Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-07-16 / 29. szám
!NaäU Versesiiiünlc Wjtétvízü, sebesfolyású Vág, \ történelmi események, ^kormányzók, várurak dőzsölő életének és kegyetlen harcainak tanú.ia. Régen legyőzhetetlen akadály, mely nem egyszer kényszerített megtorpanásra, esetleg csatavesztésre uralkodót, hadsereget, ma legyőzött, megfékezett folyó, melynek energiáiét a vízierőművek, villanytelepek és gyárak egész sora használta fel. Partjaidon a múlt és a jövő vonul fel. Ezen a vidéken utazva, önkénytelenül is Mikszáth Oj Zrinyiászának története elevenedik fel az ember előtt. Vajon mit szólnának Beckóv, Csejte várának vitéz harcosai, mit szólna Csák Máté, a vidék legyőzhetetlen ura, ha most — akárcsak a regényben — feltámadna és végigtekintene a Vág vidékén. Felismerné-e ezt a természeti szépségektől gazdag tájat. ’ Felismerné-e megszelídített Vágót s partjain húzódó rengeteg gyárat és villanytelepet. Mit szólna az új emberekhez, akik a háborúskodás és hadakozás helyett gigantikus építkezéseknek szentelik minden tudásukat, erejüket. Bizonyára csodálkozva szemlélné annak a több száz fia&Wk lelkes munkáját, akinek keze alatt napról- napra nő a vidék legnagyobb vízerőműve, az Ifjúsági Gát. — Csodálkozva nézné a fiatal fiúk és lányok új életét, mennyire tudnak örülni mindennek, hogyan szórakoznak, sportolnak, munka után. Mit szólna Tarjáni Adám, a pöstyéni gyógyfürdő megalapítója, ha most végigtekintene a vidék fürdőtelepein. Biztosan meg lenne elégedve a gyönyörűen kiépített és karban tartott fürdővel, a modern orvostudoAmikor a várost Longariciának hívták dai, akik a megkezdett harcot tovább folytatták volna. Csák Máté halála után a híres vár többször cserélt gazdát. Felváltva volt az Anjouk, Habsburgok, Zápolyáék birtoka. A vár kitűnő fekvésének köszönheti. hogy évszázadokon keresztül hadakozások és a királyok találkozó helyévé vált. A vár falain megtaláljuk még egy-egy király uralkodásának emlékét. A XIII. század harcai után már csak a XVII- század jelent a vár számára nagyobb változást. Ebben az időben a vár az lllésházyak birtoka volt. A török elleni harcok évei voltak ezek. A vár falai ekkor ismét védőkként álltak a vidék felett. A vár nevéhez fűződik I. Rákóczi Ferenc szabadságharca és Tökülvi felkelése. A török veszély és a Habsburg elleni harcok évei elmúltak. Nem maradt más utánuk a várban, mint a régi kút — a szerelem kútja. — A monda szerint Zápolya István hadakozásban foglyul ejtette Fatmát, Beg Omar török vezér szerelmét. A vár ura Bég Omarnak, csak egy feltétel mellett volt hajlandó szerelmét szabadon bocsátani — Omarnak kutat kellett ásni a vizet nélkülöző várban. — Omar — a monda szerint — 300 rabszolgával ásatta ki a kutat. A 300 emberből csak 6 maradt életben a kút ásása közben. A várból egy szűk utcán jutunk el a vár alatt elterülő modern városba. A városban a régi történelmi nevezetességű plébánia templom, és a XVÍIT. században épített piarista gimnázium mellett már ott találjuk a modern épületeket és gyárakat. A város élete az utóbbi években jelentősen megváltozott. Gyáraiban készült áruk, főleg textiliparának készítményei égé*? Európában ismertek. A város a munkásmozgalom történetében is jelentős helyet foglal el. 1924-ben a Tiberghien szövőgyár munkásai sztrájkba léptek azért, mert a gyár 60 munkásának nem fizették ki a bérét és 280 munkást elbocsátottak. A sztrájkot elnyomták a csendőrök. de a megindult munkásmozgalmat már nem lehetett elfojtani. A város ifjúsága is napjainkban már másként él mint a régi bérharcok idején éltek szüleik. A városban . virágzik a kultúra és sportklubjuk híres a vidéken. Az iskolák ének- és tánccsportja nem egyszer szerepelt külföldön és szerzett dicsőséget a város nevének. Ez az énekkar ez évben Moszkvában képviseli majd a Világ Ifjúsági Találkozón a város fiataljait. Ahogy a magas sziklákon épült történelmi nevezetességű vár romjait nézem s alatta az elterülő modern méreteket öltő várost akaratlanul is Ad.ynak a jóslata jut eszembe: Csák Máté földje ti vagytok az Isten. * * * Ehe kenyérnek éhe a Szónak, Ehe a Szépnek hajt titeket- Nagyobb igaza sohse volt népnek, Hitványabb Nérók még sehol sem éltek Vagytok: a Ma, vagytok: a Holnap. Hozzászólás egyes halászati kérdésekhez (SZATIRIKUS CERUZAFORGÁCSOK) Tegyük fel, hogy reggel pontosan 6 órakor — előírás szerint — megjelennek a vízparton. Előkészítem a fogáshoz valamennyi szerszámomat, fel- trancsírozom lótetveimet, vagy félszőrös kukacaimat, dobok s a következő percben zsinórom megfeszül, durralumínium-bo- tom meghajlik, mint a nótabeli mandulafa s én idegileg vitus- táncot járva, lihegve tekerek. A fogás sikerült: pechemre 8 kilós harcsa fekszik előttem. Nyomban megállapítottam, hogy túlléptem a fogási súlyhatárt, tehát azonnal cselekednem kell. A fentebb említett § értelmében a zsákmányból 2 kilót levágok, 6 l^ilőt megtartok, de már is össze kell pakolni a vackaimat: tovább nem halászhatok. A levágott 2 kilót visz- szaeresztem a vízbe, hogy a további „szaporodást“ biztosíthassam... Ez nagyon megnyugtató a jövőre nézve . .. Akad azonban ennél komjszabb szituáció: egy 20 kilós harcsa elkapása. Ilyen esetben már négy vasárnap nem mehetek halászni. Sőt köteles vagyok, ha nőtlen vagyok az egész meny- nyiséget egyedül elfogyasztani. Ugyanis a zsákmányt sem eladni, sem elajándékozni senkinek nem szabad. Mert: eladásra kereskedelmi jogosítványt kell váltani, amit semmi szín alatt nem kaphatok meg, mivel számomra a halászat nem főfoglalkozás, elajándékozni pedig azért nem lehet, mert a megajándékozottat nem lehet köz- élelmezési adóterhelés alá vonni. Ez nagyon helyes! Mert ki mit főz magának — egye is meg! — De nézzük csak tovább! 79-ik §: A halász minden esetben köteles zsákmányát a fogást követő percben az eredménylapon tintával bevezetni.) Itt radírozni nem lehet! A zsákmánynál fel kell tüntetni: súlyt, hím-, és nőnemőséget. keresztmetszetet, toklász hosz- szuságot s a pikkelyek térfogatát, továbbá: mennyi idős a zsákmány, iyarképes-e — akár pro, akár kontra —, ősei nem szenvedtek-e süketségben és van-e a zsákmánynak zenehallása? Miután a fentiekből is kivehető, a halászok halászati adminisztrációja alaposan fel van dagasztva, ezért ajánlom halásztársaimnak az eddigi felszerelés mellé még a következőket: 1) egy szabványos íróasztal, 2) egy széles formátumú írógép, hozzávaló süllyeszthető asztalkával, 3) egy túlkorosodott gépírónö, ki alaptermészeténél fogva „már“ nem reagál a mezők vadvirágainak illatára, a füzesek és nádasok halk su- sogásaira... és gyorsír Gábes- berger-féle ütemekkel. 115-ik ?: Kinek áll jogában a halászt megbüntetni? Felelet: Elsősorban a közbiztonsági közegnek. Ez büntetőblokkal van ellátva, tehát jogában áll — saját belátása szerint — nyomban és a fffefák alatt 100 korona erejéig a halász gerjedel- meit megnyirbálni, hogy ne nagyon ágaskodhasson... Ä közbiztonsági közegek mellett még számításba jöhet két igen érdekes ellenőrző típus- a felesküdött és fel nem esküdött „halőrök“ ... Hogy ezeket miként tudjuk megkülönböztetni — nem tudom, de feltételezem, hogy a felesküdött valószínűleg lila cingulust visel a derekán és feszületet hord a nyakába?!, jeléül annak, hogy a vizek partjain viszi magával az irgalmasságot s a Genezáret tavának magasztos üzeneteit; míg az utóbbi — a fel nem esküdött, — valószínűleg rabiátus természeténél fogva, élesre fent baltával frangál szolgálati útjain és távol a keresztényi szeretet fogalmaitól, egyszerű nézeteltérés esetén, előveszi baltáját és gondolkozás nélkül, egycsapásra elintézi a halászt. Valószínűleg szerinte, e cselekedettel istennek tetsző dolgot követ el, mivel a cselekmény elkövetése után a halászt módjában áll azon nyomban becsúsztatni a folyó fenekére. Ezzel megkíméli a családot és hozzátartókat a temetési költségektől, koszorúk- tél, gyászjelentésektől stb- De jól járnak a haiak is, pláne a döghalak, no meg a nyugdíjintézeteknek is előnyös az ilyen apróság. Amint látják, halásztársaim, a kéfdéses halászfüzet paragrafusai nem is olyan lesújtok. Végeredményben, ha már halat, békát és vízikagylót nem szabad kifognunk, ajánlanám őszinte örömmel, ha áttérnénk a vízipatkányok fogására. Alakítsuk meg a Vízipatkányosok Szövetségét! ... PATYOLAT SÁNDOR A STREBER Kardot köszörül a stréber s bujtogat a más szívével. A dombot a hegyre hordja, a tüzet olajjal oltja. Dicsér míves szóval egyre s orvul tör rá életedre, becsületed lesz a lépcső, amin egyre feljebb lép ő. Felfelé: jó mélyre hajló, lefelé: zord és robajlő. Két arcával: verhetetlen s mint a poklos, telhetetlen. Elrabolja véred, álmod, felperzseli boldogságod, s szemtelenül, hidegen tipor át a szíveden. DÉNES GYÖRGY RÖNTGEN I S-10) ANATOLE FRANCE gondolataiból (Anatole Francé, családi néven Francois-Anatole Thiböutl. Híres francia regényíró. 1844—1924.) Sohasem tehet elég drágán megfizetni a dicsőséget. * Akit legyőznek, lázadó. A győztesek sohasem lázadók. * Az alamizsna egyenlően rútítja azt, aki kapja és azt, aki adja. * Ha igaz az, hogy nem igen van szerelem gyűlölet nélkül, viszont az is igaz, hogy alig van gyűlölet könyörület nélkül. * Ha az embernek nincs ideje ébren álmodni, alva sem ér rá. * Sokat meg kell bocsátanunk saját magunknak, huyy meg t adjunk bocsátani másoknak. Az ember hiába kutat, mindig csak saját magára bukkan. A világ valamennyiünk számára csak annyi, amennyi belőle a miénk. * Az emberek homályban hagyják azoknak a hibáit, akik kedvesek nekik. * Jobb, ha olyan ostobák vagyunk', mint a többiek, mintsem, hogy olyan okosak legyünk, mint senki más. * A nagyok sose értik meg jól azt, amit a kicsik magyaráznak nekik. / * A negyvenötéves asszonyok nem öltöznek fel, mint a fiatal lányok, — öt perc alatt. * Azoknak, akik szeretik egymást, nem volna szabad meghttl- niok. * Az öröm vétkessé válik, ha roppant nagyra növekszik. * A becsületes asszonyok nem háborodnak tel olyan könnyen, mint a többiek. * A szerelemben nincs olyan vaskos hazugság, amelyet a fér. Képek szöveg nélkül fiák ne tudnának elhinni, ha olyan a kedvük. (d-s) 03 IFJOSÁG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi. Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. Telefon 445-41. Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Merkantil nyomda, 01, n. v. Bratislava, ul. Nár. povstania ál. Előfizetés egv évre öt 20 Terjeszti a Posta Hirlapszqlgálata. A—79524 Csák Máté uralkodása alatt bevehetetlen volt a vár. Csak a nap.v harcos halála után sikerült az Anjouknak elfoglalni azt. Ez tán azért történt, mert Csák Máténak nem voltak utóérzéséről tesz tanulságot az ötemeletes vártörony. És hogy Csák Máté a kereskedelmet is fejlesztette, arról a vár alatt elhúzódó telepítvénv régi nyomai tesznek bizonyságot, memilyen nagy volt hatalma és birtoka Csák Máténak, mennyire igyekeztek kegyeibe férkőzni és barátságát megnyerni a királyok és főpapok Csák Máté nagyságáról és a művészet iránt való mán.y legújabb eredményeivel s azzal, hogy Pöstyénben és Trencsén-Teplicen évente töbl száz ember nyeri vissza egészségét, és hogy a fürdőkben : dolgozók százai találnak pihenést. Mert ez a vidék a jövö vidéke. -— A Vág partjain elhúzódó rég várak, kastélyok romjai mái csak történelmi műemlékek melyek arra figyelmeztetnek hogy itt Markusz Aureliusz korától egész a XVII. század végéig komoly csaták zajlottak. A Vág partján haladó uta: ügyeimét lekötik a vidék leg- magasab és legmegközelithetét- lenebb szikláján épült vár romjai és az alatta elterülő, modern, méreteket öltő város. •Az ősrégi vár minden egye: köve, minden fala élő történelem, Romlásnak induló falai é: a rajta fel-feltünp régi freskói az egyes falak művészi díszítéseinek nyomai, egy-egy kőbevésett név a történelmi rriűltri a várban lakó uralkodó fővezérek és harcosok hadakozásba! majd békében telt éveire figyelmezteti a látogatót. «íjjt az emberek tudatábai JUj a vár története Csák Máti nevéhez fűződik. Csál Máté alakjához, akinél önkényuralma a XIII. százai végén határokon túl volt híres , A nép meséiben és a szájhagyomány napjainkig megőrizte . . föurakkal és a papsággal szemben kegyetlen, a néppel szem . ben azonban igazságos, vité l harcos hadakozásainak történe tét. ; A történelmi nevezetesség) ■ falak mesélnek- Arról mesélnek iyek Csák Máté idejében a tele- pítmény kereskedelmi központtá, várossá alakult. A nagy vezér halála után ez a város elveszítette város jellegét, ismét csak falu lett.
