Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-05-28 / 22. szám

i Bratislava, 1957. május 28. A CS1SZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ( APJA VI. évfolyam, 22. szám. Ara 60 fillér Fiatal mezőgazdák — milliomosok BUZNA ALOJZ Mindinkább meggyőződünk arról, hogy a fia­talok mind az iparban, mind a mezőgazdaságban megértették mit jelent a gazdaságosság. A fia­talok, fiúk és leányok, lelkiismeretes munkával telelnek pártunk és kormányunk azon felhívá­sára, hogy emelni kell a munka hatékonyságát. Ez azt jelenti, hogy elsősorban az iparban és a mezőgazdaságban csökkenteni kell a költsé­geket és többet kell termelni. Sok fiatal helyes úton jár, lelkiismeretesen dolgoznak, megterem­tik az előfeltételeket ahhoz, hogy újabb árle­szállításra kerüljön a sor, hogy dolgozóink többet vásárolhassanak. A költségek csökken­tése jelenti nemzetgazdaságunkban azt az utat, amely a munka hatékonyságának emeléséhez vezet. A fiatalok sokat tesznek ebben az irányban. A takarékosság és a gazdaságosság sok szerve­zetben a fiatalok között szinte törvény lett. [ gyeljük csak meg. A CSISZ járási vezetősége a nyitrai kerületben alig két héttel ezelőtt csifári ifjúsági brigádnak Ítélte oda a ván­dorzászlót. A fiatalok valóban megérdemelték ezt a kitüntetést. Tavaly £22.9 százalékra telje­sítették a tervet, és a GTA k között első helyre kerültek. Hajtóanyagon és pótalkatrészeken az ev folyamán 66.417 koronát takarítottak meg. 'fa is folytatják kezdeményező munkájukat. A n’rkányi fiatal traktorosok jelszava lebeg előt­tünk: „Péntekig teljesíteni a tervet és szomba­ton a terv túlteljesítéséért dolgozni! Hajtóanya­gokban annyit megtakarítani, hogy havonta két műszakon keresztül az összes traktor számára fedezve legyen a hajtóanyag szükséglet“. Ezek a példák mutatják, hogy minden a kez­deményezésen, találékonyságon múlik, és azon, hogy milyen a dolgozók beállítottsága a mun­kával és a gépekkel szemben. Az a fonios, hogy kicsiben kezdjünk takarékoskodni, és jó ered­ményeket érjünk el. Feleslegesen ne járassuk a tr:;kferokat és takarékoskodjunk a hajtó­anyaggal. Most, amikor a moszkvai VI. VIT előtt állunk, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, jelszavunk a takarékosság legyen. A beszterce­bányai járásban az üzemekben jó példával jár­nak elő a fiatalok. Sok üzemben a CSISZ szer­vezetek elhatározták, hogy a VIT-ig minden. CSISZ tag 200 koronát, az év végéig pádig 500 koronát takarít meg. A megtakarítást a költ­ségek csökkentésével, a termelési tervek túl- teijesítésével és újításokkal érjük el. 11a ezt a példát Szlovákia minden kerületében, úgy az iparban mind a mezőgazdaságban követnék, ez azt jelentené, hogy nemzetgazdaságunk számára majdnem 36 millió koronát takaríthatnánk meg. Ez a kezdeményezés követőkre talál nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. A fiatal traktoristák több mint 130 traktoros bri­gádban érvényesítik a péntekes mozgalmat. Ez azt jelenti, hogy minden brigád takarékoskodni fog a hajtóanyaggal és a megtakarított összeg­gel hozzájárul az „ifjúság millióihoz“. Az érsek- újvári traktorosbrigád levelet intézett a CSISZ kerületi vezetőségéhez: „A fiúk, a mi trakto­ristáink 1957. március 15. — április 1-ig 175.5 hektárt műveltek meg és 130 liter kőolajat takarítottak meg. A fiatal brigádosok ezzel járulnak hozzá az ifjúság millióihoz“. Mit jelentene, ha ezeket a példákat száz és száz traktorosbrigád és ezer meg ezer fiatal traktorista követné. A fiatalok a rétek és legelők gondozásával is hozzájárultak a gazdaságosság emeléséhez. A falusi' fiatalok több mint 80 000 hektár rétet és legelőt gondoztak. Azzal járulnak hozzá az ifjúság millióihoz, hogy emelkedik a hektárho­zam és a termelt takarmány értéke. A szövetkezeti fiatalok körében is visszhangra talált a kezdeményezés. Hogyan járulnak hozzá az ifjúsági millióihoz? A tesári szövetkezet ifjúsági munkacsapata például a következő nö­vényeket termeli és emeli a hektárhozamokat: 5 hektáron cukorrépát és 30 métermázsával emeli a ' hektárhozamot, 5 hektár kukoricánál 3 métermázsával, 5 hektár burgonyánál 10 mé­termázsával, 10 hektár búzánál 1.5 métermá­zsával és árpánál 1.5 métermázsával hektárok­ként. A hektárhozamok emeléséyel és a termé­kek eladásával a szövetkezet 13.590 koronát nyer. A hektárhozamok emelése, a terv túltel­jesítése — mindez a fiatalok kezdeményezésé­nek köszönhető A CSISZ szervezeteken múlik, hogy a feladat teljesítését figyelemmel kisérjék és érdemlege­sen kiértékeljék. JÖZSEl' ATTILA: Itt kuksolnak a szilvafák között, kakukkolgat a hamvas szerelem, kakukkolgat. A berekháti köd pamutpapucsban lépdel szívemen. Elültem, mint az öreg szúnyogok. Összébb simul a szittyó meg a nád, hever lábamnál a szél és morog; borzas a szőre. Sóhajt a világ. p Tégla a boglyán, öklöm fejemen, — egy margarétán búsulnék magam, tőkés világ kamatja életem s — vén görbe bú — munkám is lombtalan. Csak bámul göbbedő hodály alól a barna kapa hüvöslő nyele — Ökörnyál után ugrik a bokor, \ » zsibongva rebben száraz levele. Ded száattycUi’ /Q Ita2 2a javam Hazánk szocialista építéséhez elválaszthatatlanul . odatartozik minden becsületes hazafi mun­kája, a Csemadok .munkája is. A Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók kültúregyesiilete az el­múlt évék során nem egyszer adta tamijeiét annak, hogy tag­jait áldozatos munkára, lelkes hazafiasságra neveli. Ez a munka nem közömbös és nem lehet közömbös egyetlen cseh­szlovákiai magyar fiatal számára sem. A magyar dolgozók kul­turális nevelése, amely elsősor­ban a Csemadok feladata jelerjti azt is, hogy van lekötelezett­sége a Csemadoknak a csehszlo-, vákiai magyar fiatalokkal szem­ben is. Az ifjúság kulturális nevelése terén sok mindent adott eddig is a Csemadok a csehszlovákiai magyar fiatu­nknak, de még többet kell, hogy jelentsen a jövőben. Hiba lenne azonban, ha azt hinnénk, hogy csak a Csema­doknak vannak feladatai az ifjúsággal és az ifjúsági szövet­séggel szemben. Nekünk fiata­loknak ugyanúgy kötelességünk minden erőnkkel• segíteni a Csemadok helyi szerveit, a fe­ladatok megoldásában, mindab­ban a munkában, amelyet ez a lelkes szervezet helyesen kez­deményez az ország, a nép ja­vára. Fiatalos lelkesedésünket, iiizes jókedvünket oda kell ál­lítani eme feladatok megoldá­sához, meg kell adnunk min­dent, ami tőlünk telik, hogy segítsük a Csemadok munkájút a csehszlovákiai magyar dolgo­zók és így a csehszlovákiai inagyar fiatalok kulturális ne­velése, művelése terén. Nem kicsik azok az eredmé­nyek, amelyet a Csemadok ed­digi , munkájával elért. A Csemadok tagjai odáadással résztvesznek az ország vezeté­sében a magyar dolgozók kul- turfllis kérdésének megoldásá­ban, lelkesítik a magyar dolgo­zókat az ország építésének minden terén. Mindez elképzel­hetetlen lenne, ha pártunk egész politikájával ne valósították úol- na meg a csehszlovákiai magyar dolgozók egyenjogúságát. Ezen egyenjogúság az alapja, ez a feltétele mindannak a munká­nak, amelyet ma végzünk. Enél- kiil minden erőfeszítésünk, min­den törekvésünk, pusztába kiál­tó szó maradna. Természetes tehát, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesii- le.te minden munkájával a párt híve, a párt politikáját segíti végrehajtani a csehszlovákiai magyar dolgozók között. Erről tanúskodnak azok a kulturális megmozdulások is, amelyeket csak a legutóbbi idő­ben szervezett a Csemadok. Ki ne ismerné a pozsonypiispökiek lelkes munkáját? Egész Csalló­köz, Pozsony környéke nagy megbecsüléssel figyeli a somor- jaiak munkáját, akik csupán a választások előtt 23 alkalom­mal adtak kultúrműsort. A so- morjai tánccsoport Vizi László vezetésével és a zenekar Sárközi Ferenc vezetésével lelkes apos­tolai a leulfúra terjesztésének a csehszlovákiai magyar dolgo­zók között. Fellendült ismét a dunaszerdahelyiek munkája is és - jó munkát végez a gálán- taiak fiatal énekkara. Rétén a Csemadok helyi csöportja most a Csemadok országos kon­ferenciája alkalmából kiállítást rendezett a Csemadok munká­járól. A kiállítás sok mindenről beszél, az elmúlt évek munká­járól is. De nem lehet megfe­ledkezni g kultúrműsorok és irodalmi estek mellett a ma­gyarbéliek kultúrház építéséről, a nagymácsédiak parkosítási akciójáról sem, amellyel az új szocialista falu kialakításához járulnak nagyban hozzá. De beszélhetnénk a nagykaposiak,. a bodrogszerdahelyiek, sikeres tevékenységéről is, beszélhet - nőnk a nagy tradiciójú rozsnyói és nyitraegerszegi dalárdamoz- galomról is. A Csemadok feladatai együtt nőnek dogozó népünk kultúr- szomjával. A magyar tanítók áldozatos munkája segíti min­den téren a Csemadok szerveit a népművelési feladatok megol­dásában. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy már mindent megtettünk. A kultúrmunkások egész seregére, a szakemberek százaira lenne szükség ahhoz, hogy a Csemadok maradéktala­nul teljesítse feladatát. Rizony ezek a hozzáértő emberek még hagy on sokszor hiányzanak. Ki­nevelésük nemcsak a Csemadok, hanem állami szerveinknek is a feladata. Jól tudjuk, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók közt végzett népművelési mun­ka nem csupán a Csemadok feladata, feladata az erre hi­vatott állami szerveinknek is. Csak az együtt, a közösen vég­zett munka hozhat nagyobb eredményeket hazánk és a cseh­szlovákiai magyar dolgozók ja­vára. A nagymegyeri kultúráiét egyik legnagyobb eredménye a Csemadok helyi csoportjának az énekkara. A dalárdamozgalom nagy hagyomá­nyait igyekszik ez az énekkar ismét felvirágoz­tatni gém kis eredménnyel. Már a múlt év végén Losoncon megtartott kultúrvarsenyen nagy sikerrel szerepeltek. Az énekkar vezetője Kulcsár Rezső elvtárs. kitűnő érzékkel és nagy lelkesedéssel vezeti a kart. A kar tagjai leg­nagyobbrészt fiatal, elsősorban lányok, akik minden egyes fellépésükhöz nagy szorgalommal készülnek fel. A választások előtt a 100 tagú énekkar három csoportra szakadva járta a kör­nyék falvait. Ismerik és szeretik őket minde­nütt. Jelenleg az énekkar a kerületi kultúr- szemlére készül, amelyre. többek közt betanul­ják a Kállai kettőst. Az énekkar lelkes vezetőjének és tagjainak további sok sikert kívánunk. Reméljük, hogy kedves dalaikkal a Somorján tartandó kultúr- szemlén meg , fogják állni a helyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents