Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-07-16 / 29. szám

PéterJPál után A zselizi és a párkányi járás határán árnyékot szóró sűrű levelii fák alatt egy nagy paraszti szemérem a falu: — Zalaba. Poros utcáján állok, terebélyes lombsátor a válla­mon, szét-szétriad a tekinte­tem, Vagy nyolcvan ház ablaka nyitogatja rám a szemét, hogy mit akarok. Fojtóan meleg és fülledt a levegő, a hőmérő ár­nyékban sem restelli mutatni a negyven fokot. Öregek nem emlékeznek ilyen időre, s akik tegnap még meleget kívántak öregségükre, most hökkentett néznek a napra, a tűzgolyóra, mi megy végbe odafent? Utcán, udvaron nem látni embert. Hivatalos helységen és a szövetkezet házán zárva az ajtó. A kis kálvinista falu két­százhetven lelke mintha a ré­giek napistenéhez szállt volna erélyesen kifogásolni a hőséget. Kívánalomból se jön senki, szekér se zörög, traktor se szórja a port a házak szemébe, pedig az idő délutáni három. Mi történik? A kérdés a falu felső végén mozdít meg valakit, ráncos, gyűrött arcú, görnyedt válla öreg paraszt küszködik a me­leggel és fogyó éveivel. Meg­szólítom, hogy hát hol, merre járnak a zalabai emberek? S n öregesen veti útjelzőnek a kar­ját, mondván: — Arra Péter-Pál után! Az Egerdö dűlőben! Megyek akácfák között fel a dombon, megyek vasúti töltés mellet, s mikor rálátok a dű­lőre, hát meg kell állapítanom, hogy az utolsó betűjéig igaz, amit az öreg mondott. A kép úgy fest, hogy a zalabaiak va­lóban Péter-Pál után járnak. Két nagy kombájnnal méghoz­zá! Az érett árpatenger szem­mel alig befogható, kaszafenő, kaszaverő sehol. Ez a két gép tart vissza innen harminc pár aratót. ^ A z egyik kombájn beleszalad az árpába és megáll. — Kezelője jól leereszti a kaszát, Ki a kezelő, ki Dubai Ahtal? Jót van, kormánykereket fog, gyerekes arcú, tizenkilenc éves. ezt tudom. De melyik brigád küldte, s hogyan lett aéokezelö, ez egyelőre titok Küldték, irá­nyították ide a zselizi traktor­állomásról, s annyit már ielfo­gott az esze, hogy Elszegő­dött és menni kell! Egyébként a fiúnak pontos áttekintése van az aratásról. Száznyolcvan hektár gabona vágnivalót tart számon, e héten kezdtek, s kombájnokkal és aratóqépekkel mindenképpen végeznek folyó hó húszadikáig, ha az idő is tartja magát. Kérdem a fiútól, messze járnak-e Péter-Pál után? — Nem nagyon. — Mégis ? — Tíz hektár őszi árpa le­aratva. Negyven hektár tavaszi árpa learatvg. Hatvan hektár búzából húsz készen. Péter-Pál sarkában járunk. Ez a Dubai, ez a kis korától gépek rajongója második éve arat a szövetkezetben. S ez a CSISZ-jiatal azt tartja, hogy ha munka, legyen munka. Utól- végre kicsapott ponyva mellől, szalmacsomók mellől ítéletmon- dásra szűkül a parasztok sze­me., hogy hát mit is ér ez a mai fiatalság ? Most jut eszembe, hogy bent a faluban a CS1SZ helysége is zárva volt. Előreláthatólag zár­va marad addig, míg az aratás tart. A kezdet összehozta őket az aratási brigád feladatait megbeszélni, azóta, harmatos hajnaltól késő estig részt vesz­nek az új kenyér betakarítá­sában. Hol vannak hát a zala­bai fiatalok? Dubai Antal fe­leli meg a kérdést. — A kerekkenőben rakják félkeresztekbe Péter-Pál ősz- szekötözött lábátl Várnagy Etelka Tj'gy nagy lélegzetvétel és ■‘-J árkon, bokron át, szépen sorjázó keresztek között találok rá a Kerekkenőre. Asszonyokkal és az egy csoportvezető éltesebb emberrel öt lány rakja keresz­tekbe a kévéket. Szöszkék, barnák, porosak, izzadtak ezek a lányok, nap tiizétől lesültek. S dolgozni úgy tudnak, hogy szaladnak végig a táblán. Mert illő tudni,' hogy a szövetkezet minden táblájának a végén ott a televízió. Ez alatt értendő, hogy ha elsőnek végeznek a járásban, a rádió a Kultúrházba sétál be a tábla végéről’. Csak néhány szót kell váltani a lányokkal és a szóból, a gon­dolatból kibomlik a fiatalos hév, a temperamentum, és a fiatalokra jellemző felfogás, kínzó izzadságot. Kérdezem a munkát is, szeret-e dolgozni, s ő erret is a szüleitől ellesett bölcsességgel felel: dolgozni muszáj! Jön hozzánk az édes­anya, egy csoportban dolgoz­nak, az édesapa állami birtokra jár, és magyarázza, hogy ők is állami birtokra jártak, de háztáji föld ott nem volt, főtt étel se volt, mert reggel men­ték, és este jöttek„ így meg van föld is, kenyér is, pénz is. Tíz korona egy munkaegy­ségre az előleg, naponta két munkaegységet ledolgoznak.. — Tavaly tizenhét mázsa gabonát kerestek ketten! Aztán az anya szól a lányá­ról, hogy nem marad el a töb­bitől, így szók ja meg csoport­ban a munkát; jól döntött, ha a szövetkezet mellett döntött. A ház első része a szövetkezeti keresetből javítódott, a lány bútora készen, aztán nem vol­tak ők soha gazdagok, földnél­küliek voltak, most kezdik ér­teni, mit jelent az élet pénzzel és kenyérrel!. Etelka persze csak hallgatni és pislantani tud az édesanya’ szavakra. Es csendesen igeneini a komoly, megfontolt szóra. T)s ‘spunjóf up)n ipj-so)? *■ a tűző nap érleli az éle­tet. S most, hogy még egyszer végigbetűzöm ezt az írást, a nyári porból, verejtékből. Vár- nagyné asszony gondolatát kell felemelnem: jól döntött, ha a szövetkezet mellett döntött' Jól döntött Etelka, ha a szövetkezet földjén jár Péter-Pál után ... MACS JÓZSEF A tizenkilenc éves Dubai Antal második éve arat kombájnnal. Megfordultam már járásunk valamennyi községiben, s itt-ott rá is mutattam az észlelt hi­bákra. Véletlenül a Terezov- farmra is eljutottam. Szemlél- gettem a sertésőiokat. és na­gyon meglepett az, hogy az egyik sertésistálló teteje meg­rongálódott. — Mi történt ezzel a sertés- istállóval ? — kérdeztem a farm vezetőjétől. A felelet: — Hát az úgy volt, hogy február 8-án tűz ütött ki a far­mon és leégett a tető. — S mi volt a tűzeset oka ? Vigyázatlanság, felületesség? — Az egyik kőműves miatt fordult elő tűzeset a farmon. — És miért nem figyelmez­tették, hogy a sertésólban nem lehet dohányozni ? — Nem dohányzott ő kérem, felfalazta a kéményt s olyan rosszul, hogy ez lett a vége. — Nem értem. — Hanyagul simította el a maltert, olyan lyukak marad­tak, hogy az egerek is ki- és be sétálhattak. Aztán fűtéskor a meleg füst eljutott a faszer­kezethez és tüzet fogott. Az volt a szerencse, hogy nem éj­jel történt az eset, közel ezer sertést elpusztíthatott volna a tűz. — Miért vették át a kéményt, ha rossz volt? — Azt gondoltuk, hogy szak­ember építede. A kéménysep­rők sem szóltak a hibáról, így eszünkbe se jutott, hogy a ke­ménnyel baj lehet. Ejnye, azok a kőművesek! Figyelmeztetni kell őket arra, hogy ne építsenek ilyen kémé­nyeket. Mert abból nagy baj lehet. Vajon másutt is így dol­goznak? Rendben van minden a mi mezőgazdasági épületeink körül? Felhívom a kőművesek figyel­mét, hogy ilyen esetekben rá­juk hárul a felelősség. Ha va­laki „fusermunkát végez", köny- nyen megégetheti a körmét! KRAJCSOVICS FERDINAND Galánta Pozsonypiispöki mellett most fejezik be az új, teljesen mo­dern ásványolaj finomító építé­sét. A kormány által megálla­pított terv szerint a termelést jövő januárban kell megkezdeni. Az építkező pozsonyi Slovnaft kezdeményezésére az építészeti vállalatok arra kötelezték ma­gukat, olyan feltételeket terem­tenek, amelyek lehetővé teszik, hogy a termelést egy félévvel hamarább kezdjék el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére elfoga­dott kötelezettségvállalás értel­mében a Slovnaft új épületét egy fél évvel hamarabb fejezik be. A szivattyúk számára épített termet már befejezték. Liska József osztályvezető (az alsó képen) most betanítja az új dolgozókat, akik majd az új üzemben irányítják a munka­menetet. A modern új kőolaj- finomító felépítése körül a leg­nagyobb érdemeket a brnoi Acélépítkezések n. v. dolgozói szerezték, akik a gőz- és olaj­vezetéket fektették le. Méri Kató, Kelemen Valika, Bukri Bertuska, Balázs Giziké t Várnagy Etelka keresztezés közben. hogy no most összenézünk és hajrá! Ilyenkor maguk mögött hagyják a csoportvezetőt, az asszonyokat és ha nagy előnyre tettek szert, megint összenéz­nek és egyszerre leülnek a hű­vösre. Ugye így, Méri Kató, Kelemen Valika, Bukri Bertus­ka, Balázs Giziké, Várnagy Etelka ? Az egyik magashomlokú, ki­csit mongolosszemü lánnyal, a tizenhat éves Várnagy Etelká­val hosszabban elbeszélgetek. Régi és mai aratás különbségére hívom fel a figyelmét és várom a véleményét. Hallgat a lány, a szeme se rebben, aztán Lo- vicsek Bélához, az igen ked­velt tanítójához fordul és azt mondja: — Lesz-e tánc vasárnap, ta­nító úr? És akarva nem akarva igazat kell adnom a lánynak. Egés2 héten melegben, forróságban kint van a mezőn. Hajnalban megy, sötétben megtér; vasár­nap táncolni akar, vasárnap feledni akarja a port, meleget Irodalmi est Oroszkán Oroszkán, á zselizi járásban nemrég irodalmi estet rendez­tek. A Csemadok helyi csoport­ja részéről Pető Lajos tanító üdvözölte az irodalmi esten megjelenteket. Gerö János kö­zépiskolai tanár méltatta az írók irodalmi munkásságát. — Keresetlen szavakkal tárta fel íróink és költőink társadalom formáló felelősségteljes munká­ját, tekintet nélkül nemzetiségi 1 hovátartozásukra. A szocialista realizmus útjait jelölte meg, az ■ eljövendő világszemlélet zálogá­nak. 1 Gerő elvtárs azután Lovicsek J Bélát kérte fel, hogy tartsa meg az irodalmi estre tervezett be­szédét. A „Boldogtalanok“ című regény szerzője kissé elfogódot- tan beszélt terveiről, munkájá- | ról, életéről- Felolvasta a „Meg- r bánás“ című mély filozófiai tar- I tatommal átitatott munkáját, (I amit a közönség nagy tetszés­sel fogadott. Utána Patyolat ’ Sándor mutatkozott be „Az első vándorút“ című mesteri tollal megírt novellájával, amelynek tartalma viszonyul a 20 év előtti kitaszítottság és elhagvatottság idejéhez egy Richnyava-völgyi szlovák család nyomorúságos életéhez. Harmadiknak Csontos Vilmos,. a szlovákiai magyar költészet őszhajü nesztora lé­pett a pódiumra. A tőle meg­szokott egyszerűséggel jelké­pezte önmagát. A felolvasott versei azonban mint az ú.i idők és új követelmények lángjait terítették volna széjjel a nagy színházteremben. Oroszka dol­gozói ezúttal ismerték meg elő­ször a költőt és honorálták munkáját. Az egész estét betöltő elő­adás után az írókat meleg sze­retettel vette körül az ifjúság és együtt ropták a táncot az éjféli órákig. Aki csak a felszabadulás előtt látta Eperjest, az ma rá sem ismer. A város hatalmas fejlődésen ment keresztül, egészen kiépült. Képünkön egy új épülettömböt látni, amelyben nemrég költöztek be a lakók. Fillérek, koronák, milliók... ^felületesség ? A fesztivál előtti időszak lá­zas előkészületei minden rész­legen nem csekély mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a vi­lág ifjúságának legnagyobb és legszebb ünnepe valóban töké­letes sikert érjen el. Mi, üzemünk munkásai mű­szaki dolgozói, mérnökei értékes kötelezettségvállalást teszünk, ezekkel kívánjuk kifejezni a szebb és jobb életért küzdő igyekezetünket. A fesztivál előtti időszakban további három ifjúsági kollek­tívát alakítottunk, amelyek a többiekkel együtt belekapcsolód­tak a szocialista munkaverseny- be és a legjobb ifjúsági kollek­tíva kapta a fesztiváli vándor­zászlót. A CSISZ III. számú üzemi szervezetének kollektívája be­csületesen teljesíti a kötelezett­ségvállalásokat és 2 százalékkal csökkenti a lyukasztógépeknél a hulladékokat, sőt az utóbbi hónapokban már elérték a 3 százalékos csökkentést is. — További két Ifjúsági kollektíva az eddigi elavult munkamenet melletti termelés helyett a fé­lig gépesített munkamenet mel­lett szilárdítja meg a normát A műszaki ellenőrzés kollek­tívája az üzemi kutatók kollek­tívájával a következő verseny- feltételek mellett indult szo­cialista munknversenybe: 1. az analízisek pontos és időbeni elvégzéséért és pontos eredményeiért; 2. a minták visszaszármazta­tásáért (főleg a fizikális labo­ratóriumban) Nazarovová elv­társnő módszere szerint); 4. a műhely tisztaságáért és a kultúrtevékenység emeléséért. A versenyt a CSISZ üzemi alapszervezete értékeli ki ha­vonta és a legjobb kollektívát kitüntetésben részesítik. A fiatal újítók versenyébe, mely reményteljesen indul, e napokban két fiatal új elvtárs kapcsolódott be, mégpedig Kli- cha Sándor és Bartos János. Klicha elvtárs narafint kever a vaselinbe, és ezzel évente 140 kg kenőanyagot takarít meg. Bartos elvtárs viszont a réz­tokot textgumoid anyaggal he­lyettesíti. A két újítási javaslat 2,000 korona megtakarítást je­lent. A CSISZ szervezetünk­ben dolgozó mérnökeink, mun­kásaink és újítóink még na­gyobb összegekkel is hozzájá­rulnak a megtakarításokhoz. — így példán Beznicka mérnök és Kovács mérnök, akik újítási javaslatukkal az önköltségek csökkentése mellett javítják a zselatin Danorit 15 minőségét. Ez a megtakarítás 406.126 Kcs-t tesz ki. Matus elvtárs, a kénsav hű­tőkészülékből elfolyó vizet ér­tékesíti, mégpedig úgy, hogy egy másik hűtőkészülék szük­ségletét fedezi vele, amiáltal 5.263 Kcs-t takarít meg. Dzuro I.aco elvtárs, a pléh hegesztésére vonatkozó újítási javaslata 1.500 Kcs megtakarí­tást jelent. A fiatal újítók eb­ben az évben 12 javaslatot adtak be. Bratislavában, a Juraj Dimit­rov üzemben a fiatalok is be­lekapcsolódtak az ..ifjúság mil­lióiért“ mozgalomba. A fiatalok 5 újítási javaslattal évente 477.636 koronát takarítanak meg. Nem maradunk meg ezeknél az eredményeknél, továbbra is minden igyekezetünket oda összpontosítjuk, hogy azon a vonalon haladjunk, melyet pár­tunk és kormányunk, valamint a CSISZ KB kitűzött számunkra, mert ez az egyedüli helyes út vezet az ifjúság boldog jövője felé. A bratislavai J. Dimitrov üzem CSISZ titkára •

Next

/
Thumbnails
Contents