Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-08-06 / 32. szám
TURCZEL LAJOSi Cf/ibt'if ko ttán. h&szfrtrfése (EGY HARCOS ÉLET SEREGSZEMLÉJE A 60. ÉVFORDULÓN) Mit hallottunk a klubban? TT annibál tanár úr felejthetetlen bemutatója után a filme- sek dunaparti klubjában összejönnek az újságírók beszél vetni a főszereplő színészekkel. A filmjeiket kísérő művészek levesebben vannak, az újságírók vagy húszán. Semmi külsőség, emtni szokványos formalitás, a társaság két csoportra szakad: íz egyik (» magyar küldöttséggel ül le, a másik pedig a szövet vendégekkel. így kerülünk lehellet-közelségbe Szabó Ernővel, a nagyszerű Hannibál-film Nyúl tanárával. Körülvesszük 11, kérdésekkel halmozzuk el, s már elöljáróban megmondhatok, hogy a válasz mindig egyszerű és világos magyarázat, me az első fontos tudnivaló, ami egyöntetűen érdekli Szlová- Ha- újságíróit: mikor készült a harmincas évek Magyarországát ily híven visszatükröző film? A művész válasza: — 1956 május elsején kezdtük meg a munkát. Október 'trón már huszonhárom filmszínház vetítette Pesten a filmet. 1 sajtó dolgozói és a szakemberek nagy elismeréssel beszéltek ír új alkotásról. Sajnos, az októberi események lekényszeri - 1ették ezt a filmet hódító útjáról. Csak december végén terülhetett ismét műsorra. Követi-e a dramaturgia a hagyományokat? — Természetesen. Az új kormány nagy szabadságot bizton ift a művészeknek. A most készülő filmek bátrabbak, merészebbek lesznek a problémák felvetésében. — Milyen filmek készülnek az idén? — Vígjáték keßziil Pgpp László háromszoros olimpiai bajnokunkról Aztán Fábri Zoltán rendezésében kerül filmszínházainkba Karinthy Frigyes Bárányfelhők című vígjátéka. Most készült el a Láz is, motyet Geltier Viktor rendezett. — Mondhatna a Lázról valamit9 — Milyen közös filmprodukcióról lesz szó 'a jövőben ? — Bolgár—magyár-ról. Ez a dunai hajósok életét mutatja be. — És még? — Francia—magyar közös produkcióról. A címe: Fekete szem éjszakája, — De hiszen ez szép magyar hallgató! — Igen. Ez a nóta híres magyar cigányprímásnak, Rigó Jancsinak a szerzeménye. No most már mi történik ezzel a kiváló hegedűssel a filmen? Kikerül muzsikálni Párizsba, ahol egy Simay nevezetű belga hercegnő, — aki egyébként férjes asszony, — beleszeret. A hercegnő atthagja a férjét és járja a cigányprímással a világot. Boldog míg á pénz tart, aztán mikqr elfogy, észreveszi Rigó Jancsi hibáit és cserben hagyja. Visszamegy a férjéhez, a cigányprímás meg hazakerül a falujába és meghal. — Öp szintén játszik a Fekete széni éjszakája-bem ? — Én a cigánybanda tüdöbqjos kontrása leszek. Rigó Jancsi legbensőbb barátja. Én magyarázom meg végül Rigónak, hogy nem udvarolni kell, hanem muzsikálni, muzsikálni.., “ Mogypn osztják meg a franciákkal a feladatokat? — A cigánybanda magyar színészekből áll Össze. A herceg nőt és hasonszőrű társait a franciák adják, A filmet a franciák készítik, mivel nekünk még szélesvászonra nincsenek t elvevő g épe\nk. — Közös szlovák-niagyaf filmyrodukcióról van tudomása? — Ogy tudom, hogy Mikszáth Szent Péter esernyőjét terveztük bemutatni, csqk sajnálni lehet, hogy a megállapodásban nem jutottunk előbbre. Sok szépet, hasznosat hallottunk Szabó Ernőtől s meg is köszönhetnénk feleleteit, de még mindig van egy kérdés, ami fiataljainkat érdekelné: ön romániai államdíj tulajdonosa, amint azt a műsoron is feltüntették? _ Fz^ így van. Mint magyar állampolgár és mint színész á háború után a romániai magyar színházban maradtam Nagyváradon. A román kormány államdíját főrendezői és színészi munkásságomért kaptam■ Ötvenötben kerültem vissza a budapesti Néphadsereg Színházhoz. Egyébként kassai születésű vagyok. sr Búcsúzóul mit mondana még az Oj Ifjúság olvasóinak? _ — Sok sikert kívánok a munkában és q tanulásban. Nagyon meglepett és meghatott- engem és kollégáimat az az őszinte szeretet, amellyel itt Szlovákiában a magyar filmet fogadják. Villám-interjú Kiállítás Moszkvában TJ a valaki valamikor hozti- •“ jog: megírni a szlovákiai magyar irodalom történetét, az már g tervek kitűzésénél és felmérésénél bele fog Ütközni egy tehertételbe: Fábry Zoltán nevébe. És ezt a tehertételt a legmerészebb, a legönállóbb gondolkodású vállalkozó sgm tudja fnajd valamilyen ügyes megoldással, nagystílű gesztus- ( sál elhárítani. Nem lesz elég j egy imponáld Fábry-fejezet és benne a totális elismerés, hódo- \ latnyújtgs és égbeemelés, A szlovákiai magyar irodalom leendő történészének müve megíró. * sónál, akarva-nem akarva Fábry ' Zoltán társszerzáségét is vállal■ ‘ nia kell. na ezt nem teszi, — és ’ erre csak egy bet gyes negati- ' vizmusban szenvedő, osztozkod- 1 ni nem akaró egoista, vagy te- ‘ kétségében és szerencséjében 1 vakon bízó hazardőr lesZ képes — azt a müve bánja' meg. — Mert Fábry Zoltán életműve kiszakíthatatlan és mellőzhetetlen szerves alkatrésze a szlovákiai magyar irodalomnak. Ezért •Fábry értékeléseinek p tudomásulvétele nélkül, kritikáinak a negligálásával, mellőzésével helytálló véleményt kialakítani irodalmunk egyetlen jelenségéről sem lehet. Ha irodalmunkat egy folyton épiilg és részekből egésszé alakuló objektumnak fogjuk fel, akkor Fábry alkotásait, kritikai, esztétikai és publicisztikai megnyilatkozásait olyan időtálló szilárd építőanyagnak, és összefogó tgrtó cementnek kell tekinteni, amely egyformán helyet foglal ennek a? épület dák a fundamentumában, tartóoszlopaiban és minden részében. Az egész világirodalomban ritka a Fábryhoz hasonlítható író-jelenség, aki teljes életét, minden energiáját és ambieió- iát az irodalomnak, az irodalom korszerű irányítpspmk és felemelésének szentelte — és aki ehhez az áldozathozatalhoz mindvégig tántoríthatatlan vas- következet ességgel hű maradt. A mggyar irodalomban elsősorban Kazinczy tekinthető Fábry elődjének, példaképének, Á „széphalmi szent1’ a nagy szervező és irányító, aki az életét, vmenát, egyéni és családi boldogságát őrölte fel gz irodalom szolgálatában. De Kazinczy — halhatatlan nagy érdemei ellenére is — egy kiesit inkább az Osvát Erijgk, mint a Fábry Zoltánok elődje. A nagy polgári . kritikusoké, irodalmi aszkétáké, akik az irodalom szent és önzetlen szolgálatában égtek el, de önelégésük, áldozathozataluk az emberiség számára meddő maradt. Osvát Ernóék az irodai- . mat nem a társadalom, a hala- dós motárjánk fogták fel, hanem úgy tekintettek rá, mint egy valóságtól ejvonatkoztatott, a társadalom fölé emelj szellemi tartományra, ahol az arra hivatottak a tömegtől elvonult főpapok módján mutatják be áldozatukat, az irodalom egyets ■ len istennőjének: a művészi tökélynek. Fábry elődjeit a Be- linszkijek és Csernisevszkijek ■ között kell keresnünk. Azon 1 kritikusok és esztéták között, , akik — saját életükkel és élet■ müvükkel is Példát statuálva — i az.. Irodalomtól, a legmagasabb ■ művészi követelmények fenn- 1 tartása mellett, a? emberiség jövőjéért, a haladásért folyta-, . tott harcot követelték meg: az ■ irodaimat a társadalmi harc, a?- osztályharc részének teícinlet- lék, az írót pedig horgosnak, Ezekre a nagy elődökre és kö\ vetőjükre: Fábryra egyaránt ráülik az a meghatározás, amelyet a harcos íróról olvashatunk egy mi-ben írt Fábry- Cikkben: „ • i • a harcos írói a keüe-. metlen, a kényelmetlen kqrtárs,- a korparancsra figyelmeztető és felelősségrepaná, a? áüásfagla- jós, a? ellenőrzés, a meggyőző, f dós egyoldalú fanatikusa. író, U aki nem akar, mint író elküld- * nüini, aki nem bújik a hiúság ~ és p szellemi arisztokratizmus s ggauűs védpajzsa mögé, de aki- ... tudatosan is' részt akar- venni a történésekben k Ha Fábry életét, életművét. s, harcos-írói pályafutásának múl ír egyenes útját nézzük, akkor 1Í önkéntelenül is Vörösmarty sqf. iái jufnak az eszünkbe: Qondalj merészet és nagyot- És tedd rá éltedet, a Jfábry — mint már m°h- P dot tűk — tényleg az egész 111 életét tette és maradéktalanul, b: fenntartások nélkül arra az is i’ai/re. amelynek hqreosáúl sze- [- yödätt. Fgy álmokban dódéi gépi fett és százszor elképzelt és ík eltervezett individualista — in- t- tellektuális élet színes vágyait dobta félre, a tiszta művészet ti ll. j[— így mutatja be a Karparams címadó bevezető cikke a háború invészárkóböl kikerült gyerek - embert, fiatal Fábryt. És a cikk tovább vall! „Mindennél szebb és jobb dolog volt egy Mech- tilde Liehnowszky agymuzsiká- ját sziircsölni, szavait, gondola- tait Ízlelni, a nyelvet hozzá idomítani, de a valóság, urnely helyhez és időhöz van kötve, a valóság, amely egy lépésre kezdődik, melyet ha a szemem, szám, orrom szabályosan funk- cionál, észre kell venni, ,, a valóság a nyelvembe szúrt, a szemembe tépett, máshangra máslátásrq kényszerített. Valóságot néztem és valóságot láttam: kapitalizmust és imperializmust, munkát lanságot és rész- vény konferenciát, éhséget és polóklubbot, okokat és összefüggéseket, mikről azelőtt fogalmam sem volt". Irodalmunknak és talán az egész világirodalomnak egyik legszebb konvertita-vallomása, qz, amit itt rngsf mondtunk. — Az embernek híres „valló“ írások, könyvcímek és történetek futnak él a szeme előtt — Chateaubriand „Genie du chr-is- tianisme“-je, Ágoston vallomásai, Saul-Pál metamorfózisa — és önkéntelenül azonosítani akar. De Fábry esete, más, mint Chateaurbríandé, szent Ágostoné, és szent Pglé■ Ezek a nagy kon- vertiták onnan jöttek, ahová Fábry csak eljutni akart: az Öncélú gyönyöröktől, az eyi- kuerísta prakszistól, gyakorlattól, És oda jutottak, ahová a valóságtól vonzott és megkötözött Fábry már nem juthatott; az irrealitásba, a valóságfelettinek, a fikciónak a szolgálatába■ Fábry — mint láttuk — a valóság hívévé, a valóság harcosává szegődött, Qjjongva, felszabadulva érezte azt, amit a harcos társi Földes Sándor állapított meg rátái „vége azön- mareanaaláznak — kezdődik a? élet. „Maga Fábry erről az Új állapotáról a „Magyar Köszönet“ című cikében így vallott! „Szobám négy fala hihetetlenül kitágult: a világ szoeiális valóságát éltem, a marxizmus szemével néztem és az intellektuell korpnrancsát jelentettem! "áj- i ózni és változtatni, És nil fáztam és iKíltozhittam''. Persze Fábrynak erre a? új útra, a valóság útjára való átlépése nem volt valami egyazanosulással — egy teljes életre szól■ Fábry ekkor már nem elégszik meg a boldog magára- találás vallomásaival, himnuszaival. A megtalált igazság nem tölti el öt sem önelégültséggel, sem a kiválasztottság érzéséveli Sőt jjyötri, kínozza öt és felelősseget ébreszt benne önmagán túl: a kortársakért és az egész társadalomért. Ekkor lesz igazi harcos Íróvá, akinek mozgósító és felelősségredöbbentö felhívásai, küldetés-manifesztu- mai az írátársak és kortársak lelkiismeretébe süvítenek. Ha valamikor összeállít iák a magyar irodaiam haladó ars poétikáját, Fábrynak ott külön, önálló fejezete lesz, A megtalált igazság birtokáéi bon kíméletlen támadásokat intéz Fábry az öncélú szalon-irodalom eilom „Ürí varázsosztalak, szalonok, kúriák lelkiismerete-. könnyítő irodalmi hangja nem ismeri a mának döntő, vállaló és megváltó varázsszavát: a kenyér reális szimfóniáját, Ma a tett a fontos, nem a szó, Aki csak szavakat ad — az semmit sem ad, az játszik, A kenyérrel szemben minden játék bűn ■ ■" Élesen meghúzza az elválasztó vonalat a harcos író és a Vart pour Vart követői, az irodaimi játék művelői között: „Mi nem élünk Faremidóban és nem vagyunk népi rómaiak sem göröciötf ér nem látjuk többé a középkori szerzeteseket, cizelláló borátok mi már uem lehetünk, aranykorról, ezüst- karról mi nem tudunk, párhuzamot sem keresünk és sem hősök, sem „írók" nem akarunk lenni, Kortársak vagyunk, akik tényeket láttunk, hirdető munkások vagyunk, akik tényeket közvetítünk. Nem vagyunk, nem lehetünk csodavárók, ti? egynéhány év sebét hordozzuk: műűák közös életét Mi nem félünk átlói, hagy megszűnünk írók lenni, mert a „korszerűt“, a harcot választottuk■ A „beszéd kedvéért" le hell mondanunk az „alkotásról", mert hallgatni nem tudunk, mert elefántcsont toronyról hallani nem akarunk■ Barbárok vagyunk, közönségesek, szürkék és fütyülünk az „ezüstkorra". a? „út és zsúfoltízű feilobbanásra" mert tudjuk, mit jelent■ Mérget, kerítést, hazug játékot, halálszépítést". Világosan, félreértehetetlenül megfogalmazza a marxizmushoz eljutott, a valóságra döbbent harcos író feladatát: „Az osztályharcos író első feladata: a kapitalizmus lelepi iezése, ideológiai frontjának fel* göngyölitése, Fel kell fedni az élet, a társadalom, a hatalom, a művészetek, a jog és tudomány mai kapitalista osztály- jellegét, Vissza kell nyúlni « dolgok forrásához, összefüggéseket maradéktalanul feltárni, hazug illúziókat lerombolni, Az írónak tudatosítani kell a veszélyeket, a reakció, az osztály-' ellenség sakkhüzásalról tiszta képet kell szállítani. Az árulókat és menekülőket kiméletle-' niil pellengéreim, a harc értei-' mét tiszta ideológiával alátá-' másítani és korszerű megisme-' réseket szállítani-“ Fábry az itt Idézett írói krédót 1931-ben egy olyan vándor-1 előadásban hirdette meg, amely- lyel a csehszlovákiai magyar* súgnak úgyszólván minden kul- tárhelyén — Pozsonyban, Kasi són, Ungváron, Rozsnyón, Ér3 sekújváron és Léván — fellé-' pett Ez az előadás „író és osztályharc” címen 1934-ben a korparancsban nyomtatásban is megjelent. Ezekben az években a Szlá- vepszkó-szerte meghirdetett írói krédó; a kapitalizmus leleplezése, ideológiai frontjának fel1 göngyölitése — magának Fábry• nak a számára már jó ,, ideje nem csupán kitűzött cél, puszta harci elmélet volt, hanem nap mint nap megvalósított gyakori lat, céltudatosan és megszakítás nélkül folytatott mmkuprogl ram, Már a huszas évek közei pétöl az esztéta és kritikus Fábry mellett — párhuzamosan vagy sokszar egyidejűleg; egy-' egy cikkben, megnyilatkozás- ban összeolvadva — nagy erői vei jelentkezik a kapitalizmus közvetlen, valóság- és esemény-' tényekkel operáló leleplezöje; a publicista Fábry is, A kapita-' lizmus kinövéseinek, elkendőzött befegséa- és halálszimptómiái-' nak; a kizsákmányolásnak, há-' borúnak és fasizmusnak féléi-' metes diagnózisaira találunk az írásaiban. Az „Emberek a háborúban” című cikk egy nemzetközi béke- szemfényvesztéssel; a Kellog-' paktummal kapcsolatban már 1928-ban rámutat arra, hogy a kapitalizmus és a háború azonos fogalmak, a kapitalizmusban a háború elkerülhetetlen: „A nagy békeünnepély lezajlott: Kellog-' paktum, párizsi örömújjongás. Hiszi mindenki, mert jó hinni, felejteni és megnyugodni — pillanatra. A háború volt, nincs, eltűnt, mint a kámfor. Az igaz- ság azonban kegyetlen dolog és az igazság; cáfolhatatlanul két háború között állunk. 19í4-ben volt az egyik. A másik? Most írták alá a békét, tehát a Kelley,paktum is lehet és lesz a jövő, a másik háború magna chartája1'. Ff ábry nemcsak az elvi ai'ap, * bál kiinduló humanistának és békehaveasnak az erköU esi piadesztáljáról támadja a háborút, hanem a lövészárok störnyű élményét átélt frontkatanámk a posztiáról is; „Nekem életemet eldöntőén a háború és front volt a föéimé- nyem és mindenre, ami ezután jött és omi még jönni fog; borzalomra, kínra, emberi gonoszságra, nyomorúságra, az ember állattá filjasítására, ez az én legfőbb összehasonlító mértékem" -=» íau vall a háborúról és szenvedélyesen hirdeti és szervezi ellene a top és szó tiltakozó hadiáratát, off enzimjét; „Itt a szónak van primer szerepe: hitetni keli, szólni, figyelmeztetni, ágálni, manifesztálni, hangoskodni. A mani-- fesztumnak is megvan a maga missziósszerepe A volt háború embertelenségét először mani- fesztumok tudatosították“ A háború-ellenes harc a mi- litarizmust szentesítő és az nlést erénnyé emelő fasizmus elleni i támadásokban izzik a legmagasabban Fábry írásaiban. Áz egész antifasiszta mozgalom leghatásosabb, legmeqrázóbb irodalmi dokumentumai közé tartoznak azok a cikkek, amelyeket 1938- ban a „Fegyver s vitéz ellen" című könyvében gyűjtött össze. Fasisztaellenes írásai közül talán a iegfelejthetetlenebb a pi mitrov peréről szóló prózai oda, 1 amelyben a rettenhetetlen bel-' gór kommunistának hősies helyt - í állásából és fénges győzelméből a kommunizmus erkölcsi fölé= nuét vezeti le a fasizmussal ’ szemben. (Folytatás következik) ‘>‘,mwrm gyönyöreiről mondott le, mikor a harcnak erre az útjára, qz egyetlen becsületes írói Útra lépett, „Éri nem ezt akartam ,., Én pihenni akartam, piszok és vér után hazatalálni az intellek- tuólgyönyörhöz, élvezni kultúrát, irodalmat, művészetet szárcsáim, zenét, mítoszt csiholni, titkot fejteni, Ady kellett és Dgybler, Péguy és Trakl, Buber és Claudel, Pqnnwitz és Füst Milán ., Ezt akartam, ezt élveztem, ez volt az otthonom," szerű és könnyű tánelépés és Új magatartása sem volt holmi átmeneti megcsömörlés, szaton- kommunistáskodás, feltünésha;- hászó fenegyerekeskedés. Fábry lépése tudatos osztályárulás volt, szülő-osztályának: a polgárságnak rideg elhagyása és a polgári világnézet nyílt, mani- fesztatív megtagadása. Cikkek légiója, majd cikkek seregszemléje az első könyvben: a Korparancsban bizonyítja azt, hogy a kor parancsolta szakítás után az új kötés — mindent Vállaló Július 26-á» városunkban járt a híres bécsi fiú-éfiekeskórus, a Maaart-Sänqerknaben- Ea a fiúkórus búsítagú. tíz és 14 év közötti fiúkból áll. Alkalmunk volt karmesterükkel, Erich Schwarzbauer-rel beszélgetni, aki elmondta, hogy Piesfany-ban voltak vendégszereplésen, az ez évi „Zenei nyár’* alkalmával A világhírű fürdőhely parkjában léptek fel, főleg Mnzart-művekhől összeállított repertoárral. Többek között a „Varázsfuvolá‘‘-ból és a „Bastien és Bastißnne“ MozartToperából is adtak elő részleteket, Naoy sikerük volt, de meoér- demelten, mert nemhiába világhírűek: tudnak, A fiúk rakok jelmezben léptek fél. Műsorukat küldőben kiássa kus művekből és osztrák né| dalokból állítják össze. Erleb Schwarzbauer még an: nyit mondott, hos.v nagyon j esett a szeretetteljes fogadtat! jól érezték magukat és a lei szebb benyomásokkal távozni hazánkból, ahová mindip kés ségesen. térnek vissza űjai vendégszereplésre- Meg kell még említenür hogy a világhírű kórus 195 ban, a Mozart^emlékévbep d butáit Bépshen, a Wiener Ke zerthaus Mozart-termében lAzAr aní Kedden délután a Gorkij Kultúra és Pihenés Park.ia szinte csábította a festmények, képek, szobrok, és több más képzőművészeti ág kedvelőit. Ugyanis liáropi pavilonban nyitották meg 3 nemzetközi képzőművészeti kiállítást, amelyen a különböze országok fiatal művészei vettek részt. Természetesen mindenkit vonz, hogy megtekintsen egy glyan termet, ahol a legkülönbözőbb országod grafikusainak, fostűínek, szpórászainak művészeti nézetével és életfelfogásával találkozhat Amellett, hqgy a kiállított munkák túlnvomó részp realista életfelfogásról tanúskodik, képviselve yannak Ht az absztrakművészet legkülönfélébb megnyilvánulása' is, örvendetes azonban az a tény. hogy a képzőművészek nagy része az életből meríti tárgyát, az életet kutatta, kisebb, Vaov nagyobb gu.arrel, a fesztivál' kiállításra jellemző, hegy művészeti kivitelezésükben a grafikus munkák állnak a legmagasabb színvonalon. A legfigyelemreméltóbbak közé tartozik a nálunk is .iól ismert mexikói grafikaCsehszlovákia egyike a legnagyobb mértékben képviselt országoknak a kiállításon, 51 szobrász, 28 festő, és 47 grafikus munkája képviselj a csehszlovák képzőművészetet. Ha összehasonlítjuk részvételünket a bukaresti fesztjvgl kiállításán és most, elsg pillantásra észrevehető, meppylvej nagyobb qqnd- dal készültünk most, mint annakidején. Kiállított műveink iránti érdeklődés igen jelentős, csak kár. homy nem tudtuk nagyobb mértékben bemutatni inarművészetünk eredményeit- A nemzetközi képzőművészeti kiállítást még ki kell bővíteni. mert például a francia képzőművészek művel közvetlenül a kiállítás megnyitása előtt érkeztek a kiállítással kapcsolatban érdekes újdonságot vezettek be: a c.grkli Kultúra és Pihenés Enrkiihnn eoy műtermet nyitottak, aho| a VI. Világlfjűsági Találkozón részvevő fiatal festők és szobrászok együtt dolgozhatnak.
