Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-06-04 / 23. szám
Egy kritikus vallomásai Régóta érdeklődésem középpontjában álltak a kritikusok. Megfigyeltem, hogy ezen emberfajta milyen megkülönböztetett bánásmódban részesül. Recézik őket, félnek tőlük. Hosszas fejtegetéseiket az olyan ember arckifejezésével hallgatják. aki valami igen-igen zavaros és érthetetlen, de ennek ellenére mégis igen-igen okos és bölcs dolgokat hall. Láttam becsületben megösziilt és mérhetetlen mennyiségű regény sorokba belekopaszodott, vén író-t kát, dadogva beszélni egy pety- hesállú kritikusfiókával és elpirulni az örömtől, amikor az kezet fogott velük. Láttam fiatal és csinos színésznőket, elragadóan csábító művésznőket. Ábrándos arccal simogatták egy- egy fogatlan, vén kritikus ráncos nyakát és olyan szemmel néztek otromba, csontkeretes szemüvegébe, amilyennel énrám még soha. Csoda, hogy megszédültem? Csoda, hogy megirigyeltem dicsőségüket. Az vesse rám az első köret, akit még sohasem kótyagosítottajk meg hasonló dolgok. No, egyszóval — mondottam — kritikus leszek! Minden tapasztalat nélkül kezdtem. Megnéztem darabokat, nagyon nem tetszettek. Elolvastam könyveket, verses -köteteket, azok, ha lehet, még inkább nem tetszettek. Objektív leszek és hajthatatlan — szabtam meg ténykedésem irányát — így lesz majd igazi, szilárd alapokon nyugvó tekintélyem. Megírtam, hogy a fiatal primadonna mimikájával dührohamokba kergeti nézőit is a hangja két zeneszakértőt az énekművészet megátkozására késztetett. Színesen ecseteltem az örvendetes tényt, hogy a nagy író legújabb regénye, hála járadhatatlan szorgalmának, elkészült és silányság tekintetében vitathatatlanul veri minden eddigi munkáját. Arra is utal- iam, hogy az egésznek a koncepciója, az egyes fejezetek kirívó bődiiletessége indokolttá tenné a nagyrabecsiilt agg elmeállapotának szakszerű, specialisták által véghezvett, felülvizsgálását. Megjegyzem, ezek- nem voltak túlzások, mert én tényleg így, láttam a helyzetet. Nem möndí\atnám, hogy munkásságom eredménytelen és személyem ismeretlen maradt. Nevemhez rövidesen botrányok sorozata fűződött. A fiatal primadonna, egy előkelő kávéházban, érkeztemkor hisztérikus rohamot kapott. Nekem rontott és sikoltozva azzal vádolt, hogy csábító ajánlatokkal üldöztem, melyekre ö természetesen elutasító erénységgel reagált, ezért a hang, amellyel művészetéről írtam. A veterán író as utcán kapott el. Reszketeg hangon esztétikai analfabétának és bár- dolatlan rágalmazónak nevezett, majd görbe botjával kétszer végighúzott a hátamon, sőt egy egy mesteri rúgással is megtisztelt. Szerencsére, előrehaladott korából eredő rugalmatlansága megakadályozta abban, hogy eltaláljon. És jöttek a többi megbíráltak, szidtak mint a bokrot. Nem jött ellenben a tekintély és befolyásosság. nem jöttek a csinos színésznők. Nem jöttek, és bársonyos kezükkel nem simogatták meg enyelegve az arconíat. Nem beszélve arról, hogy szemük rejtelmes mélységeit még kevésbé meresztették rajongva az én szemembe. Ejnye — töprengtem — ez így nem mehet! Taktikát kell változtatnom. Jó alkalom volt a ^tónusnál - toztatásra egy bemutató. A darab tetszett. Néhány nyilvánvaló hibája ellenére is jónak tartottam. Megírtam tehát, ám hiába no, tapasztalatlanság! A darab ió odalainak kidomborítására szánt jelzőket nem alapfokban, sőt még csak nem- is középfokban, hanem felsőfokban használtam. Már pedig ez ugye egy óvatos kritikus részéről kész őrültség és meggondolatlanság. A hatás most sem maradt el. Mint háborgó tenger dühödt bömbölése zúgott fel a kritikusok és egyéb irodalmi érdekeltek társadalma: Ez anarchia az esztétika történetében. Nem egyezünk vele, tiltakozunk! — lator, lator! A lator én voltam. , És még más is voltam. A darab írójának egyik távoli barátja (a távolit úgy értem, hogy lelkileg És érzelmileg több fényévnyi távolságban voltak egymástól) egy konferencián is megemlítette az ügyet. — íme a kor ziillö erkölcseinek és hanyatló ítélőképességének kétségbevonhatatlan bizonyítéka! — kiáltotta látnoki hangon világgá. Több névtelen levelet kaptam, melyek közül a 'egembe- ribb hangú a következő volt: Uram! Remélem felelőtlen tette következményeiből józan ésszel levonja a konzekvenciát és nem várja meg, amíg egy, Öntől fejlettebb erkölcsi érzékekkel rendelkező, valaki a nyílt utcán leteríti Önt. Legyen férfi, tudatosítsa magában, hogy a becsületén esett foltot, mit foltot, akónyi szennyet, csupán Indió piros vérével moshatja le. Ha megteszi, a kor talán meg- bocsajt magának, szerencsétlen, de ha nem . . . ah, erői nem is beszélek, Ön talán utóvégre mégis csak épeszű ember. Pisztolyt ajánlok! Egy jóakarója. U. i. Mennyivel kenyereitek le, vallja bel Legalább ezzel köny- nyítsen fekete lelkén. A többi levél még erélyesebb hangú volt és rétim vonatkozó definíciói miatt nyilvánossá tételüket elhallgatom. A tények meggyőztek, hogy így sem lehet kritizálni. Egészségemnek és testi biztonságom megőrzésének problémája mély, ellenző . töprengésre késztetett. I evágtam valakit, nem volt jó, dicsértem, még rosszabb. A helyes útnak valahol középén kell lenni. Felkerestem a kritikusok legtekintélyesebbjét. — Morrdd — könyörögtem összekulcsolt kézzel —■ hogyan kell bírálatot írni úgy, hogy az jó legyen? — így — nyújtotta át egy új regényről írt legfrissebb kritikáját. Egy hajszolt vad, életösztöntől kifinomult figyelmével olvastam át, aztán mégegyszer, és logikusan átgondoltam. Azóta elismert kritikus vagyok. Tekintélyes, befolyásom, mindenem megvan, még helyes kis kerek pocakom is gömbölyödött a megelégedettségtől. Megsúgom, néha-néha angyali művésznők is becézgetnek kedveskedve. Sok a barátom, sok a tisztelőm, írásaimat így kezdem: „X. Y. müve a maga puritán fénome- nalitásával vad erővel ragadja meg lelkünket", így. folytatom: „ám minden nagyszerűsége ellenére akadnak apróbb, könnyen elnézhető, ismétlem elnézhető, hibái is“, és így fejezem be: „az új mű X. Y. munkásságának egyik kimagaslóan jelentékeny állomása (gyors is megállj és irodalmunknak feltétlenül figyelembeveendő gyöngyszeme". Sőt, munka közben tapasztaltam, hogy nagyban emeli az írás hatékonyságát, ha értelmetlen szavakat hintek el ponyvaként benne, vagy hátulról visszafelé írok le mondatokat, esetleg löugrásszerííen kihagyom belőlük az állítmányt, kellemes balladai homályt idézve elő ilyetén. Nagyon hatásos és tiszteletet gerjesztő, mert nem érti senki. Én sem, viszont ugyebár, nem a saját mulatt at ásómra és okulásomra kritizálok! Egyszóval kedves olvasóim, amint láthatják, mint kritikus, végre révbe értem. DUBA GYULA Az új ruha (tragédia 12 képben) — Képzeld mama, a papa megint nem csinálta meg a házi- feladatomat. A divat lehet hasznos is! "<3 Naiv a XX. században. Mondja kérem, nem kaphat-nck egy két szoba konvhás lakást ebben . az épületben ? KERESZTREJT VÉNY 1 2 9 1-1 16 *1 2426 30 32 36 sj ff +2 • 3 L v 3 6 I? la 12 \:T 19 r y U'h 26-9 A 31 33 34V>5 fos 43 14-4- 33 y VÍZSZINTES: 1. Húsz János halála után a vidéki szegényeket vezette. 9. A Kama mellékfolyója a Szovjetunióban. 10. Az egyik szláv nyelvet tudó görög hitterjesztő. 12. A babilóniai mitológiában a föld és a víz istene. 14. Az összetett szavakban az állatvilággal való, kapcsolatot jelzi. 16. „H“ nélkül, fogat emel k;. 18. Csodálatos. 20. Helyeslés.. 21. Azonos betűk. 22. Norvég pénzegység. 23. Bizony. 24. Vissza: átlátszó, színtelen üdítő ital- 25. Francia férfinév. 26. János és Zoltán. 27. Területünkön a legrégibb államalakulatot a hetedik században ő alakította meg. 29. Szlovák személyes névmás. 30. A földet túrom. 31. Azonos betűk. 32. Német Köztársaság. 33. Olasz női név. 35- Étvágy, kedv. 36. A csecsemő hangja. 37. Nagy német, filozófus (18. század). 38. Azonos betűk. 39. Adott — szlovákul. 40. Az orosz nevek végén írjuk. 42, A szlávok részére külön írást létesített, annak az írásnak az elődjét, amelyet az oroszok és a bolgárok mindmáig is használnak. 44. Keresztül. 46. Nag) cseh bölcsész. FÜGGŐLEGES: 1. Hóléc. 5 Mezőgazdasági eszköz. 4. . 99í lómai számokkal. 5. Sakk-figura 6. Állj, megállás. 7. Lásd a 14 yízSz.! 8. Kelemen és Dávid. 11 A 15. század elején Csehországban ő indította meg a társadalmi túlkapások elleni harcot. 13 Ételízesítő (névelővel). 15. ‘ cseh kultúra jeles képviselő)“ 17. Lángeszű huszita hadvezér 19. Betű a görög ABC-ből. 20 A szlovák népi ellenállás legendás hőse' (17. század). 25. Görög betű. 27. Saját kezével — rövidítése. 28. A Róna leghosz- szabb mellékfolyója. 33. Botokat pálcákat — szlovákul. 34. Ilyet toll is van. 37. Prágában alapi tóttá meg Európa első egyetemét 1548-ban (IV. Károly - németül). 39. Dorottya, Yvonn? és Edit. 41. Magyar város ;■ Duna mentén. 42. Szlovák kettős betű. 43. László és Sándor 45, T. K. Beküldendő: vízszintes 1. 10 27, 42, 46. Függőleges: 11, 15, 17, 20, 37 Oj IFJCSÄG — a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. Telefon 445-41. Főszerkesztő Szőke József — Nyomta a Merkantil nyomda, 01, n. v. Bratislava, ul. Nár. povstania 41. Előfizetés egy évre 31 20 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. A-59573
