Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-09 / 15. szám

\ Egy néhány fontos kérdésről S zeretnék teljességre törekedni egy konferencián elhang­zottakról. Már csak azért is, mert olyan kérdésekről van szó, melyek bennünket leginkább érdekelnek. Bár őszintén megvallva e kérdésekben nehéz a ‘Végszót kimondani. Az Oj Szó már kísérletet tett egy pár vitacikkében, de mint minden vitánk, ez is befejezetlen maradt. Miről van szó? Arról, hagy a népművelés terén komoly mulasztásokat követtünk el. S ez nem kis dolog, kiváltképp ma, amik0’’ egyik legfőbb feladatunk volna a népnevelés. S mi leginkább csak beszélünk, de valójában keveset teszünk. — A gyakorlati életben minimális a népművelési munka gyümölcse. E konferencián leginkább a kórusmozgalomról és az iskolai zenenevelésről esett a legtöbb szó. Nyílván ez a két leg­égetőbb kérdés, amit meg kell rövidesen oláani. Itt elsőleges feladat az iskolai zenei nevelés. Minden másirányú kísérlet hiábavaló. Persze a zenei neveléssel sem oldhatóink meg min­den problémát. Bár jólehet a kórusmozgalom kibővítése és az énekkarok színvonala a jó karmestertől, a zenében ottho­nos vezetőtől függ. Sajnos, ma kiváló karmesterekkel nem nagyon dicsekedhetünk, három vagy négy igazán érdemleges karmestert kivéve. Ebből következik aztan az, hogy az ének­karaink színvonala is alacsony■ Hogy ez valóban így van, ahhoz elég megemlítenem a múlt év decemberében megrende­zett losonci kultúr szemlét, ahol az énekkarok nemcsak rpeny- nyiségben, de minőségben is átlagon alul mozogtak. Ez sajnos így volt s még napjainkban is így van. S hogy milyen lesz holnap, azt még nem tudhatjuk. De egy bizonyos, a javulásra nem nagy kilátás van. A kórusmozgalom elhanyagolása mellett szól az a tény is, hogy hazánkban mindössze nyolc említésremcltó magyar ének­kar működik: a rimaszombati 70, a rozsnyói 70, a komáromi 60, az egerszegi 60, a nagymegyeri 90, a galsai 50, a galántai 50 és a bratislavai magyar főiskolások énekkara 70 taggal. Hogy mennyire kevés ez a szám, arra csak egy példát hazak fel. A múlt burzsoa republikában csak Kassán nyolc énekkar volt, közöttük kettő vagy három olyan, amelynek nagy sze­repe volt a sztrájkok megszervezésében és egyáltalán a mun­kások érdekének kivívásában is. H add említsem meg a magyar iskolák kórusmozgalmának elhanyagolását. Teszem ezt azért, hogy a felhozott példákból is lathassuk, mennyire szükséges az iskolákon meg­javítani a zenei nevelést. Hiszen egyedül az iskola nevelhet fel jó karmestereket, zenéhez értő szakembereket, munkás vagy más dalárdák számára. Tanfolyamokkal ezt pótolni nem lehet. A tanfolyam csak irányíthat, de zenei tudást nem adhat. Ebben a kérdésben nagyon is igaza van Szíjjartó elvtársnak. Mi valahogy abban a tévhitben ringatjuk magunkat, hogy a tanfolyamokkal pótolhatjuk olyan szakembereknek a kine­velését, melyekre a közéletben szükségünk van. Az ilyen nézet téves. Ezzel nem akarom lebecsülni a tanfolyamok értékét és szükségességét, de mégis csak meg kell értenünk, hogy az igazi szaktudásért meg kell küzdeni. S ez nem egy vagy két hónap, de hosszú évek kemény munkája. Hogyan is állunk az iskolák kórusmozgalmával? — Íme: A CS1SZ alkotó versenyén megállapítást nyert az a tény, hogy minden magyarlakta járásban csak három iskolai énekkar, működik, kisebb vagy nagyabb sikerrel, de leginkább kisebbel. Nos, összesen 26 ilyen járásunk van. Tehát szlovákiai méret­ben 7S-ra becsülhető az iskolai énekkarok száma. Ám ha figyelembe vesszük az Iskolai Megbízotti Hivatal kimutatását, mely szerint 600 olyan iskola van, ahol egyáltalán nincsen énekkar, láthatjuk, hogy e téren valóban siralmas a helyzet. Nem véletlen tehát, hogy az iskolákon kell elsősorban még- . kezdeni a zenei nevelést, illetve a kórusmozgalom kibővítését. Erről a kérdésről csak ennyit. Szeretnék egy pár szót szólani az általános népművelésről is, nem Utolsó sorban a népművészetről, melyet az utóbbi időben ugyancsak elhanyagoltunk. Az általános népművelés terén is leginkább a szakemberekben és az igazán szívvel és lélekkel dolgozó emberekben van hiányunk. Az Üj Szó ezt a kérdést már vitatta. E konferencia szintén. A helyzet mégis az, hogy mindmáig e fontos kérdésben kevés eredmény szü­letett. A népművelés terén dolgozd vezetők elsósorbn is több anyagi és erkölcsi támogatást várnak a felsőbb hivatalos szervektől. Másodsorban több és jobb szakembert. Ha ezt meg nem tesszük, a népművelői munkánk továbbra is a régi marad. Jó volna, ha a hivatalos szervek az említetteken egy kicsit elgondolkodnának és valamilyen formában megkeresnék . a kivezető utat is, hogy már necsak papíron, de a való élet­ben is legyen értelme és gyümölcse e munkának. M égezetül a népművészetről is valamit. Ahhoz, hogy * a csehszlovákiai magyar népikultúra valóban virágoz­zék, szükséges egy hivatásos népművészeti együttes. A fél- hivatásos vagy a műkedvelő népiegyüttesek a legjobb akaratuk mellett sem érhetnek el olyan eredményeket, mint egy pro­fesszionális együttes. TÖRÖK elemér Zengj te legszebb dalunk Aki megírta „a tizedik szimfóniát“ Közepén Dr. Sas. Andor egyetemi tanárt láthatjuk, Bratislava magyar vonatkozású történelmi múltjának legkiválóbb ispierőjét. A CSEMADOK 4)ratis|avai vá­rosi bizottsága, ez év március 24-én (vasárnap) kirándulást rendezett Bratislava építészeti és történelmi nevezetességeinek megtekintésére. Az érdeklődők száma több mint ötven volt. A műemlékek körül kisebb-na- gyobb csoportokra oszlottak a kultúra kedvelői. A vezetők és az érdeklődők alaposan felké­szültek a város nézésére. Érté­kes dokumentumokat, régj fény­képeket, írásokat hoztak ma­gukkal. így megállapíthatták, hogy a? újítások alkalmával hol őrizték meg az eredeti formá­kat és hol okqzott kárt a ..mo­dern ember“ ízlése. A szakképzett vezetők közül különösen dr. Sas Andor, dr. Horváth István és dr. Csanda Sándor előadásai tetszett a kö­zönségnek. Dr. Turcel Lajos pedig mint előadó és a leg­szorgalmasabb jegyzet-készítő matatott példát a többinek, különösen a pedagógusoknak. A kiránduláson szerzett ta­pasztalatokat március 29-én a régi Városháza termében elő­adás és barát) megbeszélés ke­retében adták át egymásnak a CSEMADOK tagok. Monique de la Bruchoüerie kettős vendégszereplése Csak az őszinte öröm s a legnagyobb elragadtatás hangján számolhatunk be a Szlovák Filharmónia neves francia vendégé­nek Monique de la Bruchollerie-pek vendégszerepléséről. A ki­váló zongoraművésznő első estjén Csajkovszkij b-moll zongo­raversenyének hálás, de igen nehéz zongoraszölamát adta elő. A ren^fííyül hatásos versenymű értékelésénél nagyon eltérőek a vélemények. A magunk részéről semmi esetre se tartjuk helyesnek Filharmóniánk műsorpolitikáját, amely ezt a művet aránytalan mennyiségben adagolva erősen hozzájárul ahhoz, hogy ez a szép versenymű elveszítse érdekességét és egészen elcsépeltté váljék. A b-molí koncertek sorozatában persze üdítő oázist jelent az olyan színes, plasztikus, s egészében megdöb­bentően tökéletes tolmácsolás, mjnt aminővel Bruchollerie a ján­dékozta meg hallgatóságát. Ki tudja mennyi ideig kell megint várnunk, míg hasonló élményben lehet részünk .. A zenekari est második részében Csajkovszkij V. szimfóniá­ját hallottuk. Bár a patétikus (VI.) szimfónia sokkal nagyobb internacionális sikert aratott, mégis kétségtelen, hogy az ,,Ötödik“ a mester leghatalmasabb szimfóniája, melyben a for­mai tökéletesség és a mély tartalom ideális egyensúlyban van. Rajter Lajos a zenekarral együtt tudása legjavát adta. Monique de la Bruchollerie második hangversenye méltó volt az előző zenekari esthez. A művésznő, akinél csillogóbb tudású, fölényesebb, biztosabb és eredetibb hángű zongorista nem igen járt még nálunk, valódi „csemegékkel“ kedveskedett ügyesen összeállított szólóestjén. Beethoven Patétikus szonátája, Mozart varázslatos C-dur szonátája és három Chopin mű (Polonéz- Faptázia, Barkarolla és Esz-dur poionéz) jelentette piüsqra gerincét, de az ezeket követő Debussy, Bartók, Sosztakovics és de Falla szerzemények, valamint a tomboló tapsviharokkal fogadott ráadások is felejthetetlen élményt jelentettek a hall­gatóknak. Halló Bohus! Halló Bohus! Te vagy az? Készítsd elő fel­lépésre a hrusovi táncegyüt­test- Készjtsd elő az egyház- maróti énekegyüttest! Készítsd elő ... A telefonvezeték másik végé­ről hangzik a válasz, (polynyék felkészülten most indult... Zdenek Guzi yár a fellépésére. A telefonbeszélgetés tartal­mából rögtön rájövünk, hogy az egyes együttesek szemléjé­ről vap szó. Hol? Az ifjúsági alkotóverseny ipolyságj járási fellépésén. A szemlét Zborovian elvtárs vezette és mindent elkövetett, hogy a fellépések sikerüljenek. A teremben minden simán no-nt. Egymást követték a? együttesek, a szólóénekesek, a szavalatok és a táncok­A hallgatóságnak rgötön na­gyon megtetszett a -szlovák JSS énekegyüttes. Senki se ké­telkedett benne, hogy az első helyre kerülnek. A délelgtt nagygp tarka volt, fellépett a „nagymihályi Miso“ népi elbeszélő. Zamatosán, jó humorral érdekesen adott elő. Szép sikert ért el Zdenek Guzi és sgk hfimulója akadt. Mély, étérzessel énekelte a Cigány- sírás és a Puj (lej (jep, d*i című da|f, mégpedig cigány- nyelven ps végül szólót táncolt. Még a versenybizottság se tar­totta vissza magát és ütemesen együtt táRSplt a nézőközönség­gel. A délutáni műsor sem volt szegényebb, nagy sikert ért el Találóvá Anna, aki mint „népi a JJprnyaki vidékéről“ lépett fpl. Igen kedves volt, amikor tört magyar-szlovák nyelven elmondta benyomásait Ipolyság­tól és bizony S9k mindent ala­posan gdapiopdott- És este ? Akkor jött csak a java. Akkor lépett fel az „Öröm esztrádá- ja", mert a rendezők így ne­vezték el. Valóban örömteli vg|t. Kiváltkép nagy sikert ért el, Virág Elemér hegedűjátéká­val. Ő csak három nappal a járási verseny előtt jelentke­zett és egész meg volt hatva a sikertől. — A kerületi versenyen még szebben fogok játszani — felel­te határozottan­A járásj verseny csgk ké$ő este végződött he. a rendező megelégedetten mondotta: ilyen Ifjúsági alkotó verseny Ipoly­ságon még nem volt soha. 18 együttes és 22 egyéni szájú szerepeli 9 műsoron- Ezenkívül még 17 színjátszóegyüttes, aki­ket majd külön fognak kiérté­kelni. Az ifjúsági síkúié verseny ’pofyságon is megmutatta, höfjY a fiatalok nemcsak dolgozni és tanulni, hanem kellemesen szó­rakozni és szórakoztatni is tud­nak. 1. B. I Brahms, Hamburg piszkos ki­kötőnegyedében látta me9 a napvilágot. Apja, az örökké vidám, jó, öreg Jacob Brahms a hamburgi katonazenekar nagy­bőgőse, anyja tizenhét évvel idősebb férjénél. Mint negyven­egy éves vénlány albérletbe fo­gadta a fiatal zenéset és k°ny- hoművészetéuek varázsával egy héten belül meghódította és férjhez ment hozzá. Azt mond­ják, hogy Johannes Brahms születése egy jól sikerült pud­ding nak köszönhető. A fiatál Johannes gyerekkora szerény, szegényes körülmények között, de békés és vidám csa­ládi élet közepette telik el. Tehetségét apja veszi észre, még egészen kicsi korában, és ámulva állapítja meg, hogy a fiúból „még az apjánál is na­gyöbű zenész lehet!" Azonnal taníttatja zongorázni s a kis Johannes csakhamar csodagyer­mek hírében áll- Külföldi utat is felajánlanak neki, de a szü­lök azt kívánják, hogy a gyerek inkább tovább képezze magát. Anyagilag azonban nem tudják fedezni a költségeket s így a tizenhárom éves Brahms bár- zongoristq lesz. Néhány évig nincs is kilátás változásra. Húsz éves korában nem más, mint egy tehetséges kalandor. Ezután egyszerre, alig pár hónap lefor­gása alatt, az elismert zsenik régiójába lép. Liszt és Joachim, az akkor híres hegedűművész, fedezik fel, s beszélik rá, hogy menjen el Schumannhoz. Schumann mu­tatja őt be azfán a befolyásos zenei körökben, megszereti, s mint saját fiával bánik vele. Brahms hálából Schumannak ajánlja szebbnél-szebb szerzem menyeit, és ... — nem tud el­lene védekezni — halálosan beleszeret Schumann feleségébe- Clara Schumann hat gyermek anyja s Brahms anyja is lehet­ne, de ő mégsem tud szabadul­ni Clara bájos lényétől, kifor­rott, asszonyos szépségétől. Szüntelenül ismétli magának, hagy ez az asszony jótevőjének és legjobb barátjának a fele­sége ... szenvedélye ahelyett, hogy csökkenne, inkpbb erősö­dik. S mintha ördögök "játsza­nának közbe, Schumann ideg- összeropqnást kap s elmegyógy­intézetben két év múlva meg­hal. Szabad a szeretett qsszonyl — Brahms érzései fortissimóra pöpekszenek, de Schurpqnn mu­zsikája ott zeng a fülében ... majd hirtelen csend lesz, mint mikor a háborgó tenger meg­nyugszik- Nem, nem veszi el ezt pz asszonyt. Sem őt, sem mást, softa senkit... Ezt be is tartotta■ Clara Schumann volt pz egyetlen asszony,< akit Brahms igazán szeretett. * 1862. Brahms mint népszerű, elismert muzsikus Bécsbe láto­gat. Megtetszik neki a píg csá­szári űfjrps, s csak azért nem telepszik itt le véglegesen, mert remélt, hogy elnyeri a hambur­gi Filharmónia karmesteri állá­sát- Terve nem Sikerül, de nem marad Hámbur9bm, gyakran tartózkodik Bécsbep. Itf mutat­ják be az édesanyja halálára írt Német Requiem-et is. A jReguiem bemutatása még Becs zenei köreiben is nagy ese­ményt jelent- a hallgatók kö­rében Ott can mindenki, aki Becs zenei életében számít- És ott van Clara Schumann, Joa­chim, ott van Brahms papa, és mire véget ér a Requiem, köny- nyek csillognak az öreg nagy­bőgős szemében ... Negyven éves korában Brahms végleg Bécsben telepszik le. A Karlsgasse 4. szám alatt bérel ki egy agglegénylakást, s itt is marad élete végéig. Ebben a lakäßban születnek a zseni halhatatlan müvei, innen kop­nak szárnyra örökszép alkotá­sai. Zenei körökben már akkor jelismerték, hogy Beethoven óta senki nem komponált ilyen zepét, mint Brghms, aki zené­jében és természetében is mél­tó örököse- Beethovennek. A legnagyobb megtiszteltetés ak­kor éri, amikor Hans von Biilow az Elsp Szimfóniá-t tize­dik szimfóniának nevezi el, értve ezalatt azt, hogy Beetho­ven Kilencedik Szimfóniájának a folytatása. Brahms zenéje nehéz, de ép­pen úgy mint jelleme, az érté­kes testen belül gyöngéd, érző lelket takar­Munkájában fáradhatatlan. És csak a pontos munkát szereti. Nem riad vissza egy mű át- meg-átdolgozásától, sót újra­írásától, vagy esetleg megsem- viti>ítésétöE*-sem. Az említett Első Szimfóniát még három hasonlóan csodaszép követi eze­ken kívül müvei közül; legki­válóbbak két zongoraversenye, hegedűversenye, Bapszódiá-ja, Rinaldo kantátáig, Sorsdal-a, valamint szonátái, balladái, in- termezzói, és cigánydalai. Az annyira kedvelt, közismert Ma­gyar tqncok-at egy magyaréval vetekedő temperamentummal, érzéssel és szeretettel írfa meg. Az „örök bohém“ Brahmsnak mindene a zongoráin, társaság­ba, annak ellenére, hagy á Pécs zenei életének középpont­ja. keueset jár. Külsejével nem törődik, a külsőségek nem ér­deklik. 1897. április 3. A mindig egészséges, vasizmú, jóétvágyú ember szervezete hatvannégy éves korában hirtelen összerop­pan. Az orvosok rákot állapíta­nak meg, s még mielőtt meg­lepetéséből felocsúdna, Johannes Brahms meghal. Halálos ágyán csak ennyit tud mondani: „Hi­szen jóformán még ki sem fe­jeztem magam“. MESTAN KATALIN Argentinéban Cuadernqs de Cultura címep fiatal kommu­nisták 8.000 példányszámban lapot adnak ki. Ä lap igen har­cias, küzd az imperialisták és a reakció ellen. Az amerikai Színházi és Mű­vészeti Akadémia elnöke Robert Dowling mpst arról tárgyal Budapesten, mjképp kerülhetne sor művészcserére. Ugyanilyen célból Csehszlovákiába is ellá­togat­Moszkvában hatalmas új film­színházat építenek plasztikus filmek számára. A magyar Rádió most veszi magnetofon szalagra Goethe Faust p. drámájának mindkét részét, melyet rövidesen mű­sorba iktat. Dudinqpv ..Nemcsak kenyér­ül“ P- regényét, amely a Szov­jetunióban nagy visszhangra ta­lált és élénk vita tárgyát ké­pezi, legközelebb több európai nyelvre lefordítják. A könyvet Nyugat-bfémetországban, Olasz­országban, Hollandiában adják ki és már több ne^yprjei kiadó is érdeklődik, iránta. VIII. Henrik apgol király nemcsak arról híres, hogy hat felesége volt, hanegi zeneszer­zéssel is foglalkqzqtt. New Yorkban a „P.q Musica“ ének- együttes, amely feledésbe me­rül, szerzeményeket és hang­szereket újít fel. most adta elő vili. Henrik dalait­Megszületett az első ujguri operá- Az úton nennet a leg­régibb középázsiai néphez tar­tozik és a Szovjetunióban ól Az operát Nazúfium címen Kud- dgs fígzsanyovov szerezte. Magyarországon az idei Kps- suth-dijpt Kodály '/Oltón zene­szerzőnek ífélték Oda- További kitüntetésben részesültek Fa­katos Gabriella, az Operaház balettáncosnője, Heltai Jenő, Németh László író, Kiss Manyi színésznő és még többen. Tavasz Valahányszor szemedbe nézek ?üm, zfíR}, zürn zümtnögnejc a méhek. Elém virágszirom tolódik, felém hízelgő szél simul, tavaszi vizek esnelf a mélybe s a végtelenbe‘ ősi dal csendül... MOJZES ILONA • % Ünnep Stráznicéji Sípok, furulyák, kecskebak dudák rikoltozzák végig az éjszakát. A stráznioei nypri hajnalon, szerelmet muzsikál az alkalom. Bóbitás párták, éked kpszkepők, meghajolnak a szerelem előtt. Karnevált ül a folklór, karnevált, táncra kérik a sok-sok szőke lányt. plcsendesül a duda, síp rikoly és psendet bont sok szerelmes sikqly: mert a szerelemnek töryénye a nyár. — Ünnep Stráznicén, a hosszú tél után. GVÜRCSÖ ISTVÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents