Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-09 / 15. szám

*» Pártunk szlovákiai kongresszusa előtt Az Üj Ifjúságban nemrég beszá­moltunk a bratislavai kerület gazda­sági fejlesztési tervéről, most pedig az alábbiakban a nyitrai kerülettel foglalkozunk. A szlovákiai pártkong­resszus előtt érdemes elgondolkozni azon, hogy pártunk és kormányunk mennyire segíti a gazdasági terv fej­lesztésével a munkásokat és a dol­gozd parasztokat. , NAGY ÉPÍTKEZÉSEK A KERÜLETBEN Elsősorban azt tartják szem előtt, hogy a munkatartalékokat teljes le­hetőséggel használják fel a termelés­ben. Azonkívül a rejtett termelési lehetőségeket is felszínre hozzák. — Ezek a tények pedig megkívánják azt, hogy a második ötéves terv fo­lyamán megnagyobbítsák a handlovai és a nováki hőerőműveket és Nováky- ban ezenkívül még a vegyipari gyá­rat is bővítsék. Cígelen új bányaüze­met létesítenek. A mezőgazdaság további fejlesztése érdekében pedig Vágsellyén felépítenek egy műtrágya gyárat. A vágsellyei műtrágyagyárak­ban körülbelül 2.500 munkás kap majd elhelyezést. Galgócon drőtgyárat épí­tenek, ahol 1.2Ó0 munkást alkalmaz­nak majd. A nyitrai üzemek bővíté­sével is elérjük azt, hogy ezer űj munkaerőt alkalmaznak majd a vá­rosban. ÜJ 1SKOLÄK ÉPÜLNEK A kerületben a közoktatás megja­vításának további érdekében több is­kolát építenek. A második ötéves terv folyamán felépül a privigyei tizenegy­éves középiskola 23 tanteremmel. — Nyolcéves, 12 tantermes középiskolát építenek Csabaion, Mankőcon és Ha­lácson 2—2 tanteremmel bővítik ki a nyolcéves középiskolát. Még az idén elkezdik az őgyallai tizenegyéves kö­zépiskola építését, 15 tanteremmel és ugyancsak 15 tantermes lesz a bá- torkeszi nyolcéves középiskola is. — Pereden ugyancsak nyolcéves közép­iskolát építenek 12 tanteremmel, Par- tizánskéban pedig 11 éves iskolát 10 tanteremmel. Az idén befejezik az Ifjúsági Faluban a kultúrház építését. Zselízen korszerű filmszínházat épí- tenek. NEGYVENNÉGY KULTÜRHÄZ A nyitrai kerületi nemzeti bizottság a második ötéves terv folyamán 44 kultúrház építését kezdeményezi a kerületben. A műemlékvédő akció is megindult és ennek keretében a közelmúltban a bényi templomot renoválták. Nem­sokára befejezik a nemeskosztolányi kastély átépítését és tovább folytat­ják a bajmóci kastély renoválását, szépítését, valamint a lévai vár tata­rozását. A második ötéves tervben megvalósul a járási múzeum Nyitrán és Érsekújvárban is létesítenek egy múzeumot. A bajmóci kerületi mú­zeumban pedig elhelyezik a kerületi képtárat. LAKÁSÉPÍTKEZÉS A kerület északi ipari központjaiban az eddiginél nagyobb ütemben fognak hozzá a lakásépítkezéshez. Különösen Privigyére vonatkozik ez, ahol egy teljesen korszerű lakótelep épül a Privigye és Bajmóc közötti út men­tén. 1960-ig további ezerötszáz lakás- egyáéget adnak át a bánya és ener­getikai, valamint a vegyiiparban dol­gozó munkásoknak. Handlován 300 lakásegységet építenek fel a közel­jövőben, hogy korszerű lakásokhoz jussanak a bányászok. Az űj lakás- egvségeket ellátják víz-, gáz-, telefon vezetékkel és a nagyobb lakótelepek­hez kultúrházat és parkokat építe­nek. Privigyén 1960-ig átadják rendel­tetésének a területi kórházat, amely­ben 500 ágyat helyeznék el. Handlo­ván befejezik nemsokára ä szálloda építését. Kibővítik a bajmóci gyógy­fürdőt, hogy ezáltal több dolgozó nyerhessen ott pihenést és gyógyu­lást. Ezekből az adatokból is látjuk, hogy a második ötéves terv folyamán mennyi minden épül a nyitrai kerü­letben. Nálunk valóban gondoskodva van a dolgozók igényének kielégítésé­ről. Az olvasókörünkről Az Ipolysági 11 éves magyar közép­iskolában már az iskolai év elején megalakítottuk az olvasó-köröket. — Ezekben a tagok az eddig eltelt idő­szak alatt rendszeres és hasznos munkát fejtettek ki. Az egyes körök tagja? minden hónapban tartottak egy összejövetelt, ahol megvitatták vala­melyik könyv tartalmát, az író eszmei mondanivalóját és a mű egyéb jel­lemző sajátságait. Munkánkban nagy segítségünkre voltak a tanárok is, akik egy-egy ilyen összejövetelen szintén resztvet­tek. Különösen Odry tanító elvtársnő érdemel áldozatkész munkájáért di­cséretet, mivel az ő irányítása mel­lett dolgoztak az összes olvasókörök. A jó munka eredménnyé érlelődik. Ugyanis a közeljövőben a CSISZ ta­gok túlnyomó része megszerzi a Fu- csík-jelvényt. Ez értékes eredménynek számítható iskolai szervezetünk éle­tében, hiszen eddig még iskolánkban egyetlenegy tanuló sem akadt, aki a Fucsík-jelvény büszke hordozójának nevezhetné magát. Ezek szerint az Olvasókörök tevékenysége igen nagy eredménynek számítható az iskolai szervezetünkre nézve. ZSILKA TIBOR, 11 éves középiskola, Ipolyság. Nem szégyen az.;. Még sok szövetkezetben, főleg idős munkások dolgoznak, pedig a fiatalok is elkelnének ott. Nem akarom azt mondani, hogy az idősebbekre nincs szükség, mert ők alkotják lényegében véve a szövetkezet gerincét. De a fia­talok adnak lendületet a munkába, ők lesznek a jövő gazdászai. Azonban sok faluból a fiatalok inkább a vá­rosba vágynak, mintha elfelejtenék, milyen fontos, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozzanak. A CSISZ falusi alapszervezeteinek a feladata az, hogy az ifjúságot úgy vezesse, hogy megszerettesse vele a falut, a mezőgazdaságot. Ez nem­csak abból áll, hogy az alapszerve­zetek a gyűléseken beszélnek a me­zőgazdaság jelentőségéről. Az is meg kell tenni a falusi alapszervezetek­nek, hogy a fiataloknak szórakozási lehetőséget teremtsenek elő, és még jobban lássanak hozzá a kultűrmun- kához. Egyszóval a fiatalokat a kul­túra -és a szórakozás terén foglalkoz­tassa az alapszervezet. így van ez már a zselízi járás néhány falujában, például Damásdon és Hontfüzesgyar- maton. Az ifjúsági munkacsoportok keretén belül nemcsak a termelésből veszik ki a részüket a fiatalok, ha­nem úgyszólván ők a falu kulturális irányítói. Nem szégyen az, ha valaki földmű­vesmunkát végez, s nem is nézi azt le senki, csak jól csinálja és kultú­ráltán végezze. FŰTI JÁNOS, Mezőgazdasági tech­nikum. FELHÍVÁS A KOMÁROMI MAGYAR TANNYELVŰ Mezőgazdasági Műszaki iskola igazgatósága felhívja a 8 éves iskolák pályaválasztás előtt álló tanulóit, hogy már most jelentkezzenek Iskolájuk igazgatójánál, ha a jövő iskolaévtől kezdve mezőgazdasági iskolában akarnak tovább tanulni. Tájékoztatásul közöljük, hogy a jelentkezők rátermettségük és hajla­muk szerint választhatják akár a növénytermesztési, akár az állattenyész­tési szakot, amelyen négy évig tanulnak. A negyedik évfolyam elvégzése után a növendékek érettségi vizsgát tesznek. Az intézetnek diákotthona van, ahol az iskola tanulói teljes ellátásban részesülnek. A jó előmene­telő tanulók szüleik szociális helyzetéhez mérten, ösztöndíjat kapnak. vraUSKt ( ««»isti 1«« »«kW*» «* »*!» m» fl? s»Sit» «Mil Alig hat hét választja el köztársaságunk lakosait a nemzeti bizottságokba való választásoktól. Hazánk városaiban és falvaiban egyaránt örömmel ké­szülődnek a választásokra. Különösen azok a fiatalok várják izgatottan a választások napját, akik most választanak életükben először s ezzel tulajdonképpen most szólnak bele először országunk közigazgatásába. Tvrdosínban Is minden járókelő önkénytelenül megáll az agitációs köz­pont előtt és érdeklődéssel olvassa a választási feliratokat. Május elsejéig A vágsellyei mezőgazdasági iskola tanulói is kötelezettséget vállaltak a VI. Világifjüsági Találkozó teszteletére. A válla­lásuk azt tartalmazta, hogy májusra a tanulók 80%-a meg­szerzi a VIT sport-jelvényt. Erre azonban item is soká kel­lett várni, mert nem májusra, hanem már most teljesítették a kötelezettségvállalást és nem 80, hanem a tanulók 95%-a szerezte meg a sportjelvényt. Amikor lebonyolítottuk a ver­senyszámokat, a CSISZ járási titkára ellenőrizte az eredmé­nyeket. A jelvény megszerzésé­ért fdlyó küzdelmekben sok jó eredményt értünk el. A közel­jövőben pedig a PPOV jelvényt szerzik meg a tanulók. Á sport­kör is kielégítően működik az iskolánkban és a tanuláson kívül ez köti le a fiatalok sza­bad idejét. A labdarúgáson kí­vül az atlétikát, a röplabdázást és kézilabdázást kedvelik leg­jobban az iskola tanulói. GRÖF TIVADAR Mezőgazdasági iskola Vágsellye Szőlönyitáskor történt... Amikor V. Imrével találkozom, mindig parázs vita fejlődik ki köz­tünk. Valamiért mindig belémkapasz- kodik a szavaival s tudja, hogy sze­retek politizálni, ezért főleg a nem­zetközi eseményeket tárgyalja meg velem. Mintha tőlem akarna minden kérdésre alapos tájékozódást kapni. Egyik ilyen vita alkalmával addig repült a sulyok, hogy eljutottunk oda is, mit adott hát a népi demokrácia a fiataloknak. Imre ugyan nem rossz fiú, bárcsak minden ember olyan jó lenne, mint ö, de mégis valahogy ködös volt előtte, mit jelent az, ami­kor azt mondjuk, hogy nálunk meg­szűnt a munkanélküliség. Milyen nyu­godtságot jelent ez a dolgozóknak és mennyivel nagyobb, meg jobb kenyeret. Persze ö nem emlékszik a bérharcokra, sem a munkanélküliség­re, csak hallott róla. Elhatároztam, hogy megmagyarázom neki a dolgot. Figyelj ide Imre, figyeljetek ti is fiúk, lányok, fiatal olvasók, mit je­lent az, hogy nálunk megszűnt a munkanélküliség. Ugy-e hallottál már kedves Imre, Nagy Jancsiról, aki a második szom­szédtokban lakott. Most csak az özvegy anyját ismered, mert az apja már régen meghalt, meg aztán a két testvérét, akik már férjhezmentek. Tudod, hogy egy rozsdás drótba szúrta meg a lábát, valahány eszten­deje, ilyenkor éppen szőlönyitáskor. S meghalt, azóta már Sokszor égettek gyertyát a sírján. A közelebbi, pon­tosabb körülményeket mégsem tudod a végzete felöl. Elmondom neked, ne félj nem lesz unalmas. Tudod, hogy ősszel, amikor a ku­koricát és cukorrépát betakarították, már nem volt munka. Egész télen hiába vágyott a szegény ember, köz­tük Nagy Jancsi is, egy pár koro­nára. Néha valami hajtóvadászat akadt a bár őhál, dehát ez csak két- három napot tett ki a tél folyamán. Azt sem tudod, hogy Jancsi éppen nősülni akart, rég férjhez ment már az a lány, akit el akart venni. Kel­lett volna neki a pénz. Amikor ta­vasszal a mandulafa virágba borult, elkezdték a szölönyitást a hegyen. Éppen kapóra jött, hogy találkozott a vincellérrel, aki meginvitálta őt, hogy jöjjön el holnap szőlőt nyitni. Jancsi el Is ment, de milyen öröm­mel ment! Hónapok óta már egy garas sem volt a zsebében. Előkészí­tette a kapát s egy darabka fekete kenyeret, meg két fej vöröshagymát bevágott a szatyorba és reggel hét órakor a szőlő végén állott. Persze azt majd elfelejtettem mondani, hogy soha életében nem dolgozott ünneplő cipőben a szőlőmunkás, hozzá Jancsi még a bakancsot is levetette a lábáé tói, mezítláb volt, meg akarta pró- bálni a Benedek-napi meleget, — Fütyüréstve ment a nyitás, a többi szőlönyitó is örült, hogy végre mun­kát kapott. Azonban mindjárt az első napon, délelőtt úgy tizenegy óra felé véletlenül Jancsi egy kemény megJ rozsdásodott drótba lépett. Jól meg-' sértette a lábát, kicsit csurgóit a vér az újjá között, de sebaj, máskor is történt már így. Legalább is ö ezt gondo'ta magában. No, ugye nem unalmas Imre ez az elbeszélés, Másnap reggelre egy kicsit piros volt a seb körül, délutánra pedig már fájdalmat is érzett és elkezdett da-' gadni a lába. Utána való nap, már alig bírt felkelni, de azért kiment a szőlőbe. Mátyás bácsi még biztatta ót, hogy ne félj. Jancsi beforr az ebcsont, meg hogy csalánba nem üt a menykő, nem lesz semmi baj, má­sok is jártak már így. Csak tartsál ki, pár napig tart még a nyitás, hiszeh kell neked a pénz, meg a vin­cellér is jobb szemmel néz majd legalább rád. A permetezéshez is felvesz dolgozni, ahol aránylag a töb­bi munkához képest elég jól lehet keresni. Mátyás bácsi segített neki olykor-olykor pár tőkét kinyitni, hogy könnyítsen Jancsin, mert szörnyen oda volt. Hát mit gondolsz Imre, te mit tettél volna, ha Jancsi helyében vagy? Elmentél volna orvoshoz, mert az is­kolába, meg az egészségügyi előadá­sokon már hallottál a vérmérgezés - rőt, meg a tetanuszról. Nem kerülne egy filléredbe se, hhgy kikezeljenek, akármelyik elsöosztályú kórházban. De amikor Jancsi élt, más világ volt. Téged nem izgatna az, hogy nem kapsz már munkát és pénzed se lesz, ha végig nem állód meg a helyed a szölönyitásnál. Te kapnál pénzt, a betegséged alatt az államtól és utána is találnál munkát, nem okozna ez neked problémát. De Jancsinak kellett a pénz, ha mégannyira is fájt a lába, akkor is elment nyitni, mert nem volt máshol munka, ki kellett tartani a munkahelyén, mégha bele- gebbed is. Pedig az anyja, meg aztán ö is hallott a Vérmérgezésről, sejt­hették, hogy ez lehet a vége a do­lognak, de munkanélküliség volt, dol­gozni kellett, ha munkát kapott az ember. Ezért hajlott Mátyás bácsi biztatá­sára Jancsi, de már délután az ura­ság kocsija hozta ám haza, megré­mült anyja majd kétségbeesett, ami­kor beállított a kocsi az udvarra. — Orvosért szaladtak, az csinált valamit a lábával, de nem vállalta a felelős­séget, kórházba vitték. A két lány­testvére a városban szolgált s a nagy­lelkű uraktól előre kikérték két hó­napi bérüket, hogy fussa a kórházba - szállítás költségeit. Amikor a kórház­ba ért vele a mentőautó, már csak nyögött, a főorvos a haját tépte, hogy miért Ilyen későn hozzák. Hát nem kár ilyen erős, virágzó fiúért, hogy idő előtt a sírba teszik? Már teljesen mérgezett volt a vére, de azért a szalmaszálba még belekapaszkodott az orvos. Injekciókat adott néki, s valamilyen tablettákat és borogatást. Hiába, nem segített semmi. Másnap délelőtt összeült az orvosi konzílium és elhatározták, hogy Jancsinak egy theobromin injekciót kell adni, hogy hazáig kibírja a mentőautóban, mert ez az injekció bizonyos rövid ideig működésben tartja a szívet és a vér-' keringést. A többit már te is tudod Imre. Ibolyaillatos temetés volt, a gó­lya kelepeit a háztetőn, amikor ha­rangoztak neki, jó kikelet volt akkor, csakhamar virágbaborult a sírja is, a mennyasszonya ültette rá a legJ szebb virágokat. Van most már sej­telmed, hogy mit jplent a munka- nélküliség megszűnése? Ugy-e, már ezzel az egyetlenegy ténnyel is sokat ad a népi demokratikus rendszer a fiataloknak. Hát még, ha a többi intézkedést és előnyöket is felsorol­juk. Hej, de sokra rúg ki akkor a számla! P. Imre egy darabig hallgatott, nem mondta ugyan, hogy igazam vari, de a hallgatásával igazat adott. Ezt abból is gondolom, mert azóta már kétszer volt közöttünk parázs vita, de a munkanélküliséget nem hozta elő, és javaslatot tett az üzemben a munkaidő jobb kihasználására. — A munkanélküliség az életét vette él Nagy Jancsinak, ezt pedig a kapital lizmus idézte elő. BAGOTA ISTVÁN Az ünneplő Pozsonyhoz Sokszor vádoltalak, ha bántott a láz, a zaj, a forgalom — De ha most elvinnének tőled, szívem kéne megosztanom. Petőfit, Stűrt idézted bennem, vérembe szőtted álmukat, ifjú, cél-kereső lelkemnek te adtál értelmet s utat. A vén Dunának panaszoltam legelső csalódásomat, falba szökkent álmod mintázva reméltem szépet újólag — Ha sorsom elragadna tőled, szívem kéne megosztanom: hisz' múltad, jövőd, egész lényed belém folyt: szinte magzatom. PETRIK JÓZSEF Fővárosunk felszabadításának 12. évfordulója alkalmából számos küldött­ség koszorút helyezett el a bratislavai szovjet hősök temetőjében.

Next

/
Thumbnails
Contents