Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-06-18 / 25. szám

A vilíg közvéleménye a múlt héten a következő két kér­déssel foglalkozott: a leszereléssel, a franciaországi és olasz kormányválsággal, a libanoni választásokkal és a finnországi szovjet látogatással. Még múlt héten se tudta meg a világ, hogy Stassen, az LNSZ leszerelési albizottság amerikai képviselője mit hozott magával Londonba. Az albizottság tárgyalását többször félbe­szakították, és Stassen London helyett Párizsban tárgyal. — Párizs ugyanis az Atlanti-paktum székhelye. Amint azon tényezők beszédeiből — akiknek ezzel a kérdéssel valami közösségük van — kitűnik, a leszerelés első lépéseire vonat­kozó amerikai javaslat — nem kételkedünk abban, hogy szerény javaslat — ez egyszer a nyugati hatalmak részéről ellenállásra talált. A német imperialisták nagyon félnek valami hasonlótól. És igy Stassen Londonból Párizsba utazgat. Párizs­ból Washingtonba és vissza Londonba, körbe-körbe. A világ azonban az Egyesült Államok „messzemenő“ javaslatának kon­krét tartalmáról mitsem tud. Az amerikai Imperialistáknak Közép-Keleten újból sikerült egy előnyös lépést tenni. A libanoni parlamenti választásoknál ugyanis az amerikai irányzatú kormánykörök győztek. A válasz­tási eredményekről sok mindent suttogtak, egy azonban biztos: a kormánykörök, eltekintve, hogy jogosak-e az ellenzéki jelöl­tek azon állításai, hogy meghamisították a választásokat — biztosították a libanoni parlamentben a többséget. Egyenesen jelképes, hogy a választások előtti huszonnégy órában Libanon az Eisenhower-doktrina alapján amerikai segítséget kapott: a beyruthi repülőtérre amerikai teherszállító gépek érkeztek, katonai autókat és más felszereléseket hoztak magukkal. Végre megalakult a francia kormány cialisták szavazataival: F. Vail- lardot, radikális szocialistát. És az úgynevezett európai politikájuk? A francia kormány­ban nincs egyetlenegy olyan tag se, aki a közös piac és az Euratom ellen volna, amely kér­déseket a mai francia kormány a legrövidebb idő alatt rendezni kíván. Összegezve: Franciaország olyan kormányt kapott, amely­nek még reakciósabb az algíri politikája, a szociális politikája, a szovjetellenes politikája és az Atlanti-paktumhoz még köze­lebb áll­OLASZORSZÁGNAK ÚJBÓL NINCS KORMÁNYA Franciaországban végétért _ a kormányalakítás körüli huza­vona. Boarges Monoury-nak. a radikális szocialista párt egyik képviselőjének sikerült megala­kítani az új kormányt- A Popu­late francia szocialista napilap, azzal a megjegyzéssel fogadta a kormányt, hogy „ahhoz, hogy biztosítsa a folytonosságot, na­gyon hasonlít az előbbi kor­mányokhoz“. Ez a megjegyzés azonban nem teljesen helytálló. Bár a mostani kormány való n hasonlít az előző kormányhoz, egyber méf's felülmúlia: rosz- szabb, és még sokkal reakciő- sabb. A múlt héten említettük, honv a fő probléma abban rejlik, hogy a szocialisták nem akar­nak a kormányba közösen be­lépni, az úgynevezett független francia jobb oldallal. A mos­tani megoldás a francia szocia­listák segítségére siet: a kor­mányba szocialisták, radikális szocialisták és az úgynevezett közép képviselői is szerepelnek. Az előző kormánnyal szemben alig van valami különbség, leg­feljebb csak első pillantásra. Az új francia kormányt három lé­nyeges vonás jellemzi: a gazda­sági politika, az algíri politika, és az európai politika. Az algíri politikára vonatko­zólag lényeges az, hogy Lacoste továbbra is az algíri ügyek minisztere maradt. És az a há­rom miniszter (Mendes Frances követői) Deferre, Mitterrand és Massen, akik az eddigi algíri politika ellen voltak, most nin­csenek a kormányban. A gazdasági politikában Ra- madier szocialista kénytelen volt távozni és a francia burzsoázia saját emberét állította a kor­mányba, aki nincs kötve a szo­Mialatt Zoli, Fonfani és a Ke­resztény Demokrata Párt más kiválóságai egy héttei ezelőtt a California nevű amerikai éjjeli klubban megünnepelték azt, hogy az olasz parlament elis­merte a kormányt, d'Onoferio, az olasz parlament kommunista helyettes elnök elrontotta korai örömüket. Ma ugyanis Zoli, a demisszionált miniszterelnök még mielőtt a kormányról szavaztak volna, kijelentette, hogy a meg­bízást csakis akkor fogadja el, ha megkapja a neofasiszták nél­kül a szükséges abszolút több­ségét. Mégse mert támaszkodni Mussolini mai követőinek szava­zataira. A szavazás kívánsága szerint sikerült. 305 szavazat esett rá, ebből 24 neofasiszta, ez azt jelenti, hogy a szükséges többséget, 281 szavazatot, segít­ségük nélkül érték el, Említettük már, hogy örömük korai volt. D’Onofrio, az olasz parlament kommunista alelnöke, megállapította, hogy „véletle­nül“ rosszúl adták össze a sza­vazatokat és két képviselőt, akik ellene szavaztak, azok közé so­roltak. akik tartózkodtak a sza­vazástól. így hát Olaszország újból kor­mány nélkül áll. Zoli ugyanis kényszerülve volt lemondani, hogy betartsa szavát. Mind az olasz, mind a francia kormány- válságnak különböző a jellege, de közös az eredete. Több poli­tikus, különösen azon pártoknak a képviselői, akik a szélesebb néprétegekre támaszkodnak, tak­tikai szempontból el .akarnak különülni a megcsúfolt reakciós kormány politikájától. Ezért van ennyi zavar a miniszteri tárcák vállalása körül. Mert mit is mondana a szavazó mindehhez? Kedden, június 11-én délelőtt Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke fogadta Sztankó Pált, a Magyar Népköz- társaság nagykövetségének első titkárát, aki elfoglalta hivatalát a Magyar Népköztársaság bratislavai konzuljának funkciójában és átvette a főkonzulátus vezetését. A fogadás őszinte, baráti iégköben zajlott le. A MAI MOSZKVA A moszkvai Szverdlovszk-tér Jugoszláv küldöttség utazik a moszkvai fesztiválra Ebben az esztendőben májust az „Ifjúság Hónapjá"-vá avatták Jugoszláviában. Szerte az országban ünnepsége­ket, fesztiválókot rendeznek és május 25-én az „ifjúság napján“ minden köztársasági székhelyen, különösen Belgrádban nagyszabású ünnepségeket, sportrendezvénye­ket tartottak. Ekkor futott be a fővárosba az egész országot behálózó, 3 500 kilométer utat megtevő ifjúsági staféta. Egyébként a napokban Belgrádban ülést tartott a Jugoszláv Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, ame­lyen az ifjúsági szövetség időszerű politikai feladatait vitatták meg, majd a második napirendként a nemzet­közi kapcsolataikat. Az elnökség javaslatára az ülésen úgy határoztak, hogy a központi bizottság megfigyelő delegációval képviselteti magát a moszkvai Világifjúsági Találkozón. A fesztivál művészeti rendezvényein fellép egy jugoszláv művész­együttes, valamint több szólista. A V1T sport-találkozóin eddig jugoszláv versenyzők is indulnak. Elhatározták, hogy a szövetség VI. kongresszusát jövő év januárjában Belgrádban tartják meg, s erre meghív­ják a külföldi ifjúsági szervezetek képviselőit is. Kígyókkal a tüntetők ellen A colombiai rendőrség egy új fegyvert fedezett fel, amely a tüntetések szétoszlatásakor sókkal hatásosabb, mint a könny-bombák. Nemrég az ország fővárosában — Bogotában — nagy tömeg tüntetett a köztársasági elnök ellen. A rendőrfőnöknek főtt a feje: szét kellene zavarni a tömeget, de úgy, hogy lőni nem szabad, mert ez fegy­veres harcot robbantana ki. Ekkor támadt a zseniális ötlete, amely felfedezésnek is beillik. Az állatkerttöl köl­csönkért 200 darab kígyót kosarakba csomagolva, és azokat rendőreivel a tömeg közé eresztette. A hatás ■páratlan volt; pár perc alatt az elnöki palota előtti óriási tér, amelyen 8—10 ezer ember tüntetett — kiürült. Utó­lag derült ki, hogy a kígyók nem voltak mérges fajtá- juak és teljesen ártalmatlanok. Folytatása is akadt az esetnek: harmadnap a rendőr­főnöknek a posta egy ízléses kis csomagot kézbesített. Miután a csomagot felbontotta, belőle sziszegve kiugrott kettő darab — ezúttal a legmérgesebb fajtájú-kobra kígyó, és az egyik meg is marta az „élelmes rendőrfő­nököt, úgy, hogy — súlyos állapotban — kórházba kel­lett szállítani. Levelet is mellékelt a „szeretet csomag" ismeretlen feladója: „köszönöm az ötletet — hálás kö­vetője ., 2100 táncos nemzeti bemutatója a megnyitón „ Tiltakozónap a hirosimai évfordulón Ót világ szakácsművészetének versenye a lányok napján beszámoló a fesztivál programjáról Moszkvában a fesztivál előké­szítésének műhelyében már szin­te óráról-órára kiszámítva elké­szült a VI. Világifjúsági Talál-, kozó programja. Elmondhatjuk, hogy ennek összeállításában szinte százezernyi javaslatot vettek figyelembe. És most, miután a tervezet elkészült, pil­lantsunk be a műhelytitokba­NYOLCSZÄZIIÜSZ FELDÍSZÍTETT AUTÓBUSZ ÚTJA Július 28,án a mezőgazdasági kiállítás közeléből — ahol a kül­döttek nagy többsége lakik majd — megkezdődik a fesztivál megnyitó felvonulása. Tizenhat- ezer részvevő nyolcszázhúsz au­tóbuszon — amelyeket erre a célra különlegesen feldíszítenek — megkezdi tizenkét kilométe­res menetét a Lenin-stadion felé, ahol a megnyitó ünnepség lesz. Az autóbuszok előtt 458 motorkerékpáros fiatal különbö­ző nemzetek zászlóit, jelvényeit viszi. A küldöttség többi része a stadion tribünjein foglal he­lyet. A tizenhatezer fiatal abc- sorrendben vonul be a stadion­ba, felhúzzák a fesztivál zászla­ját, és harmincezer galambot engednek a magasba ... A meg­nyitó ünnepség egyik érdekes színfoltja lesz a Szovjetunió tizenöt köztársasága 2100 tán­cosának óriási nemzeti táncbe­mutatója. DIVATBEMUTATÓ ÉS VIRÁG­CSOKOR Nagy eseménynek Ígérkezik a falusi fiatalok ünnepe, ame­lyet a mezőgazdasági kiállítás területén rendeznek meg. Felál­lítják majd a termés szobrát, amely négy fiával szimbolizálja a mezőgazdaság minden ágát. A hagyományos leány-ünnep­séget július 31-én, augusztus 1.-én és 2-án rendezik meg. Az első napon a leányküldöttek közös tanácskozásokon vitatják meg a szociális, gazdasági, kul­turális és politikai kérdéseket- A második napon a leányok el­látogatnak üzemekbe, kórházak­ba, találkoznak írókkal, művé­szekkel, sportolókkal, és har­madnap, augusztus 2-án reggel a fiúk virágokkal és ajándékok­kal kedveskednek a lányoknak. Fzen az estén a szovjet hadse­reg központi parkjában nagy ünnepséget rendeznek a lányok tiszteletére. Először a lányok lépnek fel, majd a fiúk adnak műsort. Nagy divatbemutatót is tartanak és ezen az estén a park éttermeiben a különböző nemzetiségű szakácsnők saját fóztüket szolgálják fel. (Elárul­hatjuk, hogy a kínaiak valószí­nűleg pálcákkal együtt szolgál­ják majd fel a rizsételeket, a mexikóiak agavé-ételekkel kedveskednek majd és megle­petést tartogatnak az afrikaiak is. Talán elefánt-ragou-t főz­nek?). LAMPIONOS KARNEVÄL A MOSZKVA-FOLYÖN A munka ünnepét a Szovjet­unió állandó gépipari kiállításá­nak területén rendezik majd meg, szakmai találkozókkal egy­bekötve. Augusztus 6-án tartják a béke és barátság ünnepét. Ezen a napon a hirosimai atom­bomba robbanás 12. évforduló­ján a világ minden országából összegyűlt fiatalok hitet tesznek majd a béke mellett, tiltakoznak a nukleáris kísérletek ellen A fesztivál egyik legérdeke­sebb eseménye a hegyományos ifjúsági karnevál lesz, augusztus 10-én, szombaton este 8 órától, éjjel 2 óráig, Moszkva főútvona­lain, sétányain és a Gorkij- parkban, a különböző nemzeti­ségű jelmezekbe öltözött fiata­lok vidám ünnepséget tartanak. A Moszkva-folyón lampionokkal és virágfüzérekkel díszített ha­jók, az utcákon lampionos au­tóbuszok járnak majd, — a szovjet főváros így ünnepli A PARLAMENTI TAGOK TALÁLKOZÓJÁTÓL A DZSESSZ- ESTIG. Szólni kellene még az ifjú par­lamenti tagok találkozójáról, a népviseleti bemutatókról, a tu­dományos fantázia estjéről, a vízi ünnepélyről, a Kremlben sorra kerülő óriás bálról, a bélyeggyűj­tők, észperentisták, horgászok, fiatal újságírók találkozóiról, a nemzetközi szemináriumokról, a nemzetközi diákklubról (amely a fesztiválon résztvevő diákok állandó központja lesz olvasóte­remmel és diákkávéházzal) a szovjet Déli-Sark expedíció tag­jaival való találkozóról, a dzsessz-estről, a fiatal tehetsé­gek ünnepéről, a humor estjé­ről, és még sok-sok mindenről. A program készen áll. De meg kell, hogy mondjuk, hogy még mindig érkeznek újabb érdekes javaslatok s ez nem kis fejtö­rést okoz az előkészítő bizott­ságnak, • hiszen itt mindenki azt akarja, hogy a moszkvai feszti­vál valóban egyedülálló legyen. Baráti látogatás Első látszatra azt hiszi az ember, hogy a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárának ^finnországi ^ lá­togatásáról nem sokat kell írni. Nem történt semmilyen szenzá­ciós esemény, nem kötöttek semmilyen egyezményt, ami vál­toztatna a skandináv államok nemzetközi politikai helyzetén. A helyzet azonban mégis más. A francia Le Monde című lap a látogatást a következőképpen kommentálta: „Hruscsov Finn­országot trójai lóként akarná felhasználni a kapitalista tábor­ban". Ki nem ismeri azt a hí­res történetet, amikor a görö­gök oly’ módon vették be Tró­ját, hogy egy hatalmas falóba becsempészték harcosaikat, akik az éjszaka folyamán kinyitották a város kapuit. Amíg az említett lap attól tart, hogy a szovjet-finn kap­csolatok bizonyos országoknak azt mutatják, hogy a két kü­lönböző társadalmi rendszerű ország egymás mellett békében élhet, addig Finnország a ve­szélyes trójai ló. Ha a Le Mon­de attól féi, hogy a finnek elő­nyös semleges politikája vonzó a skandináv államok részére, akkor a kapitalizmus kapui és vasfüggönyei igazán veszélyez­tetve vannak. Oroszország, és későbben „ Szovjetunió kapcsolatai Finnor­szággal a történelem folyamán nem voltak különösen barátsá­gosak. Az orosz cári uralom arra törekedett, hogy leigázza Finnországot, és hogy a cári birodalomba olvassza. A múltnak ezeket a hibáit kihasználta a finn burzsoázia a második világ­háború előtt. E szovjetellenes politikának kicsúcsosodása a finn-szovjet háborúhoz vezetett, közvetlenül a második világhá­ború előtt. A háború elmúlt és el kellett tüntetni a régi ellentétekét. A legreakciósabb politikai irányza­tot, amelyek a fasizmussal ko- ketáltak, a történelem élseperte. A finn burzsoázia rájött, hogy reális politikát, jószomszédi po­litikát kell folytatniuk. Termé­szetesen ez volt a finn nép többségének a kívánsága is. És így, kilenc évvel ezelőtt látott napvilágot a szovjet-finn barát­sági szerződés. És e szerződés alapján bontakoztak ki mind mai napig a finn-szovjet kapcsola­tok. Hiba lenne nem látni Finnor­szágban azokat az erőket, ame­lyeknek ez a politika szálka a szemükben. Kekonen, Finnország köztársasági elnökét — akit Bulganyin elvtárs Finnországban nemrégen elhangzott beszédé­ben a szovjet-finn barátság él­harcosának nevezett — csak parányi többséggel választották meg tavaly köztársasági elnök­nek. A nyugati körök reményeit, — hogy Finnországot kapcsolják ki a semlegességből és szakít­sák el a szovjet barátságtól, — felelevenítették a közelmúlt ese­ményeit. Ez a szociáldemokrata párt Tanner-féle jobb szárny győzelme volt, aminek a követ­kezménye a kormány bukása és a belpolitika jobbra tolódása lett. Sukselainen, Finnország mai miniszterelnöke, a Fagér- holm-kormány eddigi politikájá­ról beszél. Ez viszont nem va­lószínű, mert Finnország réak- ciós politikai körei ki akarják használni a szociáldemokrata párt jobbra tolódását. És bizto­san felhasználják a kommuniz­must, mint mumust. Ezeknek az embereknek Hruscsov elvtárs felel Helsinkiben' „Kísérleteket tesznek megfélemlíteni a vilá­got, azzal, hogy azt mondják, hogy a Szovjetunió a kommu­nizmust akarja exportálni. Ez azoknak a kiagyalása, akik fél­nek a nemzetek közötti békétől és barátságtól”. A szovjet államférfiak finnor­szági baráti látogatásának ered­ményei azt mutatták, hogy Finnország népeinek többsége tudja, hogy a Szovjetunióval való barátságuk Finnország szá­mára nemcsak hogy szükséges, hanem előnyös is. És hogy az eddigi barátságos politikát foly­tatni kell. —lac —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents