Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-06-25 / 26. szám
/r'9K STRANDRA Mellékelt modelleinken célszerű nyári öltözékeket mutatunk be olvasóinknak. Mindenki szeret strandra járni, de azért azt is szívesen veszi, ha a strandruháját más alkalomra is viselheti- Leggyakoribb a kivágott strandruhára egy bolerot vagy kiskabátot venni, így a ruha kiegészítődik és bárhová felvehetjük. Különösen szép a mellékelt szovjet modell, a kis- kabátkás megoldással, kis kompiét képez. A kompié kiskockás anyagból készül, de készíthetjük pettyes, vagy kismintás anyagból is. A másik modell anyag virágos, de ez is bármilyen mintás anyagból készithetö. Célszerű viselet a blúzszerű mellény és rövid nadrág, fürdőhelyen, víz mellett jól kihasználható.------------- - ----------------------------------------------------------------------------------Kellemes pihenésért Ha a család együtt megy nyáron pihenni, gondolni kell arra, hogy a lakás illetve a benne lévő bútorok, holmik, távollétükben meg ne rongálódjanak. Nem is lenne kellemes a pihenés, ha közben a háziasszonynak azon kellene törni a fejét, milyen állapotban találja majd otthon a szőnyegeket és bútorokat. Hogy pihenésünk tényleg zavartalan és nyugodt legyen, elutazás előtt ne sajnáljunk egy kis munkát, hazatértünkkor megörülünk majd neki. Kezdjük mindjárt a szőnyegekkel, mert ezeknek az ápolása nyáron a legfontosabb. A téli halmit ugyanis eltettük, „bebiztosítottuk" a molyok ellen, úgyhogy a molyok most a kárpitozott bútor mellett főleg a szőnyegeinket részesítenének előnyben. Tehát: a szőnyegeket terpentinbe mártott kefével alaposan keféljük át és hintsük be naftalinnal vagy DDT- porral. Ezekután göngyöljük össze, és csavarjuk be újságpapírba. A kárpitozott bútorokat szintén terpentinbe mártott kefével keféljük át, különös figyelmet szentelve a sarkoknak, melyeket a kefélés után ugyancsak naftalinnal vagy DDT-porral szórunk be. Ügyeljünk arra, hogy ételmaradék sehol ne maradjon. Az útravaló elkészítése után tisztítsuk meg az asztalt, mossunk el minden edényt és tegyük a helyére. Vázában ne felejtsünk virágot, dobjuk ki, cserepes virágainkat pedig bízzuk szomszédunk vagy rokonunk ápolására. Helyes, ha elutazás előtt kikapcsoljuk a villanyt, így hazatértünkkor nem érhet az a meglepetés, hogy például a fürdőszobában egész távollétunk alatt égett a villany. Városi lakásokban ajánlatos a gázt is kikapcsolni. Igen fontos, hogy húzuk le a rolettákat, nehogy távol- '• létünkben a sok nap kiszívja a bútorok színét Ha mindent így rendben hagyunk, nyugodtan, zavartalanul pihenhetünk. Ápolt kezek Szükségtelen, hogy egy asszony keze meszMinden háziasszonynak tudnia kell... sziről elárulja: takarít, főz, mosogat, fűt. azaz egész nap számtalan „piszkos“ munkát végez. A szépérzék azt kívánja, hogy ápoljuk, gondozzuk munkában eldurvult kezeinket. Síma, puha tapintású lehet kezünk az egésznapi házimunka ellenére is. Csupán egy kell ehhez: rendszeres kézápolás. Hogyan óvhatjuk a házimunkában is kezünket? Takarításnál, fűtésnél húzzunk fel régi, kiszolgált vékony kesztyűt. Már szinte hallani az ellenvetéseket: hogyan lehet kesztyűben dolgozni? Nos, gondoljunk a sebészekre, akik a házimunkánál sokkal kényesebb, finomabb tevékenységüket is kesztyűben végzik. Hollandiában, Svájcban pedig, ahol közismerten pedánsak, tiszták az asszonyok, s ahol a háztartási alkalmazott nagy luxus, az asszonyok rég megszokták, hogy kesztyűben takarítsanak, s úgyszólván senki sem dolgozik másként. hogy a zöldborsó a főzésnél megtartja szép zöld színét, ha a vízbe egy kis cukrot teszünk... » * * hogyha nyersen megreszelt burgonya nem fe- ketedik meg, ha azonnal keverünk hozzá egy kis lisztet... * * * hogy az étéi könnyen megsavanyodik, ha kihűlés előtt betakarva hagyjuk . ■. * * * hogy a burgonyaliszttel sűrített ételt a felmelegítésnél nem szabad felforrni hagyni, különben ismét ritka lesz ... * * * hogy a megsárgult karfiol ismét fehér lesz, ha a főző vízbe egy kis sót és cukrot teszünk — (azonban helytelen régi, , fonnyadt zöldséget vásárolni, mert annak már semmi vitamintartalma nincs)... A legtöbb asszony főként a mosogatásnál, a zsíros, piszkos mosogatólétől féltig kezét — és joggal- Ha azonban a mosogatóvízbe egy kis szódát vagy más zsíroldó szert teszünk — az NDK-ban például külön gyártanak már ilyen mosogatáshoz használatos port — akkor a szennyes, zsíros lé nem ivódik bőrünkbe. A legfontosabb azonban az, hogy dolgunk végeztével, vagy este lefekvés előtt szánjunk egy-két percet kezeink rendbehozására. Kezünk minden részét melegvízben, szappannal és körömkefével alaposan sikáljuk meg, majd töröljük jó szárazra, s tisztítsuk meg körmeinket és a körömágyat. (A házimunkához nem ajánlatos a hosszú köröm, mert töredezik, s nehezebb ápolni, tisztán tartani). Az alapos kézmosás után a bőrt gondosan dörzsöljük be kézfinomít.óval. Sokféle kézfinomító van forgalomban. de magunk is összeállíthatunk 100 gr. glicerinből, 100 gr. kámforszeszből késhegynyi szalicil hozzákeveréssel, s ha még kellemesebbé kívánjuk tenni, néhány csepp illatszert is adhatunk hozzá. hogy a tojásfehérje könnyebben felverődik, ha néhány csepp citromot vagy egy evőkanál hideg vizet keverünk el benne ... * * * hogy a tök nem fői szét, ha a főzővízbe egy kávéskanál ecetet vagy néhány csepp citromot teszünk.. • * * * hogyha az új burgonya tisztítása után befeketedett újjakat citromlével dörzsöljük, a foltok eltűnnek ... <■ * * hogy a spenót néhány perc alatt megfő és fölösleges tovább főzni, mert akkor elveszti vitamintartalmát... * * * hogy a vizet, amiben a kelkáposztát főztük, öntsük le, majd öntsünk rá vizet és ha már ezzel felforrt, úgy rántsuk be. (Az első vízbe ugyanis beleidnek a kelkáposzta felfújó tartalmú anyagjai) •.. * * * hogy a petrezselyemmel berántott leveseknél a petrezselymet a rántásba tegyük, és ne bele a levesbe ,.. gyógyítja e fluor a fogakat? A SZENVEDŐ ŐSEMBER FARAGNAK LYUKASAK VOLTAK A FOGAI Az emberiség már ősidők őta ismeri a fogfájást. A fogfájás annak idején bizonyára ugyanolyan volt, mint a mai fogfájás. A neandervölgyi ember még nem ismerte a fogorvost, és fogfájástól györtörve fel-alá sétált a jégmezőn és valami fájdalomcsillapító után áhítozott- A természet itt-ott nyújtott számára némi írt, mert hiszen gyökereket főzögetett magának és igy enyhítette fájdalmait. III. Amonofesz egyiptomi fáraó múmiájának lyukas a foga. Ha már értettek volna annak idején a fogkezeléshez, bizonyára beblombálták volna Fáraó fogait. Azért ne gondoltuk, hogy az orvosi tudomány csak a gyógynövényekre és a kuruzslásra szorítkozott, már léteztek blombák és műfogak is, csak nem szolgáltatták igazi Az őskorban a geyzir volt az első meleg kompresszor. céljukat. Az akkori blombákat feketeborsból, ópiumból és gyantakeverékből készítették. A blombák megvédték a fogat, bétömték a lyukakat, úgyhogy ételmaradékok nem kerültek a lyukba. A különbség csak az volt, hogy az étel gyorsabban szétmált, a blombák lassabban. A római patríciusok nagyon sokat adtak külsejükre. Bőséges. egészségtelen táplálkozásuk folytán a fogazatuk gyorsan romlott és így Rómában jelenjek meg az első műfogak. Eleinte arany drőtocskával erősítették az egészséges foghoz a bika fogából készült műfogat: Az etruszkok csakhamar nagy ügyességre tettek szert és igén mutatós fogsorokat készítettek. Már csak egy lépés választotta el őket a mai modern fogászati technikától. A BETÖRŐ-ORVOS- VAGY A FOGHÚZÁS SZOMORÚ JÁTÉKA Az első sebészeti műszérek úgy néztek ki, mintha egy falusi kovács műhelyéből kerültek volna elő. Az első szájsebészek valóban a kovácsok voltak. Ezektől a „fogorvosokA régi Egyiptomban: „Még egy pillanat, máris elkészülünk, még egy kis biomba és majd holdtöltekor újból eljön.“ tói" a páciensek érthető módon rettegték. Halén, a kiváló római orvos kijelentétte: a betörő és az orvosok között az a különbség, hogy az előbbiek a hegyek között végzik el gaztetteiket, az utóbbiak pedig — Rómában. A középkorban a foghúzásnak különböző iskolái léteztek. Az egyik „iskola“ azt állította, hogy a pácienst fejjel lefelé kell akasztani, a másik iskola pedig azt, hogy a pácienst vízszintesen a padlóra kell fektetni. Az is megtörtént, hogy a „doktor“ kényelme kedvéért a foghúzás műveletét lóhátról végezte. A középkori fogorvos legfőbb kelléke a hatalmas harapófogó volt. De csak akkor vette igénybe, ha már minden más eszköz csődöt mondott- Előzőleg különböző lúgokkal, savakkal marató eszközökkel próbálkozott, amelyek teljesen kimarták a foghúst. így ne csodálkozzunk azon, hogy a fogorvosok milyen rettegetett emberek voltak. AZ ARANYFOGÚ GYERMEK Az aranyfogu gyermekről 1595 körül terjedt el a hír. A föld minden sarkából összecsődültek a kíváncsiskodók, hogy megtekintsék az „isteni jelt“. Csak, amikor a fog lekopott, akkor sült ki, hogy mesterien elkészített arany koronáról volt szó. Giovanni D'Arcola híres olasz orvos készítette el. Ez az eset mutatja, hogy a XVI. században már mennyire fejlett volt a fogászati technika, de azt is tudjuk, hogy csak nehezen tört utat magának, és a fogkezelés a XIX. században, is alig tért el a középkori fogászattól. Nagy előrehaladást jelentett nemcsak a fogászatban, hanem általában a gyógyászatban az érzéstelenítés, mert lehetővé tetté a fájdalommentes operációkat és orvosi beavatkozásokat, amelyek addig szörnyű kínzást jelentettek. A fogorvoshoz induló páciens ma sem ragyog a boldogságtól, pedig ma már igazán mondhatjuk majdnem fájdalommentes a fogkezelés. Lovagkor: „A fogaimat kiütötték a lovagi tornán és mindezt önért, szívem hölgye.“ ÖRÖK PROBLÉMÁK Az emberek többségének rosszak a fogai. Hiába hirdetik a reklámok „ha ezt a fogport használod, fogaidat megőrződ“. Neves szovjet sztomatológusok így felelnek a fogkezelésre vonatkozó kérdésekre. Vajon a fogak összefüggnek-e az egész emberi szervezettel, vagy hasonlóképpen mint például a szög a deszkában? A fog csontszövet és szorosan összefügg a szervezettel. Ami a fog megbetegedését illeti a legelterjedtebb betegség a kariesz (fogszú). Az emberiség nagyobb fele ebben szenved. Három gyermek közül kettőnek kariesze van. Majdnem mindenki Ismeri a csonthártyagyulladást, amelynél erősen feldagad az arc. Komolyabb forma a flegmóna. A fogak sok betegség keletkezésénél nagy szerepet játszanak. A fog felületéről a mikrobák az emberi szervezetbe nyomulnak bele és komoly betegségeket idéznek elő. A lélekzés által bekerülnek a tüdőbe és tüdő- gyulladást okoznak. Foghúzás után gyakran keletkeznek bron- chitises asztmák. A mikrobák az emésztőszervekből a vérrendszerbe kerülhetnek. Ilyen •esetekben idült mérgezési tünetek észlelhetők, fáradtság, fakó arcszín és fogyás. MI A KARIESZ? Az a betsgség, amély kikezdi a fogakat. Sokáig azt hitték, hogy a mikrobák okozzák. A legújabb elméletek szerint az idegekben keressük a betegség eredetét. A kariesz az a betegség, amely megmérgezi az egész civilizált világ életét. Ezt az ősrégi leleteken végzett tanulmányok is bebizonyítják. I. e. 8500-ban még nem fordultak elő rossz fogak, 5.000 évvel ezelőtt már 3.8%-ban állapították meg a rossz fogakat. Felvetődött a kérdés, hogy vajon a fluor gyógyítja-e a karieszt. Több országban nagy propagandát csinálnak a fluor kezelésnek. Azt állítják, hogy a fluor tökéletesen kigyógyítja a karieszt. Sok helyütt egyenesen fluor reklám kampányt indítanak. Texas egyik államában, ahol egy köbméter víz egy milligramm fluort tartalmaz, a lakosság nem ismeri a fogfájást. A tudósok felfigyeltek erre a jelenségré és móst Néw York közelében Kington és Newburg városkában az ívóvízbe köbméterenként egy milligramm fluort adtak hozzá. A két városkának teljesen azonos a földrajzi fekvése, a lakosság száma és a karieszben megbetegedett fogak száma- A kísérleteket 1945 május 2-án kezdték meg, és az eredményt majd legfeljebb ebben az évben állaA XVIII. században: Az alsó fogakat csak így húzták ki. píthatják meg. Amerikában • és Franciaországban is a fogtisztító szerekben már régen adnak fluort. Nem okoz kellemetlenségeket, mert hiszen a fluor kis mértékben nem ártalmas. Más az, amikor a táplálék tartalmaz sok fluort és a fogakon barna foltok jelentkeznek és töredezni kezdenek. Ezt a fogmegbetegedést fluorázának nevezik és Észak-Afrikában különösen elterjedt. A FOGKÖ - A BAKTÉRIUMOK LAKÁSEGYSÉGE A fogkővet vastagsága szerint egyszer-kétszer évente el kéll távolítani, még akkor is, ha a fogak különben egészségesek. A fogak főleg cukorkáktól és édességtől romlanak, mert a cukor erjedésnek, induly tejsav képződik és az kikézdi a fog- zománcot. A bölcsesség fog gyakran nehézségeket idéz élő. Általában 16—25 éves kórban nőnek ki a bölcsesség fogak, az álkapocs ebben a korban már elérte a végleges méreteit és a szájpadlás megkeményedett. A bölcsességfog csak nehézen tör utat magának és a fájdalom néha olyan erős, hogy mandulagyulladásra vagy középfültő- gyulladásra gyanakszunk. MEDDIG LESZ MÉG A FOGORVOSI SZÉK A „KÍNOK PADJA?“ A legkellemetlenebb a fógfu- rás- Ma már ezen a térén is sok enyhülést hoztak, az ultra- híingfurók jól beválnak. A beteg nem érzi a fúró rezgéseit Róma: Kérem készítsen még vagy három-négy fogsort, mert ma tartom Katilina ellen a harmadik beszédemet. és nem érez fájdalmat. At fogászatban meghonosodott a flé- nicilin és a többi antibiotikum. Gennyes folyamatokat ma már sokszor auromicinnel és péni- cilinnel kezelnek. A kísérletek bebizonyították, hogy azok az iskolások, akiknek fogporához penicilint kevernék, ritkábban romlik a foguk. Érdekesek azok a kísérletek is, amelyek arra irányulnak, hogy műfogakat egyenesen a szájpadlásba helyezzenek el. A kísérletek nagyon biztatók és új korszakot nyitnak a fogászatban.
