Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-03-12 / 11. szám
Bratislava, 1957 március 12. ACSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZ OirSAGÁNAK LAPJA VI. évfolyam 11. szám Ars 6 r fillér. Mai számunkban: Az elnök úr tervei Mi rejlik az Eisenhower doktrína mögött. ——— .......... ■■■■■■ I........ mmJ QiOémmumm^ ( Moszkva - Berlin - Budapest A televíziós összeköttetés már nem utópia. mwmmm ^ A század pere Miért halt meg Vilma Montesi? Legyen fogadalomtétel TÖRÖK ELEMÉR Immár, egy hagyománnyal többünk van. Nem a véletlen szülte ezt, mint más megannyi hagyományt se, melyek közül sokat már csak ünnepiünk, de nem egyet felújítunk, ismétlőnk. így újítjuk fel minden év márciusában a hagyományos könyvhónapot is. Szellemi harcunknak, ez is egy újabb vívmánya. Ám jóllehet sokan megkérdik, dehát mi ebben az új, miért vívmány ez, s egyáltalán mi ennek az érdeme? Aki így teszi fel a kérdést, attól valóban távol áll nemcsak a könyvhónap, de a könyv és az irodalom is. Az ilyen ember nem vállal közösséget az irodalommal, a művészettel és annak terjesztésével. A könyvvásárok, a könyvünnepek nem a mai kor szülöttei. De a mának vívmánya és hadd tegyem hozzá mindjárt, hogy új vívmánya a könyvhónapnak az az újszerűsége, hogy ma igazán a szellem táplálékát, az erkölcs, a jellem formálóját adják a könyvhónapok, könyvvásárok. Eltűntek könyvesboltjaink polcairól, könyvkiállításainkról a lelket mérgező, az életet ölő „irodalmi“ selejtek, szennyek, a detektív, a cowboy, a limonádé könyvek. Oj a mi könyvhónapjainkban az is, hogy a Péter vagy a János bácsi, a Jóska és a Julcsa nemcsak Jókai, Mikszáth, Móricz, Verne, de Balzac, Thomas Mann, Csehov, Gorkij, Solohov, Jilemnicky és Frano Král könyveit is megveszi és olvassa. De új nálunk az is, hogy fiataljaink egyre több r.zak- és politikai könyvet olvasnak. Egyesek azt állítják, hogy ifjúságunk közömbös minden iránt. Lehet, hogy van ebben is némi igazság, de helytelen volna e nézetet csak úgy könnyelműen s meggondolatlanul széthinteni ifjúságunk körében. Menjünk csak ki esténként vidéki városokba, vagy falvakra és pillantsunk be egy-egy percre a könyvtárak olvasótermeibe, akkor meggyőződünk arról, hogy igenis ifjúságunknak van már egy erős, egészséges rétege. Ezek a fiatalok tanulni akarnak és számukra nem közömbös az élet. Persze, mint minden, a könyvhónap is csak úgy lehet és lesz teljes, ha nem sablonosán és hivatalosan szervezzük azt meg. Sajnos, e téren szomorú tapasztalataink is vannak. Egyes járások, falusi vagy üzemi könyvtárvezetők, hivatalból megígérnek fűt-fát és a végén vajmi keveset csinálnak. Ezzel a munkamódszerrel jó lenne már végre szakítani. Csak mindig annyit és azt vállaljuk el, amit el is végzünk. Ha eképpen cselekszünk, akkor igazán teljes lesz könyvhónapunk. Hogy mi a könyv, arról már sokan nyilatkoztak. Sok szellemes és bölcs gondolat él az emberek tudatában a könyvekről. De hogy mi a könyv, arról csak maga a könyv tehet vallomást. Árasszuk el tehát könyvesboltjainkat, könyvkiállításainkat olyan könyvekkel, melyek nemcsak magukról, de a szerzőkről is vallanak. Hiba volna, mint ahogy eddig is az volt, ha a könyvhónappal megszakítanánk folyamatosságát a könyvterjesztésnek. Ezt ne tegyük. Miként a kovács élesztgeti fujtatójával a tüzet, "úgy élesztgessük mi is ifjúságunkban a szellem fáklyájának túzét. Ne hagyjuk elhamvadni ezt a tüzet, mert ha egyszer elhamvad, nehéz újra éleszteni. Pedig erről de sokszor megfeledkezünk. Legyen hát e könyvhónap ünnepi fogadalomtétel arra, hogv nem hagyjuk kialudni ifjúságunkban a tudás, a szellem lángjának tüzét. Jé KÖNYV 0 ■ 0 m 0 ■ 0 3 5 I: ______ oioioioioioioioioiaioioioiciioioroioiöio'ioioi&’iäiioiOioioieS Messzeségen, századokon át őrzi s elhozza az igazságot, szemnek fényt, léleknek szárnyat ád, benne dőlnek, s nőnek a világok. S mosoly derül, kicsordul a könny: vezérli a szívet észrevétlen — Találmányok csodája a könyv: tanító és kedves egyszemélyben. PETRIK JÖZSEF 0 ■ 0 ft 0 ft 0 1 0 .JUJ ftÉÉbÉÉMfeiN
