Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-07-16 / 29. szám
\ Számok és adatok Az állami terv feltételezi, hogy 1957-ben a Szovjetunióban 446.2 millió tonna szenet termelnek. Ez a mennyiség 15- ször több, mint amennyit a forradalom előtt termeltek. Az 1956-os évvel szemben 27 millió tonna szenet termelnek. A széntermelésben a Szovjetunió elérte az Egyesült Államokat. 97 millió tonna kőolajat fejtenek, ami 14 millió tonnával több, mint amennyi a tavalyi termelés volt. A forradalom előtti Oroszország csak 9-2 millió tonna kőolajat termelt. 07.7 milliárd köbméterrel emelkedik a gáztermelés, ez az 1956-os évvel szemben 57°/o-os emelkedést jelent. Ez az emelkedés 10 millió tonna donyeci, vagy 4 millió moszkvai szén termelésének'felél meg. A fűtőanyagok termelésében a gáztermelés 1957-ben 29.3%-ot tesz ki. 1957-ben 2.390 kilométer hosszú csővezetéket fektetnek le, melyen keresztül Dnyepro- petrovszk, Dnyeprodzerzsenszk, Taganrov, Zsdanov, Vorosilov- grad, Voronyezs és más városokba vezetik a gázt. A gázvezeték építése majdnem teljesen gépesítve van. Az élelmiszer ipar 19-5 millió tonna tejjel, 589.000 tonna vajjal, 142.0Ó0 tonna sajttal termel többet. Az 1955-ös termeléssel szemben ötszörösen emelkedik a termelés. A könnyű és textilipar is lé nyegesen felemeli a termeléséi 15%-al több tisztagyapjú anya gokat, 22%-al több gyermekei pőt termelnek, mint eddig. A 1913-as évvel szemben ötszörö sen annyi selyemanyagot tér melnek. A múlt héten az egész világ a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága történelmi határozatának jegyében élt. Nem akadt egyetlenegy olyan jelentékenyebb politikus, aki ezzel a kérdéssel kapcsolatosan ne nyilatkozott volna. Eisenhower, Nehru, sőt még a Vatikán is nyilatkozott. A nyilatkozatok természetesen különböző értelemben hangzottak el és az SZKP KB határozatát különbözőképpen fogadták. Egy azonban biztos: a világ haladó erői elégtétellel fogadták a határozatot és a Szovjetunió bátrabb békepolitikájához vezető lépésnek tartják. Élénk figyelmet szentel a nyugati politikai világ Bulganyin és Hruscsov csehszlovákiai látogatásának. Hiszen azok, ’ akik nyugaton azt vallják, hogy a kapitalizmust el kell távolítani, vagy meg kell változtatni, de nem egyeznek a kommunista párt útjával — Csehszlovákiát egyenesen próbakőnek tartják. Ezek az emberek látni akarják, hogy miképpen néz ki a szocializmus egy olyan országban, amely körülbelül ugyanolyan gazdasági, szociális és kulturális színvonalon áll, mint az ő országuk. Ennek tudható be az az élénk érdeklődés azok részéről, akik Csehszlovákiával kapcsolatosan bizonyos reményeket táplálnak és azok részéről is, akik igyekeznek Csehszlovákiát befeketíteni. A szovjet vendégek triuimfiális fogadtatása Csehszlovákiában az utóbbiak számára határozottan nem kellemes. A legjelentékenyebb esemény ezenkívül az, hogy az Euratomra és az európai piacra vonatkozólag több európai parlamentben" jóváhagyó határozatot hoztak és végül említésre méltó londoni lefegyverkezési tárgyalás menete. CSAK VALAMI CSODA MENTHETI MEG A MEGÄLI.APODÄST „Eisenhower elnök múlt heti utolsó sajtókonferenciája óta világos" — írja Stewart Alsop a New York Herald Tribune ismert külpolitikai magyarázója — „majdnem biztos, hogy a szovjetekkel _nem kötnek megállapodást az atomfegyverekkel való kísérletekre vonatkozólag. Amíg valami csoda nem történik — folytatni fogják ezeket a kísérleteket“. Továbbiakban pedig leírja azt, a vitát, amelyet az amerikai kormány a leszerelés kérdéséről folytatott. _A jól értesült hírmagyarázó szerint az amerikai kormány körében két tábor keletkezett. Azok élén, akik a leszerelésre vonatkozólag nem kívántak megegyezést Radford és Strauss tengernagyok állnak és álltak. Ez a két katona és politikus harcba indúl a Stassen vezette csoport ellen. Stassen a leszerelés kérdésében az Egyesült Államok megbízottja. Ez a csoport hajlamos arra, hogy a leszerelési kérdésben az első lépéseket megtegye. Az okokat nehéz részletesen megmagyarázni. A világ közvéleményének, sőt az amerikai közvélemény nyomása határozottan sokat számít. Radford és Stassen mindenkit toboroz. Washingtonba a Fehér Házba meghívták Teller és Lawrence nukleáris tudósokat, hogy győzzék meg Eisenhower elnököt arról, ne adja beleegyezését a nukleáris fegyverekkel való kísérletek beszüntetéséhez. Érdekes érvekkel jöttek. — A nukleáris fegyverekkel való kísérletek áliítólag lehetetlenné teszik, hogy úgynevezett „tiszta" hidrogénbombákat gyártsanak, — rádióaktív sugárzás nélküli bombákat. _Ez aztán komoly érv! Ha már ezer és százezer ember meggyilkolásáról van szó, akkor az mégis csak rádióaktív sugárzás nélkül történjen. „És így Eisenhower elnök a múlt heti sajtókonferencián — ellentétben a múlt hét előtti konferenciával — írja Alsop „olyan megállapodási feltételeket tűztek ki, amelyekről nehezen feltételezhető, hogy azokat a szovjetek elfogadják.“ A csernői határáliomáson, a hagyományos szokás szerint kenyérrel és sóval fogadja kedves vendégeinket a festői keletszlovákiai népviseletbe öltözött lányok és fiúk egy csoportja És így úgylátszik nem marad számunkra más hátra, mintsem hogy valami csodára várjunk, vagy inkább arra, hogy az amerikai nép elveszti a türelmét. VÉGRE „KIS EUROPA“ Már majdnem két éve folynak az Euratom és a közös piacra vonatkozó tárgyalások, de úgylátszik, hogy most^már a befejezés előtt állnak. Az elmúlt héten a nyugatnémetországi Bundestag és a francia nemzetgyűlés is jóváhagyta ezeket a szerződéseket. Tipikus, hogy az ehhez a szervezethez tartozó hat állam közül a Bundestag az első, amely a szerződéseket jóváhagyta. — Ezekkel a szerződésekkel a német imperialisták olyasvalamihez jutnak, amiről tíz évvel ezelőtt még nem is álmodtak. A közös piac megnyitja előttük a francia piacokat, főleg Afrikában. Minden kisgyermek tudja, hogy a_ konkurrencia szempontjából az az állam a veszélyesebb, amely modernebb és nagyobb ipar felett rendelkezik. És ez az állam kétségtelenül Németország, melynek ipari termelése majdnem kétszer akkora, mint a francia ipari termelés. És az Euratom? Nyugatné- metországnak még nincs elég oltó nyersanyaga és az Euratom által hozzájut ehhez is. A nukleáris kutatások terén Nyugat- Németország néhány évvel elmaradt. Ezt a hiányt az Euratom által eltávolítják. És ami a nyugatnémet imperialisták számára a legfontosabb! Franciaország kénytelen lesz magát az Euratomra összpontosítani és nem morzsolja fel erejét sem a nyersanyag, sem pedig a pénzügyi erejére vonatkozólag. És így nem lesz módja arra, hogy nukleáris fegyvereket gyártson. Ez azt jelenti, hogy egy idő múlva Franciaország és Németország helyzete a nukleáris fegyverek gyártása terén — amely a mai háborúban döntő — teljesen egyforma. És így a francia kapitalisták a legrövidebb időn belül hozzásegítik a német imperialistákat ahhoz, liogy nukleáris nagyhatalommá váljanak. Ezért értjük meg a francia parlamentben lezajlott _ szavazás eredményeit, ahol az említett megállapodás ellen a kommunistákkal együtt Mendes France hívein kívül a szélső jobb, a francia imperializmus képviselői szavaztak, akik Németország részéről veszélyt éreznek. Azok, akk a_ megállapodást támogatták, azt hiszik, hogy Németország fegyvereit majd a Szovjetunió ellen fordítja. Hihetetlen, hogy milyen elvakultak ezek az emberek. Ki fenyegette a Szovjetuniót jobban mint Hitler? És ki került először sorra ? Felvételek az új műről A nap melengető sugarai mi: helyst kibújtak a Vtáönik hegy mögül bearanyozták a völgyet, Privigyétől Nyitráig. Amikor a három jó pajtás uticél- jához közeledett a „tüzes golyó“ már magasan jent sétált a láthatáron. A személyvonat megállt ... így tehát itt volnánk az új bányavárosban. — Bizony megérkeztetek. No- váky üdvözöl benneteket. És még valaki! Hiszen ti hárman érkeztetek ide elsőnek, a CS1S7. brigádba. Nemsokára majd vidám élet indul itt Zemianske Kostolany-ban. Üdvözöllek benneteket — mutatkozott be a fiúknak a brigád vezetője, egy magas, napbarnított fiatal férfi és az üzemi autóbuszba ültette a fiúkat. — A villanyerőmü felé me-' gyünk — szólt oda a sofőrnek. A fiúk meghökkentek. — De hiszen mi nem a vil- lanyerömühöz készülünk. — Ne ijedjetek meg, majd minden kiderül. És így az autóbusz nekifutott a poros', forró aszfalt útnak. Zemianske Kosto- lany-ban, nem messze az üzemi ,,szállodától“ egy kis utcácskába befordultak és megálltak ... A három jó barát Jani, Andris és Misi. Mindhárman az illavai járásból. Fogták a csomagjukat és a brigádvezető után beléptek az épületbe. — Hol akartok lakni és hogyan ? Lakhattok kettesével, vagy többedmagatokkal, De hát milyen barátok is lennének, ha nem maradnának együtt. A „hármas ikrek“ végigmentek egy széles folyosón és a Brigád otthonának vezetője kinyitotta az 1. számú szobát. Nahát — nagyot néztek és alig tértek magukhoz az ámulattól — hiszen itt úgy néz ki, mintha csak . valami kórházban lennénk, minden olyan fehér, tiszta. Azokat az épületeket, amelyekben a Brigádotthont elhelyezték a villany erőmüvek építették fel. Hatalmas udvar veszi körül az épületet, ahol a bri- gádosok kedvükre sportolhatnak. A fiúk rögtön röplabdázni kezdtek, majd ping-pong asztalt is felállítottak és csakhamar megtalálták a többi sportkellékeket is. Kostolanyban rendszeresen mozielőadásokat tartanak, Viktor — mai napig sem tudom családi nevét — megállított engem szemlélődésem közben. — Saját rádiótelevízorunk is van ám. — Jól van, jól, csak ne dicsekedjetek annyit. — Miért ne dicsekedjünk? Hát még, ha megnéznétek, hogy milyen mozibenrendezésünk van, akkor aztán elállna a lélegzetetek is. — Ide figyeljetek — fordultam a körénk sereglett fiúkhoz. Aztán ki részére van mindez, ha még egy futballcsapatot sem tudtuk kiállítani. Még kevesen vagytok, még a fürdőtelepet sem használjátok ki, hát még a játszóteret. — Igazad van. Azzal a nyolc ipariskolással, akik most gyakorlaton vannak itt, alig vagyunk harmincötén. És ez még kevés. Az év végéig kell, hogy kit- száznyolcvanán legyetek és még többen ... Hiszen a nováki bányát ifjúsági bányává szervezik át. „FÖLDALATTI SZERVEZET“ A nováki bánya megtekintés sénél még valami meglepett. Grég István a bányász szakiskola végzett növendéke jó bányász. Nem 8 dicséri magát, mások dicsérik. És képzeljétek el, hogy ez a szőkehaj'ú fiú mit mondott nekem: — Novákin új földalatti szervezetet alakítottunk. — Nem értem. És ha így is volna az eset, akkor is miért mondod el nekem. És különben is tulajdonképpen ki ellen szervezetitek ezt a „földalatti“ szervezetet ? Elmosolyodott. Majd szívből kacagni kezdett és magyarázatba fogott: — Félreértettél. A CSISZ földalatti szervezetét kezdtük kiépíteni. — Ahá. Szóval a CSISZ ta- gokból, a fiúkból! — Ügy, ahogy mondod. Megválasztottuk a CSISZ üzemi vezetőségét is. Lauko Pali bányász és Gagyo Mihály mérnök vezetik. A brigádosok az elméleti oktatás után a bányában dolgoznak. Már több mint harmincon dolgoznak a bányában. Ez Isz az első alapszervezetük. Az új bányászok segítségére van a szervezet, hiszen többnyire először dolgoznak a bányában. — Most már értem, már világos előttem az egész. De mondd csak mit csináltok mégx — Toborozunk, Novákyn is. Bizony elkelnének közöttünk az idősebb bányászok is, akik segítenének az újoncoknak, hogy ezek ne gondolják, hogy az olyan bányában, ahol nincsenek ablakok, ott nem lehet dolgozni. — Ugye forög a fejed ennyi sok mindentől ? — Bizony forog. Forog, mert kevesen vagyunk és nem forog, mert kiismerjük magunkat a bányamunkában és akik még nem jöttek el, azok jönnek és segítenek. JER VELÜNK TE ISMERETLEN BARÁT Bocsásd meg, hogy így fejezem be a nováki karcolatomat. Befejezem, mert azok a fiúk, akik eljöttek, hogy felépítsék az ifjúsági bányát, valahogy elszomorodtak. Nem is csodálkozom ezen. Az ember megszokta a barátait. Igaz, azok, akik már Novákin vannak, egyesével, kettesével laknak. Pád várnak, rád, Nyitrából, Komáromból, Nagy- megyerről. Rád is Kassáról és Rimaszombatból. Rád is várnak a Szövetségi Vasútvonalról, rátok is a besztercebányai kerületből. Nem hoztok szégyenbe, hiszen ti a hősies felkelés fiai vagytok. Szlovákia többi kerületeiből is ezren és ezren segítettek felépíteni az Ifjúsági Vasútvonalat. Segítsetek ti is... ... a nováki fiúk, akik most tették fejükre először a bá: nyászsisakot és kezükbe vették a bányászlámpást, várnak váriok. Szükségük van a mérnö: kök, műszaki dolgozók, gépé: szék és villanyszerelőkre. Egészséges, bátor segítőtársakra van szükség, olyanokra, akik büszkék országunkra. A közmondás azt mondja: Nem mind arany, ami fénylik, A nováki bánya a szlovákiai ifjúság nagy müve, hatalmas szénmennyiségeket rejteget magában. És ha az nem is fénylik, mégis csak — fekete arany. Jérték barátaim és ti többiek, jertek és segítsetek, hadd világítson a vörös csillag az Ifjúsági Bánya örömteli vörös csillaga. PÁD CUDOVlT iiMiiiiiíiniiiNiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiíiiiii Anglia új viharok előtt ? Az angol szállítómunkás szakszervezet nem tekinthető többé az angol mnukásmozgalom jobboldala megingathatatlan fellegvárának: ez a legfőbb értelme annak a beszédnek, amelyet Fryer, a szakszervezet elnöke mondott el a szakszervezet évi értekezletén. E szakszervezetet, amely 1,300 000 tagot számlál,. és így a legnagyobb egész Nagy Britanniában, mindmostanáig joggal tekintették, annak az erődítménynek. amelyre bizton építhetett Bewin, Arthur, Deakin és az angliai munkásmozgalom többi „jobboldali vezéralakja. Az erődítmény — nem bizonyult megrendíthetetlennek. — Erre vall az az éles támadás, amelyet Fryer a kormány ellen intézett, annak politikáját okolva a gazdasági nehézségek miatt. „Nem vagyunk hajlandók túrni — mondotta, — hogy a munkásokra hárítsák a kormány szerencsétlen politikájának fő terheit. A jobboldali erődítmény hirtelen megrendülése magában véve is nevezetes jelenség, de még jelentősebb az az általános folyamat, amelynek következményeként és részeként bekövetkezett. A szigetország mind nagyobb gazdasági nehézségekkel küzd. A kormány híven a tory-hagyomá- nyokhoz, olyan intézkedésekkel igyekezett kiutat találni, amelyek épségben hagyták a vállalkozói érdekeket, viszont ugyanakkor súlyosan érintették a dolgozók életszínvonalát. Miközben a vállalatok osztaléka egyre emelkedett — például a gépiparban az elmúlt öt esztendő alatt megháromszorozódott — a bérek emelkedése sohasem tudott lépést tartani az árak növekedésével és megdrágította az életet az új lakbértörvény is. Ennek vo!t köszönhető az, hogy ez év tavaszán olyan hatalmas sztrájk-mozgalmak sepertek végig az országon, aminőkj-e az emlékezetes 1926-os esztendő óta nem volt példa. A munkás közvélemény radikalizálódása kényszerítette a szállító szakszervezetet balra, $ harc táborába. Ha ezt meggondoljuk, akkor fontosságot kell tulajdonítanunk annak a kemény figyelmeztetésnek, amelyben Jim Campbell, a vasutas szakszervezet főtitkára részesítette nemrégiben a kormányt. — ....... Figyelmeztetjük a kormányt, hogy ne feszítse túl a húrt, ne szorongasson bennünket túlságosan ügyefogyott politikájával“ — hangoztatta. Jim Campbell arról is szólott, hogy ha újabb takarékossági kísérletekre kerül sor, a bérezés terén a kirobbanások elkerülhetetlenek lesznek. — Az egész országban várom a munkások szórványos kitöréseit, az ilyesmi mindent elsöprő áradattá nőhet — mondotta. Lehetséges, hogy Anglia a munkásmozgalom új viharai előtt áll?
