Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-16 / 29. szám

• V

Ezeket a táncruhákat könnyű világosszínű anyagból készítjük. Az első leg 9zebb fehér túliból, a szoknyára fodrokat alkalmazhatunk. A másik ruhát átfon t bársony •- '"tok díszítik.

Hű, de meleg van

— Bizony jól esne egy kis hűsítő fagylalt. Amilyen ügyes vagy Juliskám, te el is tudnád készíteni.

— Hát nem is olyan ördöngős dolog a fagylaltkészítés. Mondd meg, hogy milyen fagylaltot szeretnél, s én meg- tanítlak az elkészítésére. Először is jeget kell szerezni. A jeget törd apróra, s keverj hozzá 15—20 százalék sót. Ha fagylaltgépet veszel, akkor a sózott jeget a fagyasztóedény és a külső tartály közé kell besul.vkolnod. Ha még nincs ilyen géped, akkor a habüstöt állítsd egy nagy, sózott iéggel megtöltött edénybe, úgy, hogy a jég jó két ujjnyival az üst széle alá érjen Közben elkészítheted a fagylalt keveréket. Egyszerre mindig csak annyit készíts, amennyi két-há- rom óra alatt elfogyasztható. A fagylaltgépbe, vagy az üstbe legfeljebb annyi folyadékot önts. amennyi az edény egyharmadát foglalja el. Az üstöt a jégen lassan forgatod és fakanállal mindig lakaparod az üst falához fagyott fagylaltot. Ezt mindaddig csinálod, amíg az egész keverék meg nem fagy. Türelem kell hozzá. Fagy- Jaltgéppeí természetesen könnyebb a munka, mert a hajtókar forgatásával forgatod a fagyasztóedényt, s ugyanakkor a keverővei összeköttetésben levő kaparó az edény falához tapadt fagylaltot lekaparja Nagyon vigyázz, hogy a sós víz valahogy a fagylaltba ne folyjék!

— Mennyi idő alatt készül el a fagylalt?

— Körülbelül fél óra alatt. Az idő nemcsak a készítő ügyességétől, hanem a sózott jég hőfokától is függ.

— Tudnál egy-két receptet is mondani?

— Hogyne. Lássuk először a gyümölcsfagylalt receptet:

20 deka cukor,

14 deka gyümölcsvelő (áttört gyümölcs),

4 deciliter víz,

1 deciliter tej.

A vízben feloldod a cukrot, hozzáadod a tejet, maid körülbelül 80 C fokra melegítve,- (tehát nem forralva) a gyümölcsvelőt- Együtt felforralod és lehűtöd. Csak teljes lehűlés után öntsd a fagylaltgépbe, vagy az üstbe, különben rögtön megolvad tőle a jég. Ügyelj, hogy előbb a tejet keverd bele és csak ezután a gyümölcsöt, mert különben a gyümölcs sav tartalma összetúrósítja a tejet.

Ha jobban szereted a vanília fagylaltot, tessék:

14 deka cukor,

5 deciliter tej,

2 db. tojássárgája,

kevés vaníliás cukor vagy apróra vagdalt vanília.

A cukrot feloldjuk 4 deciliter tejben, majd felforraljuk. Egy deciliter tejben simára kevered a két tojás sárgáját, és állandó keverés közben hozzáöntöd a forrásban levő tejhez. Legvégül kevered hozzá az Ízesítőt Ha jobban szereted a csokoládé fagylaltot, akkor adhatsz két deka kakaóport, vagy 3 deka reszelt csokoládét is, a forrásban lévő tejhez. Ekkor nem kell a vaníla. Ugyanez az alapja a fagylaltnak akkor is, ha pörkölt mandulával vagy mogyoróval ízesíted

— Egész megéheztem, ahogy el- mondtad a fagylaltkészítés titkát.

— Hát akkor siess haza és láss nekiBEFŐZÉS

EGRES JAM

A nagyon érett, megmosott, megtisztított egrest szétnyomkodjuk, feltesszük főzni és közben állandóan kevergetjük. 15—20 percnyi forrás után' hozzákeverünk kilogrammként 40-50 deka cukrot, amivel még 20-25 percig együtt forraljuk. Előmelegített üvegekbe téve, forrón lekötözve 24 órára melegítő kosárba tesszük. Készíthetjük úgy is, hogy a szétnyomott egreshez hozzátesszük a cukrot, hűvös helyre tesszük és másnap főzzük, forrástól számított 30—40 percig. — Keverhetünk az egreshez kilogrammonként 30 deka ribizliből készült, nyersen átpasszírozott levet.

Gondoljunk a télre

GYÜMÖLCSÖK EI.TEVÉSE MÁRTÁSNAK:

A gyümölcsöt, egrest, megy- gyet, cseresznyét és ribizlit megmossuk. (Cseresznyét, megy- gyet, kimagozzuk.) Annyi gyümölcsöt teszünk egy üvegbe, amennyit egy mártás készítésénél felhasználunk. Négv-öt kanál cukrot, kevés szalicilt teszünk rá, lekötjük, és gőzben erősen- kifőzzük.

KAJSZINBARACK JAM:

A megmosott, kimagozott — tetszés szentit hámozott vagy hámozatlan — kajszinbarackot este a lekvárfőzö edénybe tesz- szük, a kővetkező módon: minden kiló barackhoz 80 dkg cu- kort számítunk. Az edény aljára egy réteg barack jön, rá egy réteg cukor, majd ismét barack, cukor, stb. Az utolsó réteg cukor legyen. Éjszaka ezt így hagyjuk állni, reggel pedig főzni tesszük és a forrástól számítva 20 percig főzzük. Kihűlésig keverjük, majd üvegekbe tesszük. j

(

______________„_____________1

Nulla órakor kezdődött a harc

A greenwichi időtjelző híres brit csillagvizsgálóban 1957 július 1-én tizenkettőt ütött az óra, és abban a pillanatban száz, és száz rádióleadó közvetítette a hírt; „Megkezdődött a geofizikai év“...

Ezer és ezer tudós ötvénhét országban kinyitotta jegyzetfüzetét, hogy bejegyezze azokat a jelenségeket, amelyeket az elkövetkezendő 13 hónapban megfigyel. Egyes tudósok majd az atmoszférát vizsgálják, mások viszont a tenger mélységeit kutatják. A sarkvidéken a jégkérget, a mágneses mezőket, az északi fényt, a sarkvidék geológiai összetételét fogják kutatni. A rádiófizikusok a napfény sugárzását figyelik. A földkéreg méiyében, vagy a hegyek csúcsain megfigyelik majd a kozmikus sugárKépünkön meteorikus radarkészüléket látunk, melyet az Ondreiov-ban dolgozó tudományos kutatók használnak. Lehetővé teszi, hogy tekintet nélkül az időre és az időjárásra figyelemmel kísérik a meteorokat.

zást, amely a bolygók közötti térségből indulnak ki. Á szeizmológusok a világ minden sarkában felfogják a föld legkisebb rezgéseit. Repülőgépek az Egyenlítő felett feljegyzik a mágneses méző elhajlását, attól a gondolatban meghúzott vónaltól, amély a Föld legnagyobb átlóját jelenti. Az egész világot átfogó rádiófonikuS komplexum lehetővé teszi, hogy a világ minden sarkában bekapcsolódhassanak a közös munkába, melynek az a célja, hogy a földgömbre vonatkozólag a legpontosabb információkat beszerezzék. Ez a feladat nemcsak az, hogy tudományos dokumentációt gyűjtsenek, hanem, hogy megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy az ember még jobban uralja a természetet. Ma még sajnos nem vagyunk felvértezve a természeti csapásokkal szemben. A század éléje óta húsz nagyobb földrengésnél 320.000 ember veszetté el életét.

Még mindég nem használjuk fal eléggé az óceánok mérhetetlen kincseit, a zivatarok alatt kárbamenö millió és millió kilowatt villanyenergiát. A Föld kincseit se aknáztuk még ki, mert még nem is tudjuk mi mindent rejteget a föld magában. Még nem használtuk fel az ásványok kincsestárát, amelyhez a geológiai kutatás elmélyítése után juthatnánk. A lázas kutatásokat a kilowattok és a kalóriák hajszolása jellemzi a legjobban.

A XVI. században elődeink még azt se tudták, hogy a Föld gömbölyű. A XVII. században pedig már nem volt szabad tudni, hogy a Nap körül forog. Aki ezt állította, azt eretneknek minősítették, amiért életfogytiglani börtön vagy halálbüntetés járt. Emlékezzünk csak vissza Gallileire, amint kijelentette: és mégis mozog a Föld. A tudomány bebizonyította, hogy a Föld annak a csillagrendszernek a tartozéka, melynek középpontja a Nap- A kutatók számításai kimutatják, hogy a Föld elipszis formájú pályán a Nap körül forog és az elipszis átmérője 940 millió kilométer. Miközben a mi földgömbünk óránként 107.147 kilométeres gyorsasággal mozog. Akaratlanul is arra gondolunk, hogy mit jelent ezzel a teljesítménnyel szemben a lökhajtásos repülőgépek rekord gyorsasága. Annak ellenére, hogy a földrajz tudósoknak sikerült már ke- resztül-kasul járni a földrészeket és szigeteket, pontosan berajzolták már a tengerpartokat, megállapították a folyók medrét, a geofizikusok bevallják, hogy földünk életéről még sok mindent nem tudnak.

Említettük már, hony milyen szörnyű veszélyt jelentenek a földrengések

és ezen jelenség igazi okát még nem állapítottuk meg.

Tudjuk, hogy a földgömb a Csendes Óceán vidékén fejti ki a legnagyobb szeizmikus tevékenységét. A nemzetközi geofizikai év feladatául tűzte ki a Csendes Óceán mélységeinek a felderítését, főleg azt, hogy miképpen függ össze az ázsiai és az észak- amerika szárazfölddel. A geofizikai kutatás különösen a következő kérdések megoldásával kíván foglalkozni: vajon Földünk kihül-e, vagy melegebb lesz-e'? Változnak-e a földrészek? Vajon a Nap sugárzása kihatással van-e a Födön lakók élő sejtjeire? Mi ókozza valóban a tenger vizszint- jének váltózását? Milyen gyorsan mozognak az atmoszféra és az ionoszféra levegőáramlatai?

Ezek a kérdések rendkívül fontosak a mi életünkre nézve is Ha a Föld felmelegszik, felolvadnak a sarki jégmezők és az óceánok vízszintje emelkedik. Ennek következtében egy-két évszázadon belül elsüllyedhetnek a kikötők berendezései.

A Napon lezajló robbanásokkal is sokat foglalkozik ma a nagy nyilvánosság, ezért nem kell külön kihangsúlyoznunk, hogy a Földünkön a meteorológiai viszonyok mennyire függnek össze a Nap „szeszélyeivel". Vajon az „elrontott nyarak“, a rendkívüli hőségek, arhelyektöl jeleneg annyira szenvedünk, nem-e függnek össze a nap-rendszer kedvezőtlen fázisaival?

A Föld nem független. Kétségtelen, hogy a Földet nem tekinthetjük független, kozmikus testnek. Szorosan hozzátartózik a kozmikus rendszerhez, amely maga is egy része a Tejútnak. Földünkre másodpercenként kozmikus sugarak esnek, amelyek távoli térségekből érkéznek hozzánk, ahol hatalmas erejű termonukleáris reakciókra került a sor. A földre állandóan kozmikus por esik, sőt nagy meteorkövek is. C. C. Wyllie azt bizonyítja, hogy a Föld naponta körülbelül öt tonna kozmikus anyagot vesz' fel. Ha például a kozmikus testék egyikén robbanás áll be, mondjuk a 11 világító fényév távolságnyira fekvő „Hattyú csillagzaton“ (egy fényév az körülbelül tízezer milliárd kilomét'r), énnek á következményeit a níi földgömbürtk is

A képünkön látható rádióteleszkóp ötven négyzetméter tel j ilelmű, Berlin egyik kutató-intézelében ezzel figyelik a rádium sugárzást.

megérzi, mivel nagymennyiségű kozmikus sugár esik a Földre.

A Föld függő helyzete folytán a geofizikai év kutatásait asztronómiai kutatásokra is ki1 kell terjeszteni. Sok rádiőteleszkópikus állomás és a kozmikus sugárzást megfiqyelő állomás kapcsolódott be Földünk tanulmányozásába. Nem közömbös előttünk a kozmikus sugárzás intenzitása. A biológusok azt állítják, hogy a kozmikus sugarak bombázása kihatással lehet az emberek további fejlődésére és az öröklésre is. Nem véletlen, hogy a Pamir fennsíkon dolgozó tudósoknak csak leányaik születnek. Vajon nem-e a Nap ibolyántúli sugárzásának tudhatjuk be, amelyek oda nagyobb mértékben esnek, mint az alacsonyabban fekvő területekre ?

A geofizikai év folyamán mesterséges bolygókat és rakétákai lövelnek ki a világűrbe. Megkezdődik a harc a tudományos ismeretekért. Az ember tökéletesen uralni fogja a természetet, megfékezi az elemeket, amelyek az ember segítő társaivá szegülnek, harcban az ember szebb és boldogabb életéért.

Í