Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-08-27 / 35. szám

I

A szeptemberi tagsági gyűlésekről

Az első ÖázI höftáphán végzett munkánkkal nagyjából megalapozzuk a téli tevékenységünk sikerességét. Ezért szeptemberben sok tennivalójuk akad az alapszervezeteknek és emiatt tó hogyha a havi tagsági gyűlést a hónap eisß heteiben tartják meg. A tagsági gyűlésen meghatározott tennivalót azután egész hónapban elvégezhetik.

Különösen sok dolguk lesz az iskolai CSlSZ-szervezétéknek. Szeptember 1-én kezdődik meg a tanév, az iskolák a vidám tanulósokaságtól hangosak leSznék. Az iskolai dSÍSz szervezet vezetőségének ellenben sokat kell törődnie az első osztályosokkal, hogy megszeressék az iskolát, a tanulást és helyesen illeszkedjenek be az iskolai közösségbe. Ezért a szeptemberi tagsági gyűléseken, ha a szükség úgy kívánja ki kell egészíteni az iskolai Szervezet vezetőségét és el kell határozói, hogy miképpeh szerettessék meg az elsősökkel az Iskolát. Ehhez az is hozzájárul, hogy az ifjúsági sajtót is propagálják, terjesszék a tanulók között. Valószínű, hogy a 11 éves vagy egyéb felsőbb iskolákban az első évföiyam tanulói között még akadnak olyanok, akik nem fizettek elő az Ifjúsági sajtóra. Az iskolai szervezetek feladata az is, hogv megalakítsák a kultúr tevékenységgé szorosan összefüggő tánc-csoportokat, énékköröket, esetleg színjátszó-köröket is. A különböző érdekkörök megszervezésére szintén időt kell fordítani. Megszervezhetünk például botanikus, vagy kémiai tudományokkal foglalkozó köröket Is.

A falusi alapszervezeteknek és egyúttal a CSISZ minden alapszervezetének igen fontos feladata, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplése. A szeptemberi tagsági gyűléseken okvetlenül el kell határozni, hogy miképpen ünnepük meg a nagy évforduló napját. Bér az ünnepségek közvetlenül az évforduló napján csúcsosodnak ki, de a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére már jóval előbb kel) felkészülni- Lehet szó kötelezettségvállalásokról, kultúrműsorról, komoly munkafeladatokról, előadások szervezésekről stb. Hogy eredményes legyen a tevékenységünk ezért már a szeptemberi tagsági gyűlésen okvetlenül konkrét határozatot kell hozni ezzel kapcsolatban.

A CSISZ oktatási éve októberben kezdődik meg. Természetes, hogy a szeptemberi tagsági gyűléseken az oktatási év előkészítéséről is beszélni kell. Meg kell beszélni _a tagsággal a különböző körök összeállítását az érdekkörök megszervezését, a propa2

smét elmúlt egy hét, amelynekr a munka adott tartalmat. Ferkó is várta már a vasárnapot bár nem készített különleges tervet arra,, hogy miképpen tölti el a vasárnap délutánt. Az idő mindig elmegy, még akkor is, ha nem gondolkozunk arról, hogy mit csináljunk. Nagyobb úr az idő, mint az ember.

Délelőtt még csak valahogy elmennek az órák, ha vasárnap is van. De a délután, a vasárnap délután! Nem hiába mondják a falusiak, hogy egyetlen egy nap sem olyan unalmas mint a vasárnap és az ünnep. Mert mit is lehet ilyenkor csinálni? Házaltam, utcán ülni, ez néha felér ugyan egy kisebb fajta mulatsággal, de csak néha és nem mindig. Legtöbbször azonban elnyújtózkodnak a díványon még a fiatalok is és hallgatják o rádiót, különösen valamilyen sport- közvetítést és ezzel telik a nap. Ferkó is, amikor bekapta az ebédet már az óráját nézte, pedig még csak alig múlt egy óra. Öt órakor valami futball mérkőzésről adnak helyszíni közvetítést, gondolta, majd meghallgatja, Belenézett egy újságba, valamin törte a fejét, amint belépett hozzá a barát-, ja Laci.

Micsoda kényelemben fekszel te itten, mintha a derekad fájna csodálom, hogy nem szégyenled magad, húzta Laci a barátját.

— Nem lenne csoda, ha fájna, de azért mégsem fáj. Mi járatban vagy Laci ?

— Gondoltam megnézlek téged, tudtam, hogy idehaza vagy. Te olyan jó sör van a kocsmában, csak úgy itatja magát, gyere lehúzunk egy két korsóval, agyonütjük az időt.

Ferkónak se kellett kétszer mondani, talpra állt, gyorsan jelöltözködött és nyakukba vették a falut.

Azonnal nem, de utóbb mégis a kocsmába ért a két jóbarát. Nem olyan nagy hiba, hogy odakerültek, nem itták le magukat, hiszen minden vasárnap benéztek az ivóba. Ha pontosan megszámolnánk azt a pénzt, amit néhány hónap alatt italra adtak ki, azonban mégis egy kis összegre rúgna. De apródonként kis részletekben nem igen veszik észre, ha költegandistákkal kapcsolatos intézkedéseket, javaslatokat. És nem utolsó sorban az időpontot, amikor az iskolázást tartják.

A falusi alapszervezetek és az állami gazdaságok, üzemi szervezeteinek hatáskörébe tartozik, hogy a mező- gazdaságba dolgozó ifjúsági munkacsapatokat szervezzék meg az őszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzésére. Az alapszervezetek vezetőségei azt minden esetben a szövetkezetek, vagy az állami gazdaságok vezetőségével egyetértésben végezzék. De a szeptemberi tagsági gyűlésen már okvetlenül határozni keil már ebben a dologban is. Lassan Itt lesz az ideje a vidám szüreti mulatságok rendezésének is. Ezt többnyire kultúrműsorral, van összekötve. Ezért időszerű mér a szeptemberi gyűlésen beszélni róla. Okvetienül gondoskodni kell már jóelőre a CSISZ helyiségek javításáról. Késő ősszel és télen beszorul a fiatalság a falak közé a tyltúrházekba, vagy. a CSISZ helyiségeibe. Azonban több esetben előfordul, hogy javítani kell az épületeket, esetleg festeni, meszelni, padlót javítani, vagy a tűz- h lyet rendbehozni. A különböző szórakozó eszközök, társasjátékok beszerzéséről is beszélni kell a tagsággal. A könyvtárak rendbehozását és a könyvek rendezését is le kell tárgyalni a szeptemberi tagsági gyűléseken.

Az őszi időszak Is alkalmas kirándulásokra vagy különböző túrákra. Nincs már ilyenkor nagy hőség, viszont a nap még elég hosszú, hogy kellemes kirándulást szervezhessünk, adott esetben pedig sétortéborzást. A szombat délutánok, vagy a vasárnapok különösen alkalmasak a kirándulásokra- A tagsági gyűléseken az őszi tevékenység egyik pontjául megszervezhetünk egy kirándulást, vagy túrát a közeli szebb helyekre.

Itt csak néhány szóval mondtuk el, a szeptemberi tagsági gyűléseken letárgyalandó dolgokat. Minden alapszervezetnek meg vannak az egyéni problémái, amiről természetesen szintén a tagsági gyűléseken tárgyaljanak. A CSISZ tagok különböző javaslatokkal, ötletekkel járuljanak az alapszervezetek vezetőségének munkájához, mert ez mindannyiuk előmenetelét segíti. I. B.

keznek is. Hogy mit csináltak a kocsmában még az ivás mellett azt igen könnyű elképzelni. Amikor többen összeverődtek ördögi tervük született. Elhatározták, hogy a dinnyecsősz szürke lovát a szélnek kellene ereszteni. A jámbor állat a rét szélén szokott legelészni a faluhoz közel. Egy akácfához szokta öt kötni a csősz és nem kellene semmit sem csinálni, csak a kötelet elüldözni, a ló már is elillan. Keresheti azután az öreg, a lovát, sok idejébe telik amíg megtalálja. Szidhat eget, földet, úgy sem jut eszébe, ki a tettes.

Ehhez hasonló apróbb „mulatságokkal" tölti az idejét még mindig sok fiatal. Bizony kellemesebb szórakozás is .akad falun is, mert nem igaz, hogy a faluban ma még olyan elmaradott az élet, hogy nem lehetne szebbé tenni a fiatalok szabad idejét. Alig

EGY ÉV MÚLVA

A N.yitra—Zsitva folyók szabályozásánál sok CSISZ tag tölti örömteljes napjait. Naponta 8 órai brigádmunkával járulnak a nagyméretű építkezéshez. Nemrég 480 CSISZ tag jelentkezett ide brigádmunkára. Reggel öt órakor volt az ébresztőjük, a folyóban mosakodtak, hat órakor reggeliztek- Különböző munkaegységekbe osztották be őket fiz építkezés vezetői. A legjobb munkateljesítményt végzett munkaegységeket zászlóval, tüntették ki. Délután két óráig dolgoztak utána ebédeltek, délután pedig szabadon szórakozhattak, pihenhettek,

Vacsora után filmet vetítettek, táncoltak, vagifc, kultúrszámokkal szórakoztatták egymást. Tábortüzet is gyújtottak, körülülték és előkerültek a )ő tréfák, mesék, vidám jelenetek. Amikor a 480 fiatal befejezte a brigád- munkát, az2ál búcsúztak egymástól, hogy viszontlátásra egy év múlva.

TÖTH JÄNOS Kalász

ARATNI SEGÍTETTEK

Az idén nagy gondot okozott földműveseinknek az aratás. Ezért a fiatalok is sorba álltak, amikor arról volt sző, hogy segíteni kell a gabonabetakarítási munkálatoknál. A rozsnyói pedagógiai iskola tanulói, valamint a királyhelmeci középiskola tanulói is részt vettek a nagy nyári munkákban, tanáraik vezetésével. Úgyszólván a királyhelmeci járás területén mindenhol megtalálhattuk ezeket a tanulókat. Közülük _egy csoport a nagykövesdi szövetkezet segítségére sietett, itt különösen Holló Matild, Sompiák Etel, Lovas Jolán és Pallér Erzsiké végeztek igen odaadó, komoly munkát. Naponta 14 órát is dolgoztak. Mind a négyen a rozsnyói pedagógiai' iskola tanulói. A perbenyiki tizenegyéves iskola tanulói közül pedig Radvánczkv János és Fekete János tanulók értek el kiemelkedő eredményeket a perbenyiki szövetkezetben brigádmunkákon.

ZELENÁK ISTVÁN

DOLGOZNAK IS A TANULOK

A tornaijai 11 éves középiskola tanulói egyhónapos brigádmunkára jelentkeztek, amikor befejezték a tanévet. A tanulók több helyre mentek dolgozni. Egy részűk a Turócpatak szabályozásánál vett részt a munkákban, más részük a csízi iskola építkezésénél dolgozott. Akik az iskolánál dolgoztak kevesebben voltak, mégis

van olyan falu, ahol ne lenne már néhány televízió készülék. Rádió, villany minden háznál van, bátran állíthatjuk ezt. A motorkerékpár sem újság, mert úgyszólván minden harmadik családnál van már belőle. A fiatalok mégis sok esetben nem tudják megfogni a lehetőségeket, s nem használják ki a kínálkozó alkalmat. Hány, de hány fiatal van még, akik nem ismerik azt a környéket, ahol laknak. A közeli városban jártak ugyan, látták a várost, de nem ismerik eléggé. Unatkoznak s szabadidejüket nem tudják mivel eltölteni, mégsem gondolkoznak arról, hogy valami újjal, változatosabbá tegyék életüket. Pedig azon a pénzen, amit hónapról hónapra italra és más fölösleges dologra adnak ki, utazhatnának, színházba járhatnának, sportolhatnának. Nem szabad azt hinni, hogy

több munkát végeztek. Többezer betonblokkot és téglát hordtak a raktárból, kitermeltek ötven köbméter homokot, rendbehozták az építkezés alapzatának közét és segítettek a kőműveseknek is. Resztvettek a gabona betakarításban és a szövetkezetben.

F üzenetek {

Egy bús vándor: Úgylátszik messzire eldobtad a követ és a gondolatot magadtól mikor a levelet megírtad, sajnos levélben nem válaszolhatunk, mert címed nem írtad meg, viszont nem lenne; éppen helyes, ha ügyedből országos ügyet csinálnánk és vitát indítanánk a lap hasábjain. Különben, hogy is lehet valaki ennyire erőszakos, egy lánnyal szemben. Az anyád unszoláséra akartad feleségül venni a lányt, amikor pedig ö máshoz megy férjhez, öngyilkos akarsz lenni, kárt akarsz a leányban is tenni. Még hozzá tanító vagy. Szabad egy tanítónak így gondolkozni? Mindenesetre fel a fejjel majd megtalálod te is az igazit, nem te vagy az egyedüli „csalódott’1 férfi a világon.

a kirándulás és sport valami drága szórakozás.

Nem rég a Sitnón jártam érdeklődtem az ottlévő menedékház vezetőjétől egy két dolog után. Arra a kérdésre, hogy milyen vidékről jön ide a legtöbb kiránduló azt jelelte, hogy Csehországból. Ogy van az kérem beszélte a menház vezetője, hogy feljönnek ide délután gyönyörködnek a szép kilátásba és itt is alszanak, mert több embert el tudunk szállásolni. De nem vásárolnak ám sokat, nem szeretik a pénzt elkölteni. Magukkal hoznak konzervet, gyümölcsöt és más egyéb hideg ételeket, sok esetben még italt is. Az is előfordul elég sokszor, hogy bográcsot hoznak, a sziklák között tüzet raknak és itt főzik meg az ebédet. A vendéglőbe csak egy pohárra tejre, szódavízre, limonádéra, vagy egy-egy sörre térnek be. Kevés pénzért sokat akarnak látni és tanulni, és sokat is látnak, fejezte be beszédét a menház vezetője.

F.gy cseppet sem csodálatos, hogy a Sitno közelében lakók nem járnak fel sokszor a hegycsúcsra, jártak már ott nem kiváncsiak rá. De magyar fiatal sem igen fordul meg a Sitno hegyen. Újabban az iskolások, pionírok azonban már sátortábort ütnek a hegylábánál és ha ezek a gyermekek felnőnek bizonyára nem a kocsmai sörivás, vagy féldecizés közben érzik legjobban magukat, és szórakozásból nem is engedik szélnek a diny- mjecsősz lovát. Lelkes természetjárók válnak belőlük. A természetjárók pedig okos emberek. Az az ember, aki szeret kirándulni, megismerni az országot, a természeti szépségeket, városokat, történelmi nevezetességeket. Jó ismerői lesznek a növényeknek és megismeri az állatok szokását. A természetben nem érzi magát árvának, elhagyatottnak. Viszont az emberi társadalomban is komoly helyet töl- I tenek be.

Ferkó és Laci is miiyen sokat táncolhatna, nevethetne ilyen kirándulás alkalmával. Egy kis akarat szükséges ma már csak a kirándulás megszervezéséhez, semmi egyéb. És akkor a vasárnapok és ünnepek nem a legunalmasabb napjai lennének a hétnek.

BAGOTA ISTVÁN

A fiúk kőéül legjöbban Tóth Elemér a 11- osztály tanulója dolgozott. A léáhyok közűi pedig Üljék Marika vált példamutatóvá. Kollár László volt a brigád vezetője, a csízi iskola tanítója. NÉMETH JÁNOS

SajÓsZáHiya

Kukán István, Rozmitál: A leveled igen megható és örömteljes sorok csendülnek ki belőle, igyekezhi fogunk továbbra is színvonalassá tenni a lapot, hogy sokat és örömmel tanulhassatok belőle.

Lóska Lajos: Az írását leközöltük, csak az a baj, hogy a címét nem tudjuk, elfelejtette megírni. Szeretnénk, ha legközelebb megírná a címét, további kapcsolatok fenntartása miatt azonkívül cikkéért járó honoráriumot is szeretnénk elküldeni.

Lydia Kalinova Bratislava; A beküldött fényképeket sajnos nem kőzÖN hetjük, mert halványra sikerültek, ez a lap részére nem megfelelő. A cikket alkalmon adtán közöljük.

Farkas Mária Dunatőkés: Nem értjük, hogy mit akarsz. A kívánt cikket iközöltüíc már. Lehet, hogy nem olvasod figyelmesen a lapunkat. Ha bírálatot írsz a lapról, jő lesz, ha azt figyelmesen el is olvasod.

Illés Bertalan Bacska: Az írásaid közöljük, írjál ezután is.

Németh János Sajószárnyá: Az előbbi üzenet neked is szól. írjál az oktatási év előkészítéséről.

Várnay Tibor Nagysurány: Az utóbbi időben igen értékes tudósításokat írsz, amelyeket felhasználhatunk. Ezentúl is várjuk érdekes leveledet.

G. F. Motoros történet: Az írásodban úgyszólván semmiféle kézzelfogható konkrét adat nincsen. Sajnos nem is közölhetjük, reméljük legközelebb komolyabb írást küldesz nekünk.

Borbell Tibor Léva: A beküldött cikkedet közöltük. Szeretnénk, ha több írást is kapnánk tőled.^

Plachy Imre Perbenyik: Az írásod igen komoly témával foglalkozik csak többet kellene csiszolni rajta, hogy az ifjúság előtt is érdekes legyen. Tekintetbe kell venni, hogy nemcsak nevelők számára írunk, hanem fiatal olvasók számára is. Ezért a nevelő cikkeket bizonyos módon kell megírni lapunk számára. A cikket, ha átdolgoznád leközölnénk, ha kívánod visszaküldjük.

Kasnyik Imre Kiirt: A beküldött cikked annyira fantasztikus, hogy szinte hihetetlen. Megközelíti a babo- naságot. Nem közölhetjük, de elvárjuk, hogy ezentúl több levelet írjál nekünk a kürti fiatalok életéről, tevékenységéről.

Zelenák István Perbenyik: A leveled közöljük majd írjál továbbra is.

Kiszelice Valéria Garamdamásd:

örülünk, hogy nem feledkeztél meg rólunk. A leveled alkalomadtán leközöljük.

Óllári Irén Izsap: A cikk, amit írtál tetszik, jőnak találjuk és le is közöljük. írjál máskor is, az izsapi, vagy a környékbeli falvak fiatalságának

tevékenységéről.

P. J. Sklenárovo: ’Leveledben nagyon kidícséred a fiúk munkáját, lehet, hogy igazad is van. Ha konkrétabban írtad volna meg a dolgokat, talán közölhető lett volna a leveled.

G. E. Nagytárkány: A jampec szó értelméről és fogalmáról nemsokára közlünk majd egy írást, olvasd el pontosan és feleletet kapsz a feltett kérdésekre.

Horosz Árpád Őrös: A fényképet nem közölhetjük, mert rosszul sikerült. Az Írásodat felhasználjuk.

A gyönyörű Sitnó hegy lábánál, apoesuvadlói tó mellett igen jól érzik magukat a pionírok. Sokat játszanak, szórakoznak és fürdenek a tóban. Ha felnőnek, bizonyára többet kirándulnak mint ma némelyik CSISZ-tag, mert megszeretik a természetet.

Nagy feladat az erdősítés és a fásítás. Nagy kincs az erdő! Helena Kropová és Markéta Cemerková a Stf Ítéli na Tésinske-i facsemete kertekben segédkezhek az ültetésnél.