Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-01-22 / 4. szám

VÁLASZTOTT A LENGYEL NÉP Vasárnap január 20- án a lengyel parlamenti választások napján Varsóban és a' többi lengyel városokban, falvakban már a kora reggeli óráktól élénk volt a forgalom. Varsóban a legünnepihb hangulat a Praga nevű városne­gyedben uralkodott. A polgárok nemcsak a házaikat díszítet­ték fel zászlóikkal, hanem a lakások ablakait is. Ez a város­rész kandidálta többek közt Ladislav Gomulkát. A választók nagyrésze nyíltan szavazott és kifejezésre juttatta bizalmát a párt, a szocializmus ügye iránt. A késő délutáni és az esti órákban érkeztek meg az első hivatalos jelentések a választások részleges eredményeiről. Olstynsben, Danskban, Krakkóban, és Bialistokban este 6 óráig leszavazott a választók 91 százaléka. Wroclawban este 16-ig a választók 82.7 százaléka, Lublinkan 80 százaléka, Lodzban 91.8 százaléka teljesítette állampolgári kötelességét. Poznanban este 6-ig a választók 91 százaléka szavazott le. A varsói vá­lasztók délután fél 5-ig 70.6 százaléka szavazott le. A lengyel falu is lelkesen szavazott. A szavazóhelyiségekhez a lakósság kocsikkal érkezett. Leszavaztak a Lengyeországban élő nemzetiségek is. németek, fehéroroszok és ukránok. Amint a választás részleges eredményei mutatják kudarcot vallott a belső és külső reakciónak minden olyan kísérlete, amely arra irányult, hogy a választók tartsák távol magukat a szavazástól, vagy húzzák ki a szavazócédulákon lévő kom­munisták nevelt. MI KOMMUNISTÁK VAGYUNK A kínai kormányküldöttség lengyelországi és magyaror­szági látogatása után a Szovjetunió vezetőivel is tárgyalásokat folytatott. A tárgyalások után fogadást rendeztek a kínai kor­mányküldöttség tiszteletére, amelyen többek közt felszólalt Hruscsov elvtárs is. A felszólalásában többek közt a követke­zőket mondotta: „Az utóbbi időben a Nyugaton minket azzal vádolnak, hogy „sztálinisták“ vagyunk. Erre válaszként már több Ízben kijelentettük, hogy a sztálinista élnevezés a mi felfogásuhk szerint épp úgy, mint Sztálin maga, elválasztha­tatlan a kommunista nagy nevétől. Amikor a forradalomról, a proletariátus osztályérdekeiről, a forradalmi harcban osz­tályellenségeink ellen való védelemről volt szó, Sztálin hősiesen és kitartóan védelmezte a marxizmus-leninizmust. Mi Sztálint nem azért bíráltuk, hogy rossz kommunista volt, Egyes elhaj­lásaiért, negatív tulajdonságaiért és azért bíráltuk, mert ko­moly hibákat követett el. Ezeket a negativ tulajdonságokat Lenin ismerte fel előbb. Vladimír Iljics figyelmeztette Sztálint e hiányosságaira és hibáira. Azonban Sztálin életének utolsó időszakában megfeledkezett Lenin figyelmeztetéséről. Termé­szetesen helytelen, hogy Sztálin olyan hibákat követett el, amelyek kárára voltak ügyünknek, azonban még akkor is, ha hibákat követett el és megengedte a törvényesség megszegé­sét, mélyen meg volt győződve, hogy a forradalom és a szo­cializmus vívmányai védelmének érdekében cselekszik. Ebben rejlett Sztálin tragédiája. Azonban abban ami alapvető és leg­főbb — ami alapvető és legfőbb a marxista-leninistára nézve, a munkásosztály érdekeinek, a szocializmus ügyének védelmé­ben, a marxizmus-leninizmus ellenségei elleni harcban — ebben áz alapvető főkérdésben, jő lenne ha minden kommunista úgy tudna küzdeni, mint ahogy Sztálin harcolt“. VIT-hiradä MOSZKVA: A jaroslavi poli- grafiai kombinát a VIT részve­vői számára tíz nyelven kon- verzációs szótárakat készít elő. ★ ★ BÉCS: Az osztrák Ifjúság „Moszkvai Klub“-ot alakított, amely a VIT előkészületekkel foglalkozik. A klubban a fiúk és leányok új dalokat és szín­darabokat tanulnak be és vitá­kat rendeznek a szovjet iroda­lomról és művészetről. ★ ★ DELHI: Indiában most or­szágszerte ifjúsági fesztiválokat rendeznek. A Lucknov városban rendezett fesztiválon táncosok, színészek, festők és szobrászok indítottak versenyt. ★ ★ LONDON: Az angol ifjúság! szervezetek képviselői VIT előt­ti konferenciára jöttek össze. Az angol ifjúságot 1 800 fiú és leány fogja majd képviselni, te­hát 70 százalékkal többen, mint eddig, beleértve a fiatal spor­tolókat, művészeket és tudó­sokat is. 81 angol ifjúsági szer­vezet bekapcsolódott a VIT előkészületekbe és propagandát fejt ki a VIT sikerének érde­kében. ★ ★ TUNISZ: A tuniszi ifjúság szép számú kiildötséggel akarja képviseltetni magát. Hassin Ha­ms, a tuniszi röplabdajátékosok szervezetének elnöke kijelen­tette, hogy a fiatal sportolók feltétlenül el akarnak jutni Moszkvába, a világ ifjúságának III. sportjátékaira. ★ ★ CSKALOV: A cskalovi 23.-as számú középiskolában a kom- szomolok „Angol Klub“-ot ala­kítottak. A klubban beszélgetést rendeznek Angliáról, az angol Ifjúság életéről, a klasszikus és modern angol irodalomról, mű­vészekről és az angol történe­lemről. Természetesen angolul is tanulnak. Magyar gyerekek a Német Demokratikus Köztársaságban üdülnek. Három hónapot töltenek majd ezek a gyerekek a Német Demokratikus Köztársaságban, Bansin-ban, a szakszer­vezetek tengerparti üdülőiben. Hamar megszokták az új kör­nyezetet, nagyon jól érzik ott magukat. Minden nap új meg­lepetéseket tart számukra, szép kirándulásokat, szánkózást, korcsolyázást, • hócsatározást, társasjátékokat, színház- vagy mozílátogatásokat. A kis vendégeket az üzemek dolgozói elárasztják ajándék- csomagokkal. Képünkön, amint látjuk, társasjátékokat játsza­nak és a ,,bünös‘‘-t könyörtelenül cipőpasztával kenik be. Ügy látszik, azonban, hogy ezt nem nagyon bánja a kis „bűnös“. Eisenhower két miliiárddal többet kér a fegyverkezésre Az indonéziai helyzetről Perti, az indonéziai Moszlim Párt, a középszumatrai szerve­zetek nyomásai alatt visszavon­ja Szosztroamidjojo kormányá­ból a képviselőjét. Szumatrán, Medan-ban, ja­nuár 13-án nagy népgyűlést rendeztek, amelyen Indonézia Kommunista Pártja észak-szu- matrai szervezetének titkára harcba hívta a lakosságot az összeesküvő csoportok ellen. Indonézia Kommunista Párt­ja január 14-én közleményt bocsájtott ki, amelyben kijelen­ti, hogy a mostani indonéziai kormánynak helyén kell marad­nia és felhívja a népet, hogy minden erejével a Szosztro­amidjojo kormányt támogas­Zavargások Barcelonában III. ÉSZAKRA Az ezer tó vidékén visz a vonat fel egész észak felé a Kola félsziget egy mindössze 25 éves városába, Kirovszk- ba. A vasút mentén még láthatók a fűvel benőtt bom­batölcsérek. a második vi­lágháború nyomai. Az előt­tünk elvonuló falvak házai mögött érdekes magasra nőtt zöldséges ágyak vannak, me­lyek között mély sáncok vezetik le a gyakori csapa­dék vizét. Végtelen erdőkön halad keresztül az észak- murmanszki express. Az er­dőket itt-ott kopár sziklák és tavak partjai váltják fel. Az állomásokon rengeteg fa­anyag, s körülöttük szőke, magas emberek szorgoskod­nak. Medvehegy, Rénszar­vashegy és hasonló furcsa nevezetű állomások követ­keznek egymás után, me­lyeknek nevei oroszul és finnül vannak kiírva. Az Onvega-tó partján hosszú órákon keresztül kanyarog hol jobbra, hol balra a vo­natunk és százszor szemünk elé tárul a tó ezüstös tükre, mely minden kanyar, vagy domb ú.tán más színben, más formában mutatkozik. Kétnapos út után megérke­zünk az Apatiti állomásra, ahonnan országút vezet Kí- rovszkba. Itt is virágcsokor, forró ölelés az állomáson várakozó unokatestvériemtől. Az állomásról taxival uta­zunk az Umptek völgyébe, Kirovszkba, amely kopár he­gyek között húzódik meg naoy Apátit feldolgozó gyá­rával s épületeivel. Az ala­Készítik a fali újságot az Indusztria szovhozban. csonyan úszó felhők szinte érintik a 300—400 m magas hegyeket, melyek hasadékal- ban itt-ott még látni a tél ' nyomait, fehér hófoltokat. A Szovjetunióban itt tart a legtovább a tél, és a tavasz lehelete csak június végrfe- lé kezdi rügyeztetni a sze­gény északi természet egy­fajta fáit. A sok furcsaság vidéke ez a környék, s különösen a város, mert az őt teljesen körülzáró hegyek miatt hir­telen változik az idő. Reggel hó esi’: — még nyáron is — ami egy-két órán belül eső­vé változik, és rögtön utána kisüt a nap. És ez naponta néhányszor is megismétlődik. Hő, eső, napsütés. S a nap alig augároz valami mele­get, de világosságot azt éj­jel is szolgáltat. Mert eltűn­tek itt már az éjszakák má­jus 26-tól, mintha sohasem lettek volna. A nap fent sé­tál az égen, délben, este, éjfélkor, hajnalban egy pil­lanatra sem hagyja el az égboltot. Éjfélkor csodálkoz­va nézek a röplabdát játszó gyermekekre, éjjel 2 órakor is kitekintek az ablakon, és még mindig sétálnak az ut­cákon szerelmesek, akik szé- gyelnek csőkolódzni, mert rájuk nevet a nap. Éjszaka, ha ugyan annak lehet mon­dani, az esti 10 órától a reggeli 6 óráig tartó időt, ilyenkor a hold js ki szo­kott jönni pályájára, és Így a nappal együtt járjak be az égboltot. Micsoda külön­legesség ez egy közép-euró­pai ember számára. De mi­kor alszanak itt az emberek? Ügy látszik délelőtt, mert az üzleteket csak délben nyitják ki. Bizony nehezen tudtam csak elaludni, min­dig az volt az érzésem ha felébredtem, hogv már dél van. Sok évvel ezelőtt 1921-ben bukkantak rá szovjet geoló­gusok a chibini tundrában a ...... Kirovszk város főtere bő érmés kö'vére, az apatit- ra, amelyből itt ezen a he­lyen van legtöbb a világon. S azóta nyílt meg a bánya és épült fel áz apatit feldol­gozó üzem is és a munká­sok, mérnökök számára la­kóházak, bölcsődék, iskolák, mozi, üzletek stb. Az egykori kis település helyén, ahol sátrak • alatt laktak a geológusok, szép városka épült. Eleinte sokan megbetegedtek vitaminhiány miatt, mert a környéken sem gyümölcs, sem zöldség nem volt. Később a Szovjet­unió déli részeiből látták el az ottani dolgozókat gyü­mölccsel, zöldséggel. Még ma is nagy újdonság itt a szőlő, alma, barack,, szilva, vagy narancs. A város körül ko­pár hegyek vannak, hiány­zanak a virágoskertek, • a lombos természet, mely kel­lemessé tenné a környéket. Az emberek itt is különös szeretettel vannak a virágok és növények iránt. Ha kint nincs is virág, annál több van a lakásokban. Nincs olyan ház, amelynek ablaká­ban, vagy szobájában nem lenne valamilyen szobát dí­szítő növény. A város felett emelkedik magasba az Ajtkuajventkov (az alvó szépség) nevű hegy, amelyről minden nyáron ha­talmas hólavinák zúdulnak le a völgybe. Vele szemben a Vud.jaov-tó másik oldalán van a világ legészakibb bo­tanikus kertje, mely 800 km-rel közelebb van az Észak-sarkhoz mint bármely más botanikus kert. Több­száz féle növényt nevelnek itt üvegházakban és a sza­bad ég alatt. Sokévi fáradal- mas munka után sikerült itt meghonosítani több déli nö­vényt is. Az apatit bánya Kirovszk híressége. A Kola-félsziget hegyeiben van ugyan még nikkel, vas és réz is bőven, de itt éppen az apatit talál­ható nagy mennyiségben. Bányásszák a föld alatt is és a felszínen is, és ebből a sárga-vöröses kőből ké­szíti aztán az itteni aputit- feldolgozó kombinát a szu­perfoszfátot és más műtrá­gyákat, mely termővé teszi egész Szovjetunió szántó­földjeit. Innen viszik kül­földre is. Sokan biztosan nem tudják, hogv a mi szu­perfoszfátunk is a Kola-fél- szigetről, Kirovszkból szár­mazik. Kirovszktól 26 km-re van a Kola-félsziget egyik leg­északibb növénytermelő szov- hoza az Industria. Ez látja el a várost burgonyával, zöldséggel, tejjel, vajjal A szovhoz 3000 hektár földte­rülete az Imandra tó mellett a mancsegovszki hegyek tö­vében húzódik. A szovhoz már 1925-ben megalakult és sok szép eredményt ért el ezen a kopár vidéken, ami­ért 1930-ban a kormány ér­demrenddel tűntette ki. (Folytatjuk) Csudakarikás Magasra emelem a kalapom, hódolok. Köszönöm ezt a vasárnap- délutáni kedves két és fél órát! Hogy mégegyszer gyer­mek lehettem- Köszönöm a mesét, — én megfiatalodtam. Önfeledten újjongok és tap­solok. Feledve huszonkét év mesétlen sivárságát kiáltom a színpad felé: szép! És roppant sajnálom mindazokat, akik az élet ezer más útjain — öre­gedtek. Mese: Hol volt, hol nem volt, talán Székelyországban, talán má- sütt, volt egy kicsi-kicsi ki­rályság. Amolyan parasztki­rályság. A király egy kicsit oly alamuszi, de jó szívű, a nép is békességben él vele. Annál inkább haragudnak a királynéra, — a király máso­dik feleségére — aki a ördögök segítségével, megbabonázva és félrevezetve a királyt, zsar­nokoskodik. A boszorkány ki­rálynő célul tűzi maga elé, hogy a király első feleségétől származó lányát, a szépséges Juliskát megöli. Ez persze nem egyszerű dolog. Márcsak azért sem, mert Juliska ked­vesének, Jánosnak, van egy nagy karikásostora, aminek a segitségével, csak pattintani kell vele egyet, a legnagyobb veszélyből is épen kiszabadul. Miután a királynő megtudja, hogy Jancsi feleségül akarja venni Juliskát, három ember- feletti feladattal bízza meg. János mind a három próbát kiállja, még a szomszédos er­dőből is kiűzi az ott tanyázó ördögöt, de Juliska keze még mindig nem az övé. Az ördön- gös királyné Juliskába bujtatja Lucifert, aki a lány szíve kí­vánságának ellenére megta­gadja a szerelmet. Már már úgy tűnik, hogy a kegyetlen királynő kerül ki a csatából győztesen, amikor János az ostorról semmit sem sejtő ki­rálynővel pattinttat egyet, s ezzel, — nagy villámlások és mennydörgések közepette — az ördög kibújik Juliskából és hamuvá ég. A csúfondáros ki­rálynő pedig elveszti az ördö­göktől nyert szépségét. A lánykérőre összegyűlt regélő nép, az öreg király beleegye­zésével, új királlyá választja Jánost, a csodakarikás, igaz­ságszerető pásztorfiút. Az öreg, jó, sokat-sokat mesélő Benedek Elek bácsi írta ezt a csodaszép mesét. Egy emberélettel utána az ő unokája, Benede András szín­művet írt belőle. A színdarab nem sikerült. Nehézkes, dara­bos, drámaiatlan, színpadra nem alkalmas volt. Könyv alakban jelent meg, s így há­nyódott éveken keresztül! Míg egyszercsak — akárcsak a mesében — megjelent egy Kisbán Lajos nevű lelkes bra- tislavai főiskolás és azt mond­ta, hogy átdolgozza. Nehéz munka volt, de — az első fel­vonásban itt-ott még észreve­hető zökkenőket kivéve, ame­lyeken még a színészek simít­hatnak — sikerült. No és mit szóljak az alakí­tásokhoz? Két alakítás felette tetszett. Bugár Gáspár Marci bácsi ala­kítása és M. Horváth Ilona a királyné szerepében. Az a be­nyomásom, hogy M. Horváth Ilona ebben a feladatában a legtöbbet adta, de szerintem semmi kétség sem fér ahhoz, hogy — minden siker ellenére — nem ez az ő igazi szerepe, legnagyobb alakítása. Szólnom kell a kis Szalav Rózsikéról, aki mindössze 16 éves és Galiba alakjában sze­repelt. Mindnyájan örülhetünk neki, komoly tehetség, társai­tól, a rendezőktől, persze ma­gától is függ, hogy mi lesz belőle. Kár, hogy egy kicsit még félénk. Hogy a közönséget se hagy­jam ki; nem vagyok megelé­gedve. A dunapüspöki közön­ség, mindenekelőtt a gyerekek, fegyelmezetlenek. A szülőktől és a tanítóktól függ, hogy mielőbb megszokják: színielő­adáson, de semilyen előadáson közbebeszélésnek helyé nincs! * Hazafelé bandúkolok. Szívem teli gyönyörrel, boldog meg­elégedéssel. S egyedüli zavaró gondolat: ennek a komoly fe­ladatokat teljesítő tehetséges gárdának, a Faluszínház ma­gyar művészegyüttesének mintha valami hiányozna. Talán a forróbb szeretet mindnyájunk részéről! KARDOS ISTVÁN Eisenhower e hó 16-án elő­terjesztette az új pénzügyi év költségvetését. Az Egyesült Államokban a gazdasági év 1957. július 1-én kízdődik. A költ­ségvetés fő célja: „Erős fegy­veres erőt kiépíteni“. A kato­nai kiadások tételét a tavalyi évvel szemben két milliárd dollárral emelik, úgyhogy a katonai kiadások a költségve­tés 63 százalékát nyerik el. Diakok jelszava: Félre rran- eoval! E hó 14-15-én a barcelonai polgárok bojkottálták a városi közlekedési eszközöket, ezzel tiltakoztak a szállítási díjak emelése ellen. Az események azonban túllépték ezt a kere­tet. Január 14-én az orvosi és a jogi takuitas nangatoi tünte­tést rendeztek „Félre Franco­val“, „Szabadságot akarunk“ A diákok ellen azonnal moz­gósították a rendőrséget, de azok barrikádokat vontak az egyetem épülete köré és kö­vekkel néhány rendőrt megsér­tettek. A város parancsnoka megerősítést kért.

Next

/
Thumbnails
Contents