Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-09-10 / 37. szám
ágy várakozás előzte meg a budapesti Nemzeti Színház szlovákiai vendégszereplését. A pozsonyi színházkedve - lők körében sok szó esett erről a nagy eseményről. Ez érthető is. Hiszen sokan közülünk még nem láthatta és hallhatta a budapesti Nemzeti — vagy akár más színházak szereplését. így nem csoda, ha izgatottan és lázasan vártuk azt a napot, amikor szem és fültanui lehetünk a színészek mesteri és magasszínvonalú szereplésének. És amit vártunk: megkaptuk. Kiváltképp Németh László Galilei- jében, melyről szeretnék nem mint kritikus, hanem inkább mint néző egy pár szót mondani. Mi sem természetesebb, hogy az egyház tűzzel, vassal, a leg- barbárabb eszközökkel harcolt az ilyen gondolatok kinyilatkoztatása ellen. Nem tagadható, hogy Németh László Galilei-je kisebb hibái ellenére is: nagy mű. A mii nemcsak önmagával, de erkölcsi hatalmával is azonos. Ami a Galilei ellenfelét illeti, a klérust, az egyházat tökéletesen sikerült megrajzolnia. A dráma, a történet a XVII. századból életrekeltett kép hiteles, tehát igaz is. És ez a minden. A drámának az ütközőpontja és lényege a „Párbeszéd, a két fő világrendszerről, a ptolemai- oszi és a kopernikusi rendszerről című mű körül kialakult Bessenyei Ferenc (Galilei szerepében) és Lukács Margit (Nico linné szerepében) Mély és nagy emberi érzéseknek a tolmácsolója ez a dráma. Aki látta, hallotta, nehezen jelejti el. Galilei, a XVII. század olasz materialista, csillagász és filo- zójus, a tudomány, az igazság legbátrabb és legnagyobb harcosa. Galilei nagyságát leginkább az adja, hogy szembe mert szállni az akkori világ legsötétebb hatalmával: az egyházzal, a klérus isteni hatalmával. Bátran és nyíltan védelmére kelt a kopernikusi tanoknak. S ami ennél is több, megalkuvást és félelmet nem ismerve, tovább fejlesztette a tanokat. Nyíltan és bátran vágta az egyház szemébe, hogy „a szent- írás egyetlen bölcs mondásának sincsen olyan hatalmas ereje, mint a természet bármilyen jelenségének“. Németh László helyesen és jól választottaj-meg drámájának témáját, aíáp gondolat át: az emberhez méltó gondolkodás, a haladásért és az igazságért folytatott harcot. A haladást, az emberiség jövőjét szolgáló becsületes, igaz szókimondást. bonyodalmak. E mü váltotta ki Orbán pápa és az egyház nagyságainak bősz haragját Galilei ellen. Galileit Rómába a Szent tnkvizició elé citálják, hogy vonja vissza eretneki tanítását és fogadja el az egyház tanát, mely szerint: a Nap forog a Föld körül, nempedig fordítva. Nehéz, szinte képtelen a dráma egyszeri látása után tömören megfogalmazni és leírni az ezek után következő megrázó drámai cselekményeket. Ez annál is inkább nehéz, mert az egész dráma pszichikai folyamat, mely Galileiben játszódik le a hónapokig tartó fogsága alatt. Ezt a lelki folyamatot az igazságért, az emberi becsületességért küzdő és harcoló Galileit alakítja teljes tökéletességgel és nagy művészi alakítással Bessenyei Ferenc. Bessenyei Ferenc, mint minden nagy alakításában, most is bebizonyította, hogy kiváló és nagytehetségű színész. Kiváló alakítást nyújtott Vár- konyi Zoltán, Bodor Tibor, Mánya Lajos, Rajz János, LuAz „Ifjú szivek44 Magyar Népművészeti Együttes pályázatot hirdet egy ifjúsági induló szövegének megírására. Avers szövege fejezze ki a csehszlovákiai magyar ifjúság sajátos helyzetét és problémáit Terjedelme 2-3 versszak legyen A legjobb munkát díjazzuk és megzenésítve az együttes jeligéjeként (indulójaként) fog szerepelni. Beküldési határidő: 1957 november 15. Cím: „Ifjú szívek” Magyar Népművészeti Együttes Bratislava, Jesenského 7. Hosszú betegség után, 86 éves korában meghalt Heltai Jenő, a kiváló magyar költő és író. Heltai Jenőt gazdag irodalmi munkásságáért az elmúlt évben a Munka Vörös Zászló érdemrendiével és Kossuth-d'jjal tüntették ki A kiváló írót, a magyar toll nagy mesterét, pénteken, szeptember 6-án temették el. kács Margit és a többiek is. Őszintén mondhatjuk, hogy minden egyes színész a legjobbat és a legtökéletesebbet nyújtotta. A színészek nemcsak játszottak, de éltek is a színpadon. Nem véletlen tehát, hogy a nézők percekig tartó, ütemes tapssal fejezték ki hálájukat és örömüket a kiváló színészkollektívának. Ennyit a Galileiről. F. G. Lorca: Bernarda Álba háza. A mű központi problémája: a spanyol nő helyzete. Hogyan felel meg Lorca ezekre a kérdésekre? A dráma központi alakja a gazdag özvegy — Bernarda. Férje halála után bejelenti öt lányának, hogy a régi spanyol törvények értelmében apjukat nyolc évig fogják gyászolni. Ez azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt az öt lány közül, csak Augusta mehet férjhez, mert ő más apának a lánya. Augusta kedvesébe beleszeret a többi lány is. Az ifjú Adélon kívül belenyugszanak a lányok abba, hogy vénlányok maradnak. De Adél nem tud lemondania szerelméről. Döngeli börtöne falát, harcol a megkövült évszázados társadalmi szokások ellen. Irigy nővérei elhitetik vele,- hogy szerelmét megölték. Az erős akaratú, tüzes fiatal lányt a hír összetöri: öngyKkos lesz. A dráma hűen tükrözi a spanyol élet maradiságát. E drámában is kiváló teljesítményeket nyújtottak a magyar színészek. Elsősorban Tőkés Annát kell megemlítenünk, Bernarda szerepében. Kiválóan játszott Gombaszögi Frida, Máthé Erzsi, Gobbi Hilda, Berek Kati és a többiek. Szinte nehéz a színészek játékában hibát keresni, mert oly tökéletesen játszottak és keltették életre Lorca figuráit. Moliere: Tartuff. A képmutató Tartuffe Orgon házában él, akit teljesen hatalmában tart. Eléri nála azt, hogy az egész családi vagyont őrája íratja, ráadásul még leánya kezét is odaígéri neki, egyetlen fiát pedig kitagadja, mert figyelmezteti apját, Tartuffe aljasságára. Ezt a nagyszerű darabot is, kivi-ló színészi teljesítménnyel adták elő a pesti színészek. Itt a Major Tamás játékát kell leginkább kiemelnünk, Tartuffe szerepében. Major Tamás nagyszerűen és kiváló színészi teljesítménnyel játszotta meg a szélhámos, nagyravágyó Tartuf- fet. Minden egyes mozdulatában, szavában ott él. az- igazi Moliere figura. Ilyen nagyszerű játékra csakis egy rendkívüli tehetségű színész képes. Nagy elismerést érdemel Gobbi Hilda is mesteri játéká- val, Orgon anyja szerepében. Itt kell megemlítenem Rajz Jánost, aki nagyszerűen alakította Or- gont. Továbbá Makay Margitot, Olty Magdát, Ladányi Ferencet, Kállay Ferencet és a fiatal Töröcsik Marikát, aki oly kedves és bájos volt a leány szerepében. Igazán mondhatjuk, hogy örökké felejthetetlen marad számunkra a pesti színészek öt előadása. Méltán és joggal szolgáltak rá a közönség lelkesedésére, elismerésére a percekig tartó tapsorkánra. Olyan színészi teljesítményeket láthatott a pozsonyi közönség, amilyet csak igazán ritkán van szerencséje látni vagy talán nincs is. Reméljük, hogy ezek után minden évben alkalmunk nyílik majd újra gyönyörködnünk a pesti színészek mesteri és magas művészi játékában. Major Tamás, a Nemzeti Színház igazgatója Ígéretet tett arra, hogy jövőre is ellátogatnak Pozsonyba, hogy újabb kellemes és nagyszerű órákat szerezzenek a pozsonyi közönségnek. S mi hisszük, hogy az Ígéret nem marad csak Ígéretnek. Major Tamás, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója a kétszeres Kossuth-díjas, kiváló színész és rendező az alább közölt meleghangú sorokkal búcsúzik az Oj Ifjúság olvasóitól. TÖRÖK ELEMÉR fl/K/ A , ____Cts /^t^) ~ Az indonéziai kulturális együttes, amely ezekben a napokban lazánkban vendégszerepel, szeptember 3-án a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában tartotta második szlovákiai fellépését. Az indonéziai nép ősi zene- és tánrkultúrájn bemutatóján meg jelentek köz- cs kulturális életünk kiváló képviselői, és u nagyszámú bratislavai közönség, akik barátságos fogadtatásban részesítették kedves vendégeinket. A bájos táncosnők kecses mozdulataikkal vonzották magukra a közönség figyelmét. Én, Bezrucs Péter a bolyongös zajgás, a bolondos dudás, a sanda zandülő, az ittas iénekes, a rosszhírű akasztófavirág a tesinai bástyán... így jellemezte önmagát egyik írásában Petr Bezruc, nemzeti művész, aki az idén szeptember 15-én töltötte be életének kilencvenedik esztendejét. Petr Bezruc már évtizedekkel ezelőtt felismerte azt, hogy az igazi költőnek elhivatott kötelessége a népet forrón, igazán szeretni. Költeményei a szocialista líra legkorábbi jelentkezései. Tőle már csak egy lépés az erőteljesen kibontakozó szocialista költészet, St. K. Neumann és Jirí Wolker. Petr Bezruc, családi nevén Vladimír Vasek, a sziléziai bányászság ihletett hangú költője. Verseiben a társadalmilag és nemzetileg elnyomott sziléziai bányászok Jfájdalmát és haragját énekelte meg. 1909-ben Slezské pfáne iSziléziai dalok) című kötetben jelentette meg ezeket a verseket. Ez a kötet ma már megérte a tizenhatodik kiadását is. A múlt évben magyar nyelven is megjelent. Á magyar költészet nagy titánja József Attila azonban már előbb is olvasta Petr Bezruc költeményeit. — Számtalan Bezruc-verset magyarra is fordított. A „Bányász“ című versben a cseh és magyar költő együtt kiáltanak: — Hátha egyszer... kiegyenesíteném görnyedő nyakam s kilépve egyenest _ fölemelném csákányom és szikrázó szemem ott az Isteni nap alatt? Petr Bezruc tanító családban született, Opaván. Később Brünnben, majd Prágában tanult. A bányászsors korán alkotásra ihlette, mert alig tizenhét—tizennyolc éves, amikor Bezruc álnév alatt megjelentette első verseit. 1899-től pedig már rendszeresen írta „dalait" az egyik cseh folyóiratban. Az első világháború előtt postatisztviselőként működött kisebb vidéki városokban.. Az első világháború idején Spilbergben volt bebörtönözve, mert azzal vádolták^ hogy álnév alatt hazaáruló verseket jelentetett meg külföldi lapokban. 1919-ben a prágai Károly egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 1925 óta félrevonulva él otthonában, a sziléziai _ bányászok között. A felszabadulás után kapta a megtisztelő nemzeti művész címet. Legújabb verseskötete 1952-ben jelent meg ,,Stu2- konoska modrá" címen. E kötetben is hű énekese a sziléziai bányász-életnek. Petr Bezruö élete, műve, összegezve ennyi: fénylő láng a bányászok sorsa felett. Láng, amely tüzelt, bátorított a küzdelem éveiben. Láng, amely világít, buzdít, még ma is. Költő, ki valamikor így dalolt: — Hé, Szilézia bányászai vigyetek rohamre ezreket! , Költő, ki ma már így dalol: — Hé, Szilézia bányászai e völgy urai mi vagyunk1 HAJDÚ ANDHÄS rETR BEZRUC: Vörös virág Sötét ablakban, szürke cserépben esetlen, tüskés kaktusz borongott. Egyszer reggelre szárából vérszinü kehely nyílt: vörös virág. Költő járt nálunk, ki illatos, pompás rózsákat kedvelt — mert másképpen érzett — hangzatos szóval a rózsákat dicsérte, s hetykén lenézte a rőt kelyhet. Vannak zord, magányos lelkek, bőven volt részük tövisben és fájó tüskében. Mi volt a szivükben? Ha kinyíltak egyszer éjjel — kinyílt a vörös virág. PETR BEZRUC: Szilézia erdei Hasonlítasz hozzám komor rengeteg! Fenyőidben szomorúság, gyász remeg, éberség, szigor, komoly aggodalom rajtad — rajtam is, s hasonló a dalom. Pereg a tűlevél ködből és éjből: könnyek a letlport nemzet szeméből. Bécsi parancsra csattog a fejszeél, dűltök robajjal: hősök harcmezeién! Hallgatag elpusztulsz fenyőtengerem. Szilézia szívé-gyásza végtelen. PETR BEZRUC: Vrbice < Bohumin alatt, hol őseim emléke él, Hrusové fölött, hol vörös gyár> kéménye füstöl, nagyúri gyár, ahol fuldokló, gyötrő a légzés, lapulsz kis falucskám fatemplomoddal. Megrokkant házaid tetején moha nő vastagon, négy nyárfa között a kereszten Krisztus. Igv nyomták fejemre Bohumin alatt a tövises koronát, Osztravánál szögeztek, Tesinben szívembe döftek, l.iplnán ecettel itattak, Tiszán a lábamba szögeket vertek. Egyszer, ó egyszer, tudom, hogy eljösz sírástól fénytelen fekete szemeddel, hajadon, mákkal a kezedben, Tovább fog korbács sújtani, tovább fojtogatnak Bohumin alatt, Hrurovban, Lutinán, Baskán, nem fogom hallani, mi közöm hozzá, semmi sem érdekel. SIPOS GYŐZŐ fordításai A pestiek Pozsonyban
