Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-06-18 / 25. szám

MEZES NAPOK MÉZTERMELŐN Méztermelőn, amikor megalakult az EFSZ, nemigen törődtek vele a fia­talok, Csak 320 lakosa van a falunk­nak és minden fiatal elhagyta akkor, üres lett, úgy nézett ki, hogy meg­szűnt benne a vidámság. A városokba üzemekbe és néhányon hivatalokba mentek dolgozni. A szövetkezet a kez­deti nehézségekkel együtt römaradt az idősebb emberekre. Persze megol­dották a problémát, átvészelték a ne­hézségeket és a távol dolgozó fiatalok is hazavágytak a faluba. Vissza is tér­tek, többnyire megnősültek idehaza, családot alapítottak és oszlopos szö­vetkezeti tagokká váltak. Most már a mi szövetkezetünkben is 23 fiatal dolgozik és mindannyian CSISZ tagok. Hét fiatal házaspár is van köztük. Az elmúlt évben 4.4S0 munkaegységet dolgoztak le és ennek a pénzértéke 62.720 korona. Az ifjú­sági munkacsapat bizony komoly eredményeket ért el a korai elöcsíráz- tatott burgonya termesztésével is. Az agrotechnikai intézkedések betartásá­val 200 mázsás hektárhozamot értek el a burgonyatermésből. A faluban rendbehoztuk az utakat, itt is 1.200 órát dolgoztak le a fiatalok. Azonkívül 74 hektár rétet és legelőt hoztak rendbe, majd 200 köbméter silót ké­szítettek Igen élénk a kultúrtevékenység is. Több színelőadást és táncmulatságot rendeztek és a CSISZ korponai járási konferenciáján a járási zászlóval tün­tették ki a méztermői alapszervezet­tet, mint a járás legjobb alapszerve­zetét. Az ifjúsági munkacsapat dol­gozóit és vezetőit pedig a CSISZ járási vezetőségének díszoklevelével tüntet­ték ki és a Jilemnicky jelvénnyel. A sikerek tovább buzdították a fia­talokat. Most már közülük tizenegyen az állattenyésztésben dolgoznak. A VIT tiszteletére 31.500 korona• értékű kötelezettségvállalást tettek a szövet­kezetben dolgozó CSISZ tagok. A vál­lalásaik közül sokat már az F.FSZ-ek 111. kongresszusáig teljesítettek. Antal Pál, Antal János és Antal István testvérükkel, Máriával együtt a szö­vetkezet juhait gondozzák. Arra köte­lezték magukat, hogy a juhokról szám- szerint nem 2.20 kg, hanem 2.60 kg gyapjút nyírnak le. A juhsajt terme­lését is 7.24 métermázsával lépik túl. A tavaszi nyírásnál 1.35 kg gyapjút nyírtak le minden számos állatról. — Továbbá 137 anyaállattól 137 egész­séges bárányt nevelnek fel. A fejők, akik szintén CSISZ tagok elérik az évi 2.000 literes átlagot. Tamásik Milka és Petrik Anka is dicséretet érdemelnek, akik a baromfi- telepen dolgoznak, 2.000 csibét gon­doznak. Az eredményeikért március hónapban 60 munkaegységet kaptak a teljesített munkaegységeken■ kívül, pót jut alomként. Ez azt jelenti, hogy pénzre átszámítva havonta 1.200 ko­ronát keresnek. A növénytermelésben 12 fiatal tíuí- gozik. 200 hektár területre 50 méter- mázsa elöcsíráztatott burgonyát vetet­tek, ami gyönyörűen fejlődik. Külön meg kell említeni, hogy eddig 10 hek­tárnyi földet tettek megmüvelhetővé, ami eddig hasznavehetetlen volt, és most kitűnő takarmány terem azon. A fiatalok a gyümölcstermesztésben is példásan dolgoznak, 1.100 fát gon­doznak teljesen szakszerűen. A CSISZ alapszervezete ezidén öt taggal bővült. A téli hónapokban 11 fiatal látogatta a mezőgazdasági isko­lát. Becsületes jó munkával köszöntik a méztermelői fiatalok a VI. VIT-et. P. Kel ha, a méztermelői szövetkezet agronómusa. LEVELEZŐINK ÍRJÁK VIZSGÁZNÁK a tanulök Az ipolybalogi nyolcéves középisko­lában folynak javában az évzáró vizs­gák. Nem könnyű feladatot ró sem a tanulókra, sem pedig a tanítókra. Az egész évben végzett jó munka eredménye most azonban meglátszik és megkérdezhetjük a fiatal tanulók­tól, hogy milyen tervekkel lépnek az életbe a záróvizsgák sikeres elvégzése után. ...Okolenszky Gábor azt feleli, hogy az Ipolysági tizenegyéves középiskola tanulója szeretne lenni- A távlati terve az, hogy mérnök lesz és bízik, hogy a terve valóra válik. Balázs István, Cseri József, Gemer Katalin mezőgaz­dasági technikumra mennek ^tanulni. Rados Mária és Belá József az egész­ségügyben dolgoznak majd tovább. — Takács István rádiómechanikus lesz, Veszlík János, kőműves, de a tanulók túlnyomó többsége a mezőgazdaságba megy dolgozni. Nem félnek a jövőtől ezek a vizsgázó tanulók, tudják, hogy tudásai és jó munkával megállják a helyüket az életben. Illés József, Ipolybalog JÖL SIKERÜLT SZÍNDARAB A perbetei nyolcéves középiskola pionírjai a szentmiklósi állami gazda­ságban és Perbetén nagy sikerrel mu­tatták be Szergej Mihalkov „A kérkedő tapsi“ című háromfelvonásos mese­játékát. A szereplők közül Gatyás Já­nos, Laczkó Jolán, VII. osztályos ta­nulók igen dicséretreméltó alakítást nyújtottak. A VIII. osztályos tanulók közül Sólya Mária, Szendi Ilona és Misák János szerepeltek igen jól. — A közönség sokszor megtapsolta a pio­nír-szereplőket és jó szórakozást je­lentett számukra a színdarab. Fördős Kálmán, Perbete ÍGY KÉSZÜLNEK A VIT-re Ä moszkvai Világifjúsági Találkozó egyre nagyobb tettekre lelkesíti a fia­talokat. így van ez FÜleken_is, ahol a zománcgyár üzemi CSISZ szervezete SZERKESZTŐ! Illés B. Versednek sem mondani­valója, sem formája nincs. Ne hidd, hogy minden vers, amit rímbeszed- tünk. Hárskúti Mihály: Verseidből alka­lomadtán közlünk.. Csak tanulj és írj jtovább. Csatkay J. Beküldött versed tehet­ségre vall. Tanulj és olvass sokat. — Várjuk további verseidet. Szetei M. „Tavaszi gondolatok" című versed csak gyönge próbálkozás Műy sokat kell olvasnod. Fodor M. Versed nagyon gyerekes. Egy versről bírálatot nem adhatunk. is méltóan felkészült a VIT-re. A CSISZ tagok egymásután vállalták a kötele­zettségeket, hogy ezzel is hozzájárul­hassanak a Szolidaritási Alaphoz. Az öntődében dolgozó fiatalok négy brigádóra ledolgozását vállalták és ezért a munkáért járó összeget a Szolidaritási Alapra fordították. Gubáid Rózsi ifjúsági brigádja hat brigádóra ledolgozását vállalta. A zománcozóban Kaderik Tibor vállalta, hogy a zománc takarékossággal és a selejt csökkenté­sével 300 koronát takarít meg. Bódi László nyolc brigádórát és 500 korona önköltségcsökkentést vállalt. Emellett kötelezte magát arra, hogy megszerzi a Fesztivál sportjelvényét is. Helmes Zoltán tíz brigádóra ledolgozásával és 300 korona értékű önköltségcsökken­téssel járul a VIT-alaphoz. Sólyom László, Losonc GUSZONÄN IS SIKERÜLT VALAMI A guszonai fiatalok bizonyára emlé­keznek még arra a vasárnapra, amikor elhatározták, hogy a CSISZ alapszerve­zetének keretén belül színelőadást rendeznek a faluban. Elhatározták, hogy bemutatják Heltai Jenő Néma levente című színdarabját. Csakhamar megkezdődött a szereposztás és aztán igen meg is válogatták ezeket, mert két estét csak ezzel töltöttek el. Ami­kor a szerepet kiosztották, sor került az olvasópróbára. Egy ideig ment is valahogy, de aztán a fegyelem és az erélyes vezetés hiányában lelohadt a szereplők kedve. Előfordult, hogy többen abbahagyták a szereptanulást, és különösen a lányok közül akadtak olyanok, akik nem tartották érdemes­nek, hogy eljárjanak a próbákra. A fiúk azonban jobban kitartottak és sok huza-vona után végre naqynehe- zen sor került a bemutatóra is. Helves lenne, ha a guszonai fiatalok most már nem vesztenék el a lendületet, hanem továbbra is komoly kultúr- munkával járulnának hozzá a falu kul­turális fejlesztéséhez. Ferencz Béla, Guszona Ellenben egyet tanácsolhatunk: előbb sokat olvass és tanulj és aztán pró­bálkozz versírással, mert a verselés legelemibb követelményeivel sem vagy tisztában. „Duna“. Versedre levélben kapsz bírálatot. Közléssel nem bíztatunk. Ha jobbakat küldsz, igen. Hegedűs Ferenc: A nagysallói kaszá­sok című írásod témája szép, de nem így megírva. Különben is ezt a tóinát az egyik szerkesztőnk rövidesen fel­dolgozza. _H. Ernő: írásaidra rövidesen vála­szolunk. Berek I. Örülünk, hogy lapunkat szívesen olvasod. Mi is örömmel kö­zölnénk verseidet, ha ezek érettek volnának- Küldj jobbakat, Csallóközi Gyula: Vallomás című versed közlésre még nem érett. Pró­bálkozz tovább. Ki tud jobban lovagolni? Eldőlt a hogyományos nagy nyári lóversenyen, melyet minden évben megrendez? nek Frunze városban, a Kirgiz Köztársaság sportközpontjában. Képünk a lóversenyen készült. Tudást a fiataloknak A CSISZ KB HATÄROZATA AZ 1957—58-as OKTATÄSI ÉVRŐL Már hat és fél év múlt el azóta, hogy az Ifjúsági Szövetség szervezni kezdte a CSISZ oktatási évet. És amint az évek múlnak, úgy nő a fiatalok tudásvágya. A CSISZ az oktatási év keretén belül különböző érdekkörök­ben módot nyújt arra, hogy a fiatalok tanuljanak és kibővítsék ismereteiket. Az idén a CSISZ VI- oktatási évében Szlovákiában 86,121 fiatal vett részt az oktatásban. A CSISZ oktatási évére vonatkozólag a CSISZ KB elnöksége most immár hetedszer határozatot hozott. Ez a határozat az 1957—58-as oktatási évre szól. Az oktatási év csak azokat az érdekköröket öleli fel, ame­lyek eddig a fiatalok legnagyobb ér­deklődésének örvendtek. Feltételez­zük, hogy a CSISZ következő oktatási ’ évébe bekapcsolódó fiatalok száma lé­nyegesen emelkedik. Hogy ez így lesz-e, vagy sem, az minden egyes CSISZ tagtól, de főleg a funkcionáriu­soktól függ. A határozat bevezetőjében a köz­ponti bizottság kihangsúlyozza, hogy milyen jelentősége van a fokozott po­litikai tudásnak és a fiatalok politikai fejlettségének. A fiatalok megtanul­ják, hogy miképpen válhatnak szép országunk igazi gazdáivá és miképpen segíthetnek a boldog élet megterem­tésében. A természet és a társadalom fejlődési folyamatainak ismerete ifjú­ságunk számára iránytűt jelent, amely lehetővé teszi, hogy az életben eliga­zodjanak és megtalálják a jövőhöz vezető helyes utat. A fiatal mindennel meg akar ismerkedni, ami új előtte, és sok kérdésre feleletet vár. Az el­múlt évben például 30 000 előadáson 650 000 fiatal vett részt. Az oktatási év különböző érdekköreiben és a Párt­oktatási Év keretén belül 250 000 fiú és leány vett részt az oktatásban. Az 1956—57-es oktatási év sok ú | és érdekes munkamódszert hozott. Júl beváltak „A világ térképe felett“, kö­rök. Bebizonyosodott, hogy ez az oktatási fdrma a legcélszerűbb és igen alkalmas arra, hogy a fiataloknak meg­magyarázzuk a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Még így is komoly hiányok észlelhetők. Nem sikerült el­érni azt, hogy a politikai oktatást szorosan összekössük a fiatalok mun­kájával és életével. A CSISZ szerve­zetek nem fordítottak kellő figyelmet az oktatási év tartalmára. A vezetők számára nem tartanak rendszeres sze­mináriumokat. A politikai oktatás Irá­nyítása miatt sok különböző típusú kör panaszkodott a CSISZ járási és kerületi vezetőségeire. A tapasztalatok alapján az 1957-58- as oktatási év a következő tevékeny­ségeket tartalmazza: 1. Előadási tevékenységek; 2. Olvasókörök; 3. Alapfokú, politikai körök; 4. A világ térképe felett, körök megszervezését. A CSKP lehetővé teszi az ifjúsági szövetség tagjai számára, hogy a párt­oktatás keretén belül elsajátítsák a marxizmus-leninizmus alapjait. A CSISZ szervei és szervezetei felterjesztik a pártoktatási évre elsősorban a funk­cionáriusokat, és az év folyamán is figyelemmel kísérik, hogy miképpen teljesítik tanulmányi feladataikat. I. Az előadási tevékenységről A határozat megállapítja, hogy a CSISZ előadási tevékenysége elsősor­ban a bel- és külföldi események, a tudomány és a technika felfedezé­seinek magyarázatára, a kultúrára és a sportra terjed ki. Megmagyarázzák a párt és a kormány határozatait, különösen a nemzetgazdaság hatékony­ságának kérdéseit. Az előadási tevé­kenység előterében a marxizmus-leni­nizmus alapkérdéseinek magyarázata áll. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulóját arra használ­ják fel a CSISZ szervezetek, hogy elmélyítsék ismereteiket a Szovjet­unióról, különösen a szovjet ifjúság­ról. A CSISZ alapszervezetek rendszere­sen előadásokat és beszélgetéseket készítenek elő a fiúk és leányok szá­mára, ezenkívül múzeumokat, színhá­zakat, filmeket látogatnak, tanulmányi kirándulásokat rendeznek az üzemek­be, kutatóintézetekbe, állami gazdasá­gokba, és felkeresik a nevezetesebb helyeket. Fel kell használni a bevált rendezvényeket, mint amilyenek a kérdés és felelet-esték, sorozatos be­szélgetések, a filmmel egybekötött beszélgetések és a szemináriumok. Az 1957—58-as oktatási év első negyedében (azaz 1957. decemberéig) a CSISZ KB a következő előadási tár­gyakat ajánlja: Beszélgetés a VI. VIT részvevőivel az ifjúság békeharcáról; Negyven év a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után; A szovjet Komszomol útján. Az új tagok elsősorban azonban a nyolcosztályos általános iskolák és a szaktanintézetek számára a következő előadási tárgyakat ajánljuk: Miért vagyok CSISZ tag? A szovjet Komszomol útján; Mi a DÍVSZ és mi a jelentősége az ifjúság nemzetközi mozgalmában? II. Az olvasókörökről A művészi irodalom megtanítja a fiatalokat arra, hogy milyen életmódot folytassanak és egyéni életükben ho­gyan győzzék le a nehézségeket és a küzdelmeket .Az olvasókörökre hárul az a feladat, hogy a fiatalok előtt felfedje a hazai és a világirodalom kincsestárát és a fiatalokat a jő köny­vek olvasására rászoktassa. A CSISZ minden alapszervezetének lesznek ol­vasókörei. A kör tevékenységét úgy kell irányítani, hogy a részvevők befe­jezésül elnyerjék a Fucsík-jelvényt. Akiknek már ez a jelvényük meg van. azok megismerkednek a klasszikusok és a jelenkor íróinak nTűveivel, ame­lyeket érdeklődésük szerint a körben válogathatnak össze. A körök vezetőiül Fucsík-jelvény hordozókat, diákokat, könyvtárosokat, nevelőket, kell kivá­lasztani, olyan személyeket, akik ér­tenek a könyvekhez, és a fiatalokkal megszerettetik az olvasást.. Azokkal a fiúkkal és leányokkal, akik már fel­készültek a Fucsík-jelvény elnyerésére, az alapszervezetek vezetőségei, a CSISZ járási vzetőségei, a CSISZ KB irány­elvei alapján záróbeszélgetéseket tar­tanak. A határozat továbbá kihangsúlyozza, hogy mi a jelentősége az olvasók kö­rében rendezett beszélgetéseknek, az irodalmi vitáknak, a képkiállításoknak, amelyeket a CSISZ szervei és szerve­zetei rendeznek. III. Az alapfokú politikai körökről Az alapfokú politikai körök célja az, hogy a fiataloknak ismereteket nyújt? sanak a kapitalizmus alatt élő dolgo­zók életéről, a kommunista pártról, a szocialista forradalomról. A körben a következő kérdéseket veszik át: Hogyan harcolt a CSKP a kapitaliz­mus és a fasizmus ellen? Népünk a CSKP vezetése _ mellett harcban a szocializmus győzelmééat hazánkban. A szocialista ipar fellendülése — hazánk gazdasági felvirágoztatásának az alapja. A mezőgazdasági termelés fokozásá­ért — a szocialista mezőgazdaságért. A CSISZ feladatai és küldetése. IV. „A világ térképe felett“ körökről Megismertetik a fiatalokat a világ fontos eseményeivel és az ifjúság kül­detésével különböző országokban. — Fokozatosan a következő három tár­gyat veszik át: A békét meg lehet őrizni — ki lehet kerülni a háborút; Ázsia és Afrika népei harcban a szabadságért; Azokról az országokról, ahol a nép uralkodik. A további tárgyakat a CSISZ járási vezetőségének segítségével a körök maguk állapítják meg. Különösen az iskolákban kell az eddiginél több be­szélgetést, vitát, konferenciát tartani a marxizmus-leninizmus alapvető kér­déseiről. Az oktatási év egyes körei­nek programját ki kell bővíteni egyes ekonómiai kérdések magyarázatával A határozat továbbá kihangsúlyozza, milyen alapvető fontosságú, hogy gon­dosan válasszuk meg a propagandist tákat és az oktatási év folyamán is gondoskodjunk róluk. Az 1957—58-as oktatási év 1957* október 1-én kezdődik és 1958. május 15-én fejeződik be. A körök rendsze­resen 14 naponként jönnek össze. —< Helyes, ha a körök összejöveteleire a CSISZ tagokon kívül meghívjuk ít kör tevékenységének körzetéből a töb? bi fiút és leányt is. A szlovákiai központi bizottságának valamint a CSISZ összes kerületi és járási vezetőségeinek elrendeljük, hogy tárgyalja meg az 1957—58-as oktatási évről, valaitiint az 1956—57-es oktatási év lezárásáról szóló határozatot. A CSISZ alapszervezetei ezt a hatá­rozatot a tagsági gyűléseken tárgyalják meg és ismertessék a CSISZ tagokkal, valamint a többi CSISZ taggal és nyer­jék meg őket annak, hogy valamely kör tevékenységében részt vegyenek. A határozat a Práca mlad.ych 12. számában kerül nyilvánosságra. A CSISZ KB elnöksége Néhány szóval... Az ifjúság körében végzett neveiő- niunka főleg a politikai körök keretein belül nyilvánul meg. Őszintén elismerve sok helyen elég sematikusan vették az alapszervezetek ezt a nagyon fon­tos nevelőmunkát. Nagyon helyes volt a CSISZ Központi Bizottsága határo­zata, hogy az ifjúsági nevelést olyan mederben is kell folytatni, mely köz­vetlen biztosíték arra, hogy az ifjúság bizalmába férkőzhetünk. Ezt eredmé­nyezte a „Barátság, szerelem“ című előadás is, amk mi is megtartottunk. Itt megláttuk azt, hogy a fiatalokat érdeklik azok a problémák, amelyek még homályosak előttük, ami közvet­len az életben előttük áll. Magam is tartottam ilyen előadást. Alig várták a hallgató fiatalok, hogy vitatkozhassanak, felszólalhassanak, amennyire érdekelte őjcet az előadás témája. Az előadásokat aztán össze lehet kapcsolni, filmbemutatókká! Is. Nálunk Ekecsen már tartottunk elő­adást a viselkedésről is. Utána a szo­cialista erkölcsről. Mind a három előadást nagy figyelemmel kisérték a fiatalok és láttuk rajtuk, hogy több ilyen estét is el akarnának tölteni. A tapasztalat azt mutatja, hogy helyes volt a központi bizottság hatá­rozata a fiatalok nevelésének megjaví­tásáról. A munkahelyeken és a köz­életben már némi eredmény mutatko­zik az előadások hatására. Bizony szük­ség van arra, hogy példásan viselked­jenek a fiatalok, rendesen öltözködje­nek és erkölcsös életet éljenek. A különböző témákról megrendezett vita­estek pedig a fiatalokat rávezetik a helyes útra. PAKSY LÁSZLÓ, Ekecs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents