Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-09-24 / 39. szám

MEGGONDOLTAM «** A ruzindoli szövetkezetben megkezdték a vetést. Szeptember 9-én 30 hektár árpát vetettek már el. Lukacovic Robert és Grácián ügyeltek a vetögép munkájára. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága megtartotta VII, plenáris ülését A CSISZ TEVÉKENYSÉGÉNEK TENGELYE A MUNKA ÁLTALI NEVELÉS LEGYEN Szerdán, szeptember 18-án a CSISZ KB VII. teljes ülésre jött össze. Miloslav Vecker elvtárs, a CSISZ KB elnökének beszámolóját az elnökség és a CSISZ KB titkárságának tevékenységéről az elmúlt időszakban egyhangúlag jóváhagyták. A tárgyalás sor­rendjében két kérdés szerepel: 1. a CSISZ eszmei nevelő­munkája, 2. A CSISZ tevékenysége a főiskolákon. A tárgyalás 1. pontjához Jirí Louzil elvtárs, a CSISZ KB titkára szólalt fel, a CSISZ tevékenységéről a főiskolákon pedig Zdenek Tymal elvtárs, a CSISZ KB titkára tartott beszámolót. A beszámolók után vita következett. Hogyan gazdálkodnak az alapszervezetek? Most, amikor a CSISZ alapszerve­zetekben az évzáró tagsági gyűlések folynak, alaposan végiggondoljuk azo­kat a teendőket, amelyek az alapszer- vezetel^. tevékenységével összefüggnek és így természetesen felvetődik az a kérdés is, hogy miképpen gazdálkod­nak az alapszervezetek. Az évzáró tagsági gyűlésen jelentést kell tenni az alapszervezetek pénzügyi helyze­téről. Meg kell említeni, hogy milyen akciókat Indított, az alapszervezet vajon rendezett-e kultúrműsorokat, színházelőadásokat és mulatságokat. A helyzet alapos kivizsgálásánál rá keli jönni arra, hogy a rendezvények si­kerét vagy sikertelenségét hol keres­sük. Az ifjúsági rendezvények sikeres megszervezésére vonatkozólag javas­latokat kell tenni. Meg kell említeni, hogy az alapszervezet a tagsági dí­jakon kívül más forrásokból (pl. ajándékozásokból) is jövedelmet élve­zete. Hogy teljes képet nyerjünk a szervezet jövedelmi forrásairól. — A szervezetnek természetesen kiadásai is vannak. Ellenőrzés alá kell venni, hogy a kiadások összeegyeztethetőek-e a CSISZ alapszabályaival amelyek 1955 óta vannak érvényben) és az alapsza­bályok értelmében (52. pont) a CSISZ alapszervezeteinek vagyonát az alap­szervezetek kezelik. Az alapszervezetek elvileg csak any- nyit adhatnak ki, mint amenyi a bevételük. Ez pedig azt jelenti, hogy semmiképpen sem lehet olyan adós­ságuk, amely a következő választási időszakra is megterhelné a szerveze­tet. Az évzáró közgyűlésen az ellen­őrök gondosan ellenőrizzék, hogy vajon minden kiadást teljesítettek-e, és az évzáró gyűlés ut4n nem-e ma­radt valami adósság. Ha ebben az irányban megteszik a kellő óvintézke­déseket, akkor sok kellemetlenséget kerülünk ki és megelőzük az alapszer­vezetek ellen (hiszen azok önálló jogi személyek és a CSISZ felső szervei nem kezeskednek értük (indított pe­reket. Megemlítjük, hogy az esetleges végrehajtásokat is csakis a CSISZ alapszervezetek éllen vezethetők. A pénzügyi beszámoló megmutatja gaz­dasági szempontból milyen úton kell haladni a CSISZ alapszervezeteknek. Dr. A. HABERL, a CSISZ SZKB dolgozója Az ílipszérvézetek vezetőségéi, Ki CSISZ tagsági gyűlést tartanak ,s só­kat gondolkoznak azon, hogy mikép­pen szervezzék meg a azt és főlég, hogy tartalma is legyen az össze jöve­telnek. Az évzáró tagsági gyűlést# pedig lehet mondani hetekig készül­nék az álapszérvézéték vezetőségéi, mert pontos kimutatásokat, tervékét, javaslatokat, bírálatokat kell tenni a tagság előtt. Tudatábán vannak, hogy az alapszérvezét egy évi munká­ja nagyban függ a sikeres évzáró taggyűléstől, különösen akkor, ha a jövő évi tervet jól kidolgozzák, elő­készítik. Egy sátortáborozésról A Hadsereggel Együttműködők Szövetségének dunaszerdahelyi járási vezetősége az idén PozSonyeperj*sen a Kis-Duna partján rendezte meg a sátortáborozást. A különböző közsé­gek fiataljai megismerkedtek egymás­sal a sátortáborban, ahol három napot töltöttek el. A Csallóköz egy részéből összejött fiatalok három napig vidá­man, gondtalanul éltek a táborban és mondani sem kell, hogy jól érezték magukat. A sátortáborozás fontosságát a kör­nyékbeli szövetkezetek vezetőségei is megértették. A környékbeli szövetke­zetek érdeme, hogy a Kis-Duna mel­lett táborozó 250 fiatal élelmezését a legjobban szervezték meg. Nem akadt olyan szövetkezet, ahonnan ne küldtek volna valami élelmet Pozsony- eperjesre, Akadtak olyan EFSZ-ek, ahonnan sertést, birkát, borjut küldtek a táborba, máshonnan pedig iisztet, tojást, paradicsomot, zöldségpaprikát, stb. Különösképpen dicséretet érde­mel a pozsonyeperjesiek baráti együtt­érzése a táborozőkkal. A CSISZ alap- szervezetéből önként jelentkeztek azok a lányok, akik a főzésnél segí­tettek. A főszakács, Wollner Tibor volt. akit a táborozás után dicsérő levéllel tüntettek ki. Hegedűs Mariska néni, Menyhárt Erzsébet. Franta Edit, Takács Éva és Király Anna, akik a konyhái» segédkeztek, nagyban elő­segítették azt is, hogy még möst is a táborozók szájában van a jó ételek Ize. Különben nagyon sok élményben volt részük a fiataloknak a táboro­zásban. Kulturális megnyilvánulások, filmbemutatók, tábortűz, tánc, sport- versenyek mind. mind felejthetetlen élménnyé váltak a táborózóknak. Kü­lönösen a tábórtűz volt igen Szép, amikor 250 fiatal köriifMlta vagy ülte és ropogós magyar nóták datoiásával töltötték el az estét. Berecz Jóska és Domonkos Gyula harmonikáztak. — Berecz Jóska Csallóközkürtről jött ide és mindenki csodálta öt azért, mert talán nincs is olyan nóta és népdal, amit ő nem ismert volna. Amikor felszedtük a sátorfánkat, jobban mondva véget ért a jó élet és befejeztük a tábórózást, mind­annyian megfogadtuk, hogy a fiata­lok között odahaza elbeszélőik milyért jó volt itt és meggyőzzük őket a táborozás fontosságáról. Nem kétel­kedünk abban, hogy ezentúl több sá­torozási rendeznék a csallóközi f>a­V'lég hosszú időbe télik, amíg feljutunk az árvái Magurára, Hegynek fel, völgynek le, átlátszó, csobogó hegyipatakokon át keli járni és a völgyekből mindig magásabb hegyre kerül az ember a ritka erdő­ben. A legmagasabb helyen, enyhe lankán, közel egy sűrű erdőhöz áll a , juhásztanya. Tiszafa, borókafenyő a lúcfenyö egyaránt jól diszlik itt. Éppen, hogy csak térdig nem ér a fű, a szállás kéményéből gyantaszagú füst száll, de amint beérkezünk azt is észrevesszük, hogy a juhászkaOba is tele van füsttel, és bizony csípi a szemet. Inkább ott kell kezdeni, hogy három bozontos kutya majd megeszi az embert, amikor megköze­líti a szállást. Az írtóztató ugatásra aztán előjön Korcuska Juraj és egy füttyentésére megszelídülnek a ku­tyák, majd beljebb tessékel a szállás felé. Gyanúsan végignéz és máris ér­deklődik, nem-e újságírók vagyunk. Mert ismeri ö már az újságírókat s azt állátja, hogy hazug emberek. Nyakra-főre fényképezik öt, amint a sajtot csinálja, vagy amint a juhokat feji, de soha egyetlenegy képet nem küldenek neki, pedig megígérik. Azért mégis becsületes vendéglátással te­remt jó hangulatot, előkerül az ostepka, vagyis a füstöltsajt, kenyér­rel és tejjel kínál azonkívül. Evés közben megjön az étvágy is, még a beszélgetés is elkezdődik. Hárman élnek fent a hegyekben, de most csak egyedül van idehaza, a többiek a juhokat legeltetik r+’ahni távolabb, még a kolompszó sem hal­latszik ide. Érdekes ám itt az élet: A jövő évi terv készítését bizony alaposán ét kell gondolni. Akadnak upyán alápizervezéték, ahol néhány póntban összefoglalt határozati javas­latot fogadnak el az évzáró gyűlésen, és úgy gondolják, hogy ez már ele­gendő munkaterv a jövő évre. Pedig tévedésben vannak, mért a jövő évi munkátérv és valami szűk határozati javaslat nam hasonlítható össze. A murtkaterv készítésénél elsősorban te­kintetbe kell venni a tagság létszá­mát, képességeit és a helyi lehetősé­geket. Előfordul, hogy nincs kultúrház a faluban. Az évzáró taggyűlésen mégis úgy határoznak, hogy több színdarabot tanulnak be, még hozzá elég nagy színpadot igénylő színdara­bokat. Ha többet gondolkozott volna az alapszervezet vezetősége és a ta­gok is, akkor bizonyára nem hangoz­tatták volna, hogy például két ope­rettet mutatnak be, pedig színpad sem áll a rendelkezésükre. Régi hiba már, hogy általában az évzáró taggyűlésen elhatározott mun­katervek eléggé sablonosak szoktak lenni. Évről évre ugyanazok a pontok ismétlődnek, semmi újat, semmi ér­dekeset nem fektetnek le a tervbe. Főleg kultúrműsorok rendezéséből valami brigádmunkából, sajtótér iesz- tésből állnak a munkatervek. Ilyen szűkén meghatározott terv pedig nem mozgósítja a fiatalokat kimagas­ló tettek elérésére és nem mindig találnak a fiatalok érdekességet az ilyen tervben. Sokkal vonzóbb a terv akkor, ha kirándulások, különböző esztrádműsorők, sportrendezvények, versenyek is szerepelnek benne. Ter­mészetesen nem szabad megfeledkezni a termelő munkáról sem és a szövet­kezet vezetőségével egyetértésben kell kidolgozni a tervnek azt a részét, amely a szövetkezet sürgős munkái­Szentgyörgy nap táján kihajtanak Hiénáról, Pobielről hajtják fel a lege­lő jószágót. Néha három napig is tart, amíg a sok állatot idehajtják. Szeptember vége felé pedig leeresz­kednek a hegyekről, hazaterelik a ju­hokat, télen üresen áll a szállás. Nyáron aztán éjjel-nappal itt vannak mind a hárman, s a fenyőszagú leve­gő és a nap sugarai kipirosítják őket. Mit esznek, járnak e le a faluba többször? Már, hogy ne járnának. Régen rit­kábban ereszkedett le a juhász a fa­luba, de most, ha többször nem, de hetenként egyszer elmennek a család­hoz, jobban mondva Juraj, a menny­asszony jelöltjéhez, mert tavaszig nő­sülni akár, s gondolkozik ne álljon-e be az EFSZ-be. Ügy gondolja jobb lenne már, ha a szövetkezet állatál­lományát gondozná, ne pedig tavasz­tól Őszig az egyéni gazdálkodók ju- hóit. Maguk főznek sajátmaguknak. Fő-' ételük a tej, sajt, hús és a krumpli, néha-néha valami zöldségféle. Külön­ben ez nem érdekes, azt beszéli, hogy körülbelül nyolc éve Angliából jöttek ide újságírók, Feljöttek a Magúra Oldalán két ember kíséretében, mert attól tartottak, hogy farkasok vagy medvék támadják meg őket. Azok keresték a romantikát, még a cipőjük talpát is megnézték, sehogysem tud­ták elképzelni milyen egy igazi ma- burai juhász. Nem olyan idő volt mint most, hanem napfényes. (A zi­vatar éppen most húzódott el Len­gyelország felé.) Valahogy jókedvük nak mielőbbi elvégzésére irányul. De ebben az esetben tekintetbe kell ven­ni a tagok számát és lehetőségeiket, hogy mennyit tudnak dolgozni. Á kirándulások, sátortáborozásók, amit kultúrműsorral is össze lehet kötni, igen nagy hatással vannak a fiatalokra. Az évzáró taggyűlésen meg tehet beszélni, hogy hová szeretnének kirándulni a fiatalok és körülbelül meg lehet határozni, hogy mibe kerül az útiköltség, ellátás stb. Könnyen ki lehet azt is számítani, hogy mennyi brigádmunkát kell a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban ledolgoz­ni, hogy a pénzösszeget összeszedjék a kiránduláshoz. Különben az útikölt­ség nem drága, élelmet pedig hazulról is lehet vinni, hogy ne kelljen érte sok pénzt fizetni. A jövő évi munka­tervben igen fontos helyet kell szen­telni a különböző szakelőadások és érdekkörök megszervezésére is. Na­gyon hasznos dolog például, ha a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalok külön­böző szakelőadásokat hallgatnak. A kertészetekben és a dohánytermelő csoportokban és a baromfitenyésztő telepeken főleg fiatalok dolgoznak. Egy-egy szakelőadás keretében sokat tanulhatnak a fiatalok. A jövő évi munkatervben necsak azt tüntessük fel, hogy mit csinálunk. Nagyvonalúan azt is vázolni kell, hogy hogyan akarjuk elérni célunkat és milyen módszerrel. Meg lehet azt is határozni, hogy a terv egy-egy pontja teljesítéséért ki a felelős, vagy kik felelősek. Továbbá, ha határozati ja­vaslat formájában adja az alapszerve­zet vezetősége a jövő évi munkater­vet a tagság tudomására, ami az évzáró taggyűléseken történik meg akkor is úgy intézzék a dolgot, hogy okvetlenül vitázzanak a tagok a terv fölött. volt a juhászoknak és körülbelül 25 méterről az egyik belevágta a fokost a fenyőfa törzsébe. Akkorát nézett az angol, azt hittük, hogy menten össze­esik, lehet, hogy azt gondolta, hogy valami hegyi betyárokkal van dolga. El is kotródott innen. A romantikus elképzelések a juhász életről megma­radtak, de a romantikus élet, ami nem jó élet volt, már eltűnt. Meg­mutatta a könyveket, amit egész nyáron át olvasnak, képgyűjteménye is van neki, különböző nagy városok és távoli tájak képeivel. Hü behajta­nak a hegyekből motorbiciklit szán­dékozik venni és újra azt mondja, hogy nagyon meggondolja jövőre fel­jöjjön-e a Magurába, mert jobb lesz talán az EFSZ-ben. Sok juhot őriznek, azoknak nagy részét naponta fejni is kell, még hoz­zá kézi erővel, mert villany nincs az erdőben. Ezenkívül gondozni kell ae álaltokat, gyógyítani is, néha sajtot csinálni és a tejjel elbánni a maga módja szerint, meg aztán gyapjút nyírni és nem utolsó sorban a házi­teendőket is ellátni, mert fehérnép ritkán jár ide fel, inkább ők mennek le a faluba Niznára. A faluban kevés földjük is van, káposzta és krumpli terem rajta, alkalomadtán azt is be kell dolgozni. Nem olyan már a pász­torélet mint volt, senki se gondolja, hogy a pásztorban valami 100 éves maradiságot lehet bámulni. Korszerű világban, korszerű életet élnek a né­pidemokratikus rendszer eljutott a hegyekbe is, felszabadította a magu­rai juhászt, a nagygazdaságok, ura- ságok járma alól. 3. 7. Gyönyörű a Duna deltája. Románia egyik legszebb ré­sze, gazdag termé­szeti rezerváció várja itt a kirán­dulókat. ' Hatalmas nádasok váltakozva sűrű erdőkkel tar­kítják a tájat, köz­tük mint az ezüst - szalag csillognak a Duna ágai. Sok rit­kán előforduló ma­darat és növényt találhatunk itt. A ritkán előforduló madarak közé tar­tozik a pelikán is. Európában ritkán fordul elő, itt mégis jól érzi ma­gát, mért háborí­tatlanul élhet a természet mélyén és lakhelyének kö­zelében bizony csak néha teszi az em­ber a lábát. (Foto Agerpres> /-=? fenyők között JANDA JÄNOS, Kisfalud Tesmagról a tesmagiaknak Augusztus utolsó napja emlékezetes marad minden tesmagi - előtt. Fiata­loknak és idősebbeknek egyaránt nagy napjuk yolt. Ezen a napon ünneplete a falu a villanyáram bevezetését a községbe. Áz ezzel kapcsolatos ünnep­ség rendezéséből a CSISZ alapszerve­zet is kivette részét. Érdekes műsort készítettek a fiatalok, Dudás Júlia vezetésével, ami a kultúrház régi falai közt gyakran ragadta tapsra a nagyszámú közönséget. Igen ám, de az idegeneknek egy furcsa meglepe­tésben is részük volt. A színdarabban a % férfi szerepeket is nők játszották, és az egész műsor alatt mindössze egyetlen fiú szerepelt, akit fiatal kora miatt talán még a pionírok közé sem vehettek be. A csasztuskában, amit a leányok költöttek és énekeltek a CSISZ alap­szervezet elnökét Oravec Sándort is kiénekelték. A csasztuska szerint már egy féléve nem hívott össze gyűlést, megbeszélést, jobban mondva egy jó féléve nem találkozott a CSISZ szer­vezettel. Nem kételkedhetünk, hogy a tesmagi alapszervgzet gyenge tmin- ■ kajában az elnök is ludas, mégsem mondhatjuk, hogy csupán az ő hibá­jául róhatjuk az ilyen mulasztást. At egyik vezetőségi tagtól, amikor meg­kérdeztük, hogy tulajdonképpen mi­lyen szervezeti munkát végeznek így válaszolt: Di» iTncmnrl- Rá-ori o -z alan;7Pi*« vezetben, jóformán semmit sem csi­nálunk. A nyáron a szövetkezetnek segítettünk, de nem sokat és ritkán. Különben jobb erről nem is beszélni. Felesleges tovább firtatni a dolgot. annyi azonban világos lehet mindenki előtt, hogy a tesmagi fiatalok ponto­sabban fiúk és leányok között nincs meg a kellő megértés. Viszályok van­nak a szervezeten belül, amelyek hiányossá teszik a szervezeti munkát Más községekben az alapszervezet agitációs munkát végez, igyekszik megnyerni a szövetkezeten kívülálló­kat, az EFSZ számára. Tesmagon sem ártana az ilyen agitáció, hiszen szö­vetkezetük a járásban az utolsók közt kullog. A nyáron, az esős időszak után a gabonájukat nézve, az iszony fogott el. A kalászok a földön feküd­tek és nem volt, aki learassa. Kevés a munkaerő a tesmagi EFSZ-ben. És a fiatalok mitsem törődnek vele. So­kan közülük a szüleikkel együtt dol­goznak, mint magángazdálkodók, tehát még, a szüleiket sem tudják, vagy nem akarják meggyőzni, hogy lépje­nek be az EFSZ-be. A tesmagi fiatalok vegyenek példát az ipolysági, a merői, valamint más alapszervezetektől, amelyeknek tagjai a jól végzett munka után közösen járnak kirándulni, sátorozni. így kel-' lene valahogy csinálni a tesmagi fia­taloknak is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents