Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-07-23 / 30. szám
IDÉNYZÁRÓ GONDOLATOK Jozef Holly vígjátékának komáromi bemutatóján GYURCSÖ ISTVÁN: Győzelem dala Ránk rohant száz vihar szárnyán, förgeteg, ellenség, ármány, Sok szörnyű fájdalom, bú érte szép bonom: mégis áll szabad hazám! Vad vihart, ellenség vészét, küzdelmes harcokban győzték, vívták a száz csatát hős szívű daliák: egy sem kímélte vérét! Fölfénylett bíbor hajnalunk. Szárnyaljon szabadság dalunk, mert ékes holnapoknak fénye világit: fölszabadult, boldog a hazám! Most győztes munkáshadsereg áll őrt a szabadság felett. Fegyvereink fénye, győzelmünk reménye, Nem foghat az ármány: megvédünk hazám! Napfény terül szét a rónán, tündöklik bérceink ormán. Bányáink mély ölén csillog az érc, a szén, fény gyűl vad folyók nyomán! Drága szülőföld vidéke: — legdrágább benne a béke! Béke a munkával szent frigyben, hű párban: éljen jövendőnk éke! — Fölfénylett bíbor hajnalunk, szárnyaljon szabadság dalunk, mert ékes holnapoknak fénye világít: fölszabadult, boldog a hazám! ÚJ KÖNYV 'A színházi évad végéhez értünk. Búcsúzóul mindkét magyar színházunk egy szerzőtől két különböző színdarabot tűzött műsorára. Amíg a Munka érdemrendjével kitüntetett Faluszínház 4. sz. csoportja Jozef Holly „Kubo" című víg játékában eleveníti fel a jellegzetes szlovák falu életét, annak erényeivel és hibáival, a komáromi Területi Színházban „A furfangos diák" az elpolgáriasodott középosztály nagyravágyó urait állítja pellengére, egy bóhózat- ba hajló Holly-vígjátékban. Színházaink műsorpolitikájának helyes vonalvezetése nem könnyű feladat, hiszen két színházról kell ilyen vonatkozásban gondoskodnunk. Jövő évadunkban a dramaturgiai terveknek az egyeztetés elvén kell alapulniuk, hogy jobban szolgáljuk az ifjúságot is, s az eddiginél többet tegyünk a teljes művészi foglalkoztatásának vonalán. Ha két színházunkban csak hat-hat bemutatót tartunk is, ez országos viszonylatban 12 különböző előadást jelent, s a játékrenden mind a klasszikus dráma, mind a. jelen kor drámairodalom is méltó helyet kaphat. Ügy azután az ifjúsági és a gyermek-előadásokra is rendszeresen sor kerülhet. Ha a számadatokon túl vizsgáljuk színházaink ez évi tevékenységét, mindenképpen előny, hogy a komáromiaknál Lendvay Ferenc budapesti rendező vendégeskedett. Ezt bizonyítja a „Néma levente" és a „Ketten a veremben" című vígjáték sikeres előadása. Színészeink új művészeti módszerekkel ismerkedtek meg, ami komoly értelemben hozzájárult a Területi Színház színészeinek szakmai fejlődéséhez, érettebb munkájához. Ügyszintén Seregi György rendező is nagy támasza lett a Faluszínház magyar együttesének. A két színház jövő évi műsorának és művészi munkájának még szélesebb elvi alapokon kell nyugodnia. Az elmélyült, mondhatnák tudományos munka elengedhetetlen feltétele a realista színjátszásnak, Ahol nincs lélektani elemzés, ahol a társadalmi ellentétek megoldását nem marxista felkészültséggel keresik, ahol a színpad nem szolgálja odaadó szerénységgel az író mondanivalóját, s ahol az előadások művészi és politikai szempontból nem egységesek, ott nem beszélhetünk haladó, realista színjátszásról, de még csak művészetről sem. A színház valamennyi tényezőjének, az igazgatótól a súgóig, a díszlettervezőtől a világosítóig, egységesen ugyanarra a célra kell törekednie, éspedig, hogy kialakuljon, megteremtődjék a csehszlovákiai magyar színpadművészet és színjátszás jellegzetes arculata. így kerülhetnek majd az előadások félreérthetetlenül tiszta eszmei tartalmú tolmácsolásban az immár értékelni tudó néző elé. * A színpadról csak akkor veti- tődik az élet, ha a szereplők azt a benyomást keltik, hogy ők tulajdonképpen nem is játszanak. Ha a színész érzi és érti is, amit mond és cselekszik, akkor következik be, amit művészetnek nevezünk. Színművészeink szeme előtt mindig az lebegjen, hogy munkájuk a szépséget, az igazságot, az ember emberiességét és a népek barátságát, kultúrájának megbecsülését hirdesse. Művészetükkel a tömegek művelődésének, öntudata nevelésének szolgálatába álljanak, s ugyanakkor ne feledkezzenek meg arról az alapigazságról, hogy a természetes játékmodor adja meg a színpadi szó, a hangmodulációk kimeríthetetlen gazdagságát. A színpadi mű viszont csak akkor teljesíti a nyelvet a maga tisztaságában, ha. az emberi jellemek minden oldalról s minden lelkiállapotban híven tükrözik az értelmet. Igazság és tisztaság nélkül a nyelv csak puszta szó marad, hát még, ha pongyola és magyartalan. A komáromiak „Furfangos diákja", az előadás egész elgondolása, vígjátéki felépítése, szereplőinek jellemzése és valódisága helyes még akkor is, ha formai megoldásában nem is egészen kiforrott. Holly mondanivalójának belső értelmét és a külső szerkezeti kialakulás határozott körvonalait hozzáértéssel hozta ki a rendező. Kozma Zoltán rendezésében az egyes típusok közötti különbségek hangsúlyt kapnak s így az ellentmondás erősödik fel a pergő párbeszédekben. Hollynak ez a víg játéka bohózati helyzetkomikumra épül a tegnapot idéző világ romjain. Megérdemelt sikere volt Király Dezsőnek (Anton), akit nemcsak a felvonások végén, de nyílt színen is felzúgó tapssal köszöntött a közönség.. Ugyanezt elmondhatjuk Fazekas Imréről (Sonka Rudi), Konrád Józsefről) (Rubánusz), Síposs Jenőről (dr. Zelenák) is. Lelkes Magda Karolinája jól átgondolt művészi munka, bár inkább csak egyes részleteiben kidolgozott, míg a figura belső fejlődési vonalának egysége meg-megtö- rik. Túlexponált alakítása miatt Lelkes Magda színpadi alakjának tevékenységét alig bírta fokozni a felvonások során. Ez a hibája, bár komikus hatásokat keltett, mégis szertefoszlottá azt a korrajzi hangulatot, amelyet a rendezőnek már az első felvonásban sikerült megteremtenie. Gyurkovics Mihálynak (Fedor) inkább nyugtalan, mint ideges és kamaszkodó iátéka nem mindig egységes. Tóth Lászlótól (dr. Topolszki) és Riszdorfer Lászlótól (detektív) tehetséges alakítást láttunk. A címszerepet, Gelo figuráját Turner Zsigmond alakította, s fiatalos hangulataival, diákos csínytevéseivel mulattatta a jól szórakozó közönséget, C.séfalvay Kató Amália alakjának megadta ugyan a külső illúziót, de kár, hogy deklama- törikus kidolgozásra törekedett. Ügy látszik a Néma levente ritmusos szövege és Egri Viktor verses drámájának szép, kötött szövege cseng még benne, s emiatt, akarata ellenére a prózát is versben mondja. A belső művészi illúziót — a sajátos emberábrázolást — a színész mozdulataival és beszédével teremti meg. A kettőt nem lehet elválasztani; legfeljebb csak elméletileg. Az illúziókeltés követelménye szerint a színésznek mozgásával is a szerepéhez kell idomulnia, vagyis lényegében minden darabban másképp kell mozognia. Ugyanez áll a hang színezésre is. A színpad többi között az élő nyelvet is műveli. A színház tehát nyelvművelő intézet is, s a drámaírókat, műfordítókat (!), színészeket, de a rendezői két is nem kis érdemek illetik meg, ha feladatukat ennek figyelembevételével teljesítik. A többi szereplő közül hangulatosan illeszkedett az összjátékba Lőrincz Margit (Zselmira) Ku- csera Anna (Elena) és Bugás Béla (Záhorsky),' Rózsás János díszletei tetszetósek. De több gondot kell fordítani a színpad műszaki kivitelezésére és a fényhatásokra is. SZUHY M. EMII. KONYA JÓZSEF: Dalol a Tátra Az ismert és kedvelt szlovákiai magyar író első könyve elbeszélő mű, amelynek a középpontjában a fenséges Tátra hegyóriásainak a világa áll, Huszonöt hosszabb-rövidebb elbeszélést tartalmaz a kötet. Vannak a novellákban drámai hangulatú természetleírások, izgalmas feszültséggel teli események és szórakoztató, megható, a Tátra szépségét hirdető .érdekes olvasmányok. De Kónya József nemcsak Spelegszívü elbeszélő, még egy manapság rendkívül ritka — tulajdonsággal is rendelkezik: humora van. Nem szatirikusán, hanem humorosan látja az élet számos jelenségét, és meg vagyunk győződve aról, hogy a „Dalol a Tátra“ novelláinak könnyedsége, természetleírásainak lí- raisága, kedves humora és a könyv alapötletének eredetisége méltán biztosít szerzőjének különleges helyet a csehszlovákiai magyar irodalomban. Jelenet a Furfangos diák című darabból Fokozzuk a népművelési munka hatékonyságát Az utóbbi években a nyári hónapok népművelési dolgozóink intenzív munkájának időszakát jelentik. Ez arra kötelez bennünket, hogy elősegítsük ezekben a hónapokban a falu népének dolgos igyekezetét. Annak ellenére, hogy az aratást egyre inkább gépek segítségével végezzük mégis az egész nyári időszak népművelési munkánk szempontjából a jövőben is igen fontos munkaszakasz lesz. Hisz a termés begyűjtéséről, beszolgáltatásról a tarlókeverékek vetéséről van szó, és arról, hogy a következő évre alaposan előkészítsük a földet. Ezenkívül az aratási időszak a legalkalmasabb arra, hogy kibővítsük szövetkezeteink tagsági alapját és hogy új szövetkezeteket alakítsunk. Ezek nemcsak a mező- gazdasági dolgozók kulcsfelada - tai, hanem mindenkié, akinek érdeke fűződik ahhoz, hogy mi történik hazánkban- Természetesen a népművelési dolgozóknak is ki kell venni részüket e feladatok teljesítéséből, mégpedig úgy, hogy minden percet és minden népművelési munkaformát felhasználnak arra, hogy a sürgős Jeladatokat dolgozóink mielőbb teljesítsék. Hisz a múlt év eredményei is azt bizonyítják, hogy népművelési dolgozóink sokat segíthetnek ebben az időszakban. Ha lemérjük a múlt év eredményeit, bizalommal tekinthetünk a mostani feladatok elé, mert tudjuk, hogy népművelési dolgozóink ezeket a feladatokat minden további nélkül teljesítik. E feladatok teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy a múlt év tapasztalatai alapján két nagy hiányosságot kiküszöböljünk munkánkból. Mindenekelőtt meg kell értenünk, hogy a népművelési munka nem tűr kampányszerűséget, hanem rendszeres nevelő munkát tételez fel, amely a türelmes vmeggyőzésen alapul,^ nem pedig az erőszakos kényszeren. Helytelenül értelmezik a nevelői tevékenységet azok, akik a kampányoktól hirtelen hatást, eredményeket várnak. A másik hiányosság, amely szorosan a kampányszerűséghez tartozik, különösen a nyári hónapok alatt a népművelési munka tervének szürkesége, egyhangúsága. Leértékeljük, lekicsinyeljük a falu népét, már azáltal is, hogy azt hisszük, hogy őket nem érdekli semmi csak a mezőgazdaság: megfeledkezünk arról, hogy nekünk harcolni kell minden előítélet ellen a falu népének megnyerése érdekében. Örömteljes az a tény, hogy országos viszonylatban a nemzeti bizottságok időben elkészítették a harmadik negyedév munkatervét. Ezek a tervek arra ösztönöznek bennünket, hogy mindenkit kapcsoljunk he a tervbe levő feladatok megoldásába, olyanokat is, akik még eddig nem vettek részt e lelkesítő tevékenységben. Ebben a munkában sokat segíthetnek a fiatalok, a fiatal értelmiség is Hisz a nyári időszakban jön falura a fiatal értelmiség, most jönnek haza a diákok, akik városokban, vagy valahol ipari központokban tanultak vagy dolgoztak. Haza mennek, hogy új erőt merítsenek a következő iskolai év munkájához. Odahaza az új értelmiségiek sokat segíthetnek a falu művelődési életében. Falvainkon örömteljes feladatok várnak rájuk. Ez a két hónap elég hosszú idő arra, hogy ezek a diákok a jövő tanítói falvaink népművelési dolgozóival közösen új élettel töltsék meg népművelési intézményeinket. Hogy új életet vigyenek azokba és hogy a fizikai munka mellett segítsenek a falusi népművelési dolgozóinknak, akikre éppen ebben az időszakban nagyon komoly feladatok várnak. Visszagondolunk arra, hogy jó pár évvel ezelőtt mi idősebbek milyen örömmel és vidáman mentünk haza az iskolai év befejeztével. Odahaza nappal segítettünk szüléinknek, dolgoztunk, hanem aztán este nemcsak futballoztunk, meg röplab- dáztunk, hanem a kultúrházban zenekart alakítottunk, rövid jeleneket tánultunk be, fellépéseket, mulatságokat rendeztünk, közkedvelt verseket szavaltunk, így mutattuk meg' szülőfalunk népének, hogy mennyire fejlődünk, művelődünk, s Ivgyan készülünk az életre. Ha visszagondolunk ezekre a rendezvényekre, amelyeken talán először szerepeltünk, mindig öröm tölt el bennünket. Sohasem tudjuk elfeledni az első sikert, az első tapsot, s ez mindig jó és büszke érzéssel tölt el bennünket. Azt hiszem ezt a gyönyörű tradíciót a mi fiataljainknak is ápol- niok kellene. Hisz mennyi magyar főiskolás, tanítóképzős, vagy általános iskola diákja tér haza, Csallóköz falvaiba, Garam- vidékére, vagy Bodrog-közbe. Hogy ez a több új ezer értelmiségi mit tudna segíteni a magyar falvakban a művelődési élet terén, azok a számok bizonyítják, amelyeket a szlovák vagy a cseh- vidékeken érnek el az ottani diákok. Ez a segítség nagyon fontos lenne, főleg most. mikor a falu művelődési dolgozóinak rengeteg feladatot kell megoldaniok. Milyen feladatok várnak ránk a nyári hónapokban, hogyan segíthet a népművelési dolgozó a mezőgazdasági munkák gyors befejezése terén? Minden kulturális . rendezvénnyel a szövetkezeti mozgalmat fogjuk elősegíteni. Az eddiginél jobban kell népszerűsítenünk a kiváló szövetkezetek, állami birtokok eredményeit, népművelési rendezvényeinken. A népművelési munkán keresztül elő kell segítenünk, hogy falvainkon minél előbb befejezzék az aratási, munkálatokat, valamint hogy' parasztjaink a legöntudatosab- ban teljesítsék az állammal szembeni beadási kötelezettségüket. Népszerűsítenünk kell a gyors-silózás módszereit, előnyeit, valamint a takarmányalap biztosításának fontosságát. A legnagyobb munka a szövetkezet és községek és járások közötti munkaverseny népszerűsítése, valamint kiszélesítése terén vár ránk. Ha már nagyjából ismerjük a ránk váró feladatokat nem árt, ha röviden beszélünk a népművelési munka ama formáiról, amelyek a múlt évben a nyári időszakban beváltak, meg arról, hogy hol kell megjavítani munkánkat. Ez nagyon fontos azért, hogy a magyar népművelési dolgozók ez úton is megismerkedjenek azokkal a munkaformákkal, amelyek a szlovák, illetve cseh népművelési dolgozók gyakorlatában már beváltak. Kezdjük az előadói tevékenységgel. amely a népművelési munka fő részét képezi. Nagyon gyakran hallunk olyan helytelen kijelentéseket, hogy nyáron előadásokat nem lehet tartan!. Lehet, hogy ez így van némely helyen. De ne elégedjünk meg ezzel a kijelentéssel. Keressük a népművelési munka új formáit, hogy a nyári hónapokban is kihasználhassuk az előadókat előadásokon kívül. A beszélgetésekre, kérdés-felelet estekre, tapasztalatcsere estekre, élő újságra és az annyira elhanyagolt tanulmányi kirándulásra gondolunk. Az igaz, hogy falvainkon hétköznap a kultűrmunka e formáival sem megyünk sokra, de a szombat és vasárnap délutánok, esték nagyon alkalmasak arra. hogy valamilyen kulturális rendezvényt szervezzünk. Vonzóvá tehetjük a szombati s vasárnapi rendezvényeinket azáltal, hogy azokat ügyesen változatossá tesszük. A második ötéves terv második nyári időszakában úgy kell dolgoznunk, hogy munkánk dolgozóink körében aktivitást váltson ki, hogy ennek alapján a magyarlakta vidékeken is meginduljon a szocialista versenyzés, hogy szép eredményeket érjünk el mind a termelés, mind a munka termelékenységének emelése terén, végül, hogy csökkentsük a termelési költségeket. Mindezt az eddiginél sokkal szemléltetőbben kell végeznünk. Ki kell használnunk a népművelési intézmények ösz- szes segédeszközeit, diafilmeket, képeket, plakátokat, rövid filmeket stb. A filmmel való munkára nagyon nagy gondot kell fordítanunk a magyarlakta vidéken. A sürgős munkák ideje alatt főleg a szombat és a vasárnap délutánok, esték alkalmasak arra, hogy falvaink dolgozói előtt érdekesnél, érdekesebb filmeket mutassunk be. Nyáron a filmvetítést a szabadban is elvégezhetjük, mert a magyarlakta községekben a Csemadok jóvoltából már gyakran találhatunk szabadtéri színpadot és így nem kell gondoskodnunk zárt helyiségről. Lényegesen meg kell javítanunk a hangos híradók munkáját is. A hangos híradó nem teljesítheti feladatát ott, ahol nem kollektíván dolgoznak ezzel a berendezéssel, sőt ott sem, ahol a hangos híradó koronázatlan királyává a HNB titkára Vált. A kultúrházak a hangos híradó bulletin kiadásával arra törekszenek, hogy megjavítsák a hangos híradó körök munkáját. Ha nyáron sikerül aktivizálnunk a hangos híradó köröket, főleg a diákok segítségével, akkor a hangos híradó a népművelési dolgozók hathatós segítőtársává válik. Még néhány szót a szemléltető propagálóról, Kétségtelenül igaz, hogy falvainkon nincsenek meg a megfelelő technikai lehetőségek a szemléltető propapáció széleskörű kifejtésére. De fontos, hogy a kultúr- otthonban legyenek olyan egyének, akik a primitív lehetőségek mellett egyszerű és hatásos propagációt képesek kifejteni. Hisz egyszerű plakátokon keresztül is rá lehet mutatni a szövetkezetek által elért kiváló eredményekre, és arra, hogy milyen lesz a hektárhozam, milyen v6lt tavaly, ki hogyan áll a beszolgáltatással stb. A népművelési dolgozóknak a röplapok, plakátok kéázítésénél, s általában a szemléltető propagá- ciő munkákban kitünően segíthetnek a diákok. Népművészeti együtteseinkre is komoly feladatok várnak. Hisz nekik kell előkészíteniük az aratás ünnepélyes befejezését, s általában az aratási ünnepségeket. Népművészeti együtteseink feladataikat csak úgy teljesíthetik, ha figyelembe veszik a Szlovákiai Népművészet Háza, valamint a kerületi nép- művészeti tanácsadók erre vonatkozó irányelveit. Azokat a feladatokat, amelyek a nyári hónapokban várnak ránk csak úgy teljesíthetjük, ha minden erőnket s alkotó képességünket latba vetünk. A munkánk eredményeivel csak akkor elégedhetünk meg, ha dolgozóink, parasztjaink megérzik az idei aratásban való részvételünket. KOCKA J,
