Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-06-04 / 23. szám

tií!ri!ii,ii:riiii[;ii:i;iiíi DLitiek tetszik ­kinek Lilik ? Láb és kéz-ápolás dr. Heks Imre. bőrgyógyász szakorvos A nyári meleg beálltával mind többen fordulnak láb- gombásodás, kéz- és lábizzadás miatt bőrgyógyász szak­orvoshoz. Apró, viszkető hólyagok keletkeznek a tal­pakon, lábszéleken, újjak felületén és megfelelő, tisztán­tartás híján fájdalmas gyulladást is okozhatnak. A gyakori és erős vakarás ekcémát is előidézhet. Ezt a hólyagos bőrelváltozást dyshydrosisnak nevezzük Oka lehet gennyes fog, vagy mandula, ezeket sürgősen távolítsuk el! A dys- hydrosis másik oka: gombás fertőzés. Ennek megelőzésére javasoljuk: közös fürdők, strandok látogatása után szap­pannal,' vízzel jól mossuk le a lábunkat. Helyileg a következő kezelést alkalmazzuk; este lefekvés előtt meleg vízben, szappannal megmossuk, majd ecetes vízben kiáztatjuk a lábat (egy liter vízbe egy evőkanál ecetet teszünk). Szárazra törlés után, tiszta tűvel felszúr­juk a hólyagokat, majd a kővetkező oldattal ecseteljük: 1 gramm salicylsav, fél gramm iodum purum, 50 gramm hígított alkoholban oldva. Az ecsetelést úgy végezzük, hogy fapálcikára vattái csavarunk és az oldatba mártva bedör­zsöljük a megjelelő 'észeket, beleértve a körmöket és láb­ujjak közötti területeket is. Reggel zinkbörsav-salwvl hin­tőport szórunk a lábujjak közé, Ezt a gyógykezelést na­ponta megismételjük. Egyes esetekben jó szolgálatot tesz a gombás részek. Casteilani oldattal történő ecsetelése is. Nehezen gyógyuló, súlyos ekcémáknál szóba jöhet a rönt- gen-sugáras kezelés. Gyakran panaszolt elváltozás a kezek és lábak izzadása, ami nemritkán öröklődik, 'néha pedig belső bajokkal áll összefüggésben. Ideges alapon is létrejöhet. Az izzadó tenyerű ember d szokásos kézfogások előtt valóságos izga­lomba jön, miután tudja, hogy tapadás, nedves kezének érintése kellemetlen hatású. Ez a kínzó tudat — ideges alapon — minden esetben fokozza a tenyér bőrének beteges nedvkivAlasztását, mely a kézfogás pillanatában 'tetőpontját éri el. Az izzadás gyógyítására melegvizes szappanos lemosá­sokat, hintőporokat és összehúzó alkoholos oldatokat hasz­nálunk. Jó hatású az alábbi spirituszos oldat, amelyet me­legvizes lemosás és száraz törlés után esténként alkalmaz­hatunk az Izzadó felületre. 5 gramm for malin-oldat (40 százalékos), l — l gramm szalicytsav és kámfor, 50 gramm hígított alkoholban oldva. Itt a zöldség szezon... Asztalunkra nap mint nap többféle zöldség kerül. Használjuk ezt ki, hiszen a téli hónapok után szervezetünknek igen nagy szüksége van vitaminokat tartalmazó anyagokra, A zöldségeit elkészítésénél mindig ügyeljünk arra, hogy ne főzzük túl a zöldséget (átlag kb. 20 perc, de aki nem elég gyakorlott háziasszony és nem ismeri ki magát, hogv mikor főtt meg a zöld­ség, egy villával szúrjon bele) és ne telejtsük el, hogy a zöldséget meleg vízbe tegyük fel főni. A karfiolt gyenge sós vízben megfőzzük, majd zsemlye morzsát vajon ’vagy“ zsíron megpirítunk és a megfőtt karfiolra öntjük. * A kevés vízben megfőtt karfiolt világos rán­tással berántjuk és finomra vágott petrezse­lyemmel Ízesítjük. * A karfiolt félig megfőzzük, azután lisztben, tojásban és zsemlyemorzsában meghamperget- jük és forró zsírban kisütjük. * A gyengén sós vízben megfőtt karfiolt pirí­tott hagymára dobjuk és tetszés szerint néhány tojást ütünk rá és ezt összekeverve hirtelen megfőzzük. ' * Karfiolsaláta. A megfőtt karfiolt szétszedjük, és eaetes, édes vízzel leöntjük. * * Eetekfőzelék. A hónaposretket jól megmossuk, karikára vágjuk, kockára vágott szalonnát pirí­tunk, rádobjuk a felvágott retket, húslevessel vagy vízzel felöntjük, majd világos rántással berántjuk. * Feteksaláta. A hónipösretket megmosva, fel­szeleteljük és ecetes, vagy citromos-édes lévél leöntjük. Olyan időket élünk, amikor majdnem korlátlan lehetőségek állnak rendelke­zésünkre és teljesen átalakíthatjuk a földgömbön az életfeltételeket. A tu-, dósoknak módjukban áll a legfantasz­tikusabb álmokat és elképzeléseket is valóra váltani. A békeszeretó embe­reknek össze kell fogni és meg kell gátolni a nyugati imperialistákat ab­ban, hogy a tudomány és technika vívmányait az emberiség tömeges ki- gyilkolására használják fel. A tudósok olyan terveket dolgoznak ki, amelyek a természet átalakítását tartják szem előtt. Érdekes például Sumilin szovjet tudós terve, aki' a Je­ges-tenger felmelegítését akarja el­érni. Földgömbünk északi sarkvidékén megváltoznának a légköri viszonyok. Ez a terület kétszer akkora mint Eu­rópa és végtelen jégmezőin csak na­gyon kevés ember él. A zord éghaj­lat és alacsony hőmérséklet lehetet­lenné teszi a kultúrnövények termesz­tését. Sumilin mérnök terve szerint a Beringi-szoros 90 kilométernyi hosz- szában a szibériai pártoktól egészen Alaszka partjáig duzzasztógátat és két millió kilowatt kapacitású villany- erőművet akar építeni. A villanyeró- mű szolgáltatná az energiát a szivaty- tyúk számára, amelyek a Csendes Öceán vizét a Jeges-tengerbe szivaty- tyúznák. így tehát minden évben ha­talmas mennyiségű meleg víz kerülne a tenger jeges vízébe, melynek hő­energiája 10 milliárd tonna petróleum hőerejének felelne meg. A sarkvidék jégtakarója átlag 3 méter vastagságú és 12''millió négyzetkilométeren terül el. A jégtömeg egyharmada ß nyár folyamán felolvad és az Atlanti Öceán vizeibe kerül. Az erősén sós poláris víznek általában alacsony a hőmérsék­lete. A leghidegebb a Barenti-tenger .partmenti vize, körülbelül 2 fok Cel­sius nulla alatt. Ha a jeges-tengerben megfelelő mennyiségű melég vizet szivattyúznának át a Csendes óceán-^ bői, a nagy jégrétegek olvadozni kez- denének.A levegő melegebb lenne és igy a sarkvidéken általában megvál­tozna a hőmérséklet. A terv megva­lósításával a Beringi-szoros és az északi sarkvidéken teljesen megvál­toznának a légköri viszonyok. Szibéria zuzmóval és mohával fedett mocsaras fagyottföldű vidékén még diófák is nőhetnének. A megművelhető föld ha­tárai az Északi Jeges-tenger partjáig kiszélesedhetnének. Hatalmas ipari központok keletkezhetnének és jobban ki lehetne használni a föld természeti gazdagságát. A fát, szenet és ércet modern szállítószközökkel vihetnék a sarki kikötőbe A vékony jégkéreg már nem okozna, nehézséget u tengeri közlekedés számára sem. A hajók nemcsak néhány héten keresztül, ha­nem egész éven át közlekedhetnének a Jeges-tengeren. Természetessé válna, hogy a hajók Európából Kelet-Ázsiába’ és Amerikába menet az északi sarkon keresztül megrövidítenék (útjukat. — A néhány száz méter vastagságú fa­gyos földön már növények is terem­nének Hatalmas ekék felszántanák á talajt és meleg levegő érné a mélyebb rétegeket is. Az Arktisz vidéken észak­ra a 75 fok szélességtől a Nap 102 napig a látókör fölött áll. A beringj duzzasztógát felépítése után fellen­dülne a mezőgazdaság, a, termelés fe­dezné a szükségleteket és még kivi­telre is gondolhatnának. A beringt duzzasztógát felépítése, amely össze­kötné a Szovjetuniót az Egyesült Ál­lamokkal, nagy hasznot jelentene az Arktisz érdekkörébe eső országok szá­mára, mert az éghajlat nem ismer ájlamhatá rókát. Igen érdekes Soergel német mérnök terve, aki a Földközi tenger vidékét akarja megváltoztatni. Soergel terve, nagy feltűnést keltett. Abból az egy­szerű tényből indúlt ki. hogy a Föld­közi tenger szintje 50.000 évvel ez­előtt majdnem 1.100 m-el alacsonyabb volt, mint ma. Ha sikerülne a Föld­közi tengert eredeti helyére vissza­tolni, akkor 570.000 négyzetkilométer területet nyerhetnénk a mezőgazdásáy céljai számára. Soergel a Cibraltárl- szorosnál akar duzzasztógátat építeni. Miyel a Földközi tenger vize gyorsan elpárolog, jobban mondva, évente több mint 4.330 köbméter víz párolog el, és a duzzasztógát a Gibraltár mellett le­hetetlenné tenné az Atlanti Óceánból való vízhuflámzást, a Földközi tenger szintje évente körülbelül-eoy méterrel alacsonyabb lenne. A Gibraltár! szoros 15 kilométer széles, ezzel szemben helyenként 500 méter mély. Soergel szerint 'a duzzasztégátat a Gibraltári szőrps előtt az Atlanti öceán irányába kellene építeni, ahol . a tenger nem olyan mély. A gát 30 kilométer hosz- szú és 53 méter széles lenne a víz felett. A víz alatt azonban legalább tízszer olyan széles, hogy ellenállhas­son az óceáni vizek hatalmas nyomá­sának. Soergel mérnök Szahara is átalakí­tására vonatkozólag tervet készít elő. Kongó vidékén mesterséges tengert akar teremteni és a sivatagot a ten­ger vizével akarja öntözni. Stanltíy- Poolené! duzzasztőgátat akar építeni a Kongó folyón. A terv technikailag nehezen keresztülvihető, mert a Kongó folyó rendkívül sebes. Szovjet tudósok terve szerint irányított atomrobbaná­sokkal a közeli dombós vidéken el lehetne érni a Iíorfgó lassú folyását és így 600.000 négyzetkilométer terje­delmű mesterséges tengert nyerhet­nénk. Érdekes az a terv is, mely szerint a Kongó és a Csadi tó kö2ött föld­alatti csatornát építenének, amely ösz- szekötfté a Xcngó és a Shary folyót. Ezáltal emelkedne a tó szintje és el­öntené a szudáni.....völgyet, majd az Aggar hegység vidékét is és 3 hatal­mas folyam utat törne magának Algí­ron és Tuniszon keresztül, hogy a Földközi tengerbe, torkoljon- Tulajdon­képpen. egy mesterséges második Ní­lus folyó keletkezne, amely egész az egyenlítőig hajózható lenne. Afrika ipari termelésére és természeti gaz­dagságának kihasználására nézve fel­mérhetetlen jelentősége lenne a terv megvalósításának. \ A Tibeti hegységben öt hatalmas folyó ered. Szovjet tudósok olyan ter­vet dolgoztak ki; mely szerint duz­zasztottak és földalatti csatornák építősével a folyók vizét a közép­ázsiai sivatagok öntözésére használ­hatnák fel. Ezeket a gigantikus épít­kezéseket csakis az atomenergia fel­használásával lehetne megvalőíftani. A gátak felépítése után az öt folyót két hatalmas folyammá lehetne össze­kötni, amelyek a Gobi pusztát látnák el vízzel. így hatalmas ázsiai vizlút keletkezne, amely összekötné Kazasz- tánt, Kínát, Mongóliát és Mandzsúriát. Az ázsiai csatoitia 8.000 kilométer hosszúságú lenne és vízieröműveket építenének amelyek sok millió és mil­lió kilowatt villanyenergiát termelné­nek. A hatalmas tervek keresztülvitele a nemzetközi helyzettől, a hidegháború befejezésétől és attól is függ, hogy nyugaton mikor kapnak észbe. meü6 áramlatok •'il'i'Hm hides áramlatok ATOM „ .. \/1LLANVE ROM.Um Mai számunkkal folytatódik az Oj Ifjúság divat- és Ízlés pályázata. A részvevő, aki ügy találja, hogy illenek neki a fent közölt ruhák, beküldi fényképét (elég arc­kép) szerkesztőségünkbe. A fényképeket a beérkezés sorrendjében közöljük, név nélkül, sorszámmal ellátva. (A részvevő nevét azonban szerkesztőségünkkel tudatni kell, névtelen leveleket nem közlünk). A verseny további részvevői levelezőlapon beküldik szerkesztőségünkbe annak a fényképnek a számát, amely azt a lányt vagy asszony ábrázolja, akinek a fent közölt ruhák a legjobban illenek. Az ítélkezés joga természetesen összes férfi­olvasóinkat is megilleti. Következő számunkban külön közöljük azt a három fényképet, amelyek a legtöbb szavazatot kapták. Négy számon keresztül közöljük a beküldött fény­képeket, az ötödik számban pedig közöljük az előző négy szám első három győztesét, akik közül kell kiválasztani a végső győzteseket. A három győztes a következő jutalomban részesül: 1. díj: gyapjú kuligán; 2. díj: háromrészes szilon fehérnemű garnitúra; 3. díj: nylon kézitáska. Azok között pedig, akik a győztesekre szavaztak, nyilvános sorsolás útján a következő dijakat osztjuk ki: 1- díj: útitáska; 2. díj: pullover; 3. díj: fürdőruha; 4. díj: selyemkendő: 5. díj: kozmetikai kollekció; 6. díj: szilon harisnya. Várjuk fényképeiteket és szavazataitokat! Oj Ifjúság Női Hiradó-ja Bratislava, Prazská 9.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents