Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-04-01 / 14. szám
Mit hozott a kukorica Békák a bőgőben Ä nádszegi EFSZ-ben 110 fiatal dolpozik, akik tavaly a kukorica termelésénél figyelemreméltó sikereket értek el. 80 hektáron átlag 47 mázsás magterméssel dicsekedhettek. Jó munkájukért nem maradt el a jutalom. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága televíziós készülékkel ajándékozta meg a példás fiatalokat. Választás előtt a párkányi járásban Átmeneti zavaros nehézségek után a CSISZ párkányi járási vezetősége tevékeny munkához fogott. A járási titkárság dolgozói úgyszólván állandóan a különböző alapszervezeteket járják, segítenek azok irányításában. Ez különösen a választás és a VIT előtti időszakban nyilvánul meg. A választás előtti időszakban minden helyzetet, minden alkalmat kihasználnak a járási titkárok, hogy segítsenek a CSISZ tagoknak a választási kampány sikere érdekében. A választási kampányban főleg kultúrmunkát végeznek a párkányi járás alapszervezetei. De természetesen másféle módon is kiveszik részüket a választás sikere érdekében. Például a legutóbbi napokban a járási nemzeti bizottságon működő alapszervezet tagjai a város szépítésében vették ki részüket. A párkányi utcák rendezettsége tehát az ő munkájuknak is köszönhető. A szlovák 11 éves középiskola tanulói ugyancsak közmunkákon vettek részt a városszépítési akcióban. De nem maradnak le mögöttük a párkányi városi CSISZ tagok sem. A járás területén 36 alapszervezetben rendeztek eddig kultúrműsort a választási kampány sikere érdekében. A VIT előtti időszak lelkesítette őket erre, tehát valóság az, hogy a nagy találkozó a fiatalokat nagyobb szervezettségre bírja, jobb munkára ösztönzi és lelkesíti őket a közösség ügye iránt. Szinte kiemelkedő kultúr tevékenységet fejtettek ki Kisújfalun, Nánán, Bélán és Bátorkeszin. A karvai mezőgazdasági iskola tanulói pedig 350 brigádórát dolgoztak le a falu szépítési akció keretében. A választás előtti kampányban ezenkívül még több beszélgetést, felolvasást, kultúrműsort rendeznek az alapszervezetek a fiatalok körében és megmagyarázzák a választások fontosságát, valamint összehasonlítást tesznek a régi és a jelenlegi választások között. A választás és a VIT előkészületein lelkesülve, a politikai iskolázás is sokkal jobban megy a járásban, mint eddig. Nemcsak a járási vezetőség és a titkárok fektetnek erre nagy súlyt, hanem az alapszervezetek vezetőségei is és a fiatalok meg szorgalmasan tanulnak. A legtöbb alapszervezetben kielégítően folyik a járás területén a politikai iskolázás. A választás és a VIT előtti kampány sikere azt is megkívánja a fiataloktól, hogy gyűjtést rendezzenek a Szolidaritási Alapra. Úgyszólván minden alapszervezet bekapcsolódott a gyűjtésbe, de még nem fejezték be és emiatt a járási vezetőségnek még nincs áttekintése a gyűjtés eredményéről. A karvai mezőgazdasági iskola fejezte be a gyűjtést 658 korona eredménnyel és a járásból eddig közel 2.000 koronát fizettek be eddig a Szolidaritási Alapra. B. I. ögyafla kultúrházat kap álmán bácsi -pontosan tudta, hogy Jani a szomszédfiú féltizenkettőre tér haza. Ezért, még időben letette a vonót, abbahagyta a nagybőgőzést, szóval megszüntette a bűbájos nyikorgást. Nem akarta, hogy Jani meghallja, mert mindig azzal nyaggatta öt ez, a gyerek, hogy nem ért a zenéhez. Ebből kifolyólag már számos komoly számbamenő veszekedés keletkezett a cigánysoron. Kálmán bácsi ez alkalommal mégis különösen meg volt magával elégedve. Talán még verebet is lehetett volna vele fogatni, ha épepn nem lettek volna köszvényeselc a lábai, vagypedig repülni tudott volna. Önelégülten mosolygott, még a tükörbe is belenézett, pedig ez igazán nem volt szokása. A feleségének is feltűnt, hogy milyen jó hangulatban van az öreg. így aztán bátrabban tálalta elébe a sovány ebédet, tudta, hogy nem lesz baj, hogy elmaradt a hús a bablevesből. Kálmán bácsi valóban nem is vette zokon és elújságolta a feleségének, hogy Szekeres Pali a múltkor egy fél deci borovicskát fizetett neki elismerésül azért, hogy ő a vidék legjobb nagybőgőse. Micsoda kellemes meginvitálás volt az! Ekkora dicséretet és ilyen nagy elismerést még soha senkitől nem kapott. A cigánysoron csak kontárnak nevezték, meg botfülűnek. Ám ugyan alkalomadtán betették a bandába, amikor igénytelenebb közönség elé ment a banda muzsikálni, mert hát az idős embernek is kell a kenyér. — Asszony, hát el vagyok ismerve. Szekeres Pali ugyancsak megdicsért, — mondta az öreg ebéd közben tízszer is egymásután. Közben észrevette, hogy nyílik a szomszédban az utcaajtó, tudta, hogy Jani érkezik haza Sáriéktől. Sárinak udvarol az a gyerek, talán . el is veszi, iszonyatosan szeretik egymást. Azzal otthagyia az ebédet s kiáll az udvar közepébe és elkezdi Janit pirongatni. — Te naplopó, süljön ki a szemed és ürgék igyanak a véredből, nem elég, hogy este is Sáriéknál ülsz, hanem még a délelőttöd is ott töltőd! A menykő üssön a pofádba, inkább gyakorolhatnál egy kicsit, a vasárnapi szüreti bálban, nem tudsz majd muzsikálni, szégyent hozol a bandára. Jani nem vette komolyan a szidalmazást, tudta, hogy jól tud ő muzsikálni és az öreg csak azért piszkálja, mert irígyll a túdását. Ezért úgy felelt, hogy mégis nekem mondják a vidéken, hogy a legjobb muzsikus vagyok. — Neked? A varjúk mondják a szemednek, hogy csecsegolyó, hiszen Szekeres Pali féldeci borovicskát fizetett már nekem, és azt mondta, hogy elismert nagybőgős vagyok a környéken. — Jó, jó, csak örüljön neki. — Így Jani. És nyugodtan, mosolyogva ment be a konyhába. Vasárnap aztán újonnan hangolt hangszerekkel, gyantázott vonókkal állt a banda a dobogón, a nyár-lés cserfaágakból készített tánchelyiségben. Meg is jegyezték a banda tagjai, hogy príma illat van itt, jó szagot lehelnek az ágak és alig várták, hogy rázendíthessék a bevezető dalt. Kálmán bácsit is magukkal vitték. Bár a szüreti mulatság igen komoly ígéret volt, de mókás, vidám jellegű mulatság ez mégis, s nem árt meg, ha esetleg az öregen is nevet valaki. Legalább jobb lesz a hangulat, izzóbb a jókedv, hiszen az új bor teszi azt most is, nem a cigány. Legalább így a szegény öreg bőgősnek is csurran a zsebébe egy-két korona. Amikor tehette, Kálmán bácsi oktatta a bandát. Szekeres Pali volt a bálban a szüreti bíró s ez annyira fellelkesítette, hogy mindig át akarta adni a tudását a banda többi tagjainak. Jobban húzd be gyantával a vonót — mondta egyiknek, a cimbalmosnak fából a keze, nem elég rugalmasan veri a húrokat — sértegette öt. Mégis legjobban Janira rúgott ki, a prímásra. Eírhangot fogtál a g-húron Jani. A c-húr meg mintha kicsit vonítana, milyen prímás vagy te, eszem a lelked, megint Sárikán jár az eszed. Faiskolában tanultál te muzsikálni, nem is a cigánysoron. Amikor a nap már alkonyodott és az ősz frissen lehelt a vidékre, tovább forrósodott a mulatsági hangulat. — Tüzelt az új bor, a zamatos mézes- fehér és ezerjó éreztette a hatását. A fiatalok ugyancsak lopkodták a fölfüggesztett szőlőt, a csőszlányok alig bírták őket megfogdosni. A szüreti bírónak volt aztán mit ítélni, mert fizet, aki szőlőt lop. Kálmán bácsi pedig csak egyre jobban széki- rozta a bandát. Végre aztán ők is mókához folyamodtak. Jani és a cimbalmos Nagy Palival meg Fejszés Imrével megbeszéltek valamit. Az utóbbi napokban jó viErdő erdő, kerek erdő. A Smolenicei Erdőgazdasághoz tartozó erdőkben már március első napjaiban megkezdték a tavaszi fásítási munkákat. Azóta minden erdőben 150 erdőmunkás dolqozik. A szorgalmas munkások fenyővel, tölggyel, bükkel és még sok másféle fával j fásjtják be az erdei tisztásakat. A munkálatok különösen a majdani, Ili bahniki és smolenicei erdőkben folynak sikeresen, ahol 12 hektárt fásítottak be és 8 hektáron vetettek el erdei famagot. A tavaszi fásítási munkálatok befejezését április végére tervezik. Addig 2,259 000 leveles és tűlevelű fapalántát ültetnek ki, melyekkel 265 hektár területet fásítanak be. Képünkön a fiatal Antónia Sameková CSISZ tagot látjuk, aki naponta 300 fekete boróka palántát ültet ki. ¥ * * 1957. március 26. a gép és traktorállomás ... és a gyönyörű parknak vége. — Nézze csak meg elvtárs, micsoda gyönyörű park volt ott — mondja a helyi nemzeti bizottság elnöke és egy régi fényképet nyom a kezembe. De azért igyekszünk, hogy amit lehet, felújítsunk, hogy a kultúrház méltó környezetet kapjon, hogy büszkék lehessünk új müvünkre. A kép bizony gyönyörű rendezett parkot mutat. Fák, virágok díszlenek a kastély körül, ahol most minden olyan sívár. Az elnökkel összeakad a tekintetünk ... Zavartan tesz-vesz az asztalon. Talán érzi, hogy milyen kár volt ezt a gyönyörű épületet és a parkot tönkretenni, hogy milyen kár volt a traktorállomást odaengedni, majd hirtelen felnéz és folytatja: — De elvtárs, megmutatjuk mindenkinek — habár minden lépésünknél ezer akadályba ütközünk — hogy olyan kultúrházat és olyan parkot létesítünk, hogy ország, világ megcsodálja. A múlt évben 203.000 koronát, az idén pedig 100.000 koronát fordítunk az építkezésre. Szeretnénk, ha tavasszal már színdarabot játszhatnánk benne. Az építkezés befejezését pedig őszre tervezzük. Nagyon nagv munka ez. elvtárs. De sok segítséget kaptunk a lakosságtól is. Sokan résztvettek az építkezési brigádmunkában. Mi csak örömmel vesszük tudomásul, hogy kultúrházaink száma tovább növekedik s biztosak vagyunk abban hogy Ögyallán is fellendüi a kulturális élet. Ezért hát már előre sok sikert és jó munkát kívánunk a kultúrház új tanácsának. Kocka J. Ez aztán a kultúrmunka A Csemadok tornaijai helyi csoportja értékes kultúrmunkát végez. A helyi csoport kultúregyüttese nagy sikert ért el már a decemberben megtartott losonci országos kultúrszemlén is. — A színjátszó együttes pedig nemrég mutatta be nagy sikerrel „A titkárnő“ című színdarabot. Egenhoffer Ferenc kitűnő rendezésében került színre és megismétlésre szorul. Rozsnyón és Füleken is bemutatják a színdarabot. A tornaijai Csemadok helyi csoportja az ifjúsággal is foglalkozik. A tornaijai iskolák tanulóiból táncegyüttest is szerveztek, amely a kerületi Csemadok kultúrszemlén a Szőlőtaposó tánccal elismerést ért el. A Csemadok 'fjűsági gárdája most új színdarab bemutatására készül. Kasza Kálmán tanító vezetése mellett a város tanítóinak rendezésében Jánoska Flóra „Csipkerózsika“' című mesejátékát mutatják be. SÚLYOM LÁSZLÓ szonyban voltak ezzel a két fiatallal, mert éjnek idején Imre és Pali kívánságára elmentek muzsikálni az egyik lány ablaka alá és mondani sem kell, hogy a két fiú nem felejtette még el ezt a jótéteményt, hálás volt a két muzsikusnak. A rövid súg do- lódzás után, ami Kálmán bácsinak fel sem tűnt, mind a két fiatal elhagyta a mulatságot. Utána nemsokára vacsorára szünetet tartottak, de akkor már újra visszatértek. Elárulhatjuk, hogy a közeli füzesben jártak és két jókora kecskebékát fogtak. Egy alkalmas pillanatban aztán belebújtatták a békákat Kálmán bácsi bőgőjébe. — Ezután következett a nevetés! A megbeszélt jelre Fejszés Imre nótát parancsolt. Húzd, hogy „Kecskebéka felmászott a fűzfára" — kiáltotta Janinak. Legyen, felelt Jani és máris tette a hegedűre a vonót. Ez parancsolt nóta. aztán nehogy elrontsd — oktatta Kálmán bácsi Janit és végre ö is húzni kezdte a nagybőgőt. Lám, alig hogy egy percig muzsikál, egyszerre csak iszonyatos kecskebéka hang árad a bőgőből. Pontosan a húrok rezgésével összhangban, daloltak ezek a műpacsirták, pedig lehetséaes, hogy a szabadban meg se szólaltak volna. De a zene, az zene, még a béka fülének is. Különösen Kálmán bácsi zenéje. Az öreg bőgős előbb azt sem tudta, ;miről van szó. Azt hitte, nem jól hall. Majd meg túl akarta muzsikálni á békákat. De ha jobban szólt a bőgő, ők is jobban brekegtek. Végre földhöz vágta a vonót és a gallyakból font falnak támasztotta a nagybőgőt. Hát most elbántatok velem, egy elismert zenésszel, oda a becsületem! Te voltál az Jani, — mondta majdnem könnyezve. Állt, mint a komor hegy a vígadozö sokadalom közepén és á banda tagjainak megesett a szívé rajta. Végre azt is észrevette, hogy nemcsak a táncosok, hanem a csősz lányok, de még a szölölopók is rajta nevetnek. Szekeres Pali ment hozzá megvigasztalni. — Ne vegye szívére. Kálmán bácsi á dolgot, azért maga a vidék legjobb nagybőgőse, tudja néni árt egy kis szüreti vicc. — Elhiszem Pali, hogy én vágyók a legjobb nagybőgős, de ezek a fiatalok mégis csak jobb zenészek. Erre aztán mosolyogtak a többiek és közös erővel magasba emelték úgy, hogy elérte á fejével a szüreti mulatságra készített szölökoszorút. BAGÓTA ISTVÁN Fesztiválnapokaf rendeznek A CSISZ nyitrai kerületi és jyárosi vezetősége a többi tömegszervezetekkel együttműködve, május 8-án és 9-én kerületi fesztiválnapokat rendez a csehszlovák-szovjet barátság megünneplésére. Az ünnepség főalapját az adja, hogy akkor lesz 12 éve. hogy a dicsőséges H Vörös Hadsereg szétzúzta saját barlangjában a rabló fasiszta hadakat. Az ünnepségeket egybekapcsolják a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40 éves évfordulójára való készületekkel is. Különben is az eddiginél sokkal nagyobb fénnyel ünnepük meg a nyitrai kerület fiataljai a Naqy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulóját, A május 9-i ünnepségeken, a Szovjetunióból, a rosztovi kerületből küldöttek lesznek jelen. A kerületi fesztiválnapok előkészítésében segít a kerületi nemzeti bizottság illetékes osztálya is. Az első napon a nyitrai dolgozók és fiatalok nagy manifesztációval köszöntik a csehszlovák-szovjet barátságot és megkoszorúzzák a hősi halált halt szovjet katonák emlékművét. — Ezenkívül gazdag kultúrális bemutatókat és sportversenyeket is rendeznek, amelyeken a fiatalok elnyerhetik a VI. fesztivál sportjelvényét. A kerületi fesztivál népmulatsággal zárul. Fiatalok figyelem A TANULNIVÁGYÓ FIATALOK jelentkezzenek felvételre az Ipolysági mezőgazdasági műszaki iskolába. Az iskola állattenyésztési tagozatú és jelentkezhetnek azok, akik a 8 éves iskolát elvégezték. Az iskolát elvégző fiatalok érettségi bizonyítványt kapnak és mint állatttenyésztési szakemberek az állami gazdaságokba, szövetkezetekbe, valamint különböző gazdasági hivatalokban helyezkedhetnek el. Teljes ellátást a tanulók az iskola épületében lévő internátusbán kapnak. Az írásbeli jelentkezést a következő címre küdjék: Pofnohospodárska technická skola, Sahy. Az iskola igazgatósága A második világháború előtt gyakran kinyílott az ógyallai Sümeg-kas- tély zsalugáteres ablaka, s a kocsis máris megkapta a parancsot a kihajló Ehrenfeld Antaltól vagy Sümeg Ernőné földbirtokostól: „János, fogjon be, indulunk“ ... és a kocsis pár perc múlva a szép fogattal már ott is állt a mesébe illő gyönyörű parkkal körülvett kastély tornáca előtt. Most 1957 február 20-án, pár évtizeddel később, a zsalugáteres ablakon egy kőműves szólt ki és intett a kocsisnak, hogy az építkezéshez szükséges homokkal álljon oda az ablak alá. Renoválják a kastélyt. Nem néz büszkén már sem a határra, sem az utcára. Nem veszi körül gyönyörű park s a tetején is becsurog az eső. A méltóságteljes környezetet felváltotta a nyakig érő sár, a park eltűnt az udvar csupa lim-lom s a kastélyban műtrágyás zsákok. A rossz állapotban levő kastélyt szorgos kezek javítgatják, renoválják, csinosítják, hisz kultúrház lesz belőle. Ögyallán eddig nem volt kultúrház. Pedig járási székhely. A felszabadulás óta 12 esztendőnek kellett eltelni, amíg Ögyalla illetékes tényezői belátták, hogy egy ekkora városnak, járási székhelynek, tényleg szüksége van kultűrházra. Ezalatt az idő alatt a kastélyból műtrágya raktárt csináltak, udvarába pedig behurcolkodott
