Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-04-01 / 14. szám

Gzer mű mestere Bábi Tibor: D aydn nem származott ze- nei családból. Nem voltok olyan ősei, akik kiváltak volna zeneismeretükkel. Apja bognár, anyja szakácsnő volt; apja első házasságából tizenkét gyerek közül hat csecsemőkorában meghalt, s a második házassá­gából született öt gyerek közül egyik sem maradt életben. A fiatal Haydn körül állandóan ott settenkedett a halál; hol egyik, hol másik testvérét ra­gadta el, de őt kikerülte, hogy a homályból napfényre hozza s szerte a világon híressé és halhatatlanná tegye a Haydn nevet. A kis Haydn otthona szegé­nyes, sokat nélkülöznek, a bog­nár nehezen tudja eltartani nagyszámú családját. De a sze­génység s a nélkülözés sem tudja megváltoztatni a gyerek alaptermészetét. Haydn élcelö- d'ó,. vidám, csintalan kisgyerek. Mindig víg, dúdolgat, dalol... Nagyon szeret énekelni s egy­szeri hallás után bármit töké­letesen elénekel. Szerencsére, az egyik nagybácsija észreveszi a gyerek rendkívüli tehetségét, a közeli Hamburgba viszi és ott a templomi gyerekkórusban he­lyezi el. Itt fedezi fel őt tehet­ségkereső útján Reutter, a bécsi Szent István templom karmestere. Azonnal magával viszi őt Bécsbe s így Haydn az ország első kórusának tagja lesz. Kristálytiszta szoprán­hangja kiválik a többi közül; úgy látszik, hogy zenei karrier­je már meg is van alapozva. Amint azonban eléri a kamasz­kort, szopránhangja megváltó-' zik s a szívtelen Reutter egyik napról a másikra kidobja őt az utcára. * A tizenhét éves fiú minden támasz nélkül áll az idegen nagyvárosban. Szerencséjére jó barátra talál Spanglerben, a szegény muzsikusban, aki ma­gához veszi és el nem engedi . addig, amíg meg nem tud állni a maga lábán. Zeneileg csak önmaga képezi magát, de érzi, hogy ez kevés, tanulnia kellene. Pénze nincs, az órákért fizetni nem tud, így elfogadja Bécs akkori zenei uralkodójának, Poroporának az ajánlatát. Inasnak szegődik hozzá, keféli Poropora ruháit, fésüli parókáját, lenyeli durva szitkozódásait, de ... megtanul­ja a zeneszerzés igazi alapjait. Szinte szívja magába a zene- tudományt, s tudásszomja apad- hatatlan. Poropora ajánlja be Fürnberg báróhoz hegedűsnek és zeneszerzőnek, innen Morzin grófhoz kerül, majd miután ez tönkremegy és zenekarát fel­oszlatja, Eszterházy herceg hívja meg karmesternek a fia­tal mestert. A z 1760-as év jelentős ** Haydn életére nézve. Eb­ben az évben kezdődik komoly zenei karrierje és ebben az év­ben nősül meg, hogy negyven évig szenvedjen egy házsártos, korlátolt eszű, megnemértő fe­leség mellett. Nem az ő válasz­tása ez az asszony. Ő a bájos, fiatalabb testvért akarta elven­ni, de mivel ez kolostorba vo­nult, szó nélkül elfogadja az apa — Keller bécsi fodrász — ajánlatát, hogy vegye el az idősebbik lányát, s ugyancsak szó nélkül tűri négy évtizeden keresztül Annamária házsártos­ságát. Ez a „pokoli bestia" — ahogy Haydn nevezte feleségét — nem egyszer gyújtott tüzet Haydn kottáival, új szerzemé­nyeivel, de ő ezt csak egy váll­rándítással veszi tudomásul. kényelemben, gondtalanul kom­ponálhat s átengedheti magát zenéje derűs, vigaszthozó dalla­mainak ... Az Eszterházy aknái eltöltött harminc év Haydn életének legtermékenyebb korszaka. Szin­te hihetetlen, hogy ez alatt az idő alatt lOi szimfóniát — leg­híresebb közülük a Búcsú-szim­fónia —, 83 vonósnégyest — tökéletes vonósnégyeseit senki sem tudta túlszárnyalni — 21 vonósversenyművet, 10 fúvós­verseny művet, 38 nyitányt, 105 kisebb zenekari művet. 102 triót és duót, 165 dalt baritonra, 18 zongorakoncertet, 31 zongora­triót, 152 zongoradarabot, 26 operát és zenés színdarabot, W oratóriumot és kantátát, 14 misét, 29 kisebb templomi szer­zeményt, 31 áriát, és 105 dalt komponált. Összes szerzemé­nyeinek száma pedig több mint ezer, így megérdemelten neve­zik ót a legtermékenyebb mu­zsikusnak. Haragszom Harminc évig él Haydn Esz­terházy herceg szolgálatában, mégpedig szolgálatában a szó legszorosabb értelmében. Ami­kor a hercegi palotába kerül, pontos utasításokat kap, hogyan kell viselkednie, mit szabad, és mit nem szabad tennie. De ő nem bánja, hisz' mindent meg­ér neki az, hogy nyugalomban, Miután megválik az Eszter­házy családtól, Bécsben telep­szik le. Nemsokára, — 60 éves kora ellenére — eleget tesz egy londoni meghívásnak. Az út valóságos diadalát lesz szá­mára, s erkölcsi sikeren kívül igen nagy anyagi sikert is biz­tosít. Már első hangversenye után oly' nagy a siker és elis­merés, hogy hat nap múlva meghívják a királyné születés­napja tiszteletére tartott dísz- hangversenyre. Második londoni hangversenye alkalmával kerül először bemutatásra a D-dúr szimfónia, amely később mint Londoni szimfónia lett világhí­rű. Haydn sok hangversenyt ad, s egyik nagyobb siker, mint a másik; a mester egész London kedvence. A szeretet és tiszte­let legmeggyőzőbb bizonyítéka, hogy Haydnt az oxfordi egye­tem díszdoktorává avatják. Az avatás napján este Haydn új szimfóniával jelenik meg; ez a híres és gyönyörűszép Oxford- szimfónia. Másfél évvel később, második londoni útja alkalmával újabb megtiszteltetés éri, bemutatják a királynak. Ezúttal másfél évig tartózkodik Londonban s a di­csőségek és sikerek után mint világhírű művész tér vissza ha­zájába. Otthon fiatalos erővel dolgo­zik tovább. Hatvannyolc éves, amikor megalkotja legcsodála­tosabb művét, a Teremtés ora­tóriumot, amelyet méltán ne­veznek az „oratórium-irodalom piramisá“-nak. Ezután még egy kiváló oratórium születik, az Évszakok. 1809 tnárcius 27. A bécsi zenei világ a Teremtés díszelőadásával kedveskedik az agg mesternek. Legkedvesebb zenéjének hallatára Haydnt oly' izgalom fogja el, hogy rosszul lesz s még az előadás befeje­zése előtt haza kell őt vinni. Már nem is gyógyul fel és egy évi betegeskedés után örök­re lehúnyja szemét „a heng- szeres zene világuralmának megalapítója". Megbúsult lelkem, s íme, tehetetlen, mint nagy indulat a beteg gyermekben, ki apját kard élén elveszni látta, — úgy haragszom az öldöklő világra. Nem békét akar, aki fegyverben áll, — A zsoldra fogott, erőszakos halál itt ólálkodik már a kertek alatt, kémleli a riadt, kicsi falvakat, mint harmincnyolc őszén, — alig húsz éve:, Ö, éjszaka, világ bertalan-éje ...! Jaj, készülnek a gyilkos orv hatalmak elvenni, amit soha nem adhatnak, a békességet, mely alighogy született, elölnék, mint Heródes a kisdedet. Dénes György: A néppel a népért Mindenem a nép, verejtékéből lettem, kínlódva, verve egyedül öt szerettem. Sázszor indulok s mindig csak hozzá érek, újjászületek, s megint csak érte élek. Ha megtagadnám, szemem kihúnyna menten, vad kínok szenén lobogna el a lelkem. Ha megtagadnám, mennydörgő vak viharban összeroppannék, száz halál győzne rajtam. Török Elemér: Tavaszhívás Olyan lassan ébredsz tavasz, derűs, kacagó fényeddel, hunyorgatsz, mint álmos kamasz, ha szemét bántja a reggel. Nem ömlik szét dús aranya rügyfakasztó sugaradnak, nem csillámlik friss hajnalba1 lágy fényedtől ittas harmat. Hiába nyitom ki szobám ablakát, hogy ömölj be már könnyedén táncolva hozzám: bűvös, tavaszi napsugár. Petrik József: Nem féltelek már Szállt, csattogott a szó a teremben; a sor széthullott — s mint a szilánkok, úgy vitték a szavak a szívekbe a lángot - Néztem csak, némán és megremegtem. Az ifjú arcok édes lázas pírban ragyogtak vissza érzelmem, szavam S rájöttem: hangom nem visszhangtalan: bennük él, erjed amit nekik írtam. A közömbösség nem fáj már nekem kísér biztatója e népnek, e tájnak s tudom, szavamra szomjas ifjak várnak: benépesedett a képzeletem. Lobogó arcok tekintete éget, gyökeresebb lett s mélyebb a szavam, nem féltelek már s nem féltem magam, egymásban leltünk otthont, menedéket. (Királyhelmec 1957. március 17.) Irodalom, művészet MESTAN KATALIN A moszkvai Kis Színházba* nagy sikerrel adták elő Tolsztoj „A sötétség ereje“ című szín­darabját. Az előadás érdekessé­ge, hogy 1895-ben ugyanebben a színházban tartották Tolsztoj jelenlétében a darab ősbemuta­tóját. • A hollywoodi Universal Film „Éljen Hitler Adolf“ címen fil­met forgat. A film alapját azok a mende-mondák képezik, me­lyek szerint Hitler Németország bukása után Argentínába mene­kült. * Március 20-án a művelt világ megemlékezett Públius Ovidius Naso római költő születésének 2000-ik évfordulójáról. * A „Francia művészet máju­sát“ nem Párizsban, hanem Eordeaux-ban tartják meg. Az ünnepségek keretén belül meg­emlékeznek Alfred de Musset nagy francia költő halálának 100-ik évforgulójárói. * Az Egyesült Államokban na­pirenden van, hogy a klasszikus műveket „átdolgozzák“. New Yorkban nemrég operett készült Voltaire Candid-jából. Jellemző a sajtó kritikája is. A lapok azt írják, hogy Voltaire Candid-ja egyenes őse a hollywoodi wee­kend-játékoknak. * A varsói Hadsereg Színháza bemutatta Bertold Brecht Svejk a derék katona című színdarab­ját. Brecht a népszerű haseki A nyitraivánkai korona TJ a ma Nyitraivánkán megkérdeznék a falubeli öregeket, hogy tudnak-e valamit arról a koronáról, melyet vala­mikor a faluban ástak ki a földből, bizonyára csak ingatnák a fejüket. Vagy éppen, hogy tréfára vennék a dolqot. Ha pedig régiségekről, leletekről, vagy a történelemről be­szélgetnénk velük, hamarosan azt tapasztalnánk, hogy csak a „török időkig" terjed történelmi szemléletük. Sajnos, de való, hogy a múlt rendszer történelem-tanítása csak ilyen silány történelmi szemlélettel látta el a falu emberét. Pedig a nyitraivánkai korona a „tötök idők" előtt került Nyitraivánkára, a földbe. Hogy miért és hogyan, azt ma már bajos megállapítani. De talán nem is olyan érdekes. Fölöttébb érdekes maga a korona. A Nyitraivánkán kiásatott korona a XI. századból való. Vastag aranylemezekből áll, melyeknek rekeszeit zománcos díszítés ékesíti. A régészek megállapítása szerint ez a korona valamikor Constantin Monomachus bizánci császár fejét díszí­tette. Pulszky Ferenc, múlt századbeli történész szerint ehhez hasonló bizánci koronákat „az orosz császári kincstárban a moszkvai kremlben őriztettek". Egyébként Pulszky Ferenc jómaga az egyik kiállításon több­ször szemügyre vette ezt a koronát és több műértővel együtt azt állapította meg, hogy szép. Egyik cikkében, mely 1884-ben a Magyar Salon c. folyóiratban jelent meg, így ad híradást a nyitraivánkai koronáról" „még mindig elégséges arra, hogy műbecse és szépsége által minden műértőt elragadjon". Mindezekből tehát kitűnik, hogy becses, értékes és szép lelet volt a Nyitraivánkán talált korona. És hát ezt a gon­dolatot továbbfolytatva az ember valahogy arra a következte­tésre jut, hogy valószínű e becses lelet ma már Nyitra vidé­kének híres múzeumában Bojnicén van és méltán, jogosan gazdagítja e vidék kultúrkincseit. A következtetés helyes. — A valóság azonban más. A koronát valóban Nyitraivánkán ásták ki a földből. Ezzel azonban Bécs városában a Habsburg királyok mitse törődtek és bár a sokat emlegetett Ferencz Jóskának két koronája is volt (egy osztrák és egy magyar) mégis magának követelte a Nyitraivánkán talált koronát. Nyitra vármegyének urai tehát egyenesen Bécsbe szállították a koronát. így tehát ez a korona a bécsi császári régiségtárba került. Ott is őrzik máig is. Egyetlenegyszer, 1883-ban volt „kegyes" Ferencz Jóska megengedni, hogy ez a korona is kiállíttassák a budapesti múzeumban egy ötvösmű-kiállít ásón. — Az említett Pulszky Ferenc történész is ott látta. De aztán rövid félévi tartamú kiállítás után a bécsi udvar visszakövetelte a koronát. | lyen fránya emberek voltak a Habsburgok, Még a sokat •* emlegetett Ferencz Jóska is. Déhát most már minden jól van: a nyitraivánkai koronát elvesztettük, de a Habsburgokkal együtt. Nyitraivánkán tehát nyugodtan mondhatják: A korona, igaz elveszett — de a birodalom megmaradt és most a miénk. HAJDÜ ANDRÁS Győ* az ifjúság Nagy sikerrel fejeződtek be az alkotóverseny járási bemu­tatói. figura kalandjait színdarabjában a hitleri időkbe helyezte át. * Prágában most kerül bemu­tatásra Kuo-Mo-Zso kínai költő „Ének a dalról és az árulásról“ című drámai legendája és a nyugaton is nagy sikert aratott Ane Frank naplója című dráma, melyet a hitleri rémuralom alatt bújkáló kisleány naplója alapján Goodrich és Hacket amerikai szerzők dolgoztak fel színpadra. / # A londoni bíróság nem ismeri el Bemard Shaw a nagy angol drámaíró végrendeletét, mely­ben vagyonának egyik részét propaganda célokra hagyta. Mégpedig az új 40 hangzóval rendelkező ábécé propagálására. A bíróság nem foganatosította a végrendeletet és a családdal való megállapodás után az ősz-; szeget a British Múzeum, az ír nemzeti képtár és a londoni drámai főiskola között osztja fel. * Egyhónapos nagysikerű Ma­gyarországi vendégszereplés után a szovjet hadsereg Vörös Zászló érdemrenddel kitüntetett Ale­xandrov ének- és táncegyütte­se elutazott Magyarországról. * Svájc küzd a fiatalkorúak bűnözése ellen és április 1-től igen szigorú törvényeket vezet be. 18 éven aluliak nem járhat­nak moziba, színházba és nem látogathatnak tánchelyiségeket. A svájciak így remélik megol­dani a fiatalkorúak bűnözését. Ki nem tapsolná meg ezt a két szép énekesnőt. A povázska bystricai 11 éves iskola tánccsoportja Jánosík tancaval nyerte meg az első díjat. A dolná sucai pionírok énekkara Trencsénben aratott naav sikert.

Next

/
Thumbnails
Contents