Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-03-12 / 11. szám
Az élmúlt héten a legfontosabb nemzetközi politikai események majdnem szabályosan az egyes világrészekre osztódtak el. Közép-Keleten végrehajtották az izraeli hadsereg visszavonulását az egyiptomi területről. Befejezést nyert az argol-francia-izraeli kaland, amely majdnem öt hónappal 'ezelőtt kezdődött. Az afrikai kontinensen a fekete Afrika életében fontos esemény játszódott let kihirdették Ghana, ar új független néger államot. Abesszínián kívül ez lesz az első néger állam, ahol a feketék a fehérek nélküt fognak uralkodni. Felesleg* kihangsúlyozni, hogy Ghana példája milyen hatást gyakorol majd az afrikai négerek szabadságharcára. Azon az eseményen kívül, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta az Kisenhower doktrínát, a világ érdeklődésének középpontjában az az esemény áll, amely minket eléggé érint: Adenauer kancellár felelete Eulganyin elvtérs, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének személyes üzenetére. MINDIG UGYANAZ A NÓTA „Adenauer kancellár Bulga- nyin marsallhoz idézett válaszát szemlátomást a kölcsönös megértés igyekezete sugallta" — írja a kommentár címében a francia Le Monde. A Neue Züricher Zeitung azt írja, hogy „a válasz hangja megható szívélyességig fokozódik", Néhány sorral tovább a cikk reálisan megemlíti, hogy a „szívélyesség nem takarhatja el azt, hogy a dolgok milyen élesen állnak egymással szembe“. Olvasóink emlékzetébe idézzük, hogy a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke néhány héttel ezelőtt személyes üzenetet küldött Adenauernek, amelyben többek között kihangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság között fennálló kapcsolatok nem normálisak, sőt any- nyira ellenségesek, hogy a kapcsolatok javulása szempontjából valamit tenni kellene. Konkrétan javaslatot tett egy gazdasági szerződés megkötésére és a konzuláris kapcsolatok felvételére. Az ilyen eljárás bizonyéra pozitív eredménnyel járna Németország egységesítési kérdésének megoldásában is. És Adenauer kancellár ? Amint halljuk rendkívül udvarias és szívélyes volt. Különben pedig a régi nótát fújta: Nyugat- Németország nem lép ki az Atlanti paktumból és nem hagyja abba a fegyverkezést. „Miniszterelnök úr adja meg a szabadságát 17 millió németnek és a két ország együttműködése érdekében rendkívüli szolgálatot tesz" — írja ingerült hangon üzenetében. És ezt a „szabadságot" a „szabad" választások útján kívánja megoldani. Minden Iskolásgyerek az ujjén ki tudja számítani és hisszük, hogy Adenauer nemcsak az ujján tud számolni, — hogy 50 millió az majdnem háromszor annyi, mint 17 millió. Ez a kis számadás elég ahhoz, hogy világoson lássuk, hogyan végződnének a választások és kit szavaznának le. Vagy talán a többi fontos kérdésben mutatott e Adenauer kancellár némi megértést a nemzetközi együttműködésben ? Igen, valljuk be valami történt. A kereskede'mí és konzulárts kapcsolatok terén valóban beállt valami változás, annak ellenére, hogy Adenauer feleletei elég homályosak. De vajon ezeket a változásokat nem e az idézte elő, hogy Nyugat-Német- orszégban néhány hónap múlva lesznek a parlamenti választások. kapcsolatosan, hogy Indonéziában az összes politikai pártból — a kommunista pártot is beleértve — alakítsák meg a kormányt. Az így megalakult kormány mellett a javaslat szerint még egy bizonyos politikai szervet kellene felállítani, amely magában foglalná Indonézia összes politikai csoportját, a szakszervezeteket és a legfontosabb tömegszervezeteket. Természetesen Indonézia ily módon rendezett politikai élete (erősen emlékeztet a mi Nemzeti Frontunkra) nem tetszik az ' indonéziai és főleg külföldi reakciónak. A reakció veszélyesnek tárt ja, hogy a kormányba olyan széles néprétegek kerüljenek be. Ezért egymást követik a zavargások és a nyugtalanságok, Sukarno elnök vagy egy héttel ezelőtt a politikai pártok elé terjesztette javaslatát. A javaslatot részben elfogadták, részben helyeselték, részben pedig elutasították. Sukarno e napokban azt ígérte, hogy közli elhatározását. A politikai élet megszervezése Sukarno javaslata alapján azt jelentené, hogy Indonézia volna az egyetlen ország Távol-Keleten, ahol a túlnyomóan kapitnllsta termelés mellett a kormányban a kommunisták is képviselve lennének. Indonézia politikai életében minden blzonnval megerősödnének a demokratikus elemek Csehszlovák szakemberek cukorgyárat építenek Indiában. A és megszilárdulna a tartomány- transzportér szalagot a szamarak helyettesítik. Rajtuk hordják ellenes beállítása. a betont a keverötöl a kőművesekhez. ★ ★ ★ ettoök uc itwei INDONÉZIA A KERESZTÚION Indonézia, ez a fiatal ázsiai állam újból politikai görcsökben fetreng, A szigetfillam keleti részében Celebes és Motuki szigeteken a múlt héten katonai felkelés tört ki. Még nem csitult el a múlt hetek felkelése Szumatrán és egy más katonai klikk máris megklsér'l aláásni a központi kormány hatalmát. Miért keletkeztek ezek a politikai zavargások? A főokot abban látjuk, hogy a bennszülött nagyburzsoázia reakciós köreinek — akiket kétségtelenül a külföldi imperialista körök támogatnak nem tetszik az a demokratikus tartományelle- nes politika, melyet. Sastromid- jojo és Sukarno elnök folytat. Konkréten az utóbbi zavargásokban reakciót látunk Sukarno elnök azon javaslatával Az amerikai szenátus a múlt héten jóváhagyta az Elsenhower doktrínát. A következő napokban valószínűleg összeül a képviselőhöz és a szenátus vegyes bizottsága, amely kidolgozza az Elsenhower doktrína végleges szövegét és dönt a sorsáról. Az amerikai kongresszusra gondolunk természetesen. Hogy az Elsenhower doktrína a középkeleti országok népeinek érdeke ellen Irányul, azt a nép nagyon jól tudja. Hogy néhány millió dollárért — ami bizonyára jól jönne Közép-Kelet országainak — el akarják adni ezen államok függetlenségét, azt ezen országok burzsoa politikusai is jól tudják. Azt, hogy a doktrína milyen konkrét célt követ, Kefauer demokratikus szenátor csak a múlt héten világította meg. „Első pillantásra világosan láthatjuk“ jelentette ki a szenátusi vita folyamán — e mögött két cél rejtőzik:, elsősorban eltéríteni az arab országokat az amerikai kőolaj társaságok koncesszióinak államosítására irányuló tervtől, másodsorban pedig, ha sor kerül az államosításra, megengedni az azonnali beleszólást. és hogy pontosan meghatárolja az Elsenhower doktrína 'rételmét, hozzáfűzzük: „Az államosítás senkinek sincs ínyére, én nem akarok Közép-Keleten háborúba lépni csak azért, hogy támogassam a kőolaj társaságok helyzetét. És a határozat éppen ezt tartalmazza". line tehát így néz ez ki. A szabad világ védelméről, a kommunista veszélyről és az arab államok függetlenségének biztosításáról elhangzott szép szólamok elpárologtak és — megmaradt az amerikai kőolaj monopóliumok érdeke és az államosítástól való félelmük. Talán az Eisenhower doktrína támogatása céljából nyújtott — mint ahogy arról a lapokból értesültünk — az Aranco nevű amerikai kőolajtársaság a port- saldi angol-francia támadás áldozatainak támogatására 112.052 dollárt. Kétségbe vonjuk, hogy az ilyen gesztus annyira befolyásolná az arab népeket és csak úgy éjjelen át a doktrína szenvedélyes védelmezőivé válnának. Az arab államok visszautasítják azt, hogy a tengerük „amerikai vagy brit tengerré váljék“ — írja a kairói A1 Gomhurija című lap. De különben is mindenki azt teszi, amit a legalkalmasabbnak talál. AHOL PUSKIN TANULT Az orosz és a világirodalom egyik kimagasló alakjáról a halhatatlan nevű költőről Alexander Szergejevícs Puskinról elnevezett városka fekszik Lettlngrad- tól mindössze 25 kilométerre. A szovjet nép nemzeti zarándokhelyévé vált ez a kertváros, amelyben ma is úgy áll a költő egykori iskolája, mint amikor szellemi szülővárosában első verse elhangzott. Ezrek és ezrek látogatják naponta és ünnepnapokon a líceumot, az Alexandrovszkíj és Ekotyerinsz- kij parkokat, azokat az emlékhelyeket, ahol a fiatal költő verseit írta és amelyeket oly csodásán megénekelt. Ide járt ihletért már érett költőkorában is, mert a park természeti szépsége mindig mélyen hatott érzékeny lelkére. Az orosz nép katonai dicsőségét, bátorságét és győzelmeit hirdető emlékoszlopok, melyek a park egyes részein emelkednek a magasba, a fiatal költő gyakran látogatott helye volt. Itt születtek meg legszebb versei, lírikus költeményei, melyek az egyszerű orosz néphez való szeretetéről tanúskodnak. Az orosz népnek szívéhez nőtt a halhatatlan fia neve, verseit szeretettel tanulják iskolákban, emlékét megbecsülik, és a kis kertvároskában még azokat az ösvényeket is számontartják, melyeket egykor az ifjú költő lába taposott. Félmillió munkás, kolhozpa- raszt, iskolások, katonák látogatják meg évente Puskin városát, hogy megtekintsék kedvelt költőjük egykori lakóhelyét, iskoláját. Építészeti főiskolák hallgatói járnak ide tanulni a híres orosz építészet műveiből, megcsodálni a két évszázaddal ezelőtt alkotott palotákat, színházakat, lugasokat, oszlopos 1957. március 12. csarnokokat és az egykori cári család ma is oly gyönyörű rezidenciáját. Örömmel indultam cl én is a Vityevszkaja pályaudvarról kifutó villamos vonaton, Puskin városába. A vonat ablakából már messziről, láttam a kis dombon, emelkedő csupa zöld lombbal borított várost, ahonnan a fák koronája felett paloták tornyai, emlékművek tetei nézegettek felém. A szép kinézésű állomásról egy nyári vasárnap reggel indultunk el a hatszáz hektár nagyságú park bejárata felé, mely nem messze fekszik a vasúttól. A városkában két-háromemeletes épületek, vendéglők, iskolák, hivatalok és az utcáján sok kiránduló jött velünk együtt táskával, pokróccal a kezükben. A környékről idejárnak fürödni, csónakázni, pihenni, sportolni. -- A négy park, amely a város közepén lterül, nyugodt pihenést, ! "llemes szórakozást nyújt a nagyszámú látogatóknak. — Nézzük meg előbb a líceumot, — szólt a park bejárata előtt Tamara, eqy lenlngrádl Ismerősöm. És elindultunk a háromemeletes líceum felé, de előbb megálltunk cgv pillanatra a költő bronzszobra előtt, :i líceum kertjében. A köralakú tisztást kerti lócák vették körül, ide telepedtünk le mi is. A virágos kertben gyerekek kacaja és a madarak dala hangzott. Többen ültek a lócákon, pihenték egész heti fáradalmukat és a költő, melynek szobrát a városka hálás lakói adományból emelték születésének százéves évfordulójára, fejét kezére hajtva, ült az egyszerű kerti pádon és szemel elgondolkozva néztek a távolba. A szobor körül kerti virágok piros, sárga szirmai nézegettek a meleget sugárzó napba. Keskeny lépcső vezet fel a háromemeletes líceumba, melyet a szovjet nép müzeummá alakított át. Lassan lépünk be a tiszta parkettos csarnokba, melynek közepén egy hosszú asztal és támlásszékek foglalnak helyet. Az asztal felett egy gyönyörű kép ábrázolja a fiatal Puskint, amint az évzáró vizsga alkalmából szellemi szülőházában szavalja első versét, Az asztal mögött a vizsgálóbizottság tagjai ülnek komoly e.rckifejezéssei, csak az öreg Gyerzsavín hallgatja a félig állva, arcáról leolvasható lelkes örömmel az ifjú költő szavait. Líeeísták állják körül a göndör- hajú ifjút, akinek mozdulatában, rtcklfejezésében érezni a vers lelkesítő hatását. így állt ő akkor e hosszú asztal előtt, talán éppen ezen a helyen, ahol én állok most. Minden úgy maradt itt, mint 100 évvel ezelőtt, a székek, az asztal, a bútorzat, csak a holt költő hiányzik belőle. S amikor befejezte a versét az öreg tanító, a nagynevű költő Gyerzsavín melegen szorította a keblére és csókolta meg az ifjút, felismerve benne az akkori idők legapróbb költőjét. Végigjárva 3 termet, falain emlékiratok, képek, rajzok, mind-mind Puskin ittlétére emlékeztetnek. Amott egy kart szép részletét rajzolta meg a festő, egy tisztást, amelyen ceruzával a kezében, elgondolkozva, lábát kamaszosan fellógatva fekszik az ifjú Puskin, szemeivel a távolba mertf.qve. Verset Ír, ifjúkorának legszebb emlékeiről, a líceumról, a kertről, vagy talán éppen a nép szenvedéseiről. Itt vonul fel szemem előtt a költő ifjú életének minden mozdulatja. Mily görcsös ragaszkodással és szeretettel gondoskodik a szovjet nép e zarándokhely tisztaságéról, mely nagy fiának, Puskinnak emlékét őrzi a városkában. Két évig garázdálkodtak itt a fasiszták, igyekezve tönkretenni mindazt, ami az orosz nép hagyományát őrzi. Műemlékeket hurcoltak el, épületeket gyújtottak és romboltak össze, istállóknak használták a palotákat, hogy vérig- sértsék gaztetteikkel e zarándokhelyet annyira szerető szovjet népet. De alighogy odább- álltak, ezer és ezer leningrádi lakos jött ide, a hosszú blokád után, megviselten, de elszántan, hogy e kis városkából eltüntessék a háború nyomait. Ezek a gondolatok járnak az eszembe, ahogy elnézegetem a líceum nagy termét, a kéziratokat, A harmadik emelet folyosójáról egy néhány kis szóba nyílik. Egyikében élt valaha Puskin, névjegye jelzi szobáját, úgy mint 140 évvel ezelőtt. A keskeny szobában egy kis asztal, ágy, mosdó, szekrény ven. Vékony fal választja el a másik szobától, melyen keresztül éthallatszott az osztálytársak nevetése, beszédje ez zavarta a költő gondolatait. Ezért inkább elbújt valahová a lombos kert mélyébe, a csillogó tükrű tó partján és itt a, természet szépségétől ihletve, irta meg annyira megfogó verseit. A csehszlovák kormányküldöttség Kínában Március 9-én pekingi időszámítás szerint 18 óra 40 perckor a csehszlovák kormányküldöttség Villám Siroky miniszterelnök vezetésével Peklngbe érkezett. A küldöttséget a repülőtéren Csou En-láj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke, az államtanács elnökhelyettesei és a Kínai Népköz- társaság számos más jelentős képviselője üdvözölte. A pekingi repülőtéren a csehszlovák küldöttségének fogadtatásán résztvett a főváros többezer főnyi lakossága. Csou En-láj, a Kínai Államtanács elnöke, a fogadáson többek között ezeket mondotta: „Csehszlovákia a mi testvéri országunk, a csehszlovák nép a kínai forradalom idején meleg rokonszénvet tanúsított népünk iránt. És most, a forradalom győzelme után Csehszlovákia népe és kormánya hatalmas támogatást nyújt népünknek a szocialista társadalom építésében. A nálunk tartózkodó csehszlovák szakemberek bizonyítékai ennek a támogatásnak és fel szeretném használni ezt az alkalmat, hogy hálás köszönetét mondjak nekik. Csehszlovákia szocialista táborunk nyugati szélén terül el. A szocialista hazáját eredményesen építő csehszlovák nép minden sikere örömmel tölt el bennünket. Sikereihez jóktvána- tainkat fejezzük ki, és örömében osztozunk“. Csou En-láj után a csehszlovák kormányküldöttség vezetője, Vlliam Siroky miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. Beszédében többek között ezeket mondotta: „Lelkes örömmel lépünk a Kínai Népköztársaság földjére, amely országgal mély barátság és testvéri szeretet köt össze minket. Nagy megtiszteltetésnek vesszük, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya meghívott bennünket az Önök hatalmas országának meglátogatására, amely többezer éves kultúrája, de főként hősi és tehetséges népe, valamint nagyszerű forradalmi hagyománya révén világszerte ismert. Engedjék meg, hogy a kormányküldöttség nevében teljes szívből köszönetét mondjak ezért a meghívásért és egyúttal Önöknek, valamint az egész kínai népnek tolmácsoljam a csehszlovák nép forró üdvözleteit. (Taps.) AM>an az időben jövünk Önökhöz, amikor a kínai nép, amelvet Kína Kommunista Pártja VIII. kongresszusának jelentőségteljes eredményei buzdítanak, sikerrel fogott hozzá országának fejlett ipari szocialista naoyhatalommá való átépítéséhez. Népünk és minden békeszerető nemzet örömmel és lelkesen figyeli a több mint 690 millió ember gigantikus erőfeszítését, azt a kimeríthetetlen energiát, amellyel új társadalmi rendet épít, amellyel Kína dicső és boldog jövőjét alapozza meg. ★ ★ ★ Tíz éves szerződés Tíz évvel ezelőtt, március 10-én írták alá Varsóban Csehszlovákia és Lengyelország között a baráti és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A szerződés jelentős megegyezéseket tartalmaz a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozóan. Csehszlovákia és a Lengyel Népköztársaság eddigi gazdasági együttműködése azt bizonyítja, hogy kétségkívül előnyös mindkét országra és meg vannak továbbfejlesztésének kedvező feltételei. A lengyel- csehszlovák együttműködés további kibővítése jelentékenyen hozzájárul a két ország termelő erőinek fejlesztéséhez, a szocializmus építéséhez Lengyelországban és Csehszlovákiában. Sokat sétált Puskin ebben a parkban