Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-05-14 / 20. szám
' Hogy is van az a választásokkal Amerikában? i „Alig telik ruhára és lábbelire“ 30—35 „cuje“-t fűzők fel naponta, (cuje a felfűzött dohánylevelek mértéke). Néha előfordul, hogy valamivel többet. De a szezon''végén mégsem kerestem 40 pesot sem, 3, néha 4 centet fizetnek egy cujeért. Gyakran 2—3 kilométert kell gyalogolnom, hogy munkahelyemre érjek. Amikor a munkanap befejeződik, kiszámoljuk, hogy összesen 1,60, vagy 1,80 pesot kerestünk. A terményből is kevesebbet adnak, és ezzel is csökkentik az amugyis alacsonyan megállapított bért. Ha tiltakozni merészelünk, azzal fenyegetnek, hogy elbocsájtanak. Az év többi részében teljesen lehetetlen egyetlen centet is keresni. A szezonban pedig alig keresünk meg annyit, hogy pótoljuk ruházatunkat és lábbelinket. ROSA RODRIGUEZ 1 ■ dohánygyári mtmkásnő, Kuba Tanulási „lehetőség“ „Hogy valaki Spanyolországban a jelenlegi helyzetben tanulhasson, vagy tehetős papával, — akinek lehetősége van havonként legalább 1.000 pesettát fia rendelkezésére bocsájtani — vagy egyéb pénzforrással kell rendelkezni. Az egyetemi hallgató befejezte tanulmányait, mindjárt megjelenik a gond: (a papok és bizonyos mérnöki szakiskolák kivételével, amelyek biztos állást ígérnek), hogyan lehet megfelelő munkát találni ? Ez a kép jellemző a diplomások százaira. Milyen lehetősége van az amer nyílvánítsa akaratát? Számtalan azt állítják, hogy a lehetőségek MI KÖZÖTT VÁLASZTHATNAK? 1. Az amerikai polgár gyakorlatilag csak egy rendszer hívei között választhat. Ez a rendszer, ahol az embert kizsákmányolják. 2. Sok embertől még ezt a lehetőséget is megvonják, holott az amerikai alkotmány azt mondja, hogy minden ember különbség nélkül választhat. Az amerikai polgár két párt között választhat, republikánus és a demokratikus párt között. A kisebb pártokről nincs is tudomásunk. A kisebb pártoknak hatvanhatszor igazuk lehet, a szavuk nem jut el az emberekhez. Erről gondoskodik a sajtó, a rádió, a televízió, az egész nevelés és az állami adminisztráció. Különböző intéz- ■ kedésekből kifolyólag ezek a kisebb pártok nem vehetnek részt a választásokon. A két párt-rendszer lehetővé teszi, hogy az elégedetleneket nyilvántartsák és úgy irányítsák őket, hogy csak olyan pártra adják le szavazatukat, amely támogatja a kapitalista rendszert. Ez a lényege a két párt-rendszernek. A két párt között van különbség. De ott, ahol a kapitalista rendszeralap problémáiról van szó. egyetértenek. Egyik ilyen probléma a kommunista párthoz való viszonyuk. Ilyenkor megszűnik a vetélkedés. 1956 szeptember 19-én Drummond, a New York Harold Tribune-ben a következőket írta: .Mind a két politikai párt és mindkét elnökjelölt egységes a kommunista párttal szemben“. Talán veszélyezteti a General Motort, vagy a többi monopóliumokat a demokratikuso'k győzelme? ‘Nem. Vagy talán a republikánusok győzelme veszélyezteti a monopóliumokat ? Természetesen ez se. Például a kormány hadügyminisztere, Wilson, a General Motors volt vezérigazgatója. Tehát- ha a polgár a két párt közül akár melyikre adja le szavazatát, mindig csak a kapitalista rendi- szerre szavaz. Amerikában a jelölt megválasztása pénzbe kerül, éspedig sok pénzbe. A monopóliumok hozzájárulásai képezik a pártok választási alapját. Azt hisz- szük, hogy nem kell bővebben foglalkoznunk azzal, hogy a monopóliumok nem ajándékoznak százezreket és railiókat arra, hogy végrehajtsák az államosítást, vagy hogy bevezessék az általános betegsegélyzot. A pénzükért a magukét akarják keresztülvinni. A kapitalista rendszer védelmét és a további ikai polgárnak, hogy szabadon brozsúrában és nyilatkozatban korlátlanok. Mi a valóság? haszonemelést. Senki se állíthatja azt, hogy az amerikai kormány ellentétben állna ezen követelésekkel. Figyeljük most meg a 2. pontot. A választási jog korlátozását, amely főleg Amerika déli államaiban létezik. Itt különböző rendeletek vannak érvényben, mint például a választási adó, a kétéves állandó lakhely a választás előtt, az írás- és olvasási vizsgák. Mindez nem véletlenül érinti elsősorban a szegényeket. E törvényes rendelteken kívül létezik az úgynevezett „LÁTHATATLAN TÖRVÉNY“. 1956-ban az amerikai választások idején Mound Bajouban (Missisipi állam) Thurnon néger postamester egv újságíró csoportnak kijelentette: „Ön- gyilkosságot jelentene valamelyik területen a négerek számára, ha választani akarnának." Az alkotmány helyett ott a „láthatatlan kéz és a láthatatlan törvény" uralkodik. A következő tény igazolja azt. hogy ne merészkedjenek a négerek érvényesíteni egyenjogúságukat. 1956. október 29-én Villvoud városkában (Florida állam) a fajgyűlölők kicipeltek egy négert a börtönből, akit azért zártak le. mert egy fehér lánynak azt mondta, „baby". Azóta semmi hír róla. A börtönben csak W-ténett gombok és vérnyomok maradtak. 1956. ok-, t.óber 12-én a „Colifax Chronicle" című lapban (Lousiarta állam) a következő helyzetjelentést olvashattuk: „A Grand Parish-i fehér polgárok tanácsának tagjai (déli fajgyűlölő szervezet, szerk. megjegyzése) e héten szánt szándékosan azon dolgoztak, hogy 75ö—800 néger A veszélygóc Európa szívében, Nyugat-Németországban van. A volt hitlerista tábornokok parancsnoksága alatt újjászerveződő bonni hadsereget a NATO kebelében atomfegyverekkel akarják felszerelni az amerikai imperialisták. Nyugat- Németországban — mint a fenti képen látható — máris amerikai atomtiizerség állomásozik. Ezt jelenti számunkra a háború ... 1. A háború tömegpusztítás, az embereket szörnyű szenvedéssel és halállal fenyegető atom- és hidrogénbomba réme. 2. Mindig a fiatalokat sújtja elsőnek a háború. Csak ágyútölteléknek jók. 3. A feleségek, gyermekek, húgok, anyák magukra maradnak. 4. Nőttön-nő a nyomort — Éhínség, 5. A hadseregek elpusztítják a termést. 6. Egyre súlyosabb az adóteher. 7. A bombák feltépik a földet. És ezt jelenti a béke... * 1. Csökkennek az adók. 2. Megjavulnak az életfeltételek. 3. Csökkentik a katonai szolgálati időt. 4. A hadihiteleket a mezőgazdaság és az ipar fejleszté- seré használják fel. 5. Fokozódik a mezőgazda- sági termékek cseréje. Kifejlődnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok. 6. Stadionokat, iskolákat színházakat. kultúrházakat, üdülőket stb. építenek. Ifjúmunkás sors Brazíliában Gyakran hallani Brazíliában, hogy a textilipari munkásnak nincs lehetősége abból az anyagból ruházkodni, amit ö maga gyárt. A fiataloknak még rosz- szabb a helyzetük. Miután a felnőttek bérének a felét kapják, csak nehezen érti meg az ember, hogyan tudnak abból a kevés bérből megélni. Brazíliában 8 és fél millió négyzet kilométer kiterjedésű országban a zónák szerinti bércsökkenés rendszerét alkalmazzák. A Szövetséges Körzetben, ahol magasabb bérek vannak érvényben, egy fiatal textilmunkás átlag 1100 cruzeiros-t keres havonta, ami egy szegényes szoba lakbérének felel meg. Egy normális étkezés 30 cruzeiros- ba kerül, egy pár cipő 300 cr, egy öltöny 2300 cr, egy mozijegy ára 18 cr-ig megy fel, a színház 00 cr, A munkaügyi jogalkotás Brazíliában minden '21 éven aluli fiatalnak megtiltja a nyolc óra utáni túlórát, valamint az éjszakai munkát. — A nyomor azonban erősebb, mint a törvény. Az elégtelen bérrendszer a fiatalok ezreit kényszeríti túlórázásra és az éjfélig is eltartó munka veszélyezteti egészségüket. Tudod-e... A hideg háború eddig több mint 141 000 000 000 amerikai dollárba, vagy angol pénzegységben kifejezve, 50 400 Ó00 000 font sterlingbe, francia pénzben pedig 49 65 000 000 000 frankba kerül. Ebből a óénzbő! 8 000 000 lakossal rendelkező modern várost lehetett volna felépíteni. A világon minden percben 213 000 amerikai dollárt, minden órában pedig 12 780 ezer dollárt költenek fegyverkezésre. Ez az összeg naponta 306 720 000 dollárra rúg. Mit jelentene ez az ösz- szeg az ifjúság számúra? Ha csak egy őrára is sikerülne leállítani a fegyverkezést, a megtakarított költségeken 100 Ó00 fiű és lány tölthetné el ingyen szabadságát külföldön. Szüntessék be csak egy napra a fegyverek gyártását, és a fiatalság 40 Ó00, a technika legkorszerűbb vívmányai szerint felszerelt és berendezett otthontt és klubhelyiséget kap. 1955-ben Franciaországban 1 900 000 000 000 frankot költöttek katonai célokra. Ha ennek az összegnek csak egy kis töredékét, mondiuk csak 8 milliárdot fordítottak volna a sport céljaira, akkor is 400 futball, rugby, vagy kézilabda pályát, 1000 kosárlabda- és röplabdapályát. 356 sportcsarnokot és 50 uszodát lehetett volna létesíteni Ezek a létesítmények kezdetnek nem lennének rosszak. * * * > Egy repülőgép anyahajé annviba került Nagy Britanniának. mint amennyiből 5000 házat, 115 futballpályát, 45 jégkorong- és krikettpályát, 5 uszodát. 5 középiskolát és 5 atlétikai pályát lehetne építeni. Beszélő lények Földet és kenyeret A falusi ifjúság sokat szenved a földhiány és a munkanélküliség miatt. Ugyanakkor százmilliónyi hektár tetmékeny föld várja minden kontinensen a munkáskezeket, hogy biztosíthassák a falusi fiatalok millióinak életét. Százmilliónyi parasztnak csak maroknyi földje van, melyért magas bérleti díjat fizet, ugyanakkor, amikor ezernyi birtokosnak és monopóliumnak tízmilliónyi szűzföldje van. rikai Unilever-Tröszt pedig többet, mint egymilliót. Ugyanakkor Belga-Kongo összes parasztjának alig van kétmillió hektár földje. Belga-Kongóban az egész föld a belga kormány birtokában van, amely a legjobb részeket (52 millió hektár a 136.5 millió hektár művelhető földből) hét nagy monopólium kezébe adta Ugyanígy az 0‘Katangai Ércbánya Egyesült 7 millió hektárt kapott, az angol—holland—ame4 1957. május 14. Ausztriában a megművelt és a mezőgazdasági művelésre alkalmas földek háromnegyede a nagybirtokosok tulajdonában van. Százezernyi parasztnak csak a föld egynegyede jut — Ausztria 110.000 kisparasztjá- nak kevesebb földje van, lhint négy nagybirtokosnak. polgártól megvonják a szavazati jogot, csak azért, mert feketék, Stephens, a tanács titkára, kijelentette, hogy a négerek 90 százalékát a nyilvántartóban „helytelen" vagy „hiányos“ megjegyzéssel látták el. Ahhoz, hogy a .helytelen“ megjegyzés kerüljön a nyilvántartóba, elég volt az, hogy az általánosságban ismert colored (színes) a „C“ volt bejelentőjükön. Nézzük csak meg a helyzetet a választásokon. Például Missi- •sipi államban, az utolsóelőtti választásokon a demokratikus párti James Eastland lett megválasztva a szenátusba, egyike a legeltökéltebb fajgyűlölőknek. Ő az, aki az élére állt annak a csoportnak, amely ellenezte a fehér és a néger gyerekek közös tanítását az iskolákban. Missisipi államban az 1950-es adatok szerint 1 200 000 21 éven felüli ember él, akiknek szavazati joguk van. Az 1952-es választásokon 285 000 vett részt, ez nem egész egy negyede a választóknak. Elsősorban nem válásztottak a négerek, ami Missisipi állam lakosságának a felét, teszi ki. Mondhatjuk-e azt, hogy Eastland szenátort szabadon választották, ahogy az megfelel a lakosság kívánságának, akiket képvisel? Nem! Az európai ember nehezen tudja elképzelni, hogy az amerikai polgár milyen meggyűrásnak van kitéve nap mint nap Mi tehát a lehetősége, hogy megismerje az igazságot és szabadon határozzon? Erre nincs lehetősége. ANGLIA A Paddingíon-i technikai intézet egy régi kápolnában és egy elavult menedékházban működik. A Borrogh-i politechnikum, — nagy kiterjedése ellenére — egy múlt században épült háromemeletes elemi iskolában működik, amelyet' összeomlás fenyeget. A Glasgow-i technikai kollégium egyik épülete a múltban vágóhíd volt. ' Sok fiatal, tizenhat éves ta- nonc csak heti 45 shillinget keres és nem él jobban, mintha még iskolába járna és kisebb alkalmi munkát végezne: újságokat szállítanak vagy árusítana. A tanoncok szabad idejük alatt sport- és szórakozás helyett gyakran heti három estét kénytelenek az esti iskolában tölteni, hogy megtanuliák mindazt, amire munkaidejük alatt kellene megtanítani őket. FRANCIAORSZÁG Az elemi iskolát befejező 300 000 fiatal közül csak 70 000 (25 százalék) tudja folytatni tanulmányait, 40 000 (15 százalék) alacsony szakképzettséget szerez, 120 000 (40 százalék) semmilyen szakképzettséggel pem rendelkezik. OLASZORSZÁG 1939: 272 000 tanonc 1954: 103 240 tanonc. A tanonciskolák a szükségletnek csak 50 százalékát fedezik. A több mint 850 000 fiatal munkanélkülinek csak 2.8 százaléka folytathatja a szakmai képzését * * * Az alábbiakban felsorakoztatott tények megvilágítják a gyarmati és függő országok parasztlakosságának és a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak élet- és munkakörülményeit. A gyermekeket, az ország legnagvobh kincsét, számos országban olcsó munkaerőként használják fel. így Pakisztán nyugati részében 7—10 éves gyermekeket dolgoztatnak juta feldolgozó üzemekben. Nevetséges alacsony bérért fárasztó munkát végeznek. Az iráni nyomdákban a 12 éves gyermekek reggeltől este 6-ig dolgoznak, és naponta csupán 15—30 rialt keresnek. — í z az összeg a felnőtt segédmunkások bérének egyharmada. Ebben az országban a fiatal lányok házassága még mindig adás-vételi alapon történik. A fiatal lányok és asszonyok életét jóformán semmibe veszik. Az iráni parasztok az adó- és a robotszolgáltatások terhe következtében arra kényszerülnek, hogy adósságaik elől elmenekülnek othonukból. A parasztok adósságainak rendezése céljából gyakran eladják gyermekeiket. Kenjában a föld nem azoké, akik megművelik. 3 000 gyarmatosító birtokolja a megművelhető földek legtermékenyebb 50 százalékát, a többi 50 százalékon 5 500 000 afrikai osztozik. A ken iái parasztoknak évi 180 napot kell ingyen dolgoz- niok a fehér földbirtokosok számára, hogy azok földjén élhessenek Dél-Afrikában 10 000 000 afrikai szülőföldjének csupán 13 százalékát birtokolja, míg a föld zömén a gyarmatosítók terpeszkednek. Észak-Afrikában, Algírban, Oránban, Casablancaában, „Bidonville—nek, kanna-városnak nevezik az arab negyedeket, A kis bódékat bádoglemezekből tákolják össze, egy ilyen bódéban 4—6 szeméiy lakik, minden egészségügyi berendezés nélkül. Többnyre ugyanazt a vizet használják ívás és főzés céljára, amiben ruhát öblögetnek, vagy szemetet dobnak. A lakosság a legsúlyosabb betegségektől szenved, szörnyű járványok tizedelik. Teheránban olyan ritka az ivóvíz, hogy literenként árusítják. A lakosság többsége a. folyóvizet issza, Miamey lakosai a Niger folyó mindenféle piszokkal fertőzött vizét isszák. Algírban a férfiak és a nők tízezrei élnek leírhatatlan nyomorban és táplálékukat a kutyákkal együtt a szemétládákban keresik. Ezekben az országokban a lakosság túlnyomó része semmiféle oktatásban, sem részesül. Az algíri francia gyarmatosítók 1908. évi kongresszusa adta meg erre azt a magyarázatot, amely még ma sem tekinthető elavultnak: „Miután a kongresszus úgy véli, hogy a bennszülöttek oktatása tényleges veszélyt jelent gazdasági szempontból és a francia kormány szempontjából egyaránt, annak a kívánságának ad hangot, hogy szüntessék meg a bennszülöttek elemi oktatását“. íme, ez az úgynevezett civilizáció, amelyet á gyarmatosítók honosítottak meg. A gyarmati népek országai azonban nem akarnak továbbra is engedni a „civilizáció“-nak, kénye-kedvére élni, élvezni akarják saját munkájuk gyümölcsét, emberhez és nem állathoz méltó életet akarnak. A gyarmati országok népei azt akarják, hogy hazájuk kincseit a lakosság jóléte érdekében használják fel és ne a külföldi nagyiparosok maroknyi csoportja aknázza, ki azokat. A gyarmati országokat megrázkódtató nagy mozgalmak a népeknek arról az akaratáról tanúskodnak, hogy szabadon akarnak élni szülőföldjükön.
