Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-05-21 / 21. szám
CIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIO 0 Cl 5 Kedves olvasóink, 5 2 barátaink! ■ g JÚNIUS 11-i számunkban indul az Új Ifjúság g ■ hathetes Nagy Nyári Versenye. ■ ■ A VERSENY kllemes szórakozást nyújt. Egy 2 0 képekkel illusztrált cikkben ráismersz hazánk 0 g egy-egy nevezetesebb városára. ® A VERSENY részvevője a lapban meghatárö- - - zott időpontig levelezőlapon beküldi a város ne- J Q vét és mellékeli a lapból kivágott rejtvény-szel vényt. 0 0 ■ A REJTVÉNY szerencsés megfejtői között ) számos értékes díjat sorolunk ki, 0 GONDOLD MEG, £ egy Jawa 175 ccm-es motorkerékpárért, ■ egy 14 napos társasutazásért a Szovjetunióba, 0 egy versenykerékpárért, 5 egy karóráért, H egy hordozható táskarádióért, g és még sok más szép díjért, érdemes bekapcso■ lódnod ebbe az érdekes versenybe. 2 NE SZALASZD EL az alkalmat! Talán még soha 0 sem voltál olyan közel a szerencséhz, mint éppen most! Kapcsolódj bele az Új Ifjúság Nagy Nyári Versenyébe! Új Ifjúság szerkesztősége 0 ■ 0 S. o ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 ■ 0 Nem esünk túlzásba, amikor azt mondjuk, hogy az elmúlt héten a világ közvéleménye az atombomba árnyékában élt. — Természetesen más események is foglalkoztatták a kedélyeket. Latin Amerika országaiban új forradalom tört ki, ezúttal Kolumbiában, ahol Rojas Pinilla diktátort lemondásra kényszerítették. A helyzet olyan bonyodalmas, hogy még. nem látjuk világosan, tulajdonképpen ki kerülne helyébe. A világ eseményeire is valószínűleg a kolumbiai lakosok sorsára nézve kevés kihatással lesz, bárki is kerülne a kormány élére. Olaszországban még tart a kormányválság. Több párt, különösen Saragata szociáldemokrata pártja az ügyből a legnagyobb tőkét szeretné kovácsolni. Ezért keletkeztek ilyen nagy problémák. A múlt hét végén a kereszténydemokratikus Zoli szenátort bízták meg a kormány megalakításával. Franciaországban tltakozó kampányt indítottak az ellen, hogy a francia elnök látogatásra indúlt Rómába a pápához. Nagy Károly óta most történt először — írja a haladó szelem ű párizsi sajtó — hogy francia uralkodó hódolatát fejezi ki a katolikus egyház feje előtt. Micsoda irónia, hogy Francia- országban szocialista kormány uralkodik. A Szuezi-csatoma problémáival kapcsolatos eseményeken kívül — ezekre még kitérünk — a világ az atomfegyverek árnyékában él. ■ OiOiOIOIOIOIOIOIOIOIOIOIO 1000 tagú magyar küldöttség utazik a Fesztiválra Határmenti találkozók a szovjet, csehszlovák, román, jugoszláv és osztrák fiatalokkal. — Hatvan csepeli fiatalt látnak vendégül a Lihacsov-gyár komszomolistái. — Nagy tárgysorsjáték lesz. Már csak 83 nap a fesztiválig! És holnap ismét egy nappal közelebb jutunk hozzá’ Ez a közeledés egyre inkább szemlélhető a hazai előkészületeken is. A. szállingózó levelekből levéláradat lett: fiúk. és lányok érdeklődnek a magyar fesztiválirodától, hogyan juthatnak ki Moszkvába, a nagy találkozóra. Ezzel kapcsolatban fordultunk Radnai Jánoshoz, a magyar fesztiváliroda vezetőjéhez, aki s következőket mondotta: — A magyar fiatalok egyre tevékenyebben kapcsolódnak be a fesztivál nemzetközi méretű előkészületeibe. Ezt az alkalmat felhasználjuk arra, hogy ifjúságunk megismerkedjen a szomszédos országok fiataljainak életével és az egész világ ifjúságának békeharcával. Mondanom sem kell, hogy elsősorban azt az érdeklődést igyekszünk kielégíteni, amely a vendéglátó Szovjetunió fiatalsága iránt nyilvánul meg. — Hogyan tevékenykednek ennek érdekében a KlSZ-szer- vezetek? — A fesztiválig sok száz előadást, beszámolót rendeznek, amelyeken az előző világifjúsági találkozókat megjárt fiatalok, a Szovjetunióban és más országokban járt küldöttek válaszolnak az ifjakat és lányokat érdeklő kérdésekre. — Lesznek az idén is helyi találkozók ? — Természetesen. Számos megyében máris tervezik a hagyományos járási, falusi „kis- fesztiváíok“ megrendezését, amelyek az ott élő fiatalok kulturális és sport seregszemléjeként az elmúlt esztendőkben is igen nagy népszerűségnek örvendtek. Ezenkívül tervbe vettük több határmenti találkozó megszervezését is, így a szovjet, a csehszlovák, a román, « jugoszláv és az osztrák ifjúság küldöttei, valamint a ma- •V’ar fiatalok között. — Ugyancsak a magyar és a külföldi fiatalok közötti megértés és barátság elmélyítését szolgálja a levelezési kapcsolatok további bővítése. Különösen 1957. május 21. fontos, hogy a vendéglátó kom- szomolistákkal alakuljon ki széleskörű levelezés. Erre máris "sok példa van. Szervezeteink közül többen felvették a kapcsolatot Komszomol-szerveze- tekkel s kölcsönösen beszámolnak egymásnak a fesztivál előkészületeiről is. A csepeli fiatalokat különösen nagy öröm érte: a moszkvai Lihacsov autógyár komszomolistái a fesztivál idejére vendégül látják a Csepel Vas- és Fémművek a KISZ-szervezetének hatvan küldöttét, akik a nagy delegáción kívül utaznak majd Moszkvába. — Milyen összetételű lesz a fesztiválra utazó magyar ifjúsági küldöttség ? — Előreláthatólag mintegy ezer tagú küldöttség utazik el júliusban Moszkvába, ebből kö- tülbelül kétszáz tagú kulturális részleg és hasonló sportdelegáció. Ä kulturális küldöttség egy kórusból, két népi tánccsoportból, két népi zenekarból (bizonyos, hogy a rajkó-zenekar az egyik esélyes!), egy esztrád- jazz-zenekarból és huszonöt szólistából áll majd, akiknek többsége főiskolás. — Hogyan döntik el, kik mehetnek a fesztiválra? — A hivatalos küldöttség tagjainak eg.v részét a szervezetek választják, másik részét kijelölik. A küldöttek többsége ifjúmunkás lesz. Hozzá kell tennem, hogy az EXPRESSZ ifjúsági utazási iroda éppen a napokban folytat tárgyalásokat az INTOURIST szovjet utazási 'irodával, hogy a fesztivál idején egy nagyobb számú ifjú turistacsoport utazzék a szovjet fővárosba — kedvezményes áron! — És még valami, amit okvetlenül el kell mondanom: — A fesztiválra menet több ezer külföldi fiatal utazik át hazánkon, akik kapitalista és gyarmati országokból érkeznek. — Részben az ő és a magyar delegáció útiköltségeinek fedezésére tervbe vettük egy nagy tárgysorsjáték rendezését. Ez a nagy tombola bizonyára nemcsak a fiatalok, hanem az egész közvélemény érdeklődését felkelti majd — fejezte be nyilatkozatát Radnai János. MAGYAR IFJÜ5ÄG nyomán KI VAN ÉRTE — Ki VAN ELLENE? Az emberiség történetében még nem fordult elő olyan mozgalom, mint amelynek ma tanúi vagyunk. Nem múlik el egyetlenegy nap sem, hogy a világot be ne járná az a hír, itt vagy ott egy neves tudós, politikus, vagy politikai szervezet nem lépne fel az atomfegyverek és főleg a velük való kísérletek ellen. így például az elmúlt hetekben is: „Az emberiség olyan időszakba lépett, amikor minden háború, amelyben a „A“ és „H“ fegyvereket használnak, halálos veszélyt jelentene az emberek milliói és a kultúra számára" — írja a legfelső szovjet az amerikai kongresz- szushoz és a brit parlamenthez intézett felhívásában. „Sajnos, léteznek még politikai körök, amelyek azt vallják, hogy nem lehet kikerülni az atomháborút és a nukleáris fegyverek gyártását. Ez hazug állítás..." A legfelső szovjet üzenetében azt javasolja, hogy az említett államok alakítsanak olyan bizottságokat, amelyek az atomfegyverek és a velük való kísérlet betiltásának lehetőségeit tanulmányoznák. Nemcsak a Szovjetunió ítélte el az atomfegyverkezést, hanem a nyugatnémet Bundestag is határozatot hozott, amely azt követeli, hogy állítsák le anuk leáris fegyverekkel való kísér leteket. Milyen szilárd lehet a nyugatnémet közvélemény és milyen erős az a követelmény, hogy tiltsák be a nukleáris fegyvereket, ha a nyugatnémet militarista körök kénytelenek a közvélemény előtt meghajolni Hosszadalmas volna idézni azon amerikai, japán, angol, szervezetek neveit — a béke- táborról nem is beszélve, amelyek az atomfegyverek betiltását követelik. És hogyan hangzik a válasz azok részéről, akik ezen fegyverek birtokában vannak? A szovjet álláspontról már nem is szólunk. A szovjet kormány az elmúlt héten azt a javaslatot tette a japán kormánynak, hogy indítsanak közös diplomáciai akciót a kísérletek betiltásának érdekében. Vajon milyen választ ad az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. A múlt héten az illetékes amerikai helyek jelentették, hogy az Egyesült Államok ilyen „modern“ fegyverekét szállítanak ázsiai szövetségeseiknek. _ Ilyen fegyverekkel rendelkeznek majd Dél- Koreában, Tajvanban és a Fü- löp-szigeteken. A legcinikusabb válasz: A múlt héten megkezdődtek a kísérleti robbantások úgy Névadóban, mint a Karácsony-szigeteken. Nevadában az amerikai imperialisták kísérleteznek, a Karácsony szigeteken pedig a változatosság kedvéért, a britek. Ebből láthatjuk, hogy az agresszív imperialista körök mennyire figyelmen kívül hagyják az emberiség intő hangját, MÉGIS CSAK LESZ VALAMI A „JAGUARRAL“ A múlt héten Londonban összeült a Szuezi-csatornát használók csődöt mondott szövetsége. A szövetség megállapította, nincs értelme, hogy tovább „truccoljanak“ és nem marad más hátra, mintsem, hogy megfizetik a Szuezi-csa- torna használatáért járó illetékeket. Az összes ország hozzájárult ehhez a véleményhez, kivév Franciaországot. Francaország továbbra is bojkottálni kívánja a Szuezi csatornát és körülha jőzza Afrikát. Mondjuk meg _ őszintén — kész őrültség. Az ügy természetesen nem olyan egyszerű. A múlt hét hétfőjén az izraeli szószóló kijelentette, hogy Izrael próbahajót indít és „ha meggátolják a hajó útját, akkor azt az izraeli kormány katonai eljárásnak minősíti.“ Ilyen esetben is az ügyet nem volna szabad nagyon komolyan vennünk, — ha emögött nem a francia kormány állna. A francia kormánynak — amint már az indokínai és algíri háborúban láttuk, nincs érzéke a realitással szemben. „A terveket a francia kormánnyal már megbeszéltük“ — jelentette ki ugyahaz a szószóló. Üjból felmerül a kérdés, vajon nincs e igaza a'. l’Huma- nite francia lapnak, amikor felfedte az úgynevezett „Jaguár“ tervet. A terv szerint az említett próbahajó útján háborút akarnának kiprovokálni Egyiptomban. Az izraeli hajó feltartóztatását súlyos incidensnek számítanák és utána az izraeli majd a francia hadseregek akciói következnének. Vajon megvalósul-e a „Jaguár-hadművelet és a francia imperialisták belevetik-e magukat ebbe az öngyilkossághoz hasonló vállalkozásba. Az Indái Óceánban, India déli csücske mellett fekszik Lanko azaz Ceylon szigete, ez az ősrégi kultúrájáról ismeretes kis sziget. Terjedelemre nézve olyan nagy, mint a mi köztársaságunk fele és 8 millió lakosa van. A sziget főleg tea, kaucsuk és kókuszdió termelésből él, ezenkívül még más fűszereket, mint fahéjat, borsót, is nagy mértékben termelnek. Képünkön örökzöld erdő közepette a sinhali királyok mesébe illő székhelyét Kandy várost látjuk. miiliiiiiiiiimiimiimiiimiiiiiiiiii iiiiiiiiimmiiiiiiiiimmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiimiiiiiiitiiii Hruscsov elvtárs szava A múlt héten a Szovjetunióban ismét komoly, megfontolt szavak hangzottak el. Ezek N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja első titkárának szavai voltak, amikor interjút adott a New York Times főszerkesztőjének, T. Cat- ledge-nek. Ne feszegessük most a különböző kérdéseket, amiket az amerikai újságíró feltett Hruscsov elvtársnak, melyek sok esetben mellékgondolatokat is tartalmaztak. Enélkül nem lehetne Amerika egyik napilapjának a főszerkesztője. De figyeljünk meg néhány dolgot, amire az emberiség felfigyelt. Ez elsősorban a négy nagyhatalom főképviselői újabb tanácskozásának a kérdése. Mindannyian emlékszünk 1955-re, Genfre. Ez az időszak volt az, amikor a világ egy kicsit nyu- godtabban fellélegzett. Az amerikai újságírónak arra a kérdésére, hogy a Szovjetunió hajlandó lenne-e belemenni egy hasonló találkozásba, Hruscsov elvtárs erre pozitiven válaszolt. Természetesen azzal a felelettel, ha a találkozás alaposan elő lesz készítve. — A kellő előkészítés hiányában a tárgyalások sikertelenségre lennének Ítélem, ami pedig a részvevők és világ nemzeteinek kiábrándulását vonhatná maga után. Találkozást csak azért rendezni, hogy a nyugati propaganda állításának új anyagot szolgáljon, nem lenne helyes Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az im perialista vezető köröknek szükségük van bizonyos időközökben megnyugtatni a közvéleményt és ezt rendszerint békegesztussal teszik. Olyan tárgyalási hajlandóságuk, ami nem rendez semmit, nagyon olcsó gesztus. Catledge úr feltette Hruscsov elvtársnak a kérdést, hogy minek van nagyobb esélye, a békének, vagy a háborúnak? — Hruscsov elvtárs azt válaszolta; „nehéz tudni, hogy a mérleg serpenyője a háború, vagy a béke oldalára billen-e? Hruscsov elvtárs ismét említést tett, hogy milyen veszélyes politikát folytat jőnéhány nyugati politikus és katonai tényező. „Ami a Szovjetuniót illeti, minden tőle telhetőt megtett és megtesz ezután is, nemcsak a háború elodázásáért, hanem azért is, hogy egyáltalán ne legyen háború“. Érdekes, hogy reagál a nyugati sajtó és a nyugati politikai körök Hruscsov válaszaira. — Sokaknál nagy a hallgatás, másoknál pedig különböző kiagyalt ferdítések és hazugságok, mint például az, hogy a Szovjetunió Hruscsov által felajánlotta a világ felosztását az Északamerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió között, Akárhogy is olvassuk, ehhez hasonlót Hruscsov eivtárs válaszaiban nem lelünk. De ne is csodálkozzunk a nyugati hazugságokon. Azoknak az embereknek, akik ma Nyugat politikáját irányítják, sajtójukban mindenre van szükségük, csak nem a Szovjetunió egyik főképviselőjének azon szavaira, hogy milyen fontos a békés együttélés. —lac—. fllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A béke szövetsége 1955 májusában két évvel ezelőtt Európa két sokat szenvedett fővárosában, a kontinens népeinek további sorsa szempontiából minden túlzás nélkül döntő jelentőségűnek nevezhető nemzetközi értekezletre gyűltek össze különböző államok képviselői. Két olyan fővárosban, ahol alig több mint két évtizeddel azelőtt még a hitleri „új rend“ nevében fasiszta gyilkosok garázdái kodtak, s az épületekben horogkeresztes zászlót lobogtatott a szél. Az Európát lángbaborító német fasizmus felett aratott világraszóló győzelem kivívása tizedik évfordulójának előestéjén ülésezett Párizsban az Észak' atlanti Szövetség, a NATO tanácsa, amely egyenrangú tagként felvette ebbe az agresszív katonai tömbbe a Ruhr iparbáróinak, a mai Kruppok és Thyssenek államát, a porosz szoldateszka hírhedt hagyományain nevelkedett, és Hitler nácire- zsimjét szinte az utolsó percig hűen kiszolgáló Heusin- gerek és Speidelek Német Szövetségi Köztársaságát. A nemzetközi porondon újból megjelent a német milita- rizmus, amely egyetlen emberöltő alatt két világháborút robbantott ki. A békeszerető államok elé új feladatokat állított a nemzetközi helyzetben beállott változás. Ezek megbeszélésére hívták össze Varsóba az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezletét. A tanácskozás részvevői, az 1954 december 2-i moszkvai nyilatkozatot aláíró államok: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, _ Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői az új helyzetnek megfelelően néhány napi tanácskozás után, amelyben résztvett a Kínai Népköztársaság megfigyelője is, az egykori Radziwill-pa- lota, a lengyel minisztertanács elnöksége palotája oszloptermében 1955 május léén két évvel ezelőtt ünnepélyesen aláírták az említett nyolc európai állam barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését. A nyugati országok uralkodó körei a sajtóban, a rádióban nagy kampányba kezdtek, annak bizonyítására, hogy a varsói szerződés nem más, mint egy „keleti atlanti szövetség“. Már pedig a varsói szerződés, céljaiban és eszközeiben is lényegesen eltér a NATO-tól. A NATO tagállamai jóllehet tagadják, hogy az általuk létrehozott katonai tömb a szocialista országok ellen irányul, megtagadták a Szovjetunió felvételét, mikor az hajlandónak mutatkozott belépni az Atlanti Szövetségbe. A NATO-tól eltérően a varsói szerződés nem más országok ellen irányuló zárt katonai tömb, hiszen kilencedik cikkelye világosan és félreérthetetlenül kimondja, hogy „társadalmi és állam- rendszerüktől függetlenül“ csatlakozhatnak hozzá más államok is, amelyek „kifejezik azt a készségüket, hogy a jelen szerződésben való részvétellel hajlandók elősegíteni a békeszeretö államok erőfeszítéseinek egyesítését, a békének és a népek biztonságának biztosítása céljából“. A varsói szerződést aláíró államok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szerződést ideiglenes jellegűnek tartják és mihelyt valamennyi európai állam részvételével létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer, amelynek megteremtésére törekszenek és általános biztonsági szerződést kötnek a kontinens államai, a varsói szerződés hatályát veszti. Addig azonban, amíg nincs európai kollektív biztonsági szerződés, hanem Atlanti Egyezmény van, arnfg nincs leszerelési megállapodás, hanem fegyverkeznek, amíg Nyugat •— Németországnak atomfegyvereket adnak —- addig nem mondhatunk le a varsói szerződés biztosította védelemről.
