Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-16 / 29. szám

Á falusiak ügye is

Az ifjúság millióiért elindított mozgalom eredményeit vizsgálva, értünk cl a zselízi járásba. Az jellemzi ezt a vidéket, hogy egy-két üzemen kívül nem iparosított terület De ez az egykét üzem is két téglagyárból és traktorállomásból, vagy a felvásárló üzemből áll. fii. végtelen búzamezők, a kukorica, cukorrépa és a krumpliföldek jellemzik ezt a tájat, no meg a Ga- ram-partján keskeny, néhol szélesebb fűzfa erdőcsíkok.

Egy ilyen túlnyomóan mezőgazda- sági jellegű járásban, hogy mennyire folyik az ifjúság millióiért elindított mozgalom, sok tényezőtől függ. — A CSISZ járási titkárságán azonban sajnos nemigen találták meg ezeket a tényezőket, az is lehet, hogy ezideig nem is igen keresték. Ha így fest a helyzet, akkor máris mondhatnánk, hogy jogos bírálat illetné meg a CSISZ járási vezetőségét, emiatt. De még várjunk egy kicsit a bírálattal, még nem biztos, hogy nagy hibát követett el a járási vezetőség, mert a nagy nyári munkákra hivatkozva, azt is válaszolhatja, nemsokára komolyan foglalkozunk a milliós mozgalommal és mi érjük el a legjobb eredményeket. De ez mégsem helyénvaló doiog, hogy a CSISZ járási titkársága úgy vélekedik, hogy a mézőgazdasági jellegű járásban igen nehéz eredménye^ két elérni ezen a téren. Pedig ha jól körülnézünk, máris elindult a zselízi járásban az ifjúság millióiért mozgalom, csak a járási titkárság nem úgy könyveli el a mozgalom kibontakozását, mint ahogy kellene. Bár a járási vezetőség konkrétan nem foglalkozott még egyszer sem ezzel az üggyel, de az alapszervezetek öntevékenységének köszönhető, hogy a járásban máris eredmények vannak. m

Szép példa a tergenyei traktoros- brigád központ esete. E brigádközpont

fiatal traktoristái indították el a járásban a péntekes mozgalmat. A többi brigádközpont követve a tergenyei traktorosok példáját, szintén megszervezték a péntekes mozgalmat, és több ezer korona megtakarítást értek el. Csak a tergenyeiek számadatait említve, az 1034 hektár betervezett földterület helyett 1527 hektárnyi területet műveltek meg. Ezenkívül még 889 liternyi üzemanyagot takarítottak meg és ezzel az üzemanyag mennyiséggel több napig működhetnek a traktorosbrigád gépei. A péntekes mozgalom által megtakarított összeg pénzértéke 29.612 koronát tesz, vagyis megközelítőleg 30.000 koronát.

Mit mondhatunk ezekről a számadatokról, ha nem azt, hogy a mező- gazdasági jelleggel bíró zselizi járásban is részt vesznek a fiatalok az ifjúság millióiért mozgalomban.

Igaz, igaz, szép eredmény, amit a traktorosbrigád központok elérnek, dehát ez péntekes mozgalom és mi köze ennek az ifjúság millióiért mozgalomhoz? Lényegében véve különböző akciókon keresztül járulhatunk hozzá a milliós mozgalom sikeréhez. A péntekes mozgalom is a milliós mozgalom sikerét mozdítja elő, igen eredményesen. Vagy a damásdi, veze- kényi, fegyvernemi és más helyen megszervezett ifjúsági munkacsapatok szintén hozzájárulnak a milliós mozgalom népszerűsítéséhez a járásban X damásdi fiatalok már néhány éven át komoly munkát' fejtettek ki a szövetkezetben, több ezer korona értékű hasznot hoztak a közösségnek. Tevékenységük a milliós mozgalommal függ össze. Vagypedig az aratási, cséplési munkák idején éjjeli műszakot terveznek több szövetkezetben és a fiatalok vasárnap is dolgoznak, azért, hogy megakadályozzák a szemveszteséget. Mi mással függne ez össze,

mint a milliósmozgalommal. A nagy- sallói szövetkezet baromfifarmján egykét fiatal lány gondozza a baromfiakat. A tojás és húshozammal jelentős eredményeket értek el, ami szintén a milliós mozgalommal függ össze. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a meaögazdasági jelleggel bíró járásokban is lehet szó a milliós mozgalomról. Ezért komolyan kell hozzálátni minden mezőgazdasági járásban a mozgalom megszervezéséhez, hogy mihamarább újabb sikereket könyvelhessenek el a járási vezetőségek.

Több járásban a nagymegyeri, párkányi és zselízi járásokban is helytelenül eddig az volt a felfogás, a milliós mozgalom valami másodrendű feladatot ró rájuk, mert kevés üzem van ezekben a járásokban. De az előbb vázolt tények alapján kiviláglik a felfogás helytelensége. Mindenhol, ahol csak fiatalok dolgoznak, megvalósíthatják a CSISZ szervek a milliós mozgalmat, legyen az üzem, állami gazdaság, vagy szövetkezet. Igaz, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közt különösen ha nem külön ifjúsági munkacsapatban dolgoznak, több szervező munkára van szükség, mint az üzemekben dolgozó fiatalok között. De nem azt jelenti, a több szervező munka, hogy lehetetlen eredményt elérni. A zselízi járásban levő alapszervezetek példájából okulva, láthatjuk, hogy maguk a fiatalok legfőbb kezdeményezői a milliós mozgalomnak. Ügylátszik, hogy sok helyen a járási vezetőség nem is tud pontosan azokról az eredményekről, amit a fiatalok e téren elérnek. Több lelkesedéssel, kicsit több szervező munkával, tehát ugyanúgy érhetünk el sikereket a mező- gazdaságban dolgozó fiatalokkal is, a milliós mozgalom keretében, mint az ipari munkát végző fiatalokkal.

B. I.

Zádor Iván és Gorsky Gabi kassai pionírok már azzal fogadták Andris barátjukat Bratislavából, hogy: „nálatok nincs olyan pionírvasút, mint

Kassán!“ Andris a fővárosból jött gyerek »rátartiságával bizony kissé clkomorodott, amikor arra a kis- vasútra gondolt, amely a Klement Gottwald pionírház parkjában, rövid pályafutás után „nyugdíjba vonult."

— Ilyen pionírvasút nincs az egész köztársaságban — szólt közbe Neu- wirth Péter, aki csatlakozott a kis

csoporthoz és a vendégnek meg akarta mutatni a kassai pionírok büszkeségét, a ponírvasútat.

— Még 1955 szeptember 20-án indították el a vasutasok napján — mesélte Gabi lelkendezve, és többnyire brigádosok építették fel. El tudjátok képzelni milyen nagy munka volt 30.000 köbméter földanyagot elhordani. A vasúti pályatest ma majdnem 5 kilométer hosszú- Csermely állomásról indúl a vonat az „Előre“ állomásra és onnan a „Pionír“ végállomásra.

— Képzeld el — szakította félbe Iván, az állomás épülete egészen olyan, mint az „igazi“. A pénztáros, a forgalmista, a kalauz, a váltóőr . .. csupa pionír. Csak három vasűtasbácsi dolgozik a vasútvonalon: a mozdonyvezető és ezen kívül még minden állomáson van egy „igazi“ vasútas.

A pionírvasút színes virágos épülete kedvesen üdvözölte a kis csoportot.

— A pénztárost ismerem. Boldik Tivadarnak hívják. A mi iskolánkba jár — súgta oda Iván, ’ annyira imponált neki a , komolyképű pénztáros, amint simán, zavartalanul lebonyolította a jegyvásárlást.

— Négy jegyet kérünk!

Akkor jutott csak eszükbe, hogy velük van az ötéves Károlyka is, aki egész idő alatt hallgatott, annyira meg

volt illetődve, hogy a „nagy“ fiúkkal utazhat.

— Egész jegyre van szüksége kérem — hangzott a felvilágosítás.

Az állomáson már ott pöfékelt a vonat. Nagy sürgés-forgás mindenfelé. A szolgálattevő vasútasok tesznek- vesznek. A forgalmi irodában mind- untalanul cseng a telefon, jelentések hangzanak el. Az utasok izgatottan várták már az indulás idejét.

— Pontosan menetrend szerint közlekedünk — mondja a forgalmista, akiben Péter felfedezte, hogy Burszky Laci és az ő iskolájukba jár. Az egyik váltóőr pedig Farkas Pista, aki rögtön el is mesélte, hogy májusban 28.500 utast szállítottak. — Közben azonban megszólalt az állomás hangszórója. Beszállni! Indulás! „Előre" állomásra.

Végre! Az utasok kicsinyek, nagyok elhelyezkedtek. Elült az izgalom. A vonat zakatolva elindúlt. A kalauz mosolyogva kezeli a jegyeket. Az utasok között van egy eperjesi vasutas is, a családjával együtt. Rezsijegye van — mondja, és az érvényes a pignírvasutra is.

— Helyes, hagyja jóvá komolykodó arcca az ellenőr. A vonat pedig vígan befutott az „Előre“ állomásra.

Jaj, de kár, hogy már itt vagyunk, kiáltják a gyerekek kórusban. Élvezik az utazást, a Csermelyvölgy szép vidékét, a gondtalan, vakációt.

— Nekünk nem volt ilyen gyermekkorunk — mondja a rezsijegyes vasutas Eltalálta a felnőtt utasok gondolatát, mert mindnyájan, némán bólongattak. Mire befutottak a végállomásra, csak az a kérdés foglalkoztatta a vendég gyerekeket: miért nem építenek már Brntlüuvában és a többi városban is ilyen pionírvasútat.

M. M.

A legutóbbi napokban tartották meg Ipolyságon a pionírszervezetben dolgozók járási konferenciáját. A járási konferencián a párt járási titkárságának képviselője. Ziduliak elvtárs Vörös zászlóval tüntette ki a járási pionír szervezetet.

riröm végigmenni a kisfaludi fö- ” utcán. Szinte gyönyörködhetünk a sok felépült és épülőfélben levő házakban és a falu közepén emelkedő televíziós rádióval ellátott kultúrhá- zon. A kultúrházban időnként színvonalas színdarabokat,• és tarka-estéket rendeznek a CSISZ-tagok. amit joggal el is várnak tőlük a kisfaludi dolgozók. •

Hogyan működik Kisfaludon a CSISZ szervezet? Ha valaki ezt kérdezi, rögtön felelhetjük a kérdésre, hogy a kisfaludi alapszervezet egyik tagja, Bartal Erzsébet részt vesz a moszkvai VIT-en. Ha tovább folyik a vita, akkor kiderül, hogy Bartal Erzsébet az alapszervezet elnöknője és az alap- szervezetben meg a szövetkezetben elért sikereiért jut ki Moszkvába. Így gyorsan néhány szó árán fogalma lehet, legalább is némileg bárkinek a kisfaludi alapszervezet működéséről.

Bartal Erzsébet 1954-ben lépett az alapszervezetbe. Amikor belépett, úgy gondolták cyz idősebb CSISZ-tagok, hogy jó szervezőképességű lánnyal gazdagodott a fiatalok közössége és tehetsége szerint viszi előre az alap- szervezet ügyeit. Nem csalatkoztak benne, csakhamar kitűnt gyors ítélőképességével és szervező munkájával. Tevékenysége folytán csakhamar levetette az alapszervezet régi hibáit és komoly kulturális, politikai ténykedésbe kezdett. A fiatalok szilárd, erős közösséget alakítottak ki, amióta ő vezeti az alap szervezetet. A CSISZ keretén belül találják meg minden szórakozásukat, elégítik ki kultúr- szomjukat és fejlesztik többoldalú tehetségüket. Kezdetben nagy akadályt kellett leküzdeni a fiataloknak. Nem volt kultúr ház a faluban és nem volt egy terem, ahol összegyűlhettek volna. De azért ennek ellenére is minden évben kétszer-háromszor léptek a közönség elé valamilyen kultúrműsorral. A helyi nemzeti bizottság kezdeményezésére azután elkezdődött

a kultúrház építkezés, a fiatalok örömmel minden tehetségükkel azon voltak, hogy' hamarabb kész legyen. Sok-sok brigádórát dolgozott le minden kisfaludi CSISZ tag az építkezésen. Amikor elkészült, aztán büszkén vettek részt a kultúrház avatáson, és erre az alkalomra a Büszke páva című négyfelvonásos színmüvet tanulták be. Sokat kellett Bartal Erzsinek dolgozni, hogy kultúrház nélkül eredményesen működjön az alapszervezet, de mióta kultúrház van a faluban, még többet dolgozik ezért. Űjabban a népi táncok és népdalok felelevenítésén fáradozik.

Ha kora reggel kimegyünk a szö- vetkezet kertészetébe, ott találjuk Bartal Erzsébetet, a zöldségtermesztési munkacsoportban dolgozik és legjobb munkása a csoportnak. Sokszor fáradtan tér haza, de az alap- szervezet ügyeit soha semmiféle ok miatt el nem hanyagolná. Mégsem szeret önmagáról sokat beszélni, inkább csak arról, hogy mi van a kertészetben, hogy áll az alapszervezet, no meg azt is tudja, hogy ki kinek udvarol a faluban.

Mit tart fontosnak a világifjúsági találkozóval kapcsolatban, mit csinál majd Moszkvában ?

Elsősorban azt tartja lényegesnek, hogy a különböző nemzetiségű küldöttek kicserélhetik a nézeteiket, tapasztalataikat, megismerhetik egymást, elmondhatják, hogy milyen élet van náluk és milyen lépéseket tesznek és tettek a béke megvédése érdekében. A 94 különböző ország fiataljaival jó lesz megismerkedni, nagyon jó lesz elmondani idehaza, hogy az amerikai vagy a japán, lengyel fiatalok mit tesznek a közös cél érdekében. Az örökké emlékezetes élmény, amelyben része lesz majd Moszkvában, örökké emlékezetes szép napokat jelentenek a számára, gazdagítják az életét, boldogabbá teszik őt.

JANDA JÁNOS

üzenetek---------------------Dusík Györgyi- Verseidnek alapgondolata jó. Közlésre is kerültek volna, ha a szép gondolatokat igazán költői formába öntenéd. Verseid legnagyobb hibája az általánosság és a gyönge rímek- írjál továbbra is, úgy véljük, hogy a remény meg van arra, hogy idővel jobb verseket is írsz majd.

Szűcs B. Sáró: írásod novellának szántad, de meg kell mondanom, hogy e szándékod nem sikerült. Elsősorban nem vagy tisztában a novella fogalmával, azaz a szerkezeti felépítésével. Egyébként is írásod nem üti meg az irodalmi színvonalat. Mint magad is írod, ez az első próbálkozásod, éppen ezért ne vegye el kedvedet visszautasító válaszunk. Ezen írás mondanivalója és élményanyaga több műgondot követel meg, s jó volna, ha e személyes élményedet talán később írnád meg novellában, elbeszélésben, stb.

A „Kedvesem“ és a „Nagymama“ című vers szerzőjének egy megszívelendő tanácsot adhatunk, hogy szép mondanivalóját ne pazarolja el gyönge verssorokba és rímekbe szedve.

K. Lucián: Verseid inkább valamilyen gyereklapba valók. Túl egyszerű és gyerekes sorokat és strófákat írsz le, melyekből hiányzik a gondolat és a költészet.

„Bodrogközi“: A „Kérelem" cimú versed már határozottan jobb, mint a régebbiek. Közlésre azonban még ez sem érett- Egyébként is a mondanivalója nem ifjúsági lapba való.

T. Várnai: A „Helyes úton“ című versed művésziebb megírással közlésre kerülhetne. A gondolat jó, csak a megírása gyönge. Próbálkozz újra.

K. Dezsőné: Kár, hogy az „Aratáskor“ című versét oly' általánosan írta meg. Versében vannak szép gondolatok, szép sorok is, de a vers egészében véve még csak próbálkozás. Ugyanez vonatkozik „Elment a vonat“ című versére is. Ezzel kapcsolatban még annyit, hogy mondanivalóját túl hosszúra nyújtja, illetve szétfolyik az egész vers.

Rigó Dániel: Helyeseljük versed béke gondolatát, mely valóban mindannyiunk álma, de így megírva a versed nem éri el célját, azaz, semmi hatást nem vált ki az emberekből.

Sz. Helénának üzenjük, aki a divat- és ízlés pályázattal kapcsolatban tanáccsal fordult hozzánk, hogy közölje velünk címét, levélben válaszolunk neki.

„Boldogtalanok“: Kérdéseidre levélben válaszoltunk.

400 CSISZ-fag

Az ifjúság a losonci járásban is felkészült a szöfetkezetek megsegítésére. Már az iskolai szünidő előtt elkészítették a tervet, hogy mivel segítik majd a szövetkezeteket. A járás területén már eddig három építkezési munkacsoportot szerveztek, amelyek a szövetkezetek építkezéseinél segítenek majd a terv szerint Lehotkán, Lubo- recen és Tuháron. Az építkezési munkacsoportokon kívül több mint 400 CSISZ tag saját községeikben segíti elő a nagy nyári mezőgazdasági munkákat. A pionírok némely helyen a tűzoltói elővigyázatosságok felügye- lésénél vesznek részt.

Kisfaludról Moszkvába