Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-08-27 / 35. szám
A Könyv: Men 33 Bő teret, szabadságot, életet, a zenének!“ Délutánonként vagy estefelé, ha egyedül vagyok otthon, szerétem simogatni, babusgatni a könyveimet. A könyv a legjobb barát, de nagyon igényes barát: nem tűr meg maga mellett senkit, semmit. Föltétien, kizárólagosan megköveleti a csak vele való foglalkozást. — Sokan azt mondják, zene mellett kellemesen lehet olvasni, nos, ezzel kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy engem még apró zajok is idegesítenek, ha olvasok; méltatlannak találom őket, mert nagyon szeretem és becsülöm a könyvet. De milyen szépek is! Kék, bordó, barna kötésben, aranyozotton várják, csendben türelmesen, hogy az ember odanyúljon értük, hogy kitárogassa titkaikat, belehatoljon minden- ségükbe. És „hálából" tanítják, szórakoztatják az embert. Itt van például az Ady kötet. Micsoda csodás meglátások, bekövetkezett próféciák, harcok, keservek bújnak meg benne! Vagy Kosztolányi, Babits, Tóth Árpád, Móricz, Mikszáth, micsoda nagyságok! Vagy mai irodalmi termésünk: Fábry Zoltán: „A gondolat igaza", vagy Bábi, Ozsvald verseskönyvei. Hány-hány keservesen áttöprengett éjszaka, elszállt cigarettafüst, vajúdás, akarás nem akarás árán született meg egy-egy könyv, , hogy azután hosszú-hosszú időkön tanítson, neveljen, szórakoztasson. Én nem is tudom, de már egész fiatalon ragaszkodtam a könyvekhez Anyám gondoskodó szeretete megőrizte életem első levelét, egy furcsa girbe-görbe, kis és nagybetűkkel összerótt ákombákomot: levelemet a Jézuskához. A levél a következő: Kedves jó Jézuskám! Én szeretnék egy szép karácsonyfát, egy töltőtollat, meg egy sé'ép meséskönyvet, amelynek a címe: Petőfi összes költeményei. Amikor anyám később megmutatta ezt a levelet, igen meglepőnek találtam, hogy gyerekjáték, cukorka és egyéb nyalánkság helyett Petőfi ösz- szes költeményeit kértem, de mikor megtudtam, hogy egészen kiskoromban verseket taníttattak meg velem, akkor értettem meg, hogy a helyes nevelés következményeképp vonzódtam már másodikos elemista koromban Petőfihez. És ez itt figyelemreméltó momentum! Célunk az, hogy minél előbb tömegeket vonjunk be az olvasók táborába, hogy terjedjen, virágozzon a kultúra, a nép széles rétegei közt. Ismeretes, hogy üzemeinkben, iskoláinkban, vasúti állomásainkon gyönyörű könyvtárakat létesítettünk (a nehezebbje most már meg is lenne!) csak meg kell találnunk a módját, hogy ezek a létesítmények meg is feleljenek küldetésüknek. És itt nem könnyű, de. nagyon szép feladat vár kultúrmunkásainkra, könyvtárainkra. A könyvtáros munkája nem merül ki a könyvek nyilvántartásában, ügyelői és leltározási munkálatokban, hanem a jó könyvtáros ügyes ötletekkel( elgondolásokkal kel,l hogy felkeltse az olvasóban az érdeklődést a könyvek iránt. Ez azonban megköveteli, hogy maga a könyvtáros is tájékozott . legyen, vagyis olvasott, müveit ember, mert egyedül csak így képes a fentieknek eleget tenni. Vannak helyek pl, ahol a könyvtárosság csak amolyan „mellékfoglalkozás", pedig ez nagyon helytelen, mert a könyvtár egész embert követel. Ha valaki csak úgy a szabad idejében „beugrik" egy félórácskára, soha nem képes eredményes munkát végezni. Azután az iskolákban tanáraink is szentelhetnének egy kis időt a könyvhónap lényegének az ismertetésére. A múltkor beszélgettünk egy vidéki kis város könyvtárosával és azt mondotta, hogy sokkal több az idősebb könyvtárlátogató, mint a fiatalok! Ez pedig nagyon helytelen, amit tanáraink és iskoláink, könyvtárosaink okos, felvilágosító munkája küszöbölhet csak ki. Az olvasás hatalmas erő, fegyver egy nép kezében. Az olvasás gimnáziumot, egyetemet pótolhat. És most, mikor ilyen nagyszerű alkalom kínálkozik könyvbeszerzésre, olvasásra, ne hagyjuk kihasználatlanul. JSC*íSC8(*C§C*':K r I 1 -> 1 ♦♦ ff 1 ul onzo magunkon... Neked családház, másnak szobabútor, — igénye, vágya van mindenkinek! s tervünk úgy szökken a jövő napokba, mint kék hegyeknek a vasút-sínek. Munkás napokból, apró sikerekből fogmazik, érik bennünk a remény, hogy nem csalódunk; tervünk testet öltve rajzolódik az új nap peremén. — Am mindez még kevés a boldogsághoz, s száz megvalósult álom sem elég, ha bizonytalan a talaj, hol állunk, ha füstije fúlhat a kék messzeség, s a földanya, mit munkánkkal tetéztünk, nem lehet méltó közös asztalunk: — Mi többre vágyunk: túl a családházon: szeretve, küzdve élni akarunk! S S hogy örömünket szíveink zúgából ne nyomja el a halálfélelem, Az éberségben túl önző magunkon kössön erőssé magas értelem. PETR1K JÓZSEF A kis Claude Debussy egy Párizs melletti SL városkában tölti gyermekkorát. De milyen gyermekkor ez! Apja, anyja nem törődik vele, gyerekekkel sosem játszik, iskolába sem jár rendesen. Szerencsére egyik nagynénje, aki nagyon szereti öt, észreveszi zenei tehetségét és tizenegy éves korában beíratja a párizsi konzervatóriumba. Az itt töltött idő mintegy fogság a gyermek számára: munka, és semmi pihenés. Apja, aki a „csodagyereken" akar meggazdagodni, agyongyötri őt a tanulással, hogy — 'gondolja — minél előbb milliomos lehessen. Közben Párizsba költöznek, ahol a kis Debussy már tizennégy éves korában zeneleckéket ad, és persze minden fillért átad a szüleinek Apja mégis minden este pofonnal fogadja, nem teljesíti a hozzáfűzött reményeket. Kitűnik, hogy a fiú nem aranybánya, éspedig saját akarata miatt nem! Komponál, de nem akarja követni a regieket, „valami újat" keres, ami persze senkinek sem kell és nincs belőle semmi haszon. Otthon elviselhetetlenné válik Debussy élete. Äs ekkor, az elzüllés előtt való utolsó pillanatban, veszi őt pártfogásába a zenerajongó Nagyezsda von Meck, aki magával viszi g fiatal muzsikust Moszkvába. A moszkvai tartirzkodás óriási hatással van Debussy tehetségének fejlődésére. Megismerkedik Csajkovszkij, Rimszkij- Korzakov, Borogyin zenéjével. Nappal az „újakat" tanulmányozza, esténként pedig a vendéglátója házában összegyűlt vendégeket szórakoztatja zenéjével. Párizsba való visszatérte után rászánja magát, hogy egy „forradalmi" szerzeményével résztvesz a „Róma díjáért" versenyen, amely három éves római ösztöndíjas zenei kiképzést biztosít a győztesnek. Egyáltalán nem számít arra, hogy megnyeri a versenyt, nem is respektálja a zsűri tagjait: „Olyan biztosak magukban, hogy felismerik a zsenit? Jobb lenne, ha egyszerűen sorshúzás útján állapítanának meg a győztest!" Legnagyobb meglepetésére azonban, ö nyeri meg az ösztöndíjat. Meglepődik, de nincs meghatva. Sőt! „Attól félek, hogy szerzeményem nagyon mindennapi volt“'. Nem nagy kedvvel megy Rómába, főleg azért, mert nagyon megtetszik neki Madame Vasnier, egy öreg és gazdag építész bájos, fiatal felesége. Barátai rábeszélésére végülis elutazik az „örök városba", de még a három év letelte előtt visszatér Párizsba. Itt két szerzeményét nyújtja be bírálatra á könzer• vatóriumnak. „A szerzemények nem méltók egy tehetséges emberhez", — kapja meg a választ. Debussy magánkívül van örömében. „Végre sikerült valami eredetit alkotnom!" Debussy ekkor, huszonkét éves korában, egy révedezőszemű, feketehajú, hallgatag fiatalember, erős, csontos kezekkel, amelynek újjal kalapácsszerű erősséggel, és pehelyszerű lágysággal tudnak végigsuhanni a zongora billenj tyűin, harcold forradalmár, és álmodozó mü: vész. Cigarettával a szájában, és forradalmi zenével a lelkében, komponálás közben szün-' telenül fel-alá járva a szobában, meg akarja forradalmasítani a zene világát. „Bő teret, szabadságot, életet akarok adni a zenének!“. Mitsem ad mások véleményére, a népszerűJ ség, az anyagi siker nem érdekli. Csak nösü-' lése után gondol komolyan a megélhetésre. Miután szerzeményeire nem talál kiadót, kényJ télén zeneórák adásával keresni kenyerét. A szenvedés órái ezek számára. Sajnálja az időt, amit „el kell lopnia álmaitól", hogy úgy — ahogy megélhessenek. Igazi élete a sötétség beálltával, a zeneórák végeztével kezdődik. — Ekkor, úgy 5—6 óra felé leül „reggelizni", majd rövid pihenés után belemerül a kompo-' nálásba. Így, csakis éjszakákon keresztül szü- letik meg operája, a Pelléas és Melisande. Szobájában fel-alá járva, órákig képes dúdolni egy dallamot, amíg a helyes tónusra rájön, ezután gyorsan ‘leírja, majd folytatja a vég- nélküli járkálást. Gondolatai, éppúgy mint szó-' kásái, rendszertelenek. Operája^ komponálásánál sem követ semmiféle szabályt, Például eíö- ször írja meg a negyedik felvonást, és aztán az elsőt, mindig a pillanat ihletének adva át magát. heti munka után, hétről-hétre, mint egy gyermek várja a szombat estét, amikoris öszegyűlnek nála az „új" követői, Verlaine és a többiek, muzsikusok, költők, írók, mind De- bussy zenéjének csodáiéi. Ő maga azonban szerény, és legritkábbtm beszél a zenéjéről. Nem is tartja magát nagy embernek, s amikor legnagyob meglepetésére megkapja a Becsület rendet, csak azért fogadja el, „hogy szüleinek örömet szerezzen". A XX. századdal a zenetörténetben is új fejezet kezdődik. A század első évében mutatják be Londonban Debussy Pelléas és MelisanJ de-ját. Az egészen újszerű opera Óriási sikert arat. Mégis, a kritikusok'véleménye szerint nem ez Debussy legjobb müve. Szimfónikus költeményei, a Tenger, Egy faun délutánja, és a Felhők, továbbá Nocturno-i és az első világJ háború Idején bemutatott zenei költeménye, A hajléktalan gyermekek karácsonya, a leg-' kiválóbbak. Idősebb kora csak szenvedést hoz. Gyomorrák támadja meg, és fájdalmai mind elviselj hetetlenebbek. Ehhez még hozzájárul a háború és a németek előrenyomulása. Gyűlöli a háborút, békét kíván minden embernek. De már nem éli meg a békét. A távoli német ágyúzás közepette meghal. MESTAN KATALIN 1957-ben még megjelenik: FLOS FRANTiSEK: Orchidea-vadászok. 200 oldal, ára kötve 17-70 Kcs. A kalandos útleírás három közép-amerikai köztársaság — Guatemala, Honduras, Costa Rica — egzotikus világába .vezeti az olvasót. JÚLIUS FUCÍK: Vádlók és vádlottak. 308 oldal, ára kötve 14.05 Kcs. Július Fucíknak e kötete a szerző 1929 és 1934 között megjelent riportjait tartalmazza, az „Egy férfi, aki villany- körtét ebédel“ című 1936 augusztus 9-én írt riportot kivéve. JAROSLAV HASEK: Vidám állatkert. 184 oldal, ára kötve 10,60 Kcs. A kiváló cseh szatirikus elbeszélés kötete. Ez a válogatás Hasek írói művészetének legsi- riiltebb alkotásait, kacagtató és elgondolkoztató állathistóriáit tartalmazza. KUKUCIN MARTIN: Az élet. 256 oldal, ára kötve 15 — Kcs. WA nagy szlovák klasszikus válogatott elbeszélései a szlovák nép életéből. LOVÍCSEK BÉLA: Haragosok. 212 oldal, ára kötve 9,90 Kcs. Az ismert szlovákiai magyar novellalró első könyvalakban megjelenő műve. Elbeszéléseinek témája a falu.. LUSKÁC RUDOLF: A végtelen vadászmezőkön. 376 oldal, ára kötve 30,50 Kcs. Az ismert cseh író érdekes és érdekfeszítő vadászkalandjainak elbeszélése a Szovjetunióból. MAJEROVÄ MARIE: Roblnzona. 176 oldal, ára kötve 12,10 Kcs. Az ismert államdíjas cseh írónő regénye, fiatal leányok számára- Időközben a regényt már meg is filmesítették. MILSKA-SZANCER: Perzsa mesék. 44 oldal, ára kötve' 18.— Kcs. A már több nyelven megjelent perzsa mesegyűjtemény tizenegyszínű illusztrációkkal jelentetjük meg e nagyon szép kiadványunkban. MÓRIC RUDO: Végig a Magas-Tátra ormain. 158 oldal, ára kötve 26,80 Kcs. Az ismert szlovák ifjúsági író érdekfeszítö könyve a Tátra hegyóriásainak világából, amelyben öt fiatal hegymászó élményeit Írja le. Kiadványunkat 65 eredeti fényképfelvétel tarkítja. MÓRICZ ZSIGMOND: Este tűz mellett. 320 oldal, ára kötve 15,20 Kcs. Móricz Zsigmond 47 novellája, melynek legnagyobb része könyvalakban még nem jelent meg- A válogatást Szalatnai Rezső színes és érdekes tanulmánya vezeti be. POLACEK KAREL: öten voltunk 160 oldal, ára kötve 14,30 Kcs. A kiváló cseh realista ebben az elbeszélésében gyermekkoráról ír. A kisváros életét gyermeki szemeivel látja és a kispolgári viszonyokat szatirikus bírálata mellett, gyermekkorának költői képét mutatja be. RÉNYI MAGDA: Egyszer volt, hol nem volt. 12Ó oldal, ára kötve 9,90 Kcs. A fiatal szlovákiai magyar ifjúsági írónő első könyve. Természettudományi alapon írt érdekes és színes mesék 6—10 éves gyermekek számára. A számos egészoldalas szép illusztrációt a fiatal kassai Schnitzer Tivadar készítette. SZABÓ BÉLA: Marci, a csodakapus. 336 oldal, ára kötve 18,30 Kcs. Szabó Béla szlovákiai magyar író ifjúsági regénye a sport világába vezet bennünket- Marci, a csodakapus kalandjait mondja el a szerző. Magyarországgal kölcsönös kiadásban 1957-ben a következő könyveket jelentetjük még meg: Slocum: Vitorlával a föld körül kb 3.— Kcs Andersen legszebb meséi kb 18.— Kcs 1958-ban gyermekeink és ifjúságunk részére a következő könyveket adjuk ki; BARSI IMRE: Hazánk felfedezése. Bájos útirajzok sorazata a jótollú, ismert újságíró csehországi és szlovákiai útjairól. Színes riportokban tárja fel a csehszlovákiai magyar dolgozók előtt hazánk egyes vidékeinek történelmi múltját, valamint a szocializmust építő, gazdag és tartalmas' jelenét. A Csehszlovákiában élő, ismert nevű magyar írónő a lebi- lincselően érdekes regényében Madách Imrének, „Az ember tragédiája“ világhírű szerzőjének tragikus házasságát írja le. Rendkívül plasztikus színekkel ecseteli a nagy költő magányos életét az alsósztregovai kúria komor légkörében, melyben életművét, a magyar irodalom egyik legkimagaslóbb remekét megalkotta. JÁN NERUDA: Válogatott költeményei. A cseh irodalom szellemóriásának — akinek költői egyénisége a múlt évszázad végén rányomta bélyegét az egész cseh irodalomra — a magyar olvasóközönség számára is van mondanivalója, mégpedig nemcsak a magyar nép szabadság- harcát dicsőítő verseiben, hanem úgyszólván minden költői megnyilvánulásában, amelyekkel a legtisztább emberi ideálokért, az egyenlőségért és testvériségért, az elnyomottak felszabadításáért harcol. ORTUTAY-SIMA: Zoboralji népmesék. könyv bizonyára kedvenc olvasmánya lesz nemcsak a gyermekeknek, de a felnőtteknek is. E M. SOLTÉSOVÁ: Gyermekeim. A kiváló szlovák írónő forró anyai szeretettel mesél a gyermekek világáról, amely oly drága minden anya szívének. SZABÓ BÉLA: Ebek lázadása. A nagysikerű „Marci, a csodakapus“, „A menyasszony“, valamint ,.A család kedvence" című regények szerzője ebben a legújabb, szatirikus regényében mélyen emberi kritikát gyakorol és ítéletet mond a kizsákmányoló társadalmi rend fonákságai felett, mégpedig szatirikus formában oly módon, hogy a kapitalista társadalmat s annak problémáit az ebek világába vetíti át. SZŐKE JÓZSEF: Novellák. A tehetséges fiatal csehszlo- vákiai magyar prózalró e novellagyűjteménnyel először lép az olvasóközönség elé. Szőke a falu szülötte, a falu életének tökéletes ismerője, s így elbeszéléseiben bájos finomsággal és sok egészséges humorral hű képet fest Dél-Szlovákia magyarlakta falvainak életéről. Bass: Csodacsapat kb 2.— Kcs Hass: Három vadász kb 24.— Kcs Tetzner: Hajótöröttek kb 3.— Kés Móra: Mesék kb 15.— Kcs Boqdán-Rába: Müveit viselkedés kb 6.— Kcs Gárdonyi: A látha^ tatlan ember kb 15.— Kcs Bürger: Munchausen kb 10.— Kcs Salten: Bambi kb 7.50 Kcs Cooper: A kém I-II. kb 4.— Kés Arany: Buda halála kb 6— Kcs Scott: Utolsó útja kb 13.50 Kcs Bergmann: Üj Guinea kb 13.50 Kés Mellville: Moby Dick kb 15.— Kcs Scott: Rob Roy kb 22.— Kcs Cooper: Az útmutató kb 13.50 Kés Verne: Észak Dél ellen kb 18.— Kcs HANZELKA-ZIKMUND: „A Cordillerákon át“ és „Fejvadászok között“A két világhírű utazó dél- és közép-amerikai útleírásainak gazdagon illusztrált II. és III. kötete. SAS ANDOR: Pozsony története a XIX. század első felében. A pozsonyi levéltár történelmi adatai alapján összeállított mű, mely méltán tarthat számot az olvasóközönség érdeklődésére. AUGUSTA-BURIAN: Az őskor rejtelmei. Gazdagon illusztrált, ismeretterjesztő-tudományos mú földünk őskoráról, az ősember életéről, harcairól és fokozatos fejlődéséről. LACKÖNÉ KISS IBOLYA: Madách élete. A magyar népművészet — főként a .mesemondás művészete — Csehszlovákiában kevés vidéken maradt fenn máig is olyan gazdag, eredeti formában, mint néhány, Nyitra környéki magyar faluban. Az itt élő magyarság meséinek kincsesházából merít ez a terjedelmes népmese-gyűjtemény. A mesékből annyi szépség, annyi humanizmus és nemzedékek formálta életbölcsesség árad, hogy a EUPO ZÜBEK; Dr. Jesenius. Dr. Jesenius, a tragikus sorsú nagy szlovák tüdős életének érdekfeszítő regénye. A haladó szellemű Dr. Jesenius, II. Rudolf császár háziorvosa, Keplerrel és Tycho de Brageval együtt állandóan a császári udvarban élt. A nagy tudóst is eléri az új eszmék harcosainak sorsa — az irigy udvaroncok ármánykodása folytán vérpadon fejezi be életét.
