Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-03-12 / 11. szám

é TAVASZI BLÚZOK A könnyű anyagból készült blúzok felfrissítik tavaszi öltözékünket. Az első blúzt zsorzsettből, tiszta selyemből, vagy más vékony anyagból készítjük. Az előrészt keresztben szegözés diszíti, melyet csipkebetét vesz körül. A háromnegyedes újj kézelője is szegőzött, csipkebetéttel. A rfiásodik blúz pettyes anyagból készül — de lehet simából is — elől végig, a galléron és a kimonó új jaknál botazsúrral díszítjük. A har­madik modell legszebb nyersselyemből, vagy bés puplinból. A cakkokat pirossal paszpolozzuk ki és piros pettyeket hímezünk bele. A rövid újj kezelőjét is hasonló cakkok díszítik. A negyedik blúz plisszírozott elö- része keresztben széles hímzéssel fejeződik be. A blúz fehér tiszta se­lyemből készül, a hímzés tetszés szerint fehér vagy színes. A villanygépek helyes kezelése Ma már nemcsak a városban, hanem a falvakon is alig akad olyan háztartás, ahol ne lennének villany gépek. A háziasszonyok ha­mar megtanulták a háztartási villanygépek kezelését, nem árt azon­ban, ha a tapasztalatlan fiatal asszonyoknak néhány tanáccsal szol­gálunk. HA A ' PORSZÍVÓ nem búg olyan megelé­gedett egyhangúsággal, mint ahogy azt megszoktuk, vagy ha esetleg azt látjuk, hogy átforrósodott, akkor azonnal kapcsol­juk ki és űritsük ki a portartályt. Rend­szerint tele van! A portartályt (jyakran ürítsük ki, az ember nem is hinné, hogy rövid idő alatt mennyi por gyűlik össze. Ürítsük ki, azaz rázzuk ki, de ne keféljük ki és ne jusson eszünkbe kimosni! Ne por­szívózzuk fel a kályha előtt kiömlött ha­mut, mert elég, ha véletlenül egy kis parázs kerül a portartályba, máris kilyukad. Ügyeljünk arra is, hogy nagyobb tárgyakat gombok, rongyok, stb. ne kerüljenek a porszívóba, mert az megárt a motor­nak. Használat után ügyeljünk arra, hogy a csövei együtt mindig egy helyre tegyük el a porszívót. A JÉGHÜTŐ SZEKRÉNYT is mindig tisztán kell tartani, az erős- szagú élelmiszereket tegyük mindig külön és gondosan takarjuk be. A hűtőszekrény belsejét hetenként egyszer mossuk ki ecetes vízzel és utána langyos vízzel öblögessük le és szárítsuk meg. Előzőleg természetesen olvasszuk le a jeget és alaposan csöpögtessiik le. Az ajtón a gumiszigetelést csakis meleg vízzel mossuk le és tegyünk a vízbe néhány csöpp glicerint. A VILLANYVASALÖT ne tartsuk a kony­hában, mert a párától könnyen megrozsdá- ,sodik. Nagyon helyes, ha vastagabb anyag- < bál zsákocskát varrunk és abba helyezzük el a vasalót és úgy tesszük el. A VILLANY ZSINÓRT mindig csak a kap: 1 csolónál húzzuk ki és a zsinórt sohase rán- cigáljuk. Meghosszabbítjuk a villanyzsinór tartósságát, ha két szögre akasztjuk. A VILLANY PÁRNÁRA is könnyén mosható anyagból varrjunk védőhuzatot és ügyeljünk arra, hogy mindig száraz helyen legyen. A BIZTOSÍTÉKOK arra valók, hogy „biztosítsanak" ne próbál­kozzunk holmi drótokkal helyettesíteni. A VILLANYKAPCSOLÓKAT sohase használjuk ruhafogasnak. Az ÉCÖKET ne csavarjuk ki nedves kézzel és előzőleg mindig kapcsoljuk ki az áramot. _ Általános szabály, hogy a villanygépek alkalmazásánál pontosan tartsuk be a használati utasításokat és mindig ugyanarra a helyre gondosan tegyük el. Hasznos tanácsok Amint a tavasz közeledik, a leg­jobb pincében is csírázni kezd a burgonya. A burgonyában a csírá­zással egyidejűleg egy szolanin nevű méreg mutatkozik, amely a gyöngébb gyomrúaknál emésztési zavarokat idézhet elő. A legtöbb szolanint a burgonya héjjá és a csirák tartalmazzák. Ezért a bur­gonyát tavasszal a szokottnál is gondosabban tisztítjuk meg és a csirákat késsel mélyen kivágjuk. A burgonya foltos részeit is eltá­volítjuk. Az így megtisztított bur­gonyát nem főzzük gőzben, (mint ahogy ezt tettük, hogy megőrizzük a burgonya tápértékét) hanem VI vízben. A leszűrt vizet ilyenkor már ne használjuk fel leveskészí­tésre. A szolanin hatását fokozza az ecet, ezért tavasz felé a burgo­nyából ne készítsünk salátát, és másnapra semmiesetre se tegyük el. A burgonya ízesebb, ha kö­ménymaggal, zöldpetrezselyemmel, szórjuk meg. * Az alumíniumedény belseje is­mét szép fehér lesz, ha almahéjat főzünk benne. Következő számunkban részletes tavaszi divatbeszámolót közlünk. mm g A l/Ltkíf Mesterséges Golf-áramlat Obelinicki szovjet tudós olyan or­vosi műszert szerkesztett, amelynek segítségével a vérplazma koagulációja alapján megállapítja a rákos dagana­tokat. A műszert a Szovjetunióban már a közeljövőben forgalomba hoz­zák. * A világ legkülönösebb sportbajnok­ságával bizonyára Szaudi-Arábia di­csekedhet. A bajnoki címért három kosárlabda csapat harcol, amelynek tagjai valamennyien Szaud király fiai. Szaud királynak 37 fia van, a király a három csapatnak serleget küldött ki és rendkívül izgatott vajon fiainak melyik csapata nyeri el a serleget. * Kolumbiában, Bogota egyik kórhá­zában e napokban egy olyan gyermek született, melynek a szíve nem volt a mellkasban. A gyermek 121 órát Irkutszk mellett a lénai aranyme­zőkön 12.06 gramm súlyú aranydara­bot találtak. * A 130 személyt szállító Britannia a világ legnagyobb személyszállító re­pülőgépe. E napokban Voncouverből — San Franciscon keresztül Honolu­luba vezető útján kényszerleszállást végzett. Kilyukadt a hajtóanyag tar­tálya. Az utasok között a brit és ka­nadai repülőtársaságok több igazgató­ja tartózkodott. * Az amerikai postások legújabban szag szerint fogják megállapítani a feladót. A parfümözött papír helyett egy bizonyos cég különböző szagú tintát gyárt. Az autócégek például benzinszagu papírt használnak, a hen­tescégek pedig füstölthús-szagú pa­pírost. * A Szovjetunióból tavaly 320 órát hoztunk be a vakok számára. Az idén a Német Demokratikus Köztársaság­ból rendeltünk ilyen speciális órákat. * Negyvennapos éhségsztrájkkal tilta­kozik Swami Makaroj Bonechenda Veer hindu, a politikai pártok azon javaslata ellen, hogy megölik a híres indiai szent teheneket. * P. Sova Chicagóban most 18 éves, de már 12 év óta öntudatlan állapot­ban fekszik. Szülei mesterségesen táplálják. Az orvosok hisznek a fel- gyógyulásában. * Vaszilij Ivanovics Gyemidov, a Szov­jetunióban a jelenői kolhoz tagja 106 éves. Az elmúlt évben 200 munkaegy­séget ért el. A falu ifjúsága rajong érte, mert kitűnő emlékezőtehetsége van és igen érdekes dolgokat mesél a régi időkből. Vaszilij Ivanovics min­den nap, most tél idején is reggelen­te megfürdik a Szabe folyóban. Fel­töri a jeget és néhány percig úszik a jeges vízben. * Ghana, az új afrikai állam tisztele­tére most az ewe nyelvből lefordítják az „Ötödik laguna“ című drámát, amely már ősszel bemutatásra kerül. Amerikai lapok számolnak be a szovjet tudósok nagyszabású tervéről, amelynek végrehajtásával meg akarják akadályozni, hogy a sarkvidéki tenger- áramlatok dél felé hatoljanak. Ugyan­ekkor elképzelésük szerint felmelegí­tenék az északsarki víztömegek egy részét. A terv szerint Szibéria és Alaszka között körülbelül 88 kilométer hosszú Nehéz megmondani milyen korszak­ban élünk. A XX. század technikáját legalább három vonás jellemzi, az atomenergia, az automatizáció és a plasztikanyagok korszaka. Ma lépten nyomon találkozunk új műanyagokkal. Ne gondoljuk azonban, hogy olyan „mű“ anyagról van szó, amely talán arra van hivatva, hogy átmenetileg helyettesítse a „valódi“ anyagot. A fejlődés azt mutatja, hogy ma már a vegyiipart, az élelmiszer és gépipart, a háztartást el se tudjuk képzelni másképpen, minthogy valami­lyen formában ne találkoznánk új anyagokkal. A plasztikanyagok nemcsak külsőleg tetszetősek, hanem kiváló fizikai, me­chanikai és elektroizolációs tulajdon­ságokkal rendelkezik. Elmondhatjuk, hogy az atomenergia mai fejlődését a plasztik anyagok használata nélkül el se tudjuk képzelni. A repülőgépipar fejlődését igen hátráltatná a megfelelő elektroizolációs anyagok és segédal­katrészek hiánya. A radar, a televízió, a lökhajtásos repülőgépet is a XX. század új iparágának, a plasztikanya­gok iparának köszönhetik fellendülé­süket. MI KÉSZÜL PLASZTIK ANYAGBÖL A veterinárusok már polyetilén cso­magolásban kapják a szérumokat. Az ilyen csomagolás tökéletesen steril.- * A kábeltekercseket is polyetiiénből készítik, az új tekercsek könnyebbek, mint a fából készített tekercsek. * Üveg polyeszter laminátokból fogan­tyúkat készítenek, melyek igen tartó­sak és olcsóbbak, mint a más anyag­ból készült fogantyúk. * gáttal megakadályozzák a jéghegyek behatolását a Csendes-óceánba. A Csendes-óceán melegebb vizét viszont átnyomnák az Északi Jegestengerbe. A mesterséges „Golf-áramlat" energia- szükségletét egv kétmillió kilowatt teljesítőképességű atomerőművel fe­deznék. A szovjet tudósok véleménye szerint a terv megvalósítása esetén megváltozna Észak-Azsia, Amerika és Északkelet-Európa éghajlata. A terv másik része szerint a Tatár­szorosban — Szibéria és a Szahalin- szigetek között — 8 kilométer hosszú mólót építenének. Ezzel zárnák el az Ohoczki-tenger felől érkező hideg áramlat útját a Japán-tenger felé. Ily módon a tengervíz felmelegedne. Japán, Korea, Szibéria és a környező szigetek partvidékének éghajlata eny­hébbé válna. Az észak-amerikai Illinois állambeli technológiai intézet professzorának. B. A. Wasilnak a véleménye szerint erre a célra 4—10 méter mély mólót kellene építeni. Hasonló hosszúságú gátak és mólók már eddig is készül­tek. Az amerikai tudós véleménye sze­rint a Tatár-szoros „jégelzárójának“ építése két év alatt megoldható. A Szovjetunióban az utóbbi időkben nagyon elterjedtek a plasztikanyagból készült szobrok. Az előnyük az, hogy sokkal szilárdabbak, mint a márvány- szobrok, Nem omladoznak és ellenáll­nak az időjárás viszontagságainak, sőt a vegyszereknek is. Évek múlva sem változik meg a színük és nem defor­málódnak. Plasztikanyagból készítették el például D. I. Mengyelev és N. D. Zelinszkij szobrát és a moszkvai Össz- szövetségi Mezőgazdasági Kiállítás ukrajnai pavilonjában elhelyezett szob­rokat. * Nylonból készülnek ma már a hajo- csavarok is. A tenger vizében ellenáll­nak a korroziónnak, könnyűek és a rázkódtatás sem árt meg nekik. A nylonból készült csavarok lényegesen olcsóbbak, mint az acél vagy bronz­csavarok. A legújabb építkezési gépeknél, így például a keverőgépeknél is plasztikból készült tartályokat alkalmaznak. A műanyagokról I mezőgazdasági érdekkörök segítségére Viz nÉül élet nem létezik Ha a vízen át gátat építünk halastó keletkezik. A halastó évenként kétszer, sőt többször is vízzel telítő­dik meg. A halastó gátja alatt a leg­nagyobb esőzések idején is kevesebb víz folyik át, mint korábban. Ezzel az egész völgyben nagy mértékben korlátozzuk az áradásokat. Ilyen ha­lastavakat azonban nagyobbára mel­lékfolyóknál építünk. Már említettük a felszín alatti vizet, mely lassan áramlik. Ha ez nem így lenne, egy kút sem létezne. A felszín alatti víz mozgásának saját törvényei­vel rendelkezik, melyek sokkal bonyo­lultabbak, mint a föld felszínén talál­ható cseppfolyós anyagok törvényei, mert földanyag és kőzet állja el útját. A felszíni és felszín alatti víz azon­ban szoros kapcsolatban áll. Ha a folyó egy rövid szakaszáról a vizet hirtelen kiengednénk, érdefces dolgot állapítanánk' meg: a meder alján és oldalain gyenge vízerek tűnnének fel és a fenék állandóan nedves lenne. Ennek oka az, hogy a környező fel­szín alatti víz a folyót táplálja. Egy­idejűleg eltűnne a folyó medre köze­lében levő kutak vize és rövid idő múlva a kutak teljesen kiszáradnának. Egyes helyeken a folyó környékét felszín alatti vízzel látja el, másutt viszont a föld alól egész vízáramlatok a folyóba ömlenek. Folyóban és halas­tóban a felszín alatti és felszíni vizet egymástól elválasztani nem lehet. Ha száraz völgyben halastavat létesítünk, a gátnál a víz három—öt méter mély. Ennyivel magasabban áll a víz a gát­nál, az eredeti patak mélységével ösz- szehasonlításban. Mi történik ezután? A halastó a környező felszín alatti vizek ellátásába kezd. Amikor a meder száraz volt, ennek éppen ellenkezője következett be. A növények gyökerei a nedvességtől igen messze estek és szomjan vesztek. A nedvesség most már sokkal közelebb van, s annyit vehetnek el belőle, amennyit akarnak. A halastavaknak és víztárolóknak még egy nagy jelentőségük van. Az erdőben lejátszódó folyamathoz ha­sonlóan a szabad vízfelület vizének párolgása elősegíti a felhők képződését és növeli a csapadék mennyiségét. — Halastavak környékén gyakran képző­dik harmat és a vízpára a talajmor­zsák között- is lecsapódik. * V * Már ismerjük azokat a módszere­ket, melyekkel a földet rákényszerít- jük, hogy a vízzel jól gazdálkodjon. De mi a teendő, ha az esőből, har­matból és egyéb forrásokból származó vízből kevés van ? A hiányzó vizet nem szállíthatják sem a talajszerke­zet, sem az erdősávok, sem valami más forrás. A vizet a mezőkre mes­terségesen — öntözéssel juttatjuk. De honnan vegyük, ha szárazság ide­jén kevés van belőle? Hogyan vezes­sük a mezőkre és nagy területeken hogyan pótoljuk az esőt? Az öntözés legegyszerűbb módja valamikor az árvíz volt. A folyó hul­lámai a mezőket és a réteket elön- tötték. A talaj egész évre elegendő vizet szívhatott magába. Később a víz természetesen leapadt. A csatornázást már az ókorban is ismerték. Ma azon­ban nemcsak a szántóföldek egyszerű gépies öntözéséről van szó. A pedo- lógusok és hidrológusok nagy munká­val különleges térképeket állítottak össze és a talaj eltérő tulajdonságait más-más színekkel jelölték meg. — E színek alapján felismerték, mely körzetekben van vízbőség és hol van vízhiány. A színes jelzések alapján vízgazdálkodási tervet dolg<*tak ki, mely hazánkban sok területet meg­változtat Száraz körzetekben (Morva­ország és Szlovákia) *új dúzzasztók és halastavak létesülnek és a mocsarakat lecsapoljuk. A vízzel úgy gazdálko­dunk, hogv állandóan bőségesen áll­jon rendelkezésünkre.

Next

/
Thumbnails
Contents