Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-08-27 / 35. szám

Híradás a „keresztelőről“

Még egy pillanat — kész! Ez a fénykép kedves emlékként marad az izsappusztai mezőgazdasági iskola három jó tanulójának. Az ő számukra ez az iskola csak ízelítő volt. Megkedvelték, megszerették a mező- gazdaságot és tovább akarnak tanulni. Patasi Gyuszi és Bugár Márta _ Komáromba mennek mezőgazdasági technikumra, Jonsó Lajos pedig itt marad és a szeptemberben megnyíló kétéves mesteriskolán bővíti tovább tudását.

LYDIA KALINOVA

flü Szlovákiában augusztus 13—

20-ig huszonhárom EFSZ alakult. A belépő 2273 kis- és kö* zépparaszt 9991 hektár földön kezdett gazdálkodni. Szlovákiában ez évben 238 EFSZ alakult.

% Köztársaságunkban a kis- és középparasztok az év elejétől 1600 Egységes Földműves, szövetkezetét alakítottak 304.222 hektár szántóföldön.

Az érsekújvári fajtanemesítő intézetben örülnek a lányok a szép paprikának.

Az égen haragos sötétszürke felhők gomolyogtak, már reggel óta. Csak ebédután kezdett szakadozni a függöny s mind jobban kitisztult az égbolt. Lassan előbukkant a nap korongja s fényes csillogó sugarak simították végig a fennsíkot, a bányát s magát a várost: Novákyt.

Reggel óta, de sokan is elmondták, hogy: — milyen idő lesz? Ma biztos szép idő lesz csak nem ronthat el az idő egy ilyen ünnepélyt.

A kívánságok teljesültek. Ebéd után úgy három óra felé egészen kitisztult az égbolt. Mintegy jelszóra a város is megmozdult. A nováky bánya üzemi klubja előtt vegyeszenekar fogadta az ünnepélyre érkező vendégeket. Nem kellett sokáig várakozni. Az üzemi klubban nem maradt egyetlen üres hely sem- Aki ott volt bizonyára érezte, hogy ez a nap valóban Szlovákia ifjúságának nagy ünnepe lesz.

Zemiánsky Kostolániban már július lejétől gyülekeztek a bri- gádosok. A kis csoport napről- napra növekedett erősödött. Ma már Szlovákia minden kerületéből találunk itt fiúkat. Jöttek Rozsnyóról, Poprádról, Kassáról, Komáromból, Bratislavából és Eperjesről is. A CSISZ kerületi vezetőségei főleg most az utolsó hetekben igyekeztek minél több fiatalt toborozni. Elkezdődött a kerületek között egy nemes vetélkedés: — ki küld többet, ki segít többet Nováky- nak? — Ezt az igyekezetét valóban versenynek nevezhetjük. t

A „keresztelő“ napján azzal kérkedhetett a bratislavai kerület, hogy ők küldték a legtöbb brigádost. Ez a megtörtént valóság főleg a nyitraiakat bosszantja, mert hiszen a bánya az ö kerületükben van. Igyekeznek is kiköszörülni a csorbát. Ezekután már nem ért meglepetés mikor a nyitrai kerületi vezetőség első titkára ünnepélyesen bejelentette, hogy ők a tervezett 80 brigádoson kívül még 100 brigádost szereznek a bánya számára.

Még fülembe csengnek utolsó szavai, de közben már az ünnepélyes pillanat közeledését figyelem. Az emelvény balszélén három brigádos áll az Ifjúsági Bánya zászlajával. Oldalt a rádió a televízió riporterei. A mély csendben csak a fényképezőgépek kattognak.

Peregnek az események: felcsendül a Munka dala az üdvözlő szavak. Majd Mikulás Mráz elvtárs a Helyi Tüzelőanyag Beszerző megbízott első helyettesének szavát halljuk:

— Az Ifjúsági Bányából még ebben az évben 75.000 tonna szenet kell felszínre juttatni. Jövőre egyszer ennyit és 1959- ben már 300.000 tonnát várunk a bányától. Ez a bánya néhány év múlva hazánk egyik legmodernebb bányája lesz. A munka nagy részét majd újabbnál újabb gépek végzik. Ha a bánya gépesítését befejezzük 400.000 tonna szenet tudunk felszínre hozni naponta.

Több mint 130 brigádos Jiall- gatta csendben, figyelemmel a

perspektívát s mérlegelte a jövő lehetőségeit. Első sorban is tőlük függ, hogy mikor válik mindez valóra- Nagy munka vár itt a szorgalmas kezekre úgy a felszínen, mint lent a mélyben. Ehhez a nehéz, de tiszteletteljes munkához egymás után kívántak sok sikert a felszólalók a jelenlévők vendégek.

Köszöntések, jókívánságok és fogadalmak közepette elérkezett az aláírás pillanata. A CSISZ SZKB küldötte a nováky bánya ér. a Megbízotti Hivatal képviselői aláírták a védnökségről szóló egyezményt.

Az ünnepélyes-, pillanat megtörtént és Spál elvtárs emelkei

— E pillanattól kezdve a bányát Ifjúsági Bányának hívják. A név mely örömet ébreszt kötelez is. A bányáért most már ti feleltek kedves barátaim. Igyekezzetek adott szavatokat becsülettel teljesíteni.

— ígérjük, hogy az Ifjúsági Bánya a második ötéves tervben teljesíti feladatait — olvassa Fejes Béla a brigádosok válaszát.

Az ünnepélyen kitüntették a legjobb fiatalokat. Azután közösen ifjúk és idősebbek elvonultak a brigádosok otthonába Zemiánsky Kostolániba. Itt tartották a „keresztelőt“ víg kedvvel a késő órákig.

— Ilyen eseményt bizony meg kell ünnepelni — mondja az egyik brigádos.

— Lehetne az gyakrabban — siet .kiegészíteni egy másik, de men^n elhallgat, mert jött az idős bányász tromfja:

— Rajtatok múlik öcsém! Minél többet hoztok a felszínre annál gyakrabban jönnek majd az ünnepek is.

PÁD LUDOVIT

★ ★ ★

(nnen-onnan

® A Mezőgazdasági és Erdőipari Megbízotti Hivatal kimutatásai szerint az 1957—58-as iskolaévben Szlovákiában a különböző mezőgazdasági és erdészeti iskolákban 68.000 diák tanul. Ebből 8362 tanuló inter- nátusokban kap elhelyezést. — Örvendetes jelenség, hogy a meglévő 119 iskola közül 83 technikum- és mesteriskola. — így a tanulók 8 százaléka a négyéves érettségivel végződő tchnikumekhan szerzi meg képesítését. Ez azt jelenti, hogy jelentősen növekedik a mező- gazdasági szakemberek száma.

Háromszázeves múltra tekint vissza a híres radványi vásár amit az idén szeptember 6—8-ig

A fiammal együtt

A brigádosok egyik csoportja bányába indulás előtt

Zamla János etető alig győzi elszedni a kévéket a fürge leányok kezéből.

Q úg a gép, izzadság csil- ián a napbarnította arcokon, de a munka üteme nem lassúi. Az üres szekerek helyébe újább fogatok fordulnak a cséplőgép mellé és máris repül a kéve, átnyalábolja a dobon álló lány, villa kezében, a kés, s a kalászok az etető karjából eltűnnek a dob szájában. Nincs itt megállás, pihenés. Nem tudni a gép diktálja e a munkaütemet, vagy az emberek kényszerítik a gépet, hogy elnyelje a kévéket s öntse a tiszta magot.

— Fp az, hogy jól megy minden — mondja Német József csoportvezető, közben vé- gigtörli izzadt homlokát. Izzad ö is úgy mint a többiek. Az imént jött le a dobról néha néha felváltja az etetőt, hadd szívjon el áz is egy-egy cigarettát, Most, hogy itt áll mellettem nézi az embereket, látni, hogy örül és ezt az örömet nem is palástolja.

— A termés sokkal jobb mint tavaly. Az igaz a Duna az

Német József csoportja munkaközben. Bár kicsi a gép, de naponta 120—150 mázsát kicsépelnek.

Még néhány nap ...

idei talajvíz sok kárt okozott, de amit lehetett, megmentettünk.

Erről a mentésről sok mindent lehetne elmondani. Ott aratott a falu apraja nagyja. Kézikaszával vágták a rendet, mentették a gabonát a víz elől. Fiatalok sem maradtak tétlenül. Ott találjuk őket a szövetkezetben minden munka helyen. Az elmúlt vasárnap összefogtak és délig ők csépeltek az egyik géppel. Ötvenkét mázsa tiszta gabona dicséri szorgalmukat.

Az igaz, hogy a CSISZ szervezet az évfolyamán jóformán semilyen kultúrtevékenységet sem fejtettek ki.

De egy valamiről, ami igen fontos nem feledkeztek meg. Kibővítették a szervezet létszámát. A 23 új tagból 20-an szövetkezetben dolgoznak. Biztos, hogy az a friss erő nemcsak a szervezet, hanem a szövetkezet tevékenységére is jó hatást gyakorol. —s—

Sidó Béla fiatal kocsis ügyesen dobiája a kévéket a cséplőgépre.

Kpzéptermetű, markánsarcú paraszt lép be a szövetkezet irodájába. Szájában kúrta, görbeszárú pipa. Félrecsapott kalapjára, s vállaira por és törek ülepedett. A, cséplőgéptől jön. Szemán Ágoston a neve. Ez év tavaszán lépett be 6.70 hektár földdel a nagykaposi szövetkezetbe.

— Csak egyedül Sanyi — szólította meg az iroda asztalánál számolgató szövetkezeti zoo- technikust, majd letelepedett az egyik székre. Foghíjas szájában megigazította a pipát és újból megszólalt.

— A Fékesházi dűlőn befejeztük a cséplést. Most huzat- ják el onnan a gépet. Délután, mivel hogy szombat is van, már nem igen kezdjük meg a cséplést másutt ezzel a géppel, hát gondoltam kivennék egy kis

S búzát. Igaz nem lesz későn hétfőn se. — Közben észrevette, hogy Albert Sándor még mindig számol, hát abbahagyta, amíg az be nem fejezte a munkáját.

— Ha már itt vagyok — folytatta — nézd már meg hány munkaegység van nekünk beírva. Már mint nekem meg a fiamnak.

Albert Sándor fellapozta a munkaegységek nyilvántartási könyvét. Szemán Ágoston nevénél megállt.

— Augusztus 'elsejéig 450 van bejegyezve a fiúéval együtt. Amit_ a cséplőgépnél dolgozott le, az még nincs bejegyezve.

Szemán Ágoston egyik kezével alátámasztotta az álát, szemei a menyezetre tévedtek. Ügy számolt, félhangosan.

— Igen, az összesen tizenhárom és fél mázsa gabona. Stimmel. — Készpénzben előleg

címén közel 5 ezer koronát kapott a fiával együtt.

— Ügy néz ki, hogy a tervezettnél magasabb lesz a munkaegység értéke az éven is — jegyezte meg a zootechnikus. — Ha jól megy elérjük a 30 koronát.

Az elégedettség mosolyt varázsolt Szemán Ágoston arcára. Gondolatai a múltba szárnyalta^ s arca kissé komorabb lett, amikor azokra gondolt, akik jó ideig befolyásuk alatt tartották.

— Ej, hogy hagytam magam félrevezetni...

— Kiktől? —

— Tudod te azt Sanyi. — legyintett egyet a kezével, s úgy folytatta- — Hogy agitáltak. Nem egyszer megállítottak az utcán is oszt így mondogatták: „Szemán sógor, tán csak nem vesztetted el az eszed?" Hogy így, hogy úgy... Amikor meg úgy döntöttem, hogy mégis belépek a szövetkezetbe, hát még szamárfüleket is mutogattak rám. így ni! — Kezeit fejéhez emelve mutatta, hogyan.

_ Ahogy beszélt, apró fekete szemei úgy csillogtak, mint éjben a szentjánosbogár.

— No rövidesen kiderül, ki járt jobban, én-e, vagy a kívülállók „agitátorjaikkal“ együtt. Én megtaláltam a számításaimat a szövetkezetben, meg a fiam is Ö is kitart a föld melltet, nem úgy mint egyes gazdálkodóknak a gyermekei. Álig, hogy felnevelednek, hát uccu el hazulról ... el a földtől.

— Sajnos sok esetben ez a helyzet — vágott közbe Albert Sándor.

— Ez így nincs rendjén Sanyi! Kel! az utánpótlás.

a- -s.

Vízvezeték a pelsöci fennsíkon

A pelsöci fennsík Rekenye- újfalu felé eső oldalán érdekes munka folyik. Néhány ember árkot vág a hegy oldalába, de nem ásóval, hanem dinamit patronokkal. Az árokba, amit mészköágynak is nevezhetünk, vascsöveket fektetnek. A csőkígyó napról-napra feljebb kúszik, már csak néhány száz méter választja el a tetőtől, néhány napi munka, izzadtság, törődés.

Robbanás reszketteti meg a levegőt, szétfröccsennek a kődarabok, s a munkások visszaballagnak a munkahelyre. Aztán megint fúrnak, zümmög a kompresszor, feszül a kar, dinamit patron kerül a lyukba, hogy új dörrenés rázza meg a levegőt.

A csőkígyó feljebb tekeród- zik, felkúszik a pelsöci fennsíkra.

így szerelik a vízvezetéket, amely új életet visz a hatalmas hegytetőre, ahol szálas erdők sűrűn váltakoznak a magaslati legelőkkel, kövér kaszálókkal.

A szerelők öttagú csoportját Barna Károly vezeti. Tagbaszakadt, izmos fiatalember. Arca nyílt és derűs.

Elmondja, hogy már 800 méteren fektették le a vízvezeték csövét, amely a rekenyeújfalusi forrástól indul és a pelsöci ciszternába torkol. A rekny?- újfalusi forrás volt a legalkalmasabb a vízvezeték táplálására, amely Bárkái Józspf erdész állítása szerint még sohasem apadt ki. A vízvezeték naponta sokezer hektoliter vizet szállít a magasba s lehetővé teszi, hogy a pelsöci nagyhegyet környező falvak szövetkezetesei és magángazdálkodói többezer marhát, juhot legeltethessenek tavasztól őszik a fennsíkon. A vízvezeték, amelyet a Kelet szlovákiai Építészeti Vállalat épít, beláthatatlan segítséget nyújt Felsőének, Páskahúzának, Kún- iapolcánaic, Csetneknek, Vigtel- kének, Szólóénak, Berzétének, Körösnek és még néhány falunak. Mondhatjuk azt is, új fejezet nyílik a pelsöci fennsík történetében s ez az új fejezet többmilliós hasznot nyújt majd a földműveseknek.

Eddig a pelsöci ciszterna látta le vízzel a fent delelő állatálományt. De ez édeskevés, volt, mert ha nem esett az eső, az állatok lekényszerültek a hegyről, hiszen a ciszterna nem láthatta el őket többé ivóvízzel. Többet voltak tehát lent, mint fent s természetesen a fennsíkra terelt állatok is csak korlátolt számban tartózkodhattak a hegytetőn. A ciszterna vize, ha jó esős év volt, legfeljebb kétezer állatot tarthatott el ivóvízzel, A vízvezeték alapjában megváltoztatja ezt az állapotot, mert ha 4 év múlva elkészül, korlátlan mennyiségben láthatja el a fennsíkot elsőrendű ivóvízzel.

S most néhány szót a ciszterna történetéről. Nagy utánjárásai épült ez a messzeföldön egyedülálló építmény. A pelsöci gazdák fűt-fát megmozgattak a régi magyar világban, de sajnos, sokszor kútba esett a terv, a nagyhegyi ciszterna felépítése. Végre 1913-ban felépült

36.000 aranykorona államsegélyből. Nagy volt az öröm, de

meg is érte, hiszen annakelötte csak szóvúnyosan lehetett haszonállatokat legeltetni itt a vízhiány miatt. A tartály cementfalakkal épült s egy fel osztja két egyenlő részre. Azért osztották kétfelé, mert míg az egyiket javítják, addig a másikban áll a víz, javítás, tatarozás nélkül ugyanis tönkre menne a tartály. A vizet állandóan sózzák, máskülönben meg- poshadna vagy ellepnék a férgek. A tartály felett 1200 négyszögöl betonpadló gyűjti az esővizet a ciszternának. TerA lánctalpas még a legmeredekebb hegyiutakon is nyugodtan ballag felfelé. Ezen szállítják az építőanyagot a Rákos-község fölött épülő vízvezetékhez.

mészetesen szűrik az esővizet, máskülönben zavaros, sáros ienne.

Ennyi a ciszternáról, amely már sokszorosan meghozta építésének költségeit s nagy jövedelmet biztosított a pelsöci gazdálkodóknak.

A mi rendszerünk már sokkal tovább ment, vízvezetéket épít, amely mindörökre megoldja a nagyhegyi vízhiányt. Néhány év múlva ezer és ezer szarvas- marha lepi majd be a hegyi legelőket s gyümölcsöző állat- tenyésztés indul. Ez lesz ám a győzelem, a munkás-paraszt szövetség gyözedelme.

A falvak lakói, a szövetkezeti tagok s a magángazdálkodók kíváncsian várják az eredményt, amely hatalmas távlatokkal kecsegtet. Nem fognak csalatkozni, a pelsöci fennsíkon új élet kezdődik. A pelsöci fennsíkra felszalad a víz, az életadó elem.

S új fejezetet írnak a Nagy- hegy történetébe.

—Des—

A Klement Gottwald Nagykohó gazdasági bizottságának jelentése szerint ennél a hatalmas építkezésnél a tervezett kiadásokból több mint 29 millió koronát megtakarítanak.

A A szenei járás szövetkezetei az év első hét hónapjában több mint egv és fél millió liter tejet termeltek.

• A Tátrai Ifjúsági Üt építői állandóan 100 százalékon felül teljesítik tervüket. Az ötödik munkacsoport az első héten 215 százalékos teljesítményt ért el.