Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-05-21 / 21. szám
Bratislava, 1957. május' 21. A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. évfolyam, 21. szám. Ära 60 fillér Egységes akarat A Központi Választási Bizottsághoz beérkezett adatok szerint Csehszlovákia területén vasárnap délután 18 óráig a választók jegyzékébe felvett válaszók 96.47 százaléka, Szlovákiában 97.72 százaléka, adta le szavazatát. A munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek, az ifjúság, együttesen proklamálták elhatározásukat, felépíteni a szocializmust hazánkban. Ezen a napon tanúbizonyságot tettek Szlovákia dolgozói, szlovákok, magyarok, ukránok, hűségükről Csehszlovákia Kommunista Pártjához és a Nemzeti Front kormányához. Polgártársaink biztonságérzettel léptek az urnákhoz, abban a tudatban, hogy legjobbjaikra adják le szavazataikat, azokra, akiket a választások előtt tartott gyűléseken jól megismertek. Választásaink demokratikus jellegéről, arról, hogy az állam igazgatásában a lakosság legszélesebb rétegei részt vesznek, az alábbi tények tanúskodnak: a jelöltek 64.4 százaléka közvetlenül a termelésben dolgozó munkás és paraszt, s a jelölteknek körülbelül 44 százaléka egyetlen pártnak sem tagja. A választók százezrei vettek közvetlenül részt a választások előkészítésében. Több mint háromnegyed miliő polgártársunk tevékenykedett a különféle fokú 179.000 választási bizottságban. Ünnepi légkör uralkodott a díszbe öltözött választási helyiségekben. A választási helyiségeket az államszínek és jelvények, a köztársasági elnök arcképe és a választások fö jelszava: „Egységesen a szocializmusért, a békéért folytatott küzdelemben — egységesen a nemzeti bizottsági választásokba!“ — díszítették. Á szovjet zászlók és a többi testvéri országok zászlajai népünknek és a szocialista tábor országainak hű barátságát jelképezték. A számos választási helyiségben kifüggesztett nagy fényképek népünknek a szocialista építés különféle szakaszain elért sikereit szemléltették. A választási helyiségek belső berendezése azt bizonyítja, hogy következetesen megtartották a választások demokratikus és titkos jellegének alapelvét. A választások sokhelyütt manifesztációs jellegűek voltak, így volt ez a kassai kerületben, a zilinai kerületben, Martin, Püehov, Liptovsky Hrádok járásokban. De semmivel sem maradtak a többi kerületek sem az említettek mögött. Szlovákia fővárosban, Bratislavában különösen optimisztikus volt a hangulat. A presovi kerületben, ahol este hat óráig a választók 93.67 százaléka adta le szavazatát, már egy órával a választási helyiségek megnyitása után 97 községben fejeződtek be a választások. Száz százalékos részvételt a választásokon több járás jelentett be, így Nagymegyer, Trstená, Námestovo, Fülek, Gelnica, Királyhélmec, Revúca, Stropkov, [lumenné, Medzila- borce, Sobrance, Stará LUboviía, Svidník, Nagykapos és még további járások. Hírek az első jelöltek megválasztásáról a zilinai kerületből érkeztek. így Námestovoban az 56-os körzetben Ján Roman dolgozó parasztot választották meg a kerületi nemzeti bizottságba. A választási jegyzékbe beírt 3.835 választó egytől-egyig részt vett a választásokon és csak 1 szavazott a jelölt ellen. Éjfél után Prágában újból összeült a Központi Választási Bizottság, hogy megtárgyalja a kerületekből beérkezett jelentéseket. Az eiőzetes jelentések a Nemzeti Front jelöltjeinek biztos győzelmét bizonyítják. Az éjjeli órákban az összes választási bizottságok a szavazatok számlálását vitték véghez. Összesített jelentés lapzártáig nem érkezett. Az Síi Nyitrán szavaz az ifjúság Szlovákia legrégibb városának Nyit rónak a legjellegzetesebb épülete a régi vármegyeháza, melyben ma a nyitrai Járás:. Nemzeti Bizottság hivatala székel. Szép, romantikus helyen épült, közvetlenül a festői szépségű nyitrai vár tövében. A kétemeletes régi épület sokat tudna beszélni. Itt székelt valaha a feudális Nyitra vármegye büszke ura, az alispán, és körülötte folyt le a legnagyobb korteskedés, mikor megválasztották. Mert a régi vármegyei választás Nyitrán is a terror és a korrupció magas iskolája volt. Most, május 19-én más volt a helyzet a régi vármegyeházán. A híres tükörteremben az elsőszámú választási körzet bizottsága székelt. Ladányi József, vas- és fémmunkás ült, a régi alispánok és zsupánok büszke székhelyén. Ő volt a választási bizottság elnöke. Pár perccel érkeztünk a választások kezdete előtt, éppen utolsó utasításait adta a bizottságnak. De azért nekünk is időt szakított egy kis beszélgetésre. — Hát bizony egy kicsit megváltozott a világ itt, a régi vármegyeházán — mondotta — és így van ez rendelőn. Jól esik látnom, hogy épül új hazámban a szocializmus. A vármegyeház elötermében már gyülekeztek a választók, kőként fiatalok, akik még soha nem szavaztak. Hiszen ebben a körzetben szavaz a mezőgazdasági internátusnak vagy háromszáz lakója. Ladányi elvtárs pont hét órakor nyitotta ki a vármegyeházi tükörterem ajtajait. Podluzan Mihály főiskolai hallgató volt az első szavazó, Szokol Pál a második. Szokol magyar fiú, Rimaszombat mellől, Cuszonáról való. A Zootechnik a III. évének hallgatója. Magyar nemzetisége semmiben sem akadályozza tanulmányait. — Apám egyszerű munkás az állami gazdaságban dolgozik — mondotta. — De én diplomás ember leszek. Tudom, miért szavaztam a szocializmusra. Kilenc óra tájt, muzsika vegyül a várdomb akácainak illatába. Vagy száz főiskolás vonul fel az internátus felöl saját zenekarukkal az élen, Kaluzsák Mátyás asszisztens vezetése alatt. A vármegyeház elötermében megáll a zene s a fiatalok ötösével vonultak be a terembe szavazni. Gyönyörű manifesztációs szavazás volt. A régi vármegyeházán az új ifjúság szavazott. A szocializmus ifjúsága. Csak az igazságért lehet így szavazni. Valahogy Ady híres sorai jutottak eszembe: „Felszállott a púvá a vármegyeházára, sok legénynek felszabadulására". A nyitrai választás igazolta, hogy a szegény legények már felszabadultak, birtoktikba vették n régi megyeházat és most a jövőjéért, a szocializmusért, és a békéért szavazott. MÁRTONVÖLGYl LÁSZLÓ VERES JÁNOS: Összefogtunk Itt, ahol kuruc csizmák nyomát fútta a hó be, e hazában tőkés, püspök és víg földesűr pénze csörgött a palotákban. Jánosík földjén a munkásnak, szlovák vagy magyar volt, egy pányva feszült szívén. És egybelobbant szívünk jövőbe intő lángja: Alvó erdők és ájult rónák vártak egy izmos, kedves vihart, mely felüdít itt szívet s földet s majd békénk olajága kihajt. Elvtársak! íme, itt vagyunk már! Lehulltak láncok és bilincsek, középkor dohos levegője elszállt! Hajnalfény ölel minket. Vígan építünk, zeng a dalunk testvéri szívünk ütemére. Győzni megy, mert lám összefogott, Hviezdoszláv és Petőfi népe! ■laBiiiiHBHRsieiniiigr I Az ország a népi hatalomra szavazott ”^KK«^JKiK&CK#<2ÍCK§Q5C^Cí5CK«C^JrOK2aK»^C^^ • ^m>ß?»im3SDt>ÜSÖS^ Losonc A választások napjának reggelén csupa virág, zene és kacagás, ez az amúgy is hangulatos város. A 14. számú választási helyiség bejárata előtt találkozunk össze Szartorisz Annával, a CSISZ járási vezetőségének tagjával. Éppen elhagyta a helyiséget, ahol elvégeszte egyik legszentebb kötelességét és ahol élt egyik legnagyobb jogával; leadta szavazatát a Nemzeti Front jelöltjeire. — Beszéljek valamit a szavazásról ? Ha éppen arra van szükség, beszélhetek én eleget, hogy miért szavaztam a jelöltekre. De már akkor Bécsi Katalin idősebb asszony, és Annának az anyja is odajött. Hárman alig győzték elmondani a reményeiket, amit jogosan fűznek az új nemzeti bizottsághoz. Bevezetik a vizet Losonra, lehet miben mosdani, sőt fürdeni is, most meg inni való víz sincs elég a városban. Az utcákat is szépítik, rendezik, új lakások épülnek és a CSISZ járási vezetőségének is lemegy egy gond a fejéről, megoldja az új nemzeti bizottság a fiatalok egyik legnagyobb problémáját, olvasótermet, klubhelyiséget építenek a számukra. Már épül is, nemsokára elkészül. A fiataloknak lesz tehát hol eltölteni az estét. Közben jönnek-mennek mellettünk a választópolgárok. Aki a választóhelyiség felé tart, nem áll velünk szóba, iparkodik leadni szavazatát. Komárom Ünnepi díszbe öltözött Komárom városa. Lágy szellő lengeti a nemzeti zászlókat. A nemrég még alvó város vidám zene és nótászótól hangos. Az utcákból tizesével érkeznek az idősek s a fiatalok, a szavazóhelyiségek felé. Jönnek a hajógyári munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, ifjú munkások és diákok, hogy leadják szavazatukat népünk leg- jobbjaira. Ott jön a szavazóurnák felé igyekvő emberek között, Mészáros Sándor is, az egykor kisemmizett munkás, aki Érsekújvár ma, kis családjával együtt boldogan él és örül a holnappak. Néhány szót váltottam Mészáros Sándorral és feleségével, kiknek e nap kettős ünnep. — Nem is olyan rég, ha jól emlékszem április 20-a körül beszéltük meg a feleségemmel, hogy televiziós-rádiót veszünk. A Mészáros család a televíziós rádiót meg is vette. Pénteken szerelték fel az anténnát, így szombaton már a televízió mellett töltötték el délutánjukat ... Komáromban száz és száz ilyen megelégedett és boldog Mészáros család él. Alig múlt hét óra, de már népesek az utcák. Kisebb-na- gyobb csoportok sietnek az urnák felé. A járási sportegyesület tornaterme előtt találjuk a legtöbb embert. Az arcok vidámak, beszélgetés, nevetgélés mindenfele. Gyorsmozgású fiatal asszony jön a járdán, gyermekkocsival. A kocsit odatolja a fa alá, a hűvösre, lehajol, valamit beszélget a kicsivel, aztán felsiet a lépcsőn. Udvariasan utat nyitottak neki, hadd szavazzon le gyorsan, hiszen várja a kicsi. Öt perc sem telt belé, már újra ott állt a kocsi mellett. — No, gyerünk kicsikém ... Az • apróság mintha csak megértené a szót, — bár alig fél évesnek látszik, — már felelget is: ta-ta... és kicsi kezével gyorsan hadonászik. . A mama megérti — megyünk kicsikém, megyünk — s lassan elindul a kocsival, de a beszélgetést folytatja: csak jó legyél, mert nemsokára jön apuka ... Bizony, csak jó legyél. . . Tovább nem folytatja, mert a kicsi már alszik és az ő gondolatai meg valahol Csehországban járnak a határszélen, férjénél, aki másodéves és talán éppen most szavaz. Vagy kitudjá, talán őrséget áll — hogy elrepült az a két év, őszre már újra együtt lesznek... milyen jó is lesz! Délután 2 óra. A CSISZ járási titkárságán cseng a telefon, jelentkeznek a tagok: Kamocsa, Kolta, Füss, Jatov dolgozó népe, ifjak, idősek egységesen kéz — a kéten járultak az urnák elő! Majd számokat, százalékokat hallunk és a telefonból felcsendül a további hang: győzött a Nemzeti Front! Vidáman Mint Az ország minden részében, Nagymegyeren is vidáman, jókedvei járultak a szavazók az urnákhoz, hogy becsülettel teljesítsék állampolgári kötelezettségüket. S mintha az időjárás is emelni akarta volna a vidám, de mégis komoly hangulatot, a nap kellemes melegséget sugárzott a földre és talán a szivekbe is. A legtöbb faluban fiatalok és öregek egységesen járultak a szavazó helységek elé. Kolozs- néma ifjúsága a CSISZ helyi szervezetének kezdeményezésére tömör egységben manifesz- tációszerűen ment választani, hogy ezzel is kimutassák egységüket. A csilizpatasiak sem maradtak le a választásban. Kora reggeltől forgalmasak voltak a falu utcácskái és mindenünnen vidám beszélgetés hallatszott. De a vidám hangulat a legtöbb választóban mely meghatottságot rejtett. Az idősebbek, amint ott álldogáltak, vagy beszélgettek a választási helység előtt, vissza-visszagondoltak az ő fiatalságukra, és a régi választásokra. Nem egynek közülük fájdalmas sóhaj röppent el ajkáról, s csak félhangon mormolta maga elé, mennyivel má- sabb most, amikor azokat választjuk, akikét mi akarunk.
