Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-23 / 30. szám

'Máén Iffóri Versenyünk C sehszlovákia történelmi gazdagságával és termé­szeti szépségeivel egya­ránt vonza a hazai és külföldi vendégeit. A hazai és külföldi látogatók érdeklődésé­nek középpontjában az a hegy­lánc áll, amelyet a külföldön járt látogatók az Alpesekhez hasonlítanak. Ez a vidék az Alpesek és a Kaukázus között valóban alpesi jelleggel bir. Hőmérséklete sokban egyezik a „Természet, ő dicső természet“ Magas hegyei és meredek csúcsai festői szépségű völgyei mesebeli tündérországhoz ha­sonlítanak. természeti szépségei akárcsak szeszélyes és kiszámít­hatatlan éghajlata, mely óráról- órára váltakozik, rengeteg mon­dának és fantasztikus regék születésének volt a bölcsője. világ legmagasabb hegyeinek hőmérsékleteivel. Ez a hegylánc még egy néhány évszázaddal ezelőtt a rejtélyek és a meg­fejthetetlen jelenségek színhe­lye volt. A középkor emberei minden egyes ■ természeti jelenségben természetfölötti erők működé­sét látták. A hegyláncról jis fantasztikus volt az . elképzelés. Barlangokban és járatlan völ­gyeinek mélyén arany, ezüst, rubin, smaragd, zafír és a drá­gakövek teméntelen lelőhelyet sejtették. Mi mindent regéltek erről a vidékről. A XVII. szá­zadban még azt terjesztették az emberek, hogy ezen a vidé­ken az emberek számára veszé­lyes orszarvuak élnek és a hegylánc legmagasabb csúcsán uralkodik a sárkány. Ezeknek a regéknek a XVIII. század vetett véget. 1751-ben ugyanis egy bécsi expedíció komolyabb kutatásokat végzett ezen a vi­déken. Buchholz, az expedíció vezetője hívta fel elsőnek a tudományos világ figyelmét e hegylánc természeti kincseire. Ezek után egymásután végeztek kutató munkát botanikusok, geológusok, és természettudo­mánnyal foglalkozó emberei:. Bebizonyították, hogy az a vi­dék, akárcsak a világ minden más pontja megismerhető, és hogy a szeszélyes időjárás és erre a vidékre jellemző éghaj­lat normális természeti jelen- segt Ezekután fel is használták a természet gazdag forrásait, íiirdök és szanatóriumok egy­másután létesültek. És a vidék gazdag krónikája mesélhetne arról, hány ezer ember nyerte vissza itt egészségét. Az azelőtt ismeretlen hegy­lánc napjainkban teljesen meg­változott. A modern technika és tudomány a hegylánc legma­gasabb csúcsára is eljutott (2.663 méter). Azon d helyen, ahová kis falvak lakói csak félve nézhettek fel, ma Európa egyik legmodernebb csillagvizs­gálója áll. A legismertebb útja, o Szabadság út (Cesta Slobody). Nyugatról keleti irányba köti össze a vidék két legnagyobb völgyét. Ezen az úton haladva sokféle kirándulást kombinálhat a természet szépségeit csodálni ■ vágyó idegen. V álasszuk a piros jelzésű utat. Ezen az úton h Kriván alatt haladva a vidék legszebb és leg­keresettebb helyére, a Csorba­lóhoz érkezünk, a tó tükrében ott villognak a vidék legmaga­sabb hegycsúcsainak ormai. Az idegent elbűvöli a gyönyörű panoráma. A Csorbató télen, nyáron a turisták kedvenc ta­lálkozóhelye. Nyáron strandfür­dő, csónakázás, télen nagyszerű, síterepek és korcsolyapályák várják a látogatókat. A piros jelzésű út a Poprádi tóhoz vettet tovább. A tó 1530 méter magasságban fekszik. A tótól néhány percnyi járásra megta­láljuk a szimbolikus temetőt: a piros jelzést. Ezen az úton toujíbbhaladva feljutunk a Bio- lik menházhoz és a Zerge szál- lóhoz. Tovább a szerpentinül elvezet bennünket az óriási vízeséshez és a lomnici csúcs nyugati oldalához. Maid tovább indulva eljutunk a Köpataki tóhoz. Itt találjuk a függő hegyi drótkötélpálya állomását. A piros jelzést szem előtt tart­va elérkezünk az út legmaga­sabb pontjához (2040 méter), innét gyönyörű lejtőn eljutunk a Zöld tóhoz, onnét tovább pe­dig a chnpoki nyeregig, ahol A vidék tragikus körülmények között elhunyt turistái emléké­re létesítették, innen szerpen­tinéit vezet Osztervára. A gyö­nyörű szerpentinül a Sztálin- csúcs a batizfalvai völgy lejtő­jén halad végig. Ezen az úton elérkezünk a vidék, legmagasabb helyén épített menházhoz, a Sziléziai házhoz. Innen a nagy- szalóki chics lejtőjén haladva a Tarajkára érkezünk. Innét indulnak a turisták a kis és a hidegvölgybe. De kövessük csak elhagyjuk a hegyláncot. Innét gyönyörű kilátás nyílik az egész vidékre. Külön említést érdemel a vi­dék Nemzeti. parkja, Az egész vidéken gondosan ápolt termé­szeti rezerváció terül el. A hegyóriások lábát illatos tűle­velű erdők övezik. A magasabb fekvésű övezetekben helyenként egészen 2.000 méterig bérei törpeferit/ök nőnek. A hegylánc növényzete színpompús és gaz­dag. A hegy enciántól a havasi gyopárig a legtarkább flórát találjuk itt. A hegyoldalakat meg gazdag állatvilág is élén­kíti. Nemcsak özeket, szarvaso­kat, játékos mókusokat, hlúzt és hermelint találunk itt, ha­nem vaddisznókat, hatalmas barnamedvéket, és karcsú, fé­lénk zergéket is. A vidék fen­séges csendjét gyakran szakítja félbe a havasi mormota éles figyelmeztető füttye. A hegy­csúcsok felett ragadozó mada­rak keringenek, melyek maga­san sziklákon fészkelnek A bélai havasokban érdekes■ bar­langok vannak, melyekben gyö­nyörű karsztképződményeket ta­lálhatunk. Ez a hegylánc a gyógyfürdő és üdülőhelyek vi­déke. Az igen kedvező klimati­kus viszonyok, az áttetsző he­gyi levegő a csobogó hegyi patakok és tavak, valamint a nyári és téli sportlehetőségek egész sor jelentős fürdő-üdülő és turistaközpont keletkezését tették lehetővé a hegyek védett déli oldalún. A leg jelentősebb fürdőhe­lyeken korszerű szállo­dák, szanatóriumok, ven­déglők, kávéházak, szó­rakozóhelyek, parkok, játszóte­rek, karbantartott hegyiutak, magasan a hegyekben turista, sízó és hegymászó menedékhá­zak és tanyák, síugrósáncok, slalom- és futópályák, drótkö­télpályák, szán- és bobpályák, korcsolyapályák, szabadtéri szín - pad és. táborozóhelyek vannak. A vidék üdülőhelyein egyre több a fiatal. A Gyermekpara­dicsomban különböző nemzeti­ségű pionírok töltik el a nyarat. Ez évben azonban nemcsak nyaralni jöttek ide a fiatalok, hanem megkezdték kiépíteni az új ifjúsági magistrálát, ami összeköti majd a hegylánc nyu­gati részét a keletivel. Ebben a cikkünkben nem ír­tunk városról, habár e terület épp‘ úgy a szívünkhöz nőtt, mint bármelyik nagyvárosunk. RE P E TIC10 Csodálatos dolog történt múltkor az egyik barátommal. Persze én ennek rettenetesen örültem. Már régóta vártam, illetve vágytam ilyen kedvező pillanatra. Á légcsöhurutos tor­kom kellő szakértelemmel ké- szltgettem az éktelen röhögés­re, hogy aztán a szóbanforgó barátomon gyógyíthatatlan se­bet üssek. S lám nem volt hiá­bavaló a szorgalmas • gyógyke­zelésem. A kitörésem megbot­ránkoztató volt — képzeljék el — még a kedves barátom is találva érezte magát. Igaz, zsörtölődött is eleget, de én ezzel mit sem törődtem. Ki­vörösödött arccal várta haho- tázásom végét, hogy megejt­hesse a szemrehányáát. Haszta­lan volt türelmes várakozása, mert az én nevetésemnek nem akart vége lenni. S ő látva a veszélyt, fennhangon kezdte mondokáját: Kiálhatatlan vagy! Mikor válsz meg a kárörven­déstől? Szemtelen a viselkedésed! A szemrehányás hallatára egy keveset elcsendesedtem, de ... de a távolléte újból és újból feljogosított s feljogosít az iga­zi, egészséges nevetésre. S bá­nom is én, hogy mit gondol rólam a kedves Mihály bará­tom! Fő az egészség! - csak ennyi az egész. Azt hiszem megértő lesz még a kedves barátom is, még akkor is, ha az ö nevetséges esetét világgá kürtölöm e szerény írással. Hogy is történt? - töröm a fejem, hogy a leírásom a leg­reálisabb legyen. Nem akarom, hogy szóérje a házamtáját. És nem: akarom hamis adatokkal bosszantani az én hosszú Mi­hálykám. Szörnyű fejfájás kinzott, s épp ezért jártam oly nyug­talanul Komárom utcáin. A „Central“ kávéház előtt különleges mondáshoz igazgad- tam a szám. Már nyelvem he­gyén volt a hatalmaserejű ká­romkodás s még sem mond­hattam ki, mert váratlanul ta­lálkoztam barátommal, és ... nem illik más jelenlétében csú­nya szavakkal tisztelni a fej­fájás istenét. Mi van veled? Miért vagy olyan kedvetlen? — hebegtem kínosan a kérdése­ket. S ezt tettem azért, mert fejembe nyilait a fájás. No, meg azért is, hogy felhívjam barátom figyelmét a kegyetlen fejfájásomra, de ... de ő nem volt hajlandó más csiri-biri dolgaival foglalkozni. Komo­lyabb kérdések izgatták nyug­talan természetét. Csak nem a nősülés . . . ? Ö, Nem! most az egyszer nincsenek nősülési szándékaim. Lemondok a vonzó kalandokról. Az utóbbi időben a bajúsz pro­blémája foglalkoztat. Hej, nem érdemes hóbortoskodni! — le­gyintett éktelen kezével, majd a következő pillanatban a vál- lamat „simogatva" így foly­tatta: Hát tudsz-e valamit a bajú­szom történetéről ? Hogy? Hát bajuszod is volt? Volt hát! Méghozzá ritka, szép! — (Az elbeszélése feljo­gosít arra, hogy a ritka és a szép szók közé vesszőt tegyek, így vélekedtek kollégáim az én feketérefestett bajuszomról. Ritkának ritka volt, de azt ma­gam se állíthatom, hogy szép, .........jegyezte*meg mosolyogva. És aztán? Levágtam! Miért? . Ném akartam az emberek utálkodását hallgatni! S csak úgy ? Dehogy! Fényképen megörö­kítettem, de ... de itt ez a se- lejtcsináló elrontotta a direk­ciót — mutogatott felingerül­ten a fényképüzlet felé. Mit csinált? Talán... Hm — semmit! Épp azért esz a mé­reg! — toldta meg magyarázá­sát. Képzeld, elveszi tőlem a nyugtát s nagy betűkkel rá- pingálja: REPET1C1Ö. Erre az­tán mérgemben elvörösödtem s csak ennyit tudtam mondani a jómadárnak: A fényképezést nem ismételhetjük, meg mert a ritkaszép bajuszom már va­lahol a szemétdombon hever. A tizenhat koronát pedig tegye el emlékbe, Én meg a kép he­lyébe a repetíciós nyugtát fo­gom őrizni. S. ROBERT IMRE. NYUGATI VICC * Izgalmas pillanat Uíces tuiteceU a so&tdLivMüt Kell, hogy legalább egyszer minden ember szerelmes legyen, hogy mindenki megismerje a saját fantáziáját. (Saavedra Miguel de Cervantes. Spanyol író. 1547—1616.) Nem csak a testet lehet méreggel elpusztítani, hanem a lel­ket is. A lélek mérge a féltékenység. John Milton. Angol költő, író és politikus. 1608—1674.) Mondják, hogyha az ember szerelmes, elvakid. De ha csalódik a vaknak is kinyílik a szeme. (William Shakespeare. Angol drámaíró. 1564—1616.) Az ember saját hibáit tudja legkevésbé megbocsáitani abban, akit szeret. Henri Beyle Stendhal. Francia író. 1783—1812.) A szerelem fantázia nélkül annyit ér, amennyit egy képre szorított forró csók jelent. (Oscar Wilde. Angol költő és író. 1856—1900.) A szerelemnek nincs középfoka. (George Noel Gordon, lord Byron. Angol költő. 1788—1824.) Az udvarlás művészi hadmozdulat; a mátkaság: fegyverszü­net; a házasság nyílt háború. (August Strindberg. Svéd költő és drámaíró. 1849—1912.) A szerelem megöli az unalmat, az unalom megöli a sze­relmet. (Guy de Maupassant, francia tró. 1850—1893.) A női becsület olyan, mint a hó, még a tiszta vízcsepp is foltot ejt rajta. (André Theuriet. Francia regényíró. 1833-1907.) NAGY NYÁRI VERSENYÜNK 3 KÉRDÉSÉNEK HELYES MEG­FEJTÉSE OSTRAVA, A 1 KÉRDÉSÉ KASSA. NAGY NYÁRI VERSENYÜNK 7. KÉRDÉSÉRE AUGUSZTUS 3-IG VÁRJUK VÁLASZODAT. Oj IFJÖSÄG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. Telefon 443-41. Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Merkantil nyomda, 01, n, v. Bratislava, ul. Nár. povstania 41. Előfizetés egy évre 31 20 Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. A-69330

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents