Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-06-18 / 25. szám
Jeléggé elfoglalt ember va■*-/ gyök, haza csak ritkán fagy egyáltalán nem járok. !Ahogy közeledik az állomás, mindig arra gondolok: most vajon milyen újdonságot látok, mi minden történt azóta, hogy nem jártam itt! Mert tény az, hogy mindig történik valami. — Régebben nagy örömmel láttam, hogy szép, új, korszerű állomás épül. Azután egy időre abbahagyták. A múlt évben újra hozzáfogtak és már készen is 'van. — A városban is mindig akad valami: az egykori katonakórház helyén ma gyönyörű park pompázik, középen szökőkút apró törpékkel, vagy ahogy a múltkor hallottam egy kislánytól: „kicsike bácsikkal“. Azután ott van az új városnegyed; ott is mindig „kinő“ a földből egy-két gyönyörű, emeletes ház. Jóleső érzés fog el mindig így az alkotás nagyszerűségének a láttán. De nemcsak a mű, az alkotó, a mai ember nő meg előttem mind nagyobbra és nagyobbra. Legutóbb, hogy itthon jártam a postaépület és a diákotthon tetején megpillantottam a televízió antennát. Lám, gondoltam, hát ez is elkerült hozzánk. — Délután — beszélgetve egy elektrotechnikus barátommal — megtudtam, hogy Komárom a televízió szempontjából igen előnyös fekvésű, mert Budapest és Bratislava 100—100 kilométerre van a várostól, a vidék síma és így nagyszerűen lehet fogni mind a két adást, de még a 160 km-re eső Bécset is. A kötelesség másnap visszaszólított és vagy három hónap múlva jöttém megint vissza. A vonaton újra foglalkoztatott a kérdés: vajon milyen újdonságokat tapasztalok megint. Es a kérdés nem sokáig maradt megválaszolatlanul: nagy örömömre már messziről lát szódMegérett a cseresznye! tak hivalkodón, büszkén a televízió antennák. Egész furcsán hangzik, de lépten-nyomon találkozik az ember a városban járva itt is — ott is a televízióval. Kérdésemre az üzletes elmondotta, hogy nagy keletje van a televíziós gépeknek s momentán nincs az üzletben egy árva darab sem, pedig igénylő volna elég. — Beszélgetésünket egy harcsabajúszú, szép pirospozsjén: a kalitkába zárt madár előtt, ha kinyílik a szabadság ajtaja telhetetlen kedvében a magas egekbe vágyik, kipótolni akarván mindent-mindent, amitől megfosztotta a bezártság, a börtön komor rácsai. Vegyétek csak a „televíziós masinát“ Újvárban, ne is holnap, még máma; hadd virágozzon a kultúra, a művészet, hadd törlesztődjék a sok élet-adósKépünk a „Viszontlátásra Lucia“ egyik jelenetének felvételéről készült. gás paraszt bácsi zavarta meg: televíziós masinát szeretnék venni! Az elárusító mosolyogva magyarázta a bácsinak, hogy pillanatnyilag nincs, de a jövő héten biztosan lesz. — A jövő héten — ejnye, ejnye — zsörtölődött a bácsi — pedig mán szombaton szerettük vön látni! No majd holnap megnézi a ve- jem Újváron, ott „haha...“ s ezzel meglehetősen bosszankodva kilépett a boltból. E kis beszélgetés után az utca forgatagában eltűnődtem azon. hogy mennyit változott a világ! Régebben a falvakban — különösen félidőben már korán nyugovóra tértek, mert takarékoskodni kellett a petróleummal. Ma, majd mindenütt villanyfény ragyog, mozik, kultúrlétesítmények működnek és mégis a paraszt bácsi egy hétig nem tud várni a technika egyik leg na*, gyobb csodájára: a televíziórá;. Oivárba küldi a vejét: „ott h 'áha .. Sokan ezt. talán furcsának találják, pedig ez így van rendság; adóssága a szépnek, a jónak, az emberinek!! * epizód: vagy három nap- s befejezésül még egy kis pal ezelőtt nagy lelkesedéssel újságolja a sógorom: no gyerek^ szombathoz egy hétre már mi is a televíziót nézzük; gyere nézd meg milyet vettünk! — Minden különösebb elfogódottság nélkül mutatja a készüléket: látod ez a csavaró itten a fényt szabályozza: erősebb, gyengébb, ez itt a fényárnyalat- szabályozó, itt keli kapcsolni a „kanálisokat“ ... stb. Megille- iödve nézem a gyönyörű gépet. 24 lámpa, rejtelmes zeg-zugos vezeték, egy furcsa vas-lom a háztetőn és megjelenik a képtéren a budapesti operettszínház előadásában a „Csárdás- királynő“ vagy a bratislavai Nemzeti Színház. „Rigoletto", vagy a „Don Carlos“ előadása. Nem kell tolakodni a jegyért, eshet az eső, fújhat a szél, kényelmesen, egy fotelben ülve nézhetjük az előadást. És nem utolsó sorban az, hogy a főváros kultúr-kisugárzása ragyogja be a messze környéket, a kisvárosok, falvak szürke hétköznapjait. Nyolc óra felé este érkeztem haza, Nagy meglepetésemre a jó húsban levő sógort a kémény mellett találom, a tetőn, drótokat huzigálnak össze-vissza; nagy hangzavar. — Nem bírtam ki — hallom fentröl a beszédet — ideiglenes antennát állítunk fel és megnézzük a „Bánk-Bánt“ — Örömmel kapcsolódtam bele én is a munkába. Odadrótoztuk az antennát a kéményhez, bevezettük a drótot a szobába, két- három kattanás és egyszer csak megjelent egy rejtelmes, több- vonalű szürke folt s félhangosan olvassuk a feliratot: „Magyar Televízió“, Eltűnik a kép és felcsendül a bemondó kellemes hangja: kedves hallgatóim, most pedig kapcsoljuk az' Állatni Operaházat. Egy villanás és ott vagyunk a gyönyörű, balkonokkal szegélyezett, kivilágított színházban; „stimmel" a zenekar, megjelenik Palló Imre dr„ az Operaház igazgatója és megnyitó beszédje után felcsendülnek a nyitány első akkordjai Komor Vilmos interpretálásában. Úgy érezzük, hogy eltűnt minden távolság, mi is ott ülünk és elbűvölve tapsoljuk vissza a II. felvonás „Hazám, hazám" áriáját, csak ha valaki cigarettára gyújt, látjuk egy pillanatra a szoba egyszerű bútorzatát s vágódik a tudatunkba, hogy tulajdonképpen idehaza vagyunk és a televíziós adást nézzük. — Azután legördül a függöny és vége az előadásnak. Élénk vita alakúi ki: hogy játszott Mátyás Mária, milyen volt Tiborc alakja, hogyan volt rendezve a kripta-terem jele-' net... stb. És itt álljunk meg egy pillanatra! — Televízió, távolbalátás! — lehet-e közvetlenebb kapcsokat messze tájak embereivel, mint látni, hallani őket. Mélyülhet-e a közvetlen kapcsolaton kívül barátság egyéb fórumon mint a technika e csodája által? Ugye nem?! És ebben rejlik a televízió nagy jelentősége a pompás szórakozás és egyéb kulturális élménynyújtáson kívül. I> egyel, amikor csattogva gördült velem a gyors: szeretettel simogattam meg szememmel a régi tornyok és furcsa háztetők rengetegéből kiálló televízió antennákat és örült a szívem, mert megint tovább mentünk egy lépéssel, egy nagy mérföldes lépéssel azon az úton, ahol a népek közti barátság és kultúra virágzik. (is) Hogyan növeljük a tej hozamot? CZÍMER VIKTOR mérnök (Folytatás) A fejőstehenek elhelyezése és gondozása kell, hogy megfeleljen a higénia követelményeinek. Az istáliók legyenek tágasak, világosak, szárazak és megfelelően melegek. A rossz istállózás .következtében az állatok egészségi állapota leromlik, és ennek révén a tejtermelésben is nagy hiányosságok állanak be. A fejősök gondozása, tisztogatása, (fej, törzs, végtagok, különös figyelemmel a körmökre) rendszeresen kifutókban és legelőkön való tartása nagyban elősegíti a tehenek tejhozamának növelését. A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy a legelőn tartott tehenek tejéből sokkal ízletesebb tejtermékeket lehet előállítani, mint a csak istállózott tehenek tejéből. A fejés módja, annak gyorsasága, gyakorisága és tökéletessége is nagyban befolyásolja a tej mennyiségét és összetételét. Á fejés bizony nem egyszerű, gépies művelet, még akkor sem, ha azt géppel végezzük. Alapos gyakorlatot, pontosságot és figyelmet kíván a fejőtől. A nagy tejhozamú teheneknél különösen fontos, hogy naponta többször és rendszeresen fejjünk. A gyakorlati tapasztalatok ezen a téjeii azt _bizonyítják, hogy a Ma pl kétszeri, fejéssel szemben a napi háromszori fejés tejtöbbletet és magasabb rsír- százalékot eredményez. Ugyanis a tőgyürben felgyülemlett tej olyan nagyfokú nyomást gyakorol az alveolusokra, hogy az meggátolja a tej további képződését. A tehén a legtöbb tejet a reggeli órákban adja, de ugyanakkor legkisebb a tej zsírszázaléka. Déli fejéskor viszont legkevesebb a tej meny- nyisége, de legnagyobb a tej zsírszázaléka.- Azt is tudjuk, hogy a fejéskor az első tejsugarak a legszegényebbek a tej- zsírban, míg a fejés végén a legzsírosabb a tej. Éppen ez teszi indokolttá, hogy a gépi fejésnél is kézzel végezzük a befejező fejést. Ugyanis a zsír- golyócskák könnyebb fajsúlyúknál fogva felül helyezkednek el és csak a fejés befejező szakaszában válnak le. Nagyobb tehenészetekben a sorfejéssel szemben határozottan előnyösebb az egyedi fejési rendszer, amely azt jelenti, hogy ugyanazon tehenet mindig ugyanazon fejő fej. így a fejő alaposan megismerheti a tehén természetét, az pedig megszokja a fejőt. A tőgy maszírozását három ütemben alkalmazzuk: a fejés előtt,a fejés közben, és a fejés végén. A maszálás hatására a fejlettebb mirigyállományú tőgy több tejet tud' leválasztani. A tőgy maszálását természetesen úgy kell végezni, hogy a tehénnek fájdalmat ne okozzunk, mert akkor visszatartja a tejet. Ha tiszta és jól eltartható tejet akarunk nyerni a fejés által, akkor tartsuk szem előtt a következőket: A fejést csak egészséges ember végezze, mert a beteg fejő megfertőzheti a tejet. Ezért fontos a fejők rendszeres orvosi felülvizsgálása. Csak egészséges, fertőző betegségben nem szenvedő tehén tejét szabad forgalomba hozni, mert keverés esetén a beteg tej megfertőzi az egészséges tejet is. Ügyeljünk az istálló higéniára, különösen a fejősteheneknél. Fejés előtt ne keverjünk fel port, hogy az istálló levegője tiszta legyen, mert a poros levegő is megfertőzheti az egészséges tejet. Ezért ajánlatos fejés előtt té- len-nyáron szellőztetni. A fejők lehetőleg fehér sapkában és köpenyben végezzék a fejést De még mielőtt a fehér öltözéket felvennék, tisztítsák meg a tehén tőgyét és annak farkát is. Ajánlatos a farkat a lábszárhoz kötni. Az első tejsugarakat mindig külön edénybe kell fejni, mert ezek mossák ki a csecs nyílását, amelyre por és egyéb szenny kerülhetett. Vannak hallatlan esetek, hogy a fejők kezüket fejés közben a tejben nedvesítik meg, hogy jobban csússzon. Ez nem helyes, mert egyenesen megfertőzik a kifejt tejet. Fejni száraz kézzel kell, és marokkal- A fejő edényeket más célra használni nem szabad és azokat a fejés befejeztével azonnal ki kell tisztítani. A kifejt tejet rögtön fejés után vigyük el az istállóból, szűrjük meg és az elszállításig tartsuk hideg helyen. Habár _ az említett szabályok java részének alkalmazása nem is igényel különösebb befektetést, mégis a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy kevés állat- gondozó jár el ezek szerint. Pedig azt hiszem, úgy a nagyüzemi tejtermelőknek, mint a magángazdálkodóknak meg kell érteniök, hogy munkás népünknek a becsületesen végzett munkájáért joga van nemcsak elegendő mennyiségű, de ugyanakkor jó minőségű tejre is. Á Tátra alatti hegyi legelők kitűnő lehetőséget nyújtanak a szarvasmarha tenyésztésre. A palárikovól állami gazdaság Pikó-tanyai részlegén Horváth János csoportvezető és leánya Mária, a jó termést ígérő rozsot nézegetik. Ügy tervezik, hogy 35 mázsát biztosan ad hektáronként. /HecJcíig várjunk? Párkányban a Duna mellett lévő szálloda az 1953/54-es években szép és Ízlésesen berendezett vendéglátó üzem volt, mindaddig, míg Érsekújvárhoz tartozott. Ezt az alapüzemet 1955-ben átvette a Restaurácia és jedálna podnikové riaditel'- stvo, Levice, és azóta az üzemet nagyrészben tönkretették. Az üzemben mindig kevesebb a vendég és a város lakossága nem talál kellemes szórakozást ebben az üzemben, munka után. Már évek óta semmilyen javítás nem történt ezen a téren. A vendéglő 1955. áprilisában volt utoljára kifestve. Azóta a falak piszkosak, füstösek, nedvesek a vízvezetéktől. A falon, lévő villanyégő foglalatokat csak drót tartja, ami szintén 'veszélyes. A padló sok helyen olyan rossz, hogy a vendégeknek igazán vigyázni, kell, nehogy eltörjék lábukat. Az étteremben az asztalokon a térítők piszkosak, ami a vezetők hibája és hanyagsága. Az ablakok piszkosak, úgy látszik, talán évek óta nem tisztították. A helységben még pókhálók is vannak. A konyhában és az udvaron is hasonló a helyzet. Az étkezők száma is lecsökkent, ez talán arra vezethető vissza, hogy nem tudják ízletesen elkészíteni az ételeket. Az étteremben sokszor előfordul, hogy a délelőtti órákban nem lehet semmiféle hideg ételt kapni. Még május 12-én reggel többen bementünk a Vendéglőbe, kértünk fehér kávét, kiflit, szalámit, vajat, sajtot, de a válasz mindenre az volt, hogy: nincs. Kénytelenek voltunk teát reggelizni kenyérrel. Hasonló esetek naponta előfordulnak ebben_ a? üzerpbgn- Jó lenne, ha az illetékesek felfigyelnének és intézkedéseket tennének a város és a lakosság érdekében. E. R. A Kóstolná Mo- ravce-i nyolcéves középiskola pionírjai és a Micsurin - kör tagjai a Micsurin kísérleti földekre különböző fajta kukoricát, zöldséget és burgonyát ültettek. Ezeket gondozzák és kísérleteznek velük. — Képünkön két kis inicsurinista Babinská és Lad- vinská virágültetés közben. £ A matejovicei Tatrasmalt dolgozói egy játék-traktor mintáját készítették el, melynek villanymotorjához zseblámpa elem szolgáltatja az áramot. Az év végéig körülbelül 3 000 darab játék-traktort készítenek el. • A karvinai Csehszlovák Hadsereg Nagybányában több mint száz fiatal dolgozik, akik nemrégiben tanulták ki a bányász szakmát. A fiataloknak több mint fele elhatározta, hogy végleg a bányában marad. • A Záluzí u Mostu-i Sztá- Hn-üzemek CSISZ tagjai 160 tonna vashulladékot és más selejtet szedtek össze, melynek értéke 23 000 korona• A besztercebányai Magas Építészeti Vállalat dolgozói a 100 százalékos tervteljesítés mellett az év eleje óta közel 2 millió koronát takarítottak meg a termelési költségeken. Q Az ipolybalogi nyolcéves középiskola tanulói egynapos brigádmunkán vettek részt a kelenyei állami gazdaságban. — A hetvenkét t tanuló 462 óra alatt négy hektár napraforgó egyelését végezte el. Az elért szép eredmény annak köszönhető, hogy a tanulók csoportokban dolgoztak s a csoportok egymás között versenyeztek. Az első Balázs Károly csoportja lett, Klinkó József, Cseri György és Nedela József tanulók. Az egyéni versenyben Balázs Károly lett az első, aki fáradságot nem ismerve segített a csoport tagjainak. A minőségi versenyt Ocsovszky Klára V. osztályos tanuló nyerte. Azt hiszem, az így megszervezett brigádmunka igazán alapja a tanulók sokoldalú fejlődésének.
