Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-01-15 / 3. szám
7(akdau 'ny&mm Az első Amerikát járt magyar poétáról A szabályozása folytán ismert nyitrai Zsitvaközt egy harmadik víz is Öntözi. Folyó is meg nem is és nevét két falutól kapta, melyen átfolyik. Céténykének hívják a Nyitrának ezt az oldalágát, mely Köröskény alatt szakad ki az anyafolyóból és Érsekújvár felett ömlik vissza, a két falut pedig Kis és Nagycéténynek. Magyar többségű falvak, ezektől délre már szlovák falvak fekszenek, mint Csornok. Tiszta szlovák a mellette fekvő másik kis falu is őzdög (Izdeg), melyet a régi térképek Eözdöghének tűntettek fel _ Őzdög egészben két sor házból áll, mely keresztalakban szeli egymást. Egy fenyők közé szúrt nagyobb ház jelzi az egykori birtokos kúriát, a Rudnyánszkyakét. Utolsó tulajdonosa Rudnyánszky Károly volt, mert aki utána követte volna, annak semmi érzéke nem volt az ősi vagyon iránt, ellenkezőleg részben ő is nyaktörője volt az egész vagyonnak. Ezt az embert Rudnyánszky Gyula néven ismeri az újabb irodalom- történet. Költő volt, és volt valami igazságszolgáltatás a sorsban, mikor ez a tollforgató az éveken át összeharácsolt birtokot egy mosolygó bohém játszi könnyedségével elprédálta. Rudnyánszky Gyula 1858 május 4-én született a Cétényke- völgyi kúriában. Apja elküldte jogot hallgatni Pozsonyba, a fiúban azonban már fiatal éveiben is egész más hajlamok ütöttek ki apja nagy rémületére — újságíró meg költő akart lenni. Egy szép napon falhoz is tette az eoész corpus jurist és 20 éves korában elment Érsekújvárra „lápot szerkeszteni“. Winter Zsigmond nyomdájában 1878 május elsejével megindította az „Érsekújvári Lapok“-at. Az újság 2 hónap múlva szerencsésen meg is bukott és veleúszott az özdögi birtok néhány parcellája. Más ember levonta volna a könnyelmű kaland következményeit, nem így Rudnyánszky Gyula. Elment a szomszéd városba Nyitrára ' és átvette Demján Lajos könyvkereskedő lapját a „Nyitrai Közlönyt“. Demján ezt a lapot azért szűntette meg, mert ráfizetett. Rudnyánszky mitsem törődve ezzel, „Nyitrai Lapok“ Címen adta ki pótlapját, mely ezúttal hat hónap múlva bukott meg és az öreg Rudnyánszkynak megint be kellett nyúlnia a pénztárcájába. Mikor Pestre ment, már jónevű költő volt, akinek több önálló kötete is megjelent, 1904-ben pedig átvette a „Debreceni Szabadság“ főszerkesztőségét. Innen azonban hamarosan távoznia kellett és Krúdy Gyula, Rudnyánszky memoárjában körülbelül meg is írta, hogy miért. Akkoriban ellátogatott ugyanis Debrecenbe Kossuth Ferenc, a magyar szabadsághös fia, akinek tiszteletére Debrecen városa ünnepi bankettet adott. Ezen a banketten a cigányoknak bevezetőként a magyar himnuszt kellett volna eljátszania. Rudnyánszky azonban beugratta Rácz Károly cigány- prímást, hogy bevezetőül játsza el a „Mégis huncut a német“ című dalt. Mint Krúdy Gyula szószerint írta „Szervilis országunkban nagy botrány keletkezett a debreceni bankettből, mit szól majd Ferenc József, ha megtudja a dolgot, kérdezték még a flegmatikus cívisek is egymás között. És a nótarendelő Rudnyánszky országos érdeklődés központja lett“. 1905-ben tehát ismét Pestre költözött, ahol második felesége Réty Laura, a népszínház híres primadonnája rávette őt arra, hogy kísérje el amerikai turnéjára (Réty Laura akkor már tartott hangversenyt egyszer az Egyesült Államokban, sőt már Indiában is járt). Rudnyánszky tehát elment feleségével az Egyesült Államokba és mint Krúdy Gyula memoárjában megjegyezte némi büszkeséggel emlegette, hogy ő volt az első magyar poéta, 'aki megjárta Amerikát. Amerika azonban semmi jót nem hozott neki, bár felesége szerződést kapott a bostoni operában, mégis nemsokára hazatértek. Rudnyánszky ugyanis Amerikában szemidegsorvadást kapott és megvakult, felesége viszont az átélt izgalmak következtében elvesztette hangjának csengését. Rudnyánszky még vakon is sokat dolgozott, neve azonban egyre jobban fakult és 1913-ban koldusszegén.ven halt meg Budapesten. Rudnyánszky nem Irt mázsássúlyú verseket, de az irodain^', kritika feljegyezte, hogy feltűnt termékenységével, közvetlenségével és szép technikájával, dallamos verseit szívesen olvasták. Érzelmes költeményein Heine, Vajda János és Reviczky Gyula hatása érződik meg. Ismertebb kötetei a Cigányok, a Névtelen virág (regény), Fanni dalai, Rudnyánszky Gyula költeményei. Fényben, árnyban, Nyár, Napszállat felé és még sok más. Bátor tollú haladó gondolkozású költő volt. Esküdt ellensége a reakciónak és az osztrák imperializmusnak. Börtönt is viselt nézeteiért. A kor költő forradalmára Reviczky Gyula mellett tört lándzsát, aki egyik legjobb barátja is volt, hogy mi volt a nézete a költőnek, a költő és a kapitalista társadalom viszonyáról, arravonatkozólag elég négy sorát idéznünk: „Hatalmat az eszmék hiába adnak, Hogy alkossak nagyot s dicső legyek, Ha nem tudok szerezni kisfiamnak Egy csepp ruhácskát, egy pohár tejet." * Mikor Özdögön jártam, már csak egy elmosódott címer jelezte a Rudnyánszky tulajdont az egyik ajtó felett, a ház már a Komáromi birtokát képezte. 1897-ben vette meg a költő apjától, ez volt utolsó vagyona, melyben fenntartotta két szoba életfogytiglani haszonélvezetét. Beszéltem Komáromi Jánossal is, aki jól ismerte a költőt, apját is, bár a költő aránylag keveset járt özdögön, mert az apa és fiú közt érthető okokból feszült volt a viszony. A költő gyermekei azonban igen sok nyarat töltöttek Őzdögön. Kiballagtam az őzdögi temetőbe is, itt a Cétényke völgyében büszke márványkövek hirdették a Rudnyánszky ősök neveit, csak annak nem jutott márvány, aki a Rudnyánszky nevet halhatatlanná tette, ö maradandóbb helvre véste be nevét haladó hagyományaink lapjaiba. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ Tl/T ilösláv Stehlík, államdíjas cseh író: „Ketten a veremben" című müve, ötfelvoná- sos komédia. Ezt közli velünk a színlap és így feljogosítva érezzük magunkat, hogy ezen az előadáson nevessünk, kacagjunk, nem törődve, vajon jobbról vagy balról lepiszeg valaki. Gyarló az ember, sokszor még akkor is csipkelődik, élcelődik, amikor sírnia kellene. Valami ilyesmire gondoltunk, amikor a Magyar Területi Színház karácsonyi yémierén, Komáromban, nevetve, tapsolva résztvettünk színművészeink meg jutalmazásában. C okszor néztünk már meg ^ olyan színielőadást, amelyet nagyszerűnek éreztünk volna, ha valami nem hiányoznék belőle. Ez az ösztönös hiányérzet már maga is a művészi alkotás értékéről, az alkotó tehetségről tanúskodik, bár az átlagmüvek esztétikai élményt nemigen adnak, sőt a többre való igényt sem keltik fel a nézőben, mégis témájuknál fogva oktatnak, figyelmeztetnek, rendreutasítanak. Stehlíknél sajátságosán vegyülnek a műfaji elemek. A vígjáték és a népszínmű, a bohózat és a dráma elemei keverednek frissen, ötletesen. Irásművészetének egyik sajátossága,, hogy ezernyi színnel épít fel egy-egy jelenetet, emberi jellemet. Stehlík komédiája határozottan jó írás, de hogy meg sirathassuk Anyicska sorsát és elgondolkodhassunk az „Anyicskák"-hoz hasonló lányok élete felett a sok kacagás közepette, okvetlenül rá kell döbbenünk arra a valóságra, hogy az élet komoly harcra kötelez. Az elsietett előadások szoktak ilyen utóízt hagyni. Nem válik dicsőségére a komáromiaknak, hogy „16 nap alatt" hozták színre Stehlík komédiáját. A felvonások gyors pergésében érezzük ugyan a nagy akarást, a komoly és eredeti szándékot, az egyéni elképzelést, hogy a színész és a rendező olyat szeretne adni, amire felfigyelhetnénk, akarásuk azonban még nem nőtt fel a gondolatig, a környezett végleges érzékelésében és értelmezésében — a művészetig. Lendvay Ferenc, lászai-díjas, a budapesti József Attila Szín* ház rendezője, tudatosan engedte, hogy ez a komédia megfelelő adagolásban burleszk-ízt kapjon. Engedte eltolódni az arányokat ellentétes alakjainak szembeállításával. Az ellentétek örök játékán igyekezett rátapintani az élet igazságára, de a rövid idő nem engedte megvalósítani elgondolásait, talán azért sem, mert nem rendelkezett minden esetben megfelelő színészanyaggal. A darab optikai ötlete számos mulattató helyzetet kínál. Lendvay úgy használja fel őket, hogy a komédia figuráinak jellemeiből igyekszik elénk tárni a helyzet - komikum és * a jellemkomijcum lényegét. Rendezésében a darab komédia-műfaja csípős és mély társadalombírálattá válik. És mégis, úgy véljük, hogy az előJóc&é&fc (X adás nem tükrözi kellőképpen a drámai realitás lényegét, a darab zárójelenetében, amikor a szereplők önmagukkal, egymással és környezetűkkel tekintenek a valóságra. Nem az angyal-ördög recept szerint készült sémák papírfigurái ők, hanem emberek, akikben a jó is harc útján született, akárcsak az aljasság, melyet az élet kényszerített cselekedeteikre. A „komédiázás" hirtelen félbeszakítása, az első pisztoly eldördü- lése után, életképpé kell merevedjen: „Jaj, mit csináltunk...?" és ebből a jajból és pisztolylövésből élhetjük azután tovább szereplőink életét az osztályharc, az emberi jogok és a szeretet mindennapi követelésével. Anyicska halálát nem karikíroz- hatja már ki semmi. Véleményünk szerint ebben a tragikumban elegendő — sőt így helyes — Jánosnak, Anyicska vőlegényének „szemlecsukó“ mozdulata. A legnagyobb vígság közepette is jöhet a halál. Ez a realitás és ezért igazi, nincsen szükség holmi „keresztve- tésekre", mint azt a Báró és a Kapitány teszi. S tehlík komédiája: Ketten a veremben, azoknak a társadalmát vetíti elénk, akiket az önzés és a tulajdongőg anyagira elvakított, hogy nem tudják megkülönböztetni a szélhámost, azoktól az embertelen „hősöktől“, akiktől a „régi jó világ" visszaállítását remélik és akikkel együtt minden gaztettre hajlandók. Á díszlet egy kamrát ábrázol, amely jól megoldott formában tárul elénk Rózsás János elképzelésében. A sok kellék és egy remekül beállított tűzhely ötletes helyzeteknek nyújt lehetőséget. Ezen a „sparherden" keresztül jutnak le az érdekeltek abba a pincébe, ahol Dougye- ráék élelmet rejtegetnek. Ilyen környezetben él a IS éves Anyicska is, akihez most látogató érkezik! Hibes, a volt molnár. Hibes, Anyicska házsártos mostohájának a bátyja, aki meg akarja dézsmálni a rejtett készleteket, de rajtakapják. Foga nemcsak a szállovára fülik, hanem Anyicskát is meg szeretné kaparintani. Terve nem sikerül, mert megjelenik Jakab bácsi, ez a jószándékú, de elvtelen tisztviselő, aki elárulja régóta bálványozott Borisának, a háziasz- szonynak, hogy sertésellenőrök készülnek a faluba, s egyúttal felajánlja a segítségét. Az erdőből most érkezik haza a gazda és leánya, Milena. Az öreg izgatottan közli feleségével, hogy két terroristát is hozott, akiknek rejtekhelyét kell nyújtani, mert ők a nagygazdák szabadságáért harcolnak. Tulajdonképpen egy Bárónak titulált házasság szédelgőről és egy Kapitány néven ismert zsebtolvajról van szó, akik megszöktek a börtönből és most orruknál fogva vezetik vendéglátóikat. vetembe*t. A társaság jól érzi magát. Az emelkedő hangulatot Jakab bácsi zavarja meg, aki a fiatal Sztanyek Jánossal, a közbiztonsági testület tagjával tér vissza. Háztűznézőbe jöttek. A látogatás megrémíti a két szélhámost, s ez újabb bonyodalmakat ígér. Közben három hónap telik el. A bújkáló Báró eljegyzését tartja Milenával, majd „családi körben" vita kerekedik, amely a hozomány körül forog. Kinn- a kutyák az érkező Hibcst ugatják, aki a Dougyeráéknál rejtegetett rádióleadóért jött, mert ezt, a nála dugdosott ejtőernyős nyugati kémnek akarja odaadni. Kipattan a kölcsönös titok, a házigazda is felfedi a két „terroristát", és most már nincs akadálya, hogy a rejtélyes „hősök" találkozzanak. A ház asszonya a városba készül, hogy adatokat szerezzen a Báró vagyonáról. Most jön visz- sza az esti bálból, a táncoló, kipirult Anyicska is, aki a közben vőlegénnyé előlépett Jánossal mulatott. A lányt a Kapitány keresztkérdésekkel ostromolja. Mindent meg szeretne tudni Jánosról, mert rossz sejtelmek gyötrik. Nem alaptalanul, hiszen a fiatal rendőr már régóta gyanakszik Dougyeráék- ra. János bácsi viszont ínjelenti, hogy ezért a házért ő kezeskedik. A Kapitány nem nyugszik meg. Később az izgalmakat csak fokozza a Hibesnél megbújt Novotni megjelenése, aki azonnal átlát a szitán. Tudja, hogy a jómadarak nem tartoznak a „szakmába". De tart tőlük, s nehogy elárulják, nagyobb pénzösszeg ígéretével, esti találkozóra hívja őket. A kém igazi szándéka, hogy a szélhámosokat eltegye' láb alól A két mákvirág útra készül. A Báró még maradna, csábítja Novotni ígérete, de a Kapitány mielőbb menekülni akar, inkább lemond a felajánlott pénzről is. Boris asszony visszajön a városból, ahol megtudta, hogy a Báró vagyontalan. A belépő Novotni fegyverrel fenyegeti a társaságot. A Kapitány segítségért kiált, amire János pisztollyal a kezében elősiet. Novotni szökni próbál, revolvert ránt, de Anyicska észreveszi szándékát. Saját testével védi kedvesét. A fegyverek eldördülnek, Anyicska holtan esik ösz- sze, de Novotnit is halálos golyó éri. A lövedék zajára beront Jakab bácsi, aki az utolsó pillanatig ellenzi az oszt ált,harcot: értetlenül tekint körül, majd ráeszmél, hogy az eszközökben nem válogató ellenség tetteit, nem nézheti senki tétlenül. szándék és a megvalósítás, a lehetőségeit összhangja, az elképzelés kivitelezése és művészi formába öntése, határkövei egy előadásnak. Ami e között van az a probléma, a lényeg, amiről Stehlík. kissé megfeledkezett, amikor megformálta Anyieska alakját. Ferenczy Anna nem talál magára; úgy érezzük, egyéniségének szűk ez a szerepkör. Nem tudja átfogni alakjának pozitív megnyilatkozását. Az első felvonásban „skatulyából kivett baba" képében jelenik meg, holott egész nap az istállóban dolgozik és kamrában lakik. Lenge szoknyája ellentétben van gyerekes erkölcsiségével. Szerintünk, mesterkéltén Mozog, még Jánossal való jeleneteiben is, megzavarva ezzel az „individualizmusnak" érző akarásával az előadás egységét, a rendezés művészi elképzelését. Tories János, Sztanyek János szerepében minden tehetségével igyekszik beleilleszkedni d* együttes játékába. Anyicskájá- val, ő képviseli itt a pozitív hőst és ezért fontos megtartania mindvégig jellemző maga viseletét. Cselekvésében több határozottságot ajánlunk Riszdorfer László sem találja meg magát szerepében. Idegen légkörben, idegenül mozog. Nincs mélysége. Dougyera nem komikus figura, hanem élő valóságban robusztus alak, nyers és önző, kapzsi és alattomos, nem eszes lény, mindössze ösz- tönszerűen cselekvő férfi. Tudatosan áll az emberi közösségen kívül, mert nem akarja, de néni is képes felfogni mindazt, ami körülötte történik. Milena szeszélyes alakja, mát sodlagos szereplője Stehlík koJ médiájának. A szerző épperi ezáltal növeszti egyéniséggé és tipikussá a házasságszédelgb Báró alakját. Nem értjük Ud- vardi Annát, miért , akar minA dénáron „alakítani". Személye kiegészítő szerep, tehát ő alkat A mazkodik és nem hozzá alkat A mazkodnak. Lelkes Magda Boris szerepé-, ben nem kívülről megfigyelt fiA gurát hoz a színpadra, hanem az író minden rezdületére finoman és érzékenyen reagál. Olyan szenvedélyeket visz alakításába, amelyek mélyén az életet érezA ni. Szerepének alapvető vonása a hazugság. Hazudni a legkülönfélébb helyzetekben, a legA változatosabb emberi kapcsolatok során, s így mindvégig, új és új oldalról ismerjük meg ál A tala, azt az álszent, önző, romA lőtt, egyben ostoba nőt, Borist, akit Lelkes Magda, oly lelkesen és szellemesen alakít. Boris személye lényegesen összefügg a Báró és a Kapitány alakjaival. Tóth László, Bárója remek karikatúra és annak is kell ma-' radnia mindvégig, tehát az át- öltözködés után is (11I-V. felv.). Alakítása nem szenvedhet törést. A Kapitánnyal párhuzamosan összefüggő és egy síkori cselekvő alakítása csak erősíti azt a felsöbbrendíi tulajdonságot, amelyet a néző a jellem egyöntetűségének nevez. Siposs Jenő igen rokonszenves a Kapitány tragikomikus szerepében: egyszerű és hiteles. Bár játékának árnyalása nem mindenütt egyforma, mégis pontos és reális. Az előadás legsikerültebb alakítása. Nekünk Jakab bácsi is tetszett; noha kissé elmosta a fi- gura tulajdonságait. Király Dezső nagyszerű jellemszínészi teljesítménye hitelét veszíti a részeg — és a vég-jelenetben. Ezen viszont könnyű változtatni olyan művésznek, mint Király Dezső, aki nem egyszer bizonyította be, hogy nagy feladatokra is képes. Hatvani László kevésbé sikerült Hibes-molnára műkedvelő jellegű. Helytelen hangsúlyozásán is javítani kellene. Az „igazi diverzáns" Frahti- sek szerepében. Bugár Bélát látjuk. Egyénisége nem illik a szerephez és véleményünk sze-' rint színészi eszközei is hibásak. Gesztusai, mimikája sokszor szinte a néma filmek játékmoA dórát idézik elénk. Az itt érintett hiányosságok ellenére is ez a bemutató jelentős eseménye volt színházi éva? dunknak. A Magyar Területi Színház tehetséges együttesének nemcsak a jó szándékát, hanem a jó eredményét is dicsérhetjük. Az előadás sikert aratott és meggyőződésünk, hogy Stehlík komédiája mindenütt tetszeni fog és sokáig műsoron marad. EÖRY M. EMIL Jaj, téged Jaj, téged ki keresne, ki jönne most utánad, hogy szívedből a bánat szúrós tüskéit szedegesse? Magad vagy, társtalan, szeretnél, de hasztalan, elfutott rég a lány. A téli szél lábnyomát betemette ... Haja édes illatát csak a hervadt ibolyák őrzik könyvedben, ki keresne • mint száraz, bús múmiák. Arcát a havas táj, jaj, nem tudja idézni, Párás ablaküvegen, ha ábrákat von kezed, lányfejet formáz minden kicsi vonal, homályos, másnak alaktalan folt. A mosolyt, a Kedves víg mosolyát, keresem a kerti fák dermedt ágai ölén. OZSVALD ÁRPÁD Alcide Cervi olasz paraszt regényt írt a hét fiáról, akiket a fasiszta uralom alatt kivégeztek. A könyv a Szovjetunióban 90 000 példányszámban jelent meg. * Lőcsén, a Szent Jakab templom restaurálása közben igen értékes XVl. századbeli képekre bukkantak, amelyek a középkori városok életéből merítik tárgyukat. * A második világháborúban kivégzett politikai foglyok utolsó leveleiből gyűjtemény jelent meg olasz nyelven. E levelek hatására Luigi Nenu olasz zeneszerző nagy zenei művet írt énekhangra és zenekarra. A mű szóló, együttes és kórusrészletekből áll. Nemrég Kölnben mutatták be. A kritika megegyezik abban, hogy Nenunak művészi módon sikerült kifejezésre juttatni a politikai foglyok érzésvilágát, amely a kivégzésük előtt írt levelekből visszatükröződik. * Eperjesen irodalmi múzeumot nyitnak, ahol összegyűjtik a városban élt Irodalmárok életére vonatkozó adatokat és anyagot. * A napokban hirdették ki a bratislavai Szlovákiai Népművészeti Otthon által hirdetett drámai pályázat eredményeit. A beküldött díjnyertes pályamunkák közül jutalomban részesítették Sípos Jenő: A csodálatos erszény című darabját és Sokrónika mos Erzsébet: Búzát, bort, békét című daljátékát. * A komáromi Magyar Területi Színház január ló-én mutatta be Heltai Jenő: A néma levente című darabját. A darabot a fiatal és tehetséges Lendvai Ferenc rendezte. * A lengyelországi Chopin-tár- saság 1960-ra Chopin-évet készít elő. A nagy zeneszerző életére vonatkozó dokumentumokat gyűjtik össze. Nemrég felkeresték George Sand unokáját és értékes ereklyéket vásároltak meg tőle. A Chopin-ünnepségekre meghívják a világ legnagyobb Chopin-szakértőit. * Már a közeljövőben megnézhetjük a Repülünk Melbournbe című filmet, melyet K. Novak forgatott az olimpiászra kiküldött kiváló sportolóink útjáról. A film folytatása az Első harcok Melbourneben, is rövidesen bemutatásra kerül. * Budapesten megkezdték a színház-szezont. A Jókai Színházban Babay darabjával nyitottak, a Nemzeti Színházban Illyés Gyula Fáklyaláng című darabját és Németh László Galilei című darab ját mutatták be. * E napokban mutatják be Le- ningrádban Hacsaturján Spartacus című legújabb balettjét. * A kínai állami cirkusz Párizsban vendégszerepei.
