézfogás után nyomban kitalálja a magaét. — Rólam jót ne írjanak'. Ilyenkor az ember hirtelen sok mindent gondol, még az is eszébe jut, nem börtönviselt-e az illető, aki a jövője érdekében nem akarja magát kiemel - tetni, inkább — lévén szó igyekvő becsületességről — dolgozik csendesen, kitartóan. Dehát a fentebbi kijelentés szó-húzó s nem .állhattam meg. — Hát aztán miért ? — Mert a magasságos eget is lehúznám. A kút miatt. Jön a tél-, négyszáz darab marhának víz kell. Építkezni kell,.. . érti mi az! Építkezni kell. Raktár kell, istálló kell, hogy a marha télre együtt legyen. hetö, hisz a vezetőség még csak féléves ebbeli ténykedésében. De a kormánykereket azért már elég jól forgatja. Közben többen is körénk sereglenek. Kémlelik az égboltot.1 Ez már olyan megszokott a vízhez közelálló embernél. A molnárok is így csinálták valamikor. — Jó az eső, csak nem a mi utóinkra. Olyankor helikopteren lenne jó közlekedni. Ez a mi gyengénk, az út. Nehezen megy az építőanyag szállítása is, — jegyzi meg az egyik szövetke- zetes. — Építkeznek most is? — Építeni kell. Ház is kell, meg a szövetkezetnek is kell. Mert szaporodni jogunk. Úgy számítjuk, ősszel vagy harmincán még bejönnek a közösbe. Már most erősen nézegetnek befelé. Építeni kell, mutatni nekik valamit, hadd vonzódjanak. — Aztán leginkább mi vonzza őket? — Látják, hogy gyarapodunk. Aztán a félévi gabonaosztás. A magángazdálkodók legalább úgy tudják, mint én, hogy Bak Sándor a fiával húsz mázsa gabonát kapott most is. — Nem bánták meg, hogy különvált a szövetkezet? — kérdem. — Nem. Több a gabona, többet kapunk így. Az életigenlés, akárás léptem nyomon látható Szigeten. És érezhető. Lőrinc Kálmán már hatvan esztendős, s még mindig bánkódik, ha a közös körül valami nincs rendben. Levél a falusi ifjúsághoz; ___________________ Ifjú szívvel, akarattal Az elmúlt és a jelen időszakban szinte minden kerületben naponta alakulnak új szövetkezetek. Az egyénileg gazdálkodók-elhagyják a megszokott elöregedett régi formákat és a gépállomások felé fordulnak segítségért. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kezdet a legnehezebb. Az első lépéseknél — a terv kidolgozása, az állatok összpontosítása, az építkezés megkezdése — van szükség a legtöbb segítségre. Ezt a segítséget a szövetkezet elsősorban is az ifjúságtól várja. Épp ezért közöljük a CSISZ ruzindoli falusi szerve-: zetének levelét, amely a falusi ifjúsághoz szól. Kedves barátaink, elvtársak és elvtársnök! Köztársaságunkban a szövetkezetek száma elérte a tízezret. Naponta olvassuk a sajtóban és halljuk a rádióból, hogy újabb és újabb községekben alakult szövetkezet. Szlovákiában ebben az évben már több mint 300 új szövetkezet alakult. Erősödik, nő a szövetkezeti család, és mi, akik már évek óta e családba tartozunk, szívből örülünk ennek a jelenségnek. A mi falunkban még 1949-ben megalakult a szövetkezet' és 1952-ben mind beléptek a még egyénileg gazdálkodó földművesek. Ma 1200 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodunk és a munkaegység értéke tavaly a természetbeni járandóságon kívül 24 korona volt. Szövetkezetünknek van három modern szarvasmarha istállója 596 darab állattal, — ebből 248 fejőstehén. Ezenkívül van 1160 sertésünk, több mint 2400 darab baromíink és 58 lovunk, A 10 hektárnyi szövetkezeti szőlészet — melynek ültetésénél a fiatalok több mint 500 brigádórát ledolgoztak — most adta az első termést. Ügy gondoljuk, hogy a felsorolt adatok a jó gazdálkodáson kívül azt is bizonyítják, hogy az eredményeket a szövetkezeti tagok nem úgy találták a megalakulás napján, hanem keményen megdolgoztak érte. Ifjúsági szervezetünk büszkén mondhatja, hogy egy-egv elért eredmény említése szorosan összefonódik egy-egy fiatal munkás nevével. Nem volt nálunk olyan munka, vagy nagyobb építkezés, ahol az idős kommunisták és szövetkezeti tagok mellett nem találtunk volna fiatalokat is. Már az első évben az első istálló alapjainak kiásásánál 540,, a nyári munkáknál pedig 1500 brigádórát dolgoztak le a' CSISZ-tagok. Igv sorolhatnánk fel az évenkénti számadatokat amelyek legvilágosabban mutatják az ifjúságnak a szövetkezethez való viszonyát. Az ifjúsági munkacsapat minden évben külön cséplőgéppel gépei és több száz köbméter silótakarmányt készít. Az ifjúság a szövetkezetért, s a szövetkezet az ifjúságért — így van ez nálunk. A szövetkezetben 35 fiatal (majdnem fele leány) talált állandó munkahelyet és jó kereseti forrást. Nálunk nem véletlen, hogy egy fiatal szövetkezeti tag az év végi elszámoláskor a természetbenieken kívül még 10.000 koronát is kapott. De ez még nem minden. A szövetkezetből hat fiatal tanul különböző mezőgazdasági iskolákon, ezenkívül négyen már befejezték a tanulást és visszatértek mint mezőgazdasági szakemberek. A szövetkezeti munkaiskolában 15 CSISZ tag tanul. A kultúrház! kijavításához, valamint az ifjúság számára készített színpad építéséhez a szövetkezet pénzügyi segítséget adott. Ezenkívül 30.000 korona értékben hangszereket vásárolt a különböző együtteseink számára. Nálunk már természetes, hogy a kultúr- és sporteseményekre mindig a szövetkezet autóját vesszük igénybe. Szívesen adják! De miért soroljuk fel mindezt? Azért, hogy a mi elért eredményeinken keresztül bemutassuk, hogy a szövetke-' zetnek nyújtott segítség sokszorosan visszatérül. Fiúk és leányok! Felhívással fordulunk hozzátok: tartsátok ti is becjületbeli kötelességteknek segíteni falutok szövetkezetét. Minden ledolgozott brigádóra, minden kiültetett facsemete, vagy az építkezésen elhelyezett tégla; min-! den kis áldozat, minden jóakarat és segítség, amit a közösségnek adtok, sokszorosan visszatérői hozzátok — magasabb hektárhozamok, több jövedelem formájában. A falusi fiatalok, az ifjú szövetkezeti tagok, földművesek, munkások, diákok és mindannyian, akik a falu átalakulásának ezen - történelmi időszakában falun élnek, nem nézhetik tétlenül ezt az építést — segíteniük kell! — Ugyan hát merre, látod ott a motorbiciklit, csak arra. Kátyús út, t any a-világ, motorkerékpár, kissé ’ kontrasztos a kép, valahogy kiesik a csendéletből. Dehát ezt már meg kell szokni, a technika betört a szigetre is, s ahogy később az emberek megnyilatkozásaiból felveszem, ez egyáltalán nem ront a tanyai képen, a hangulaton. Megfér a motorkerékpár a házak tövében szabadon kószáló mázsás sertések mellett, akárcsak a még telepes rádió, vagy petróleum-lámpa — villany még nincs — megfér az artézi kút mellett. Ideiglenesen. Mert változtat: ja az ember életfentartó, javító szerszámait, akárcsak a nemzedékek váltakoznak egymás után. Negyven esztendőnek előtte alig egy-két ház bújt meg a szigeti csalitosban, hüsölt kora tavasztól késő őszig az árnyékban, kevéske szántó meg rét jelentette az életet fenntartó kenyértermő helyet. Ma már háromszáz körül a lakosság, s ez idén, pontban újesztendőkor Sziget független lett — gazdaságilag — Keszegfalvától, ■ Önálló szövetkezet lett a maga háromszáznyolcvan hektárjával s hatvan léleknyi szövetkezeti tagságával. ogy milyen a tanyai ember ? Akárcsak másutt, mondhatom. — Majd nem helyes a megállapítás, még is hajszálnyi különbség akad azért a gondolkodásmódban. — Legaláb is én úgy éreztem. A ragaszkodás az újhoz, egy-' úttal a még szélnek nem eresz - tett ellentmondás, amelynek a talaja egyszer balsiker, más-. Érdekes ember. A maga hatvan esztendejével, deresedé bozontos hajával, lisztporosan úgy állt előttem az előbbi beszéde után, mintha minden bajt lejáratott volna. — Vagy széthordjuk a marhát? — szólal meg váratlanul. Erre aztán mások is közbeszólnak, s mivel hirtelen nem tud választ kapni, magára fordítja a szót. — Én már csak mérgelődök, mint az öregek. Mit csináljak? Elvágyók a magam szegénységében. Meg a gyerekek is. — Motorbiciklije van mind a kettőnek — szólal meg a köny- velőnő. — Hát oszt' ha van. Az egyik fiam a CSAD-nál dolgozik. — Keres, amennyit bír — szólnak közbe. Az öreg majdcsak dühbe gurul. — Keres hát, néha még háromezret is. De dolgozik is, az istenjáját. — A lányának meg új bútora van, maga vette — csipkedik az öreget, — meg házat is akar építeni. E sok „támadás“ aztán csaknem kétvállra fekteti, kiutat keres, nyugodt hangon beszél, érezni a szavából, nyelve per- gése sokszor nem a szíve érzése. — Hallják, azt a kutat sürgessék meg, hagy legyen a jószágnak vize. VÁLASZOLUNK jnz lényegesen fontos, az ■*-/ Ilyen bánkódás egészséges. A járási nemzeti bizottságot is érinti az ő bánkódása, olyan értelemben, hogy a kút körüli huzavonát dűlőre viszik. Legyen Szigeten is tiszta víz! Még alig néhány napja, hogy a ruzindoli CSISZ-tagok felhívását megismerté Szlovákia ifjúsága, de máris megérkeztek az első válaszok. 15.000 BR1GÄDÖRA A szenicai járásban már nincs olyan falu, amelyben ne volna szövetkezet. Ma a járásban lévő szövetkezetek 22.260 hektár földterületen gazdálkodnak — ezenkívül vannak még az állami gazdaságok. A falu szocializálásában a fiatalok tevékenyen kivették részüket. A CSISZ járási vezetősége ülésein behatóan foglalkozik a falusi ifjúság problémáival. A járási vezetőség elnökségének legutóbbi ülésén kitűzték a jelszót: minden CSISZ-tag ledolgozik 10 brigádórát a szövetkezeti építkezéseken. Az osuskai CSISZ-tagok évgyűlésükön a fiatalok magukévá teszik a felhívást és megbeszélik hogyan és mivel segíthetnék legjobban a szövetkezetüket. A már folyó évzáró taggyűlésükön elhatározták, hogy a szövetkezeti istáló alapjainak kiásásánál ledolgoznak 300 brigádórát és minden fiatal szövetkezeti tag tanulni fog a szövetkezeti munkaiskolában. így akarják a fiatalok segíteni szövetkezetüket, hogy majd a megerősödött szövetkezet még jobb életfeltételeket biztosítson számukra. 6 Osti-i kerületben most folytatják a beruházási építkezések ellenőrzését. A bizottságoknak már sikerült megállapítaniuk, hogy a kerületben az ipari beruházási , építkezéseken 95 millió koronát lehetne megtakarítani. GÉRECZ ÁRPÁD A kiállításon megismerkedhetünk a legmodernebb távíró és telefonkészülékekkel.
