Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-05-28 / 22. szám

Csemadok a szocialista kultúráért A CSISZ járási vezetőségeinek* va­lamint a CSISZ alapszervezetek tag­sági és vezetőségi gyűlésein gyakran felszínre kerül a szervezet kiszélesíté­sének kérdése. Erre_ vonatkozólag gyakran hoznak határozatokat, de az eredmények nem olyanok, mint ahogy azt azok a vezetőségek .elképzelik, amelyek a határozatokat hozzák. Ne csodálkozzunk azon, hogyha sok funkcionáriusunk körében olyan véle­mény alakul, hogy a fiatalokat nem érdekli a CSISZ tagság. A valóságban egész más a helyzet. Bátran elmond­hatjuk, hogy a CSISZ tagság az egész ifjúságot érdekli és hogy a fiúk, mint a leányok büszkén jelentkeznek a szervezetbe. Természetesen nem ak­kor, amikor a CSISZ járási vezető­sége azt a határozatot hozza és „el­rendeli az alapszervezetnek, hogy ad­dig és addig, annyi és annyi fiatalt szervezzenek be a CSISZ alapszerve­zeteibe, vagy amikor az alapszervezet a tagsági gyűlésen ünnepélyesen kö­telezettségvállalást tesz, például, hogy „május 1-ig a munkahelyükön az ösz- ,/szes fiatalt beszervezik a CSISZ-be“. Ha ezt így csinálják, akkor ne cso­dálkozzunk azon, hogy egyes funkcio­náriusok, sőt vezetőségek azt a né­zetét vallják, hogy a CSISZ tagok csak a legjobbak lehetnek. Ilyen példával a szeredi járásban is találkozunk, ahol a nagy falvakban csak kevés fiatal van beszervezve a CSISZ-be. Így pél­dául Sopornyán az ötezer lakos közül, csak 34 fiatal tagja a CSISZ-nek. Az ilyen községben legalább 300 CSISZ- tagnak kellene lenni. Hasonló a hely­zet Krizovanyban, Abrahamban, Maj- cichovban és a többi községben. Ha alaposan utánanéznénk, hogy nem is annyira a fiatalok, mint a funkcioná­riusok a hibásak, akik néhány veze­tőségi vagy tagsági gyűlés megszer­vezésén kívül sefnmiféle akciót nem indítanak és nem igyekeznek meg­nyerni az ifjúságot. A gyűlések rend­szerint nem vonzóak és nem érik el azt, hogy a fiatalok szívesen járjanak gyűlésekre. így festenek a gyűlések például a CSISZ farkasini szervezeté­ben is, ahol Lieskovszká elvtársnő a gyűlés kezdetétől fogva végig csak­is szemrehányásokkal illeti a tagokat és azzal fenyegetődzik, hogyha nem fizetik ki a tagsági díjat, akkor azon­nal törlik a szervezetből és nem kap­nak jó kádervéleményt, stb. A farkas- di CSISZ-tagok hiába várják, hogy a gyűlés végre megoldja az olyan prob­lémákat, melyek közel állnak a fiata­lokhoz, amelyek összefüggnek falujuk életével, melyek szebbé és színessé tennék a falu életét. ALOIS HLÜBIK, a CSISZ KV aktivistája Amikor a Csemadokről, azaz a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr­egyesületéről beszélünk, nagyon sok mindent mondhatunk. Nemcsak azért, mert az országos konferencia hatása alatt állunk, amit e napokban tartott meg ez a tömegszervezet, hanem mert fontos róla beszélni, részben azért, hogy lássuk, a Csemadok tény­kedésén keresztül is a jogainkat, amelyeket pártunk és kormányunk biztosít számunkra, részben pedig azért, hogy elmondjuk, mi a tenni­való még a Csemadok munkája terén. Amikor megalakult ez a már ko­moly munkát végző egyesület, voltak, akik azt mondták, hogy egy egye­sülettel már megint több van, van, aki a tagsági díjat majd beszedi a tagoktól. De a csehszlovákiai magyar­ság nagyobb része, és jobbik része, úgy gondolkozott, hogy „ha becsüle­tesen dolgozunk az egyesület kere­tein belül s megválósítjuk soraink közt azt a kultúrforradalmat, ami szocialista kultúrával lesz átitatott, előbb-utóbb értékes gyümölcs érik majd a számunkra“. Elmondhatjuk, hogy ezek helyesen értelmezték a dolog lényegét és valóban komoly szerepet töltenek be hazánkban a szocializmus építésében, meg aztán már többen is csatlakoztak ehhez a táborhoz. Érdemes visszaemlékezni arra az időszakra, amikor az EFSZ- eket alakították a dolgozó parasztok. Komoly, sokoldalú munka volt ez, nemcsak a szervezés terén, hanem abban a harcban is, amit a falusi kizsákmányolókkal, s az osztályel­lenséggel folytat a dolgozó paraszt­ság. Rendre nevezhetnénk meg azokat a falukat, ahol a Csemadok helyi csoportja volt a kezdeményezője az EFSZ megalakításának, s ezzel együtt a falu szocializálásának. A politikai nevelés és a valódi kultúrnevelés, amit pártunk és kormányunk útmu­tatásával a Csemadok a falusi lakos­ság között végzett és végez még ma is, határozott célkitűzésre ösztönzi a szövetkezeti tagokat, a szövetkezetek további megerősítésében és fellendí­tésében. A csehszlovákiai magyarság népi kultúrájának felszínre hozása s ha­gyományainak ápolása, szintén nagy­részt a Csemadok-tagokra hárul. Mondhatná valaki mégis, hogy sok faluban nem végez elég eredményes munkát a Csemadok helyi csoportja e tekintetben. Aki ezt mondja, igazat mond, de nem is megy máról-holnap­ra ilyen, mondhatni, tudományos munka kiszélesítése. Annyi bizonyos, lOIQIOIQ hogy sok hozzáértő kultúrvezető kell még, akik tovább tudják ápolni a fal­vak kultúráját. Ez nem merül ki egy vagy néhány színdarab betanulásából, vagy vitaestek rendezéséből. Meg kell győzni a magyar falvak népét arról, hogy az igazi népi kultúra egyben szocialista kultúrát is jelent, mert mindig alkalmazkodik a kor haladó eszméihez, s ezért mindig Időszerű és mindig értékes. Például a Zobor- környéki falvakban, azonkívül az Ipolysági járásban, például Deménden, Paláston, vagy pedig a kékkői járás­ban Csábon, és sok más helyen <s tanúi lehetünk a népi jcultúra előre­törésének, amit éppen a Csemadok kezdeményezett, és ez az előretörés napről-napra alakítja ki a falu új arcát. Nem a véletlen, hanem a cél­tudatos kultúr-nevelő munka váltotta ki a csábiakból, hogy felújítsák ha csak színpadon is, a legénybíró vá­lasztást. Hogy mennyire nevelte a Csemadok a tagjait az igazi népi és szocialista kultúra tiszteletére, kitűnik abból is, hogy egy gerencséri asszony, (akinek a nevét itt fölösleges emlí­teni), sírva fakadt, amikor Bratisla- vában egy helyen azt mondták neki, hogy vetköződjön ki gyönyörű nép­SPORTOLNAK A FIÜK A felsőtúr! fiatalok úgyszólván min­den este összejönnek abban a helyi­ségben, amit a helyi nemzeti bizott­ság bocsátott a rendelkezésünkre. — Nem üres eszmecsere folyik itt, ha­nem komoly szórakozás és népnevelő munka. Itt határozták el a fiatalok magukat arra is, hogy megszerzik a fesztiváli sport-jelvényt és bizony rpár 31 fiatal meg is kapta. De meg kell említeni, hogy csak a fiúk kap­csolódnak be nálunk a sportolásba, a lányok pedig lemaradnak e téren Ennek pedig az az oka, hogy szé­gyenük a sportolást, ami pedig nem helyes nézet. A sportoló fiatalok kultúráüs tény­kedést is fejtenek ki, több műsort betanultak már, amiáltal meghódítot­ták a felsőtúriakat. viseletéből. — Mit szólnának a szö­vetkezetben — beszélte az asszony — ha máról-holnapra városi viseletben jelenne meg a munkahelyén. Mégis, ha javítani való van a Csemadok mun­kájának valamely szakaszán, akkor pontosan a kultúrténykedés terén kell tovább javítani a ténykedését, még­pedig elsősorban úgy, hogy több kul- törmunkához, népneveléshez értő emberre támaszkodjon. A CSISZ és a Csemadok közötti viszonyról szólva, amiről gyakrabban is kell beszélni, hangsúlyozhatjuk, hogy a két tömegszervezet között teljes a barátság. Azokban a járások­ban, ahol úgy a CSISZ, mint a Cse­madok funkcionáriusai a legnagyobb lelkiismerettel végzik a fiatalok, illet­ve az idősebbek nevelését, valamint pártunk és kormányunk célkitűzései­nek megvalósítását, perszehogy na­gyobbak az eredmények. Röviden ennyi, amit a Csomad»'k országos konferenciája alkalmából mondhatunk el, azonban a sok be­széd helyett, hosszan beszél az a tett, amit a csehszlovákiai magyar dolgo­zók tesznek hazánk és a szocializmus további kiépítése érdekében. vábbá Gyurász Teréz és Krukovszki Margit tanulók, amiért állandó segít­séget nyújtanak az iskolai pionír-szer­vezetnek. Illés József, Ipolybalog A FARKASDI CSISZ HELYISÉGRŐL Esős időben indúltam a faluba, hogy valahol majd eltöltőm a délu­tánt. A CSISZ helyisége felé mentem, de az ajtót zárva találtam. Alig men­tem pár lépést, lárma ütötte meg a fülemet és látom, hogy a kocsmában zsörtölődnek a fiatalok. A kocsmában találkoztam Kürthy Miklóssal, s aki a farkasdi CSISZ szervezet elnöke. Milyen érdekes, hogy amikor a fia­talok a CSISZ helyiségben szórakoz­hatnának — igaz, hogy jobban be kellene rendezni ezt — akkor a kocs­mába járnak, a lányok pedig kitudja hol vannak. Az alapszervezet vezető­Levelezőink írják... SZOVJETUNIÓ A Szovjetunió méreteinek megisme­réséhez nem elégséges a szokásos fo­galmak ismerete. Terjedelemre nézve a világ legnagyobb országa. Háromszor nagyobb, mint az Egyesült Államok és százhetvenötször nagyobb, mint Csehszlovákia. Területe a világ egy- hatodát képezi és rajta a nap sohasem nyugszik, ugyanis ha a Balti tenger partjain este van, akkor Kamcsatká­ban már másnap reggel van. Az a gyorsvonat, amelynek napi teljesítmé­nye ezer kilométer, Rigából Vladivosz- tokba az utat 13 nap alatt teszi meg. Határai 61.000 kilométer hosszúak. Az éghajlati viszonyai egyenlőtle­nek. Az északi részén az évben több­nyire hideg van, míg délen az éghaj­lata szubtropikus. A tél és a nyár között nincs átmenet. A szélsőséges éghajlatára jellemző, hogy területén mínusz 75 hideget, de a Karakun vi­dékén plusz 70 Celzius fok meleget is mértek. A Szovjetunió területén több külön­féle nemzetiség él. Ezek szabadon és szabad elhatározásukból egyesültek egy nagy szövetségbe. A történelem folyamán a Szovjetuniónak sikerült először teljes egyénjogúság alapján a nemzetiségek kérdését megoldani. — A cári Oroszországban a nemzetisége­ket a legszörnyübb módon elnyomták. A Szovjetunió fővárosa Moszkva, amely egyúttal a legnagyobb városa is. New York és London után a világ harmadik legnagyobb városa. Az egy­kor kacskaringós kövezetlen utcák helyett, ma széles sugárutak szelik át. Az orosz nép három forradalmi nem­4 zedékkel dicsekedhet. A dekabristák­kal, a forradalmi demokratákkal és végül Leninnel az élén, _ a proletár forradalmárokkal. Az orosz nép szülte a Lenin köré csoportosuló forradalmi bolsevik pártot, mely a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom által a cári hatalom megdöntése után megterem­tette az első szocialista országot. A Szovjetunióban mindennemű fon­tos ásványt találunk, olyan mennyi­ségben, mint sehol a világon. Kőolaj, vasérc, mangánérc, apatit, foszfát, ká­liumsó valamint tőzeg tekintetében a Szovjetunió a világon az első helyen áll. Igen jelentősek a szénbányái is, melyeket az egész országban szerte találunk. Igen sok a lignit is. A kő­olaj kutatások igen sikeresek és ál­landóan új forrásokra bukkannak, amelyeknek gazdagsága áttekinthetet­len. Az olajforrásoknál sok földgázt is találnak. A színes fémek közül réz bauxit, nikkel, ólom, cink nagy bő­ségben található. A platina világter­melésének 90%-át itt nyerik, de sok aranyat és ezüstöt is bányásznak. — A hegyekken drágaköveket, zafírt, ru­bint, opált, topázt és ametisztet talál­nak. Az utóbbi években hatalmas uránlelöhelyekre bukkantak. A ritka fémek közül az iridium, ozmium, titán és wolfram is igen jelentős. Sóbányái kimeríthetetlenek. Az építkezések ré­szére szükséges anyagot az egész or­szágban találnak. A Szovjetunió életé­ben fontos szerepet tölt be a villany­áram szolgáltatás. A közművelődés terén is nagy fej­lődést észlelhetünk a cári rendszer veresége óta. A cári rendszerben az egész orosz birodalom területén 90 főiskola működött, ma több mint 890 a számuk. De nemcsak sok új fő­iskola létesült, hanem számtalan szak­iskola és más egyéb iskolák is. A napisajtó is nagy fejlődésen ment át. A cárizmus alatt 859 újság jelent meg 3 millió példányszámban, ma 7.000 kölönféle újság 30 millió példány­számban és 70 nyelven jelenik meg. A cári Oroszországban a hatalmas or­szág területén 183 színház működött, ma már több mint 800 a színházak száma. A filmművészetben a világ legelső államai közé küzdötte fel ma­gát a Szovjetunió. De nemcsak az ipar, hanem a föld­művelés is nagy fejlődésen ment át. Ma a Szovjetunió mezőgazdaságát a világ legjobbjai közé sorolhatjuk. — Magas fokra emelkedett a mezőgaz­daság gépesítése, annak kihasználása, valamint az állattenyésztés. A kolhoz­parasztok élete egyre szebb lesz, a falu és a város közötti különbség egy? re csökken. A szovjet mezőgazdaság • imertetésénéK meg kell említenünk Micsurint és Liszenkot, akik nemcsak a Szovjetunió népének, hanem az egész emberiségnek szolgálatot tettek. Kiss István, Felsőtúr KÖNYVJUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK Az ipolybalogi nyolcéves iskola pio­nírjai jó hírnévre tettek szert. A pio­nírok közül Benko Márta, a kékkői járási szavalóversenyen az első díjat nyerte és Losoncon a kerületi sza­valóversenyen pedig a második díjat nyerte szavalásával. Az iskola tanulói mindannyian örültek Benko Márta si­kerének, és a helyi nemzeti bizottság is megjutalmazta öt a Mostoha test­vérek című könyvvel. Szabó László, az iskola igazgatója pedig a tanulók aján­dékát, a Kerek egy esztendő című könyvet adta át neki. Könyvjutalmat kaptak még, amiért résztvettek a sza­valóversenyen Nozdrovicki József, Ne­gyek Antal, Okolenszki Gábor, Csáki Magdolna, Balázs Lajos, Illés Teréz, Künkó Vera és Negyek Mária. To­SZERKESZTŐI D. Sztarohorszky, Bratislava: Saj­náljuk, de versét nem közölhetjük. Versének tartalma jó, de ez még nem elég. Anti Adolf, Kassa: Verselő készsége van. Ám verseiből hiányzik a műgond. Gyöngék a rímei. írjon továbbra is. Kalapos József, Cuiíovo: Mi örülnénk a legjobban, ha versét közölhetnénk. Verséből hiányzik a ritmus, ha akar, próbálkozzék tovább. Molnár András, Brno: Beküldött dalaidat bírálásra adtuk. Legközelebb válaszolunk, hogy közöljük-e, vagy sem. Illés Bertalan, Backa: Versed na­gyon naiv. Rosszak a rímei. Például: ragadsz — magaű, gondolat — magad, stb. Olvass sokat. Vendégh Lujza, Tomásikovo: Az ön verse is1 gyerekes hangú. Egyébként ségének barátságosabbá kellene tenni a helyiséget, újságot kellene oda rendelni, könyvtárat berendezni, hogy a fiatalok jól érezzék ott magukat. Akkor nemcsak abban az esetben lá­togatnak el oda, ha táncolni lehet, hanem máskor is. Narancsik Gyula, Farkasd AZ ÖRÜSI SZÍNJÁTSZÁSRÓL Őrösön két színjátszó csoport ala­kult, egyik az idősebbekké, a másikat a fiatalok szervezték meg. Színdara­bot is betanultak már, a Bor címűt. A fiatalok színjátszó csoportja pedig a Büszke páva című 4 felvonásos színművet mutatta be. Május 1-én is kultúrműsorral szórakoztatták a dolgozókat. A legjobb szereplők Cso­rna László, Juhász Kató, Bállá Irma, Belányi Ilona, Kohut Erzsébet, Dokos László, Fekete Katalin és Rácz László voltak. MOKRY LÄSZLÖ, őrös is, a tavaszról nem mond semmi újat. A rímei is gyöngék. Olvasson és ta­nuljon sokat. Matus Gábor, Praha: Versének alap- gondolata szép. Ám a megírása gyön­ge. Küldjön be több verset is elbírá­lás végett. Rigó Magda, Komárom: Verselő kész­sége van. önnél is a rímekkel van a legnagyobb baj: rajzanak — a bá­nat, nem rímel. Hiányzik vferséből a költői kép is. Tanuljon és olvasson. Sz. György, Zilina: Beküldött fordí­tásaid és eredeti. írásaid alkalom ad­tán közöljük. Gönczy Zoltán, Géres: Határozottan van verselő készsége, ám verse még nem közölhető. Versének mondaniva­lója nagyon szétfolyik, törekedjen a tömörebb és a költőiebb kifejezésre, írjon máskor is. Máthis Erzsébet, Balony. Az írásod ezúttal rosszabbúl sikerült, mint amit a múltkor írtál. Ezért, sajnos nem közölhetjük. ^ oo?v . .-.vő' v*. '.vfflBív. . s ,www." . .vjw». '■ . r*. ■.« wu A nagyfödémesi lányok a kosúti állami gazdaság cukorrépa földjén nekifogtak a répaegyeíésnek. Érdekesebb tagsági gyűléseket!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents