Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-09-10 / 37. szám

1 ADENAUER VAGY Ot.LEN­HAUER — EZ A KÉRDÉS A múlt héten a leszereléssel kapcsolatos kérdések álltak az érdeklődés központjában. A nyugati sajtó még a múlt héten is sokat foglalkozott a Szovjetunióban sikeresen kipróbált Inter­kontinentális irányítható rakétával. A cikkekből arra következ­tetünk, hogy a nyugati politikai körök nagy zavarban vannak. Ezeken a problémákon kívül sokat foglalkozott a sajtó a nyugatnémet választási harccal, amely az elmúlt héten lázasan fokozódott. Adenauer vagy Ollenhauer az itt a kérdés! Közép-Keleten bizonyos nyugalom állt be. A nyugati sajtó kirohanása Szíria ellen már nem olyan támadó és éles. Ez azonban ne tévesszen meg bennünket. Mr. Henderson az ame­rikai kormány ügynöke beutazta Irakot, Törökországot, Szaudi- Arábiát és tanulmányozta a szíriai helyzetet. Az amerikai diplomácia ugylátszlk kivárja az ügynök jelentését és akkor játsza ki a kártyáját. TEHÁT HOGY ÁLLUNK — URAIM? „A nyugati javaslatok elveté­se tragikus volna“ — jelentette ki a múlt héten Eiaenhower az Egyesült Államok elnöke. „Az emberiség jövőjét nem tehetjük ki ilyen felmérhetetlen veszély­nek!" Ezek valóban megható szép szavak és ügyes szónoki fordu­lathoz alkalmasak ús. Az embe­riségnek ne készítsünk elő olyan jövőt, amelyről az utódok mint az atomhalál korszakáról be­szélhetnének. Ezt a jövőt azon­ban nem azzal készítjük elő, hogy elvetjük a nyugati javas­latokat, hanem éppen ellenke­zőleg. A nyugati' államférfiak és a sajtó hangja a leszerelés kér­désében az elmúlt napokban fölötte erőltetetten és üres szólamként hangzik. Eisenhower szavait idéztük, de ugyanúgy más politikus szavait és kira­gadhattuk volna. A tárgyilagos bizonyítgatás prőpagandalzü or­dításba ment át. Ennek kétség­telenül az a jele, hogy a nyu­gati hatalmak meg akarják szakítani a leszerelési tárgyalá­sokat és _ a sikertelenséget a Szovjetunióra hárítani. Dulles szerint a nyugati ja­vaslat „a béke megőrzésére vonatkozólag a legújabb törté­nelem, de talán minden idők M legjelentékenyebb javaslata". Nézzük csak meg közelebbről, mit is.ajánl fel a „modern tör­ténelem legjelentékenyebb ja­vaslata”. Vajpn követeli-e a nukleáris fegyverek betiltását? Nem, — csak a katonai célokra alkalma­zott hasadási anyag termelését. A már létező anyag feldolgozá­sa tovább folyna, és a nukleáris fegyverek raktárát is megőriz­nék. Vajon követeli-e a javaslat a hadsereg és a felszerelés lé­nyeges csökkentését és ezáltal az annyira szükséges gazdasági tehermentesítést? Határozottan nem követel a javaslat semmi ilyesmit. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hadserege 2,5 millióra rúgna (ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban 300.000-el, csökkentik), Francia- ország és Anglia létszáma 750.000 lenne (az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy a mai angol hadsereg ma 702.000 főnyi!) Vajon a javaslat szerint ké­,rik-e a nukleáris fegyverekkel való kísérletek betiltásét? Igen, de csak átmenetileg. Még hozzá 12 esetleg 24 hónapra, de azt is egy egész sor, rögtön az első pillantásra teljesen teljesíthe­tetlen feltétel mellett. (Pl. a Szovjetunió európai részében légi ellenőrzés egész az Uraiig). Úgyhogy pont fordítva a javas­latok elfogadása válhatna tragi­kussá, mert nem hozná magával a valódi leszerelést. A szép szavak csak arra jók, hogy ken­dőzzék a nyugati hatalmak be­állítását az igazi leszerelés kér­désében, A múlt hét óta a nyugatné­met városokban sok olyan já­rókelővel találkozhatunk, aki gomblyukéban Adenauer, a mai kancellár miniatűr képét hord­ja, melyen ez a felirat olvas­ható: „A CDU-t választom“. Ezekre a fényképekre a sarki falragaszok így felelnek: „Aki Adenauerra szavaz, az az atom­halált választja!“ Szóval nagy­ban dúlnak a választási harcok, amelyek a következő vasárnap dőlnek el. A választási harcokban külön­böző pártok állnak egymással szemben. Főleg a következő három párt. Adenauer keresz­tény demokrata pártja, (amely­nek ma a Bundestagban abszo­lút fölénye van 498 képviselő közül 248) második párt: a szo­ciáldemokrata párt (151 képvi­selővel) harmadik pedig a libe­rális párt (45 képviselővel), A kommunista pártot Nyugat- Németországban betiltották. (A legutóbbi választásoknál 800.000 szavazatot nyertek.) Mit akar tulajdonképpen Ade­nauer? Folytatni kívánja Né­metország fegyverkezési politi­káját, az atlanti paktum politi­káját, a felosztott Németország politikáját, A föérve: Nvugat- Németország viszonylagosan ma­gas életszínvonala, amely a nyugati statisztika szerint az Egyesült Államok után a máso­dik helyen áll. Mit akar Ollenhauer — Ade­nauer legkomolyabb ellenfele? Be akarja szüntetni a kötelező katonai szolgálatot, betiltani a német hadsereg nukleáris fegy­verekkel való felszerelését és kollektív biztonsági rendszert Európában. A liberális párt belpolitikai programja inkább Adenauer felé hajlik, a külpolitikája pedig inkább Ollenhauerhez. Körülbelül így festenek a po­litikai pártok és Ilyen program­mal néznek a vasárnapi válasz­tások elébe. Milyen választási eredményt jósolunk ? Adenauer pártja 600,000 szavazóját veszti el, Ollenhauer 2.5 milliót nyer, míg 25 millió szavazó választása még bizonytalan. Vajon Adenauer kerül-e ki győztesen a választási harcokból és áz 1949 óta tartó kormánya marad-e további négy év tarta­mára? Vajon gyöznek-e a nyu­gatnémet monopóliumok? Az ellenzék érdekes jelszóval lép fel: „Hitler 12 évi uralkodása alatt vezette a vereséghez. Vajon hasonló alkalmat nyu.jta- nak-e Adenauernak?“ És ebben sok Igazság rejlik Brit katonák állandó félelemben tartják Lüneburg városát. I Uneburgban, a megszálló brit katonák tavaly tavasz óta 51 ízben követtek el nagyobb kihágásokat. Lopás, verekedések, állandóan napirenden vannak — állapítja meg a Der Stern nevű nyugatnémet folyóirat. A lapban közölt képen az angol katonák kénye-kedvének kltétt további áldozat fényképét lát­juk. Hans Jürgen Krelkehohn 19 éves géplakatos, ipari tanulót esti mulatságból hazajövet négy Ittas brit katona megtámadta, ütlegelni kezdte és egy üveggel fejbeverték. Súlyos sebesülé­sekké! és agyrázkódással szállították be a kórházba. „LIPCSE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZIMBÓLUMA..“ Szeptember 2-án Lipcsében megnyílt az őszi nemzetközi vasár. Ha a postakocsik korában lipcsei vásárra indult a látogató s a kereskedő, akkor akár ta­vasz, akár ősz volt — nem mulasztotta magával vinni ha­talmas utibundáját, és ma már áz egész világ körülutazásához elegendő utlpodgyészát. Most, a közel ezeréves múltra visszatekintő lipcsei nemzetközi vásár hetven országból érkező több tízezernyi látogatóját és harmincnégy országból Idejött hétezer kiállítóját a Deutsche Lufthanza és más repülőtársa­ságok gépel, valamint száguldó motorvonatok, társasgépkocsik és személyautók szállítják a vásárok városába. A régi városokba érkező ke­reskedőknek már annakidején meg voltak a maguk állandó helyei: a Grimmaisché-Strasse- ben a női- és férfiruhákat áru­sították, a Ritter Strasse-ben találkoztak a bőrösök és a Reíchstrasse-ben a posztósok. És ma ? Ugyanezeken a helyeken ma is ugyanazok az iparágak állíta­nak ki, persze a hangszerek utcájában ott vannak a korsze­rű televíziók is, a posztósok utcájában gyönyörködhetünk a konfekció remekeiben, műanya­gokban, a csizmadiák helyén a világ cipőgyárai képviseltetik magukat. Mert a lipcsei vásár nem olyan, miht más vásárok. Nem egy kiállítási területre szorulnak össze a kiállítók, ha­nem szakmaként a város külön­böző pontjain, külön e célra épített hatalmas, többemeletes Uzletházakban mutatják be árui­kat, A hagyományos keretek, for­mák, mindenütt megtalálhatók Lipcsében, a tartalom azonban új, s mind gazdagabb sokolda­lúbb. Évről-évre növekszik a kiállítók száma, évről-évre ma­gasabb a vásár üzletkötőinek volumen-e, s megváltozott a vásár maga is: politikai jelleget és súlyt kapott. Amint ezt Heinrich Rau, az NDK külkeres­kedelmi minisztere mondotta a vásárt megnyitó beszédében: „Lipcse a Kelet és Nyugat békés együttműködési lehetősé­gének szimbóluma“, MALÁJ FÜGGETLENSÉGÉNEK KIKIÁLTÁSÁHOZ A Maláj! Szövetség augusztus 31-én kiáltotta ki függetlenségét, Habár ezt a „függetlenséget" a Nagy-Británnlával való gazda­sági és katonai megállapodások erősen veszélyeztetik — mégis komoly lépést jelent a maláj nép számára, útban az Igazi cabadság felé. Felvételünk Kuala. Lumpurban, a Mnláji Szövet­ség fővárosában készült, ahol a függetlenség kikiáltásának megünneplésére készültek. Malájföldi ünnep Augusztus utolsó napján tar­tották meg Kuana Lumpur-ban, Malfijföld fővárosában a füg­getlenségi Ünnepségeket. A füg­getlenségi nyilatkozat felolvasá­sa először maláj, majd angol nyelven történt meg. Utána a tömeg hétszer egymásután ki­áltotta: „Merdekka“ (Szabadság) és a nemzeti himnusz hangjai mellett felvonták az árbócra a maláj lobogót. Az ünnepség a Korán egy versének felolva­sásával, százegy ágyúlövSssél, tíz perces Imával, valamint szí­nes léggömbök feleresztésével ért véget. A volt angol gyarmat ezentúl a brit nemzetközösság tagja lesz, Malájföld, Ázsia egyik leggazdagabb országa, népe azonban a gyarmati elnyo­más miatt hosszú Ideig nyomor­ban és tudatlanságban élt. A fiatal államot még a füg­getlenség első napján üdvözölte a népi Kína, s örömmel üdvö­zölték ma* államok Is. Csak egyetlen vonatkozást ragadjunk ki, hogy mit jelent Malájföld függetlensége - Délkelet-Ázsiá­ban, a Távol-Keleten. Anglia elhatározta, hogy atomtámasz- pontokat épít és thermonukleá- ris fegyvereket telepit Maláj- földre. A tünetien állam veze­tői nyilatkozatukban kijelentet­ték, hogy ezt nem engedik meg. Függetlenség kivívását hosszú küzdelem előzte meg. A maláj nép tíz évig hullatta véré or­szága függetlenségéért és a szabadságért. Tizenegyezer ál­dozata van a hírhedt malájföldi dzsungel-háborúnak és több mint 600 ezren járták meg a koncentrációs táborokat. A füg­getlenség az angol uralom erős maradványa! miatt mégsem le­het teljes. Singapurt továbbra Is elválasztják az országtól, azért, mert a kulcsfontosságú város lakossága túlnyomó rész­ben kínai s az egyesítés révén az egész országban a kínai len­ne a legnagyobb nemzetiség, A maléjföldi kínaiak előtt pedig nagyon rokonszenves a Kínai Népköztársaság és politikája. Az angolok ezt nagyon Is mesz- szlrevezető és veszélyes útnak vélik. Malájföldön a harc most sem csitult el. Az erszág leg­következetesebb nemzeti haladó erői nem tartják biztosítottnak és kielégítő mértékűnek a füg­getlenséget. Miért? Mért tot a másfélszázezres gyarmati had­erő, amely eddig a malájok el­len harcolt, most az Angliával kötendő védelmi szerödés alap­ján továbbra is itt állomásozik. Gyanús sz is, hogy az alkot­mány, amelyet a brit nemzet­közösség* országainak küldöttei Szerkesztettek, Malájföldre ká­ros nemzetiségű ellentétek mag- vát hinti él. Első és másodren­dű állampolgárokat teremt az­által, hogy a 2 700 000 kínálná« nem biztosítja azokat a jogokat, amelyet a 3 000 000 maláj és a 700 000 indiai élvez. Emiatt márts sokezer kínai vándorolt ki Singapurba. A harmadik sú­lyos dolog, hogy az új függet­len ország természeti kintsei az angolok kézén maradnak, pedig ez jelentené a fő nemzet- gazdasági jövedelmi forrást. (Az ón- és gumiiparból Angliának 1947 és 1956 között 900 000 000 font sterling jövedelme volt!) Ezek a jelenségek jogosan aggasztják Malájföld népét. Ezért a tömegtüntetésektől tar­tó kormánynak első tennivalója az volt, hogy az ünnepségek előtt rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe. Malájföld függetlenségének kikiáltása —* a fenntartások és kétségek ellenére — mégis fon­tos esemény. Üjabb eredménye a függetlenségért folyó harcnak és minden bizonnyal éreztetni fogja hatását a délkelet-ázsiai népek szabadságküzdelmére is. Igaz, a Kuala Lumpur-i dísz- emelvényen ott állt mintegy az ünneprontás megtestesítőjeként Templer angol tábornok is, aki évekig vezette a maláj szabad­ságharc elleni hadjáratot. De hisszük, hogy a jövőt nem az ö jelenléte képviselte.. s Csehszlovákia jelöléséi kéri a Biztonsági Tanácsba Csehszlovákia hivatalosan be- jelentette, hogy kéri jelölését ! a Biztonsági Tanács egyik nem ' állandó tagjának helyére, az 1958—59 évekre. A csehszlovák küldöttség ké­résének alátámasztására hivat­kozik a nagy hatalmak között 1946-ban Londonban létrejött „Gentlemen’s agreement”-re, amelynek értelmében a Bizton- 1 sági Tanács hat nem állandó tagja közül az egyik minden esetben a kelet-európai orszá- J gok közül kerül ki. Az ENSZ több tagja elsősor- ’’ ban az Egyesült Államok, már \ nem ismeri el az 1946. évi 1 megállapodás érvényességét, és . 1949 éta csak olyan jelölteket támogatott, amelyek nem tar- || toztak a szocialista országok csoportjához. A Csehszlovákia által követelt hely jelenleg a Fülöp-9zigeteké, megbízása ez I év végén jár le. Az angol gyarmatosítók felháborító gaztette az, amiről a közép-keleti hír- ügynökség tudósítja a világot. Az angolok mérgesgézokat hasz- \ náltak a jemeni lakosok ellen. Ebben az ügyben a jemeni ki- > rály most táviratban kéri Szaud- , Arábia királyát, legyen segít­ségére a már hosszabb ideje tartó angol agresszió és ezen belül a megdöbbentő gonosztett ENSZ elé való terjesztésében. A gyilkos gyarmatosítók, akik kétségbeesetten igyekszenek biztosítani omladozó gyarmat- 1 rendszerüket, minden emberi- ; ségből kivetkőzve rombolják halomra az omani és a jemeni ! városokat, falvakat, borítják tüztengerbe a vérrel öntözött ' kávé- és banánültetvényeket, I éhhfilálra ítélve ezzel a külön- ' ben is nyomorban élő lakosukat A modern angol haditechnika a minap még csak (!) folyékony tüzet zúdított a jemeniekre — ; mint ezt a jemeni királyság Angliához intézett jegyzéke megállapította. Az angolok ezt ! „merő kitalálásnak" nevezték, ' és azt állították, hogy nem Jemen területére zúdítják gyil- kos bombáikat, hanem az angol uralom alatt álló adéni prótek- \ torátus földjére, Ez ugyanis — 1 jemeni bizonyítékok alapján ki '• lehet mondani — egyszerűen ! nem igaz. De az angol cáfolat mindenesetre fényt vet a gyar­matosítók kanibáli gondolkodás- módjára. Gyarmataik területén — szerintük tehát — mindent megtehetnek, s Íme, most a ; „folyékony tűz“ után a mérges gáz következett. Mérges gáz, amelynek a használatát 1907- ben egy nemzetközi egyezmény- ' ben eltiltották, majd mikor ezt 1915-ben az első világháború < alatt a németek megszegték, ! 1925-ben újabb egyezménnyel tiltották el. Azóta több mint harminc év telt el, benne egy 1 szörnyű háborúval, de gáztáma- !' dás nem volt, kivéve a hirhedt ;! hitleri gázkamrák rettenetes j emlékű működését, A brit imperializmusnak a je- J ment határ mentén elkövetett £ szörnyűséges bűncselekményé- $ ért felelnie kell a népek ítélő- * széke előtt. S ez az itélőszék * legyen az ENSZ, amelynek kö- í telessége őrködni a nemzetköz; ] egyezményeken és kötelessége { oltalmazni a kis népeket min- f den agresszor ellen. I t

Next

/
Thumbnails
Contents