Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-07-09 / 28. szám
I Miért izzadunk ? Az emberi szervezet a forróság el* len különös hűtő rendszert fejlesztett ki. A vérnek meg kell tartani a normális hőmérsékletét, még akkor is, ha a külső hőmérséklet változik. — Abban . az esetben, amikor a külső hőmérséklet emelkedik, a bőr vér- edényei kitágulnak, a bőr vörös lesz. 'A kitágult véredényekböl természete sen a vékony börön keresztül több i meleg távozik el, mint á szűk vér- edényeken. Amikor a külső hőmérséklet tál magas, akkor a hideget magának a bőrnek kell kitermelni. Az idegek mozgósítják az izzadságmirigyeket, amelyek állandóan működnek, de ezekben az psetekbenb fokozottabb tevékenységet fejtenek ki. A folyadék elpárolgása folytán, közvetlenül lehűlés jön létre. Ha például lemossuk az arcunkat, és nem töröljük le, akkor arcunk hűvös marad. Minél nagyobb lehűlésre van szüksége vérünknek. például nehéz testi munka közben, hegymászásnál, alkohol, vagy sok étel élvezete után, testünk annál jobban izzad. Semmiesetre se nyomjuk el az iz- zadást. — Igen, ám, de nem szép, ha valaki izzad — vetik közbe sokan. És halkan talán még azt is hozzá- jüzik, hogy az izzadság nem is nagyon szagos. Mit tegyünk tehát mégis az izzadás ellen? Legjobban hónaljban izzadunk, ezért kánikulában hordjunk b'ó ingujjat. Legalább egyszer naponta mosakodjunk alaposan meg. És ha túlságosan izzadunk, akkor töröljük le izzadó testrészeinket 1—1.5 százalékos szalicil spiritusszal. Arcunkat mossuk le citromlével vagy ecetes vízzel. A nagy melegekben ne használjunk sok szappant. — Nyáron igen kellemesek a kámfortartalmú krémek. Alkalmazzunk savanyú tej vagy gyümölcslé arcpakolásokat. Ruhánkat, fehérneműnket gyakran változtassuk, mert az izzadság sok sót tartalmaz, és az izgathatja a bőrt. Kezünket citrommal, vagy ecetes vízzel mossuk le és használjunk jor- malin-púdert. Lábunkat áztassuk gyenge ecetes vízben, szórjuk be hintőporral, esetleg szalicilpúderrel. Lehetőleg naponta kétszer változtassunk harisnyát vagy zoknit. Nyáron is hordjunk betétet és lehetőleg sokat járjunk mezítláb. Fűzőt vagy harisnyatartót ne hordjunk közvetlenül a testünkön. Sokat, de nem túl sokat igyunk, és inkább gyakrabban kevesebbet. Könnyen táplálkozzunk. Nyáron aránylag jobban sózzuk az ételeket, hogy szervezetünk só-veszteségét pótol ink. Rendellenes izzadnsok lépnek fel pajzsmirigy túttengésnél, tüdövésznél, és egyes idegbajoknál. Ez jól esik a melegben is HI^EG GYÜMÖLCSRIZS Sűrű tejes rizskásába belefőzünk cseresznyét, epret, ribiz- lit vagy málnát. Formába tesz- szüfe) . hideg helyre, lehetőleg jégszekrénybe helyezzük és gyümölcslével leöntve tálaljuk. * * * CIIROMZSELÉ Három lap zselatint langyos vízben feloldunk, hozzákeverjük két citrom levét és 10 deka cukrot, majd tejszínhabba! óvatosan elkeverjük és jégszekrénybe állítjuk. Gyümölccsel megtűzdeljük. * * • CSERESZNYELEVES A cseresznyét magozva, cukros vízben citromlével Ízesítve, megfőzzük, világos vajas rántást készítünk, tejjel felengedjük és elkeverjük a főtt gyümölcslével. A levest hidegen' vagy melegen kétszersülttel, vagy piskóta tésztával tálaljuk. Diszterilő Ezt a szép kis díszteritőt szabadságunk alatt, vagy otthon hűvös nyári estéken játszva elkészíthetjük. A horgoláshoz 20 gr műselyemfonalra és egy horgolótűre van szükség. Pontosan a minta szerint horgoljunk, a lyukakat 2 légszem, 1 botocskából képezzük, a harmadik szem- £ be beleszórva, 135 léqszemmel kezdünk dolgozni, azután egv botocskát horgolunk a végéről a negyedik lég- szembe, majd váltakozva .? légszemet, egy botocskát a harmadik légszembe. úgyhogy 43 lyukaeskát nyerünk. A sor kezdeténél 5 légszemmel és egy lyukkal képezzük ki a teritőeske szélét. A leszámolható minta a teritőeske negyedére terjed ki. Munka közben fordítsuk meg a mintát A nyíllal jelzett közép a második felénél elesik. ' Erre vezet a repülőgép útja ? A világ minden kincséért sem ülnék be ebbe a gépbe — mondta Bisson francia berepülőpilóta, amikor a „re- pülőalagút“ terveit megmutatták neki. — Hiszen ennek a repülőgépnek nincsen szárnya! A sikerült modellkísérletek sem térítették jobb belátásra, pedig Bisson több új sugárhajtású géptípust emelt először a levegőbe, és a legbátrabb, legügyesebb pilóták között tartották számon. Sehogvsem tudott megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy egy repülőgépnek ne legyen szárnya. Hiába magyarázhatták neki, hogy itt a szárny hordó módjára veszi körül a gép törzsét, amely így jó részével mintha alagútban lenne. Ezért is hívják az új sok tekintetben merőben új gépet repülő hordóaz teszi lehetővé, hogy légcsavarjaik forgási síkja tetszés szerint állítható. Felszállásnál és leszállásnál tehát a légcsavarok a helikopter törzse fölött elhelyezett forgó szárnyak szerepét töltik be. Amikor aztán a gépet nagy sebességi, vízszintes irányú repülésbe keli átvinni, a légcsavarok forgási síkját 90 fokkal elfordítják, mire a gép már a szokásos módon repül tovább. Ez a megoldás a helyben lebegéstől kezdve minden^ olyan sebességet biztosít, amilyennek kifejtésére légcsavaros gép egyáltalán képes. A koleopter így óránként több mint 2.000 kilométerig terjedő sebességgel repül. Mint sugárhajtású rakéta emelkedik a magasba, oly módon, hogy nagy sebességgel hatalmas mennyiségű gázt lövel lefelé, s ez a gáztömeg a gépet ellenkező irányba, téhát fel"3 nak, vágy repülő alagútnak. Az állattanból vett kifejezés alapján koleopter a névé. így hívják a kemény* vágy fedeles szárnyú rovarok egyik rendjét: a bogarakat, mint ahogy a görög koleosz szó tokot, hüvelyt, pteron pedig szárnyat jelent. Az új repülőgőpfajtára annál inkább .illik a koleopter elnevezés, mert szárnya valóban tokot, hüvelyt alkot, törzse körül. Csak orrát — pilótafülkéjét és légcsavarját — dugja ki a repülés közben rettentő szélvihartól hasogatott „alagútból“. A modellkísérletek alapján a szakértők többségében az a vélemény alakult ki, hogy a „repülő alagút" fordulópontot jelent a légiközlekedés történetében. Jóval többről van itt szó, mint egy új repülőgép típusról — mondják —, mert a koleopterben merész szerkesztési elvek mellett új megállapítások is testet öltenek. VÍZSZINTESEN VAGY FÜGGŐLEGESEN — MINDEGY NEKI Tulajdonképpen az úgynevezett kon- vertiplánok, a- repülés közben átalakuló gépek csoportjába lenne sorolható. A konvertiplánok ugyanis felszállásnál és leszállásnál helikopter módjára függőlegesen emelkednek fel, illetve ereszkednek le, egyébként úgy repülnek, mint a rendes légcsavaros gépek. Ezt a kettős repülési módot felé veti. Amikor aztán eléri függőleges emelkedése kívánt végpontját, a szokásos légáramlástani, aerodinamikai elvek alapján repül vízszintesen tovább. NINCS SZÜKSÉGE REPÜLŐTÉRRE A koleopter tehát repülés közbén rakétából repülőgépé alakul át. Függőleges irányú leszállásnál ugyancsak lefelé irányuló gáztömeget vet ki magából, hogy az esés sebességét a célnak megfelelően fékezze. A sugár fékező hatása olyan érzékenyen állítható • be, hogy a gép szinte pehely módjára száll le, tehát a legkisebb zökkenés nélkül ér földet. A koleopternek ilymódon nincs repülőtérre szüksége. Minden előkészítés nélkül bárhol felszállhat, vagy leszállhat, ahol olyan sík terület van, amelynek szélessége nem kisebb, mint hordószárnyainak átmérője. Ez pedig nyolc-kilenc méternél nem nagyobb. A koleopter még legkarcsubb változataiban is elég tömzsi, mert hossza legfeljebb 20 méter, de zömökebb fajtájában csak 10 méter. Még kiálló orra sem teszi a szokott értelemben vett repülőgépekhez hasonlóvá. Ez is idegenkedést kelthet először a szemlélőben, a szakértődet azonban inkább a hordőszárny következtében fellépő légáramlási viszonyok lepik meg. Mindent egybevetve: a koleopter több ú.i elvet hozott a repülögépszer- kesztésbe, s sok jel vall arra, hogy fejlődése még nagy meglepetéseket tartogat. Inggomb nagyságú a legkisebb alomelem Apró atomelemet konstruálnak két amerikai üzem mérnökei. Az elem védőburkával együtt sein nagyobb egy vastag inggombnál. Eredeti forrása a Proinetheum 147, egy rádióaktív anyag, amely az atomreaktorok egyik hulladékanyaga. A Proinetheum 147 magsugárzását foszforréteg fogja fel. A sugárzást aztán egy kis fotócella változtatja át elektromos energiává. A szerkezet annyi elektromos energiát termel, amennyi egy kis tranzisztor gépezet — mint például egy adó vagy vevőkészülék működtetéséhez elegendő. Az elem rendkívül hosszú életű, működését a külső hőmérséklet és a légnyomás nem befolyásolja, még mínusz 130 foknál is zavartalanul működik. Arra számítanak tehát, hogy magaslati és mélytengeri kutatásoknál téliét kiváló szolgálatokat az apró magelem. Halló készülékekbe és elektromos karórákba is be lehet építeni. Egy hibája van egyelőre: a Prome- theum 147. ára még igen magas: Curie-ként (egv gramm rádium sugárzását jelentő egység) 500 dollárba'ke-' rül. Ügy vélik azonban, hogy néhány esztendő múlva az a mennyiség, amely elegendő egv elektromos karóra öt esztendei működtetéséhez, nem kerül majd többe két dollárnál. * 14.000 KILOMÉTERT REPÜL ÓRÁNKÉNT A LEGGYORSABB RAKÉTA 14.000 kilométeres sebességét érhet el óránként a legújabb amerikai irányított rakétalövedék — jelentette be Tvvinitz tábornok, az amerikai légierő vezérkari főnöke. Az egyre nagyobb számú és az egyre fantasztikusabb sebességeket elérő rakéták között, ma feltehetőlég ez aratja a gyorsasági rekordot. I « 'Megyebbe — Oíz mellé
