Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-05-28 / 22. szám

o 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 m 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 5 ■ o ■ 0 ■ n o ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0I0I0I0i0B0*0«0B0i010«0*0 Kedves olv barátaink! NE FELEJTSÉTEK EL JÚNIUS 11-i számunkban indul az Új Ifjúság hathetes Nagy Nyári Versenye. A VERSENY kellemes szórakozást nyújt. Egy képekkel illusztrált cikkben ráismersz hazánk egy-egy nevezetesebb városára, vagy olyan szo­cialista építkezésre, ahol ifjúságunk örökké élő művet alkotott.' A VERSENY részvevője a lapban meghatáro­zott időpontig levelezőlapon beküldi a város ne­vét és mellékeli a lapból kivágott rejtvény-szel­vényt. A REJTVÉNY szerencsés megfejtői között számos értékes díjat sorolunk ki, GONDOLD MEG, egy Jawa 175 ccm-es motorkerékpárért, egy 14 napos társasutazásért a Szovjetunióba, egy versenykerékpárért, egy karóráért, egy hordozható táskarádióért, és még sok más szép díjért, érdemes bekapcso­lódnod ebbe az érdekes versenybe. NE SZALASZD EL az alkalmat! Talán még soha sem voltál olyan közel a szerencséhez, mint ép­pen most.! Kapcsolódj bele az Ü Ifjúság Nagy Nyári Versenyébe! Új Ifjúság szerkesztősége 0 a 0 ■ 0 5 ■ o ■ 0 FRANCIAORSZÄG DON QUIJOTE Az elmúlt héten három európai ország állt kormány nélkül. Franciaország, Olaszország és Finnország Franciaországban bekövetkezett Mollet szocialista kormányá­nak bukása, ami várható volt. Olaszországban nem szűnt meg a kormányválság, jelenleg az új kormány már alakuló félben van és a jóváhagyás előtt áll. Az új kormány élére az olasz szenátus elnöke, Zoli került. A kormány állítólag csak a Ke­resztény Demokrata Párt tagjaiból áll. Mivel ennek a pártnak a parlamentben nincs meg a fölénye, így kénytelen szövetségest keresni. Eddig a kommunisták, szocialisták, a szociáldemokra­ták és a republikánusok a kormány elfogadása ellen nyilatkoz­tak. Márcsak a liberális párt maradt, amely a szélső jobboldalt képviseli. Ez a tény is bizonyítja, hogy az új kormány majd milyen politikát folytat. A finn kormány bukása meglepetést jelent. Fagerholm kor­mánya körülbelül egy hónappal ezelőtt adta be először lemon­dását. A kormány kizárólag szociáldemokrata miniszterekből áll. A párt kongresszusa egy hónappal ezelőtt a párt jobb szár­nyához közeledett, amely Fagerholm és miniszterei ellen van. Körülbelül két héttel ezelőtt Fagerholm megegyezett a párt új vezetőségével és visszavonta a lemondást. Egy hét múlva azon­ban újból csak lemondott. Finnország szemmel láthatóan poli­tikai változások előtt áll, amelyek majd az új választásoknál éleződnek ki. A kormányválságokon kívül figyelemreméltó az atomfegyverek ellgn indítót akció és az a felebbezés is, melyet a Szuezi- csatorna kérdésében Franciaország nyújtott be a Biztonsági Tanács*’"-* üiOiCiGIOIOIOIOIOiaiOIOIOIO A Szuezi-csatornán egyre több hajó jár. Az egyiptomi kor­mány megváltoztatta a konvojok összeállítási rendszerét és lehetővé teszi, hogy a hajók minél gyorsabban átkelhessenek. Képünkön a Popler Hill nevű hajót látjuk. Ez az első brit hajó, amely május 11-én áthaladt a csatornán. SZEREPÉBEN Kevésbé ismeretes, hogy Fran ciaország miniszterelnöke Mollet már május 15-én benyújtotta lémondását. Állítólag ezzel akar „tiltakozni“ a szövetségeseknek a Szuezi-csatorna kérdésében tanúsított magatartásuk ellen A szövetségesek ugyanis elha­tározták, hogy mégis csak ol­csóbb a Szuezi-csatornán ke­resztül hajózni és Egyiptomnak illetéket fizetni, mint egész Af rikát körülhajózni. Franciaország nem osztja ezt a véleményt és elhatározta, hogy a vitás ügyet a Biztonsági Tanács elé terjeszti, bár tisz­tában van azzal, hogy nem ér el eredményt. A szovjet tilta­kozás és az Egyesült Államok, valamint a többi állam taktikai beállítottsága folytán nem ke rülhetne sor Egyiptom elítélé­sére. Mi ellen emel Franciaország panaszt? Azért, hogy állítólag Egyiptom megsértette a esator na áthajőzására vonatkozó hat alapelvet, melyeket a Biztonsági Tanács még október elején el­fogadott, Talán a legnyomósabb az az elv, hogy a csatorna nem szolgálhat egyik államnak sem pdlitikai eszközül. Ez természe­tesen Egyiptomra is vonatkozik Azóta éppen Franciaország sér­tette meg a hat alapelvet és a Szuezi csatornán keresztül kü­lönböző országok hajói mennek nem panaszkodnak arra, hogy Egyiptom politikája valamikép pen is felhasználná őket. Feltesszük a kérdést, vajon mire jó Franciaország részéről ez a donquijotei gesztus. Talán belpolitikai okokból? Franciaor­szág talán biztosítani akarja magát Közép-Keleten valami újabb akció esetére, és azzal akarja indokolni, hogy hát a Biztonsági Tanács nem intéz­kedett és ezért kénytelen volt egyedül a cselekvés színhelyére lépni? Ne feledkezzünk meg arról, hogy Lacoste francia mi­niszter Algír számára kijelen­tette: „Egy francia hadosztály Egyiptomban annyit tesz ki, mint négy hadosztály Észak- Afrikában". És a francia burzsoázia, amely Algírban erejének végtére jár, a legnagyobb öngyilkosságra is képes. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL <Séta /Qth én városában Utinapló részletek Nyolc órai repülés után fel­bukkant a majdnem feketének látszó tenger és apró szigetek tűntek fel. — A parancsnok beszél: A Földközi tengeren repülünk ke­resztül. Figyelem, figyelem, Athénben leszállunk — hang­zott a hangszóróból. Az utasok lepillantottak. Tenger minde­nütt, mindenütt csak végtelen tenger. Pár perc múlva az Akropolis és a Partheon már­ványcsodái, a festői Erechteion, a modern Athén felett repü­lünk. Csodálatos a maga fenn- séges épületeivel. Leszállunk... A repülőtér fémrácsokkal van ellátva, ilyenek vannak az ame­rikai repülőtereken, a nehéz- bombázók számára. Szemünkbe ötlik a bombázó és vadászrepü­lőgépek halmaza. Az amerikai repülők fehér csillaga. Az árbó- con az Egyesült Államok, zász­lója. A repülőgép bejáratánál az első egyenruhás is amerikai. Nem kételkedünk benne — olyan országba érkeztünk, ahol az amerikai tőke uralkodik. A repülőtértől a másfél mil­liós városba a tenger partja mentén érkezünk. A athéniak úgylátszik ide járnak pihenni és üdülni, ezt bizonyítja a sok korcsma, vendéglő és a kiépí­tett tengerpart. Jobboldalt egy­más mellett márványból épült villák sorakoznak. Karcsú cip­rusok és büszke pálmák mellett terebélyes narancsfákat és pom­pás színösszetételű virágokat, látunk és gyönyörködünk ben­nük. Az autókár hangszórójából a görög dalt az athéni vezető szava zavarja meg. — Most azon a részen hala­dunk keresztül, amely a múlt­ban az erődítményt kötötte össze a várossal. Itt volt az iparosok negyede. Kinézünk az ablakból, most villamosok csilingelnek a széles falakkal védett úton. amely a városból Piero kikötőbe vezet. Az iparosok negyedében, ahol egykor fegyvereket és díszeket kovácsoltak, most üzemek nőt­tek ki. A templomok mellett, ahol az athéniak a bölcsek ma­tott rendőrök irányítják a for­galmat. A parlament előtt megállunk az Ismeretlen katona sírjánál. A királyi gárda jól megtermett őrei tartanak ott szolgálatot. Ruházatuk a régi görög öltö­zékek mintájára készült. Száz ráncú fehér szoknyájukhoz le­galább tíz méter anyagra van szükség, vörös zubbonyukat sujtás díszíti és fejükön rojtos a ■< Kariatidák I. e. első évszázadból származnak. Hat athéni nő szobra, fejükön áldozatot visznek Akropolis istenei számára. gyarázatajt kísérték figyelemmel, most rikkancsok a legújabb hí­reket kürtölik világgá. A város forgalma szinte elnyel bennünket, az utcákon hatos sorokban egymást^ követik a legjobb amerikai, nyugatnémet, és csehszlovák autók. Ezüstös középkori lovagöltözékbe bujta­sapka díszeleg. Éppen őrségvál­táshoz érkeztünk, amely angol módra történik. Mintha valami régi táncot lejtenének. Érdekes látvány és mindig oda vonzza a közönséget. Jégbehútött italok frissitőleg hatnak ránk, majd propylei márványlépcsőin lépdelünk, a szárnynélküli Niké templom mellett, az Akropolis felé, hogy erről a nevezetes helyről, ahol egykor Athene istennő szobra áilt, tekintsünk le a városra. A középkorban ezek a helyek tulajdonképpen óvóhelyek vol­tak, ide menekültek az emberek az ellenség elől. Hetven méte­res emelkedés után végre szem­ben állunk a Partheonnal. Mély megilletődéssel állunk itt, e tökéletes műremek előtt, melyet az emberi géniusz két­ezer évvel ezelőtt emelt. Csodá­latosan hat ez a harmonikus szépség, amely az épületből árad és teljesen lenyűgözi az embert. Az idő és az emberek nem kímélték a templomot. — A Partheon többször ki volt téve az emberek kénye- kedvének, — magyarázza a kí­Í érőnk. Miután a törökök be­ették Athént, minarettet, majd mecsetet állítottak fel. Később pedig puskapor raktárt létesí­tettek itt, azt hitték, hogy a velenceiek, akik Athént ostro­molták az Akropolist nem tá­madják meg. Tévedtek, Königs­mark svéd tiszt, a német zsol­dosok parancsnoka 1867 szep­tember 26-án kiadta a paran­csot. És ágyúgolyók martaléka lett a Partheon. Járkálunk az oszlopok és a karrarai márványból készült pí- lónak között, nézegetjük a zöld füvei benőtt fehér kőtömböket. Saját szemünkkel győződtünk meg arról, hogy bizony sok oszlop hiányzik. A vandál törö­kök pusztítottak itt kegyetlenül, az oszlopokat szétdarabolták és meszet égettek belőlük. Amit a török kéz nem zúzott össze, azt lord Elgin régiségkedvelő vitte A királyi palota előtti őr történelmi öltözékében magával ködös hazájába Lon­donba. Ami még megmaradt, azt a görögök most ápolgatják, állandóan dolgozgatnak, javíta­nak, tataroznak és eltakarják a turista kilátását. Felemelik az oszlopokat, megerősítik a relie­feket és a domborműveket. Csodálatosan szép a kilátás az Erichtheonra Kariatidáiról a legdícsőbb athéni nők szobrairól híres, amelyek áldozatot visznek Akropolis istenei számára. Utolsó pillantást vetünk Athén­re, Sokrates fogházára Hadrian kapujára, Jupiter és az olimpo- szi Dyonisos templomára, vala­mint a tiszta márványból ki­lencvenezer ember részére épült stadionra. / 1 Nehezünkre esik, hiába bú­csúzni kell, felszállunk az autó­buszra és folytatjuk utunkat. MILÍN SMOLIK Huszonkettedszer Amikor hét héttel ezelőtt Guy Mollet francia kormánya csak szoros többséggel szerzett bizal­mat (mellette 221, ellen 181) nyilvánvaló lett, hogy ez a kor­mány nem marad sokáig a he­lyén. És tényleg, a múlt hét derekán Guy Mollet kormánya megbukott. Ez a kormány élte leghosszabb ideig uralmát Fran- ciaországbah 1945 óta. Tizenhat hónapig tartotta magát. A kor­mány a szocialisták és a radi­kális szocialisták összetételéből alakult, úgynevezett republiká­nus front kormánya volt. Ez a kormány 1956. január 2-án a választások után jött létre. A francia választásokon érezhetően balra tolódott a vá­lasztók állásfoglalása és ennek következtében alakult meg a Mollet-kormány. Az első hóna­pokban a kommunista képvise­lők is támogatták. Az idő folya­mán a választási Ígéretek sem­mivé lettek és a szocialista miniszterek a reakció sodrába kerültek. „Még sosem volt ilyen szaka­dék a jelöltek Ígéretei és cser Iekvései között, mihelyt hivatal­ba léptek. Nagyon megváltoztak a minisztereink, legyen az az algíri kérdés, pénzügy, vagy külpolitika“ — írja a jobboldali Combat című francia lap. Igen, megváltoztak. A válasz­tási Ígéretek az algíri háború leállításáról szóltak, a tizenhat­hónapos uralkodásuk alatt és után is a háború folytatódik. Sőt, a harcoknak vége-se hosz- sza. Mialatt a választási ígéretek arról zenéltek, hogy békés kül­politikát fognak folytatni, az alatt az egyiptomi háborús ka­land Franciaországot a gazdasá­gi tönk szélére sodorta. Továbbá ígérgették a leszere­lést és az európai kollektív biz­tonságot. „Legfontosabb megvalósítani az európai egységet. Lehet, hogy Franciaország számára ez élet-halál — kérdés“ — jelen­tette ki a múlt évben a francia külügyminiszter, Pineau. No, és nézzük csak meg, hogyan oldó- dot meg az élet-halál kérdése: a NATO egyik parancsnokává Speidelt, a náci generálist ne­vezték ki. Beleegyeztek Nyugat- Németország atomfegyverrel va­ló felszerelésébe. Továbbá jóvá­hagyták az Európai piacot és az Euratomot. Ez a kiértékelése a szocialista kormánynak. Bármelyik „nem szocialista“ kormány seri tudott volna jobban az imperializmus kedvében járni. De miért távozott ez a kor­mány, ha ilyen jól játszotta szerepét? Tudniillik a kormány ellen szavaztak a kommunisták mellett, a szélső jobboldali kép­viselők is. Az indok egyszerű. Nem titok, hogy az utóbbi hó­napokban a Mollet-kormány csak azért maradt meg, mert a jobboldaliak teljesen megfele­lőnek tekintették a kormány algíri politikáját. A szocialista párt vezére is, ugyanúgy tapsolt az egyiptomi politikának. De Egyiptomban mindent el­vesztettek. A francia burzsoá­ziának már nincs szüksége álcáznia magát szocialista mi­niszterelnökkel. És az algíri kérdés? Mollet kénytelen volt a háborús kalandok következté­ben kérni az adók emelését Tekintettel a választóira, arra volt kényszerülve, hogy áldoza­tokat követeljen a francia bur­zsoáziától is. Ez természetesen nem tetszett a burzsoáziának. Tehát ellentétek álltak be az adó-kérdésben, és így a franci3 burzsoázia elbúcsúzott Mollét- töl. Ez is egyik konkrét ok, hegy miért kellett mennie a Mollet-kormánynak. A burzsoá­zia a két rossz közül a kisebbi­ket választotta. Inkább saját nevében fogja vezetni a népsze­rűtlen algíri háborút, de nem fogja fedezni. És hogy milyenek a távlatok? a francia nép számára nem ró­zsásak. A következő kormány valószínűleg még inkább jobbra tolódik és reakciósabb lesz. Csak az a kérdés, hogy a francia nép meddig fogja tétlenül nézni a számlájára lejátszódó játékot. — lac — A be nem avatottakra ilyet benyomást gyakorolhattak a; elhangzott beszédek. És ime, a Szovjetunió lénye­gében hozzájárul a javaslatho; es az ismert salto mortálét kö­veti el. Állítólag jobb volní a repülési tervezetet előbb ki­próbálni, mégpedig valahol mész- sze, Alaszkán, vagy Szibériában A Le Monde tudósítója így íi arról a hangulatról, melyet t szovjet javaslat Washingtonbar váltott ki. „Az á kilátás, hogy szovjet repülőgépek keringjenek majd az Egyesült Államok nyu­gati területei felett, az ország parlamenti köreiben ,nem kelteti nagyobb lelkesedést“. Azt persze, hogy amerikai repülőgépek keringjenek szovjet terület felett, lelkesen fogadnák. És ez természetesen — már probléma. leszögezzük, hogy az ilyen és hasonló elmélkedések és kije­lentések azt a célt követik, hogy előkészítsék a talajt és lassan­ként eltávolodjanak attól, ami­ért az Egyesüit Államok politi­kai tényezői az utóbbi hónapok­ban annyit verekedtek. A következő hét tárgyalásai megmutatják, vajon igazunk velt-e. A VILÁG AZ ATOMROBBANÁ­SOK ELLEN Az elmúlt héten Londonban a Lancester Houseban ülésező ENSZ lefegyverkezési albizottság szabadságon volt. Zorin Moszk­vába repült, Stassen Washing­tonba és Moch Párizsba Tegnap újbői összejöttek és kormá­nyaikkal folytatott tanácskozá­saik után újból felvették a tár­gyalást. Ezzel kapcsolatosan helyes volna, ha közelebbről megvilá­gítanánk a következő kérdést. A Szovjetunió legutóbbi javas­lataiban a repülési ellenőrzésre vonatkozólag meglepő lépést tett a nyugati hatalmak ellen. A szovjet javaslat szerint a Szovjetunió hatalmas területe, a valóságban egész Európa és az Egyesült Államok bizonyos részei a repülési ellenőrzés alá esnének. Vártuk, hogy az iiyen javaslatot nyugaton szívesen fo­gadják. Az elmúlt hónapokban sok szó esett erről a témáról. — Ha a Szovjetunió a leszere­lés kérdésében őszintén meg akarja mutatni állásfoglalását, akkor fogadja el az „Eisenho­wer tervet“. Már semmi sem hiányzik a világ boldogságához!

Next

/
Thumbnails
Contents