Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-09-10 / 37. szám
1 ADENAUER VAGY Ot.LENHAUER — EZ A KÉRDÉS A múlt héten a leszereléssel kapcsolatos kérdések álltak az érdeklődés központjában. A nyugati sajtó még a múlt héten is sokat foglalkozott a Szovjetunióban sikeresen kipróbált Interkontinentális irányítható rakétával. A cikkekből arra következtetünk, hogy a nyugati politikai körök nagy zavarban vannak. Ezeken a problémákon kívül sokat foglalkozott a sajtó a nyugatnémet választási harccal, amely az elmúlt héten lázasan fokozódott. Adenauer vagy Ollenhauer az itt a kérdés! Közép-Keleten bizonyos nyugalom állt be. A nyugati sajtó kirohanása Szíria ellen már nem olyan támadó és éles. Ez azonban ne tévesszen meg bennünket. Mr. Henderson az amerikai kormány ügynöke beutazta Irakot, Törökországot, Szaudi- Arábiát és tanulmányozta a szíriai helyzetet. Az amerikai diplomácia ugylátszlk kivárja az ügynök jelentését és akkor játsza ki a kártyáját. TEHÁT HOGY ÁLLUNK — URAIM? „A nyugati javaslatok elvetése tragikus volna“ — jelentette ki a múlt héten Eiaenhower az Egyesült Államok elnöke. „Az emberiség jövőjét nem tehetjük ki ilyen felmérhetetlen veszélynek!" Ezek valóban megható szép szavak és ügyes szónoki fordulathoz alkalmasak ús. Az emberiségnek ne készítsünk elő olyan jövőt, amelyről az utódok mint az atomhalál korszakáról beszélhetnének. Ezt a jövőt azonban nem azzal készítjük elő, hogy elvetjük a nyugati javaslatokat, hanem éppen ellenkezőleg. A nyugati' államférfiak és a sajtó hangja a leszerelés kérdésében az elmúlt napokban fölötte erőltetetten és üres szólamként hangzik. Eisenhower szavait idéztük, de ugyanúgy más politikus szavait és kiragadhattuk volna. A tárgyilagos bizonyítgatás prőpagandalzü ordításba ment át. Ennek kétségtelenül az a jele, hogy a nyugati hatalmak meg akarják szakítani a leszerelési tárgyalásokat és _ a sikertelenséget a Szovjetunióra hárítani. Dulles szerint a nyugati javaslat „a béke megőrzésére vonatkozólag a legújabb történelem, de talán minden idők M legjelentékenyebb javaslata". Nézzük csak meg közelebbről, mit is.ajánl fel a „modern történelem legjelentékenyebb javaslata”. Vajpn követeli-e a nukleáris fegyverek betiltását? Nem, — csak a katonai célokra alkalmazott hasadási anyag termelését. A már létező anyag feldolgozása tovább folyna, és a nukleáris fegyverek raktárát is megőriznék. Vajon követeli-e a javaslat a hadsereg és a felszerelés lényeges csökkentését és ezáltal az annyira szükséges gazdasági tehermentesítést? Határozottan nem követel a javaslat semmi ilyesmit. A Szovjetunió és az Egyesült Államok hadserege 2,5 millióra rúgna (ami azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban 300.000-el, csökkentik), Francia- ország és Anglia létszáma 750.000 lenne (az érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy a mai angol hadsereg ma 702.000 főnyi!) Vajon a javaslat szerint ké,rik-e a nukleáris fegyverekkel való kísérletek betiltásét? Igen, de csak átmenetileg. Még hozzá 12 esetleg 24 hónapra, de azt is egy egész sor, rögtön az első pillantásra teljesen teljesíthetetlen feltétel mellett. (Pl. a Szovjetunió európai részében légi ellenőrzés egész az Uraiig). Úgyhogy pont fordítva a javaslatok elfogadása válhatna tragikussá, mert nem hozná magával a valódi leszerelést. A szép szavak csak arra jók, hogy kendőzzék a nyugati hatalmak beállítását az igazi leszerelés kérdésében, A múlt hét óta a nyugatnémet városokban sok olyan járókelővel találkozhatunk, aki gomblyukéban Adenauer, a mai kancellár miniatűr képét hordja, melyen ez a felirat olvasható: „A CDU-t választom“. Ezekre a fényképekre a sarki falragaszok így felelnek: „Aki Adenauerra szavaz, az az atomhalált választja!“ Szóval nagyban dúlnak a választási harcok, amelyek a következő vasárnap dőlnek el. A választási harcokban különböző pártok állnak egymással szemben. Főleg a következő három párt. Adenauer keresztény demokrata pártja, (amelynek ma a Bundestagban abszolút fölénye van 498 képviselő közül 248) második párt: a szociáldemokrata párt (151 képviselővel) harmadik pedig a liberális párt (45 képviselővel), A kommunista pártot Nyugat- Németországban betiltották. (A legutóbbi választásoknál 800.000 szavazatot nyertek.) Mit akar tulajdonképpen Adenauer? Folytatni kívánja Németország fegyverkezési politikáját, az atlanti paktum politikáját, a felosztott Németország politikáját, A föérve: Nvugat- Németország viszonylagosan magas életszínvonala, amely a nyugati statisztika szerint az Egyesült Államok után a második helyen áll. Mit akar Ollenhauer — Adenauer legkomolyabb ellenfele? Be akarja szüntetni a kötelező katonai szolgálatot, betiltani a német hadsereg nukleáris fegyverekkel való felszerelését és kollektív biztonsági rendszert Európában. A liberális párt belpolitikai programja inkább Adenauer felé hajlik, a külpolitikája pedig inkább Ollenhauerhez. Körülbelül így festenek a politikai pártok és Ilyen programmal néznek a vasárnapi választások elébe. Milyen választási eredményt jósolunk ? Adenauer pártja 600,000 szavazóját veszti el, Ollenhauer 2.5 milliót nyer, míg 25 millió szavazó választása még bizonytalan. Vajon Adenauer kerül-e ki győztesen a választási harcokból és áz 1949 óta tartó kormánya marad-e további négy év tartamára? Vajon gyöznek-e a nyugatnémet monopóliumok? Az ellenzék érdekes jelszóval lép fel: „Hitler 12 évi uralkodása alatt vezette a vereséghez. Vajon hasonló alkalmat nyu.jta- nak-e Adenauernak?“ És ebben sok Igazság rejlik Brit katonák állandó félelemben tartják Lüneburg városát. I Uneburgban, a megszálló brit katonák tavaly tavasz óta 51 ízben követtek el nagyobb kihágásokat. Lopás, verekedések, állandóan napirenden vannak — állapítja meg a Der Stern nevű nyugatnémet folyóirat. A lapban közölt képen az angol katonák kénye-kedvének kltétt további áldozat fényképét látjuk. Hans Jürgen Krelkehohn 19 éves géplakatos, ipari tanulót esti mulatságból hazajövet négy Ittas brit katona megtámadta, ütlegelni kezdte és egy üveggel fejbeverték. Súlyos sebesülésekké! és agyrázkódással szállították be a kórházba. „LIPCSE AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZIMBÓLUMA..“ Szeptember 2-án Lipcsében megnyílt az őszi nemzetközi vasár. Ha a postakocsik korában lipcsei vásárra indult a látogató s a kereskedő, akkor akár tavasz, akár ősz volt — nem mulasztotta magával vinni hatalmas utibundáját, és ma már áz egész világ körülutazásához elegendő utlpodgyészát. Most, a közel ezeréves múltra visszatekintő lipcsei nemzetközi vásár hetven országból érkező több tízezernyi látogatóját és harmincnégy országból Idejött hétezer kiállítóját a Deutsche Lufthanza és más repülőtársaságok gépel, valamint száguldó motorvonatok, társasgépkocsik és személyautók szállítják a vásárok városába. A régi városokba érkező kereskedőknek már annakidején meg voltak a maguk állandó helyei: a Grimmaisché-Strasse- ben a női- és férfiruhákat árusították, a Ritter Strasse-ben találkoztak a bőrösök és a Reíchstrasse-ben a posztósok. És ma ? Ugyanezeken a helyeken ma is ugyanazok az iparágak állítanak ki, persze a hangszerek utcájában ott vannak a korszerű televíziók is, a posztósok utcájában gyönyörködhetünk a konfekció remekeiben, műanyagokban, a csizmadiák helyén a világ cipőgyárai képviseltetik magukat. Mert a lipcsei vásár nem olyan, miht más vásárok. Nem egy kiállítási területre szorulnak össze a kiállítók, hanem szakmaként a város különböző pontjain, külön e célra épített hatalmas, többemeletes Uzletházakban mutatják be áruikat, A hagyományos keretek, formák, mindenütt megtalálhatók Lipcsében, a tartalom azonban új, s mind gazdagabb sokoldalúbb. Évről-évre növekszik a kiállítók száma, évről-évre magasabb a vásár üzletkötőinek volumen-e, s megváltozott a vásár maga is: politikai jelleget és súlyt kapott. Amint ezt Heinrich Rau, az NDK külkereskedelmi minisztere mondotta a vásárt megnyitó beszédében: „Lipcse a Kelet és Nyugat békés együttműködési lehetőségének szimbóluma“, MALÁJ FÜGGETLENSÉGÉNEK KIKIÁLTÁSÁHOZ A Maláj! Szövetség augusztus 31-én kiáltotta ki függetlenségét, Habár ezt a „függetlenséget" a Nagy-Británnlával való gazdasági és katonai megállapodások erősen veszélyeztetik — mégis komoly lépést jelent a maláj nép számára, útban az Igazi cabadság felé. Felvételünk Kuala. Lumpurban, a Mnláji Szövetség fővárosában készült, ahol a függetlenség kikiáltásának megünneplésére készültek. Malájföldi ünnep Augusztus utolsó napján tartották meg Kuana Lumpur-ban, Malfijföld fővárosában a függetlenségi Ünnepségeket. A függetlenségi nyilatkozat felolvasása először maláj, majd angol nyelven történt meg. Utána a tömeg hétszer egymásután kiáltotta: „Merdekka“ (Szabadság) és a nemzeti himnusz hangjai mellett felvonták az árbócra a maláj lobogót. Az ünnepség a Korán egy versének felolvasásával, százegy ágyúlövSssél, tíz perces Imával, valamint színes léggömbök feleresztésével ért véget. A volt angol gyarmat ezentúl a brit nemzetközösság tagja lesz, Malájföld, Ázsia egyik leggazdagabb országa, népe azonban a gyarmati elnyomás miatt hosszú Ideig nyomorban és tudatlanságban élt. A fiatal államot még a függetlenség első napján üdvözölte a népi Kína, s örömmel üdvözölték ma* államok Is. Csak egyetlen vonatkozást ragadjunk ki, hogy mit jelent Malájföld függetlensége - Délkelet-Ázsiában, a Távol-Keleten. Anglia elhatározta, hogy atomtámasz- pontokat épít és thermonukleá- ris fegyvereket telepit Maláj- földre. A tünetien állam vezetői nyilatkozatukban kijelentették, hogy ezt nem engedik meg. Függetlenség kivívását hosszú küzdelem előzte meg. A maláj nép tíz évig hullatta véré országa függetlenségéért és a szabadságért. Tizenegyezer áldozata van a hírhedt malájföldi dzsungel-háborúnak és több mint 600 ezren járták meg a koncentrációs táborokat. A függetlenség az angol uralom erős maradványa! miatt mégsem lehet teljes. Singapurt továbbra Is elválasztják az országtól, azért, mert a kulcsfontosságú város lakossága túlnyomó részben kínai s az egyesítés révén az egész országban a kínai lenne a legnagyobb nemzetiség, A maléjföldi kínaiak előtt pedig nagyon rokonszenves a Kínai Népköztársaság és politikája. Az angolok ezt nagyon Is mesz- szlrevezető és veszélyes útnak vélik. Malájföldön a harc most sem csitult el. Az erszág legkövetkezetesebb nemzeti haladó erői nem tartják biztosítottnak és kielégítő mértékűnek a függetlenséget. Miért? Mért tot a másfélszázezres gyarmati haderő, amely eddig a malájok ellen harcolt, most az Angliával kötendő védelmi szerödés alapján továbbra is itt állomásozik. Gyanús sz is, hogy az alkotmány, amelyet a brit nemzetközösség* országainak küldöttei Szerkesztettek, Malájföldre káros nemzetiségű ellentétek mag- vát hinti él. Első és másodrendű állampolgárokat teremt azáltal, hogy a 2 700 000 kínálná« nem biztosítja azokat a jogokat, amelyet a 3 000 000 maláj és a 700 000 indiai élvez. Emiatt márts sokezer kínai vándorolt ki Singapurba. A harmadik súlyos dolog, hogy az új független ország természeti kintsei az angolok kézén maradnak, pedig ez jelentené a fő nemzet- gazdasági jövedelmi forrást. (Az ón- és gumiiparból Angliának 1947 és 1956 között 900 000 000 font sterling jövedelme volt!) Ezek a jelenségek jogosan aggasztják Malájföld népét. Ezért a tömegtüntetésektől tartó kormánynak első tennivalója az volt, hogy az ünnepségek előtt rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe. Malájföld függetlenségének kikiáltása —* a fenntartások és kétségek ellenére — mégis fontos esemény. Üjabb eredménye a függetlenségért folyó harcnak és minden bizonnyal éreztetni fogja hatását a délkelet-ázsiai népek szabadságküzdelmére is. Igaz, a Kuala Lumpur-i dísz- emelvényen ott állt mintegy az ünneprontás megtestesítőjeként Templer angol tábornok is, aki évekig vezette a maláj szabadságharc elleni hadjáratot. De hisszük, hogy a jövőt nem az ö jelenléte képviselte.. s Csehszlovákia jelöléséi kéri a Biztonsági Tanácsba Csehszlovákia hivatalosan be- jelentette, hogy kéri jelölését ! a Biztonsági Tanács egyik nem ' állandó tagjának helyére, az 1958—59 évekre. A csehszlovák küldöttség kérésének alátámasztására hivatkozik a nagy hatalmak között 1946-ban Londonban létrejött „Gentlemen’s agreement”-re, amelynek értelmében a Bizton- 1 sági Tanács hat nem állandó tagja közül az egyik minden esetben a kelet-európai orszá- J gok közül kerül ki. Az ENSZ több tagja elsősor- ’’ ban az Egyesült Államok, már \ nem ismeri el az 1946. évi 1 megállapodás érvényességét, és . 1949 éta csak olyan jelölteket támogatott, amelyek nem tar- || toztak a szocialista országok csoportjához. A Csehszlovákia által követelt hely jelenleg a Fülöp-9zigeteké, megbízása ez I év végén jár le. Az angol gyarmatosítók felháborító gaztette az, amiről a közép-keleti hír- ügynökség tudósítja a világot. Az angolok mérgesgézokat hasz- \ náltak a jemeni lakosok ellen. Ebben az ügyben a jemeni ki- > rály most táviratban kéri Szaud- , Arábia királyát, legyen segítségére a már hosszabb ideje tartó angol agresszió és ezen belül a megdöbbentő gonosztett ENSZ elé való terjesztésében. A gyilkos gyarmatosítók, akik kétségbeesetten igyekszenek biztosítani omladozó gyarmat- 1 rendszerüket, minden emberi- ; ségből kivetkőzve rombolják halomra az omani és a jemeni ! városokat, falvakat, borítják tüztengerbe a vérrel öntözött ' kávé- és banánültetvényeket, I éhhfilálra ítélve ezzel a külön- ' ben is nyomorban élő lakosukat A modern angol haditechnika a minap még csak (!) folyékony tüzet zúdított a jemeniekre — ; mint ezt a jemeni királyság Angliához intézett jegyzéke megállapította. Az angolok ezt ! „merő kitalálásnak" nevezték, ' és azt állították, hogy nem Jemen területére zúdítják gyil- kos bombáikat, hanem az angol uralom alatt álló adéni prótek- \ torátus földjére, Ez ugyanis — 1 jemeni bizonyítékok alapján ki '• lehet mondani — egyszerűen ! nem igaz. De az angol cáfolat mindenesetre fényt vet a gyarmatosítók kanibáli gondolkodás- módjára. Gyarmataik területén — szerintük tehát — mindent megtehetnek, s Íme, most a ; „folyékony tűz“ után a mérges gáz következett. Mérges gáz, amelynek a használatát 1907- ben egy nemzetközi egyezmény- ' ben eltiltották, majd mikor ezt 1915-ben az első világháború < alatt a németek megszegték, ! 1925-ben újabb egyezménnyel tiltották el. Azóta több mint harminc év telt el, benne egy 1 szörnyű háborúval, de gáztáma- !' dás nem volt, kivéve a hirhedt ;! hitleri gázkamrák rettenetes j emlékű működését, A brit imperializmusnak a je- J ment határ mentén elkövetett £ szörnyűséges bűncselekményé- $ ért felelnie kell a népek ítélő- * széke előtt. S ez az itélőszék * legyen az ENSZ, amelynek kö- í telessége őrködni a nemzetköz; ] egyezményeken és kötelessége { oltalmazni a kis népeket min- f den agresszor ellen. I t
