Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-03-03 / 9. szám

1956. március 3. 9 TESTNÉV EL ES * NEMÍET VEDELEM Athanasov Miklós a sport érdemes mestere Birkozóbajnok. Amikor ezt a szót halljuk, valami ha­talmas izmos férfit képzelünk el. Pedig a birkozóbajnpk nem mindig ilyen, vannak könnyűsúlyú versenyzők is, akikről nem is mondanánk, hagy ezek a férfiak erejük­kel, ügyességükkel és technikájukkal tűnnek ki. Kassa, Keletszloyákia metropolisa már sok sportmestert adott, akik a nemzetközi porondon is öregbítették sportolóink hírnevét. Itt van például Athanasov a sport érdemes mestere. A kassai állomás egyik irodájában találjuk meg, semmivel sem különbözik a többiektől, szinte hi­hetetlen, hogy ő az; ezért meg is ismételjük kérdésün­ket, Athanosovot keressük, a bajnokot, a sport érdemes mesterét köztársaságunk háromszoros győztesét. — Én vagyok — faleli szerényen. Munkájában azonhan nem akarjuk zavarni, hiszen tudjuk, hogy az állomáson össz­pontosított figyelemmel kell dolgozni, hogy rendesen végezzék munkájukat, a vonaloknak pontosan kell in- duíni és rendnek kell lenni. így hát este kerestük fel a Lokomotiva tornatermében, edzés közben. Most már inkább elhisszük róla, hogy birkozóbajnok. Kisportolt izmos testű ember és csakhamar meggyőződtünk róla, hogy a birkozóbajnoknak nem kell valami óriásnak lenni. Mikulás Athanasov szép győzelmekre tekint vissza. Már 1042 óta aktívan sportol. Ellenben hadd beszéljen maga, pedig igen szófukar és nem szívesen beszél saját magáról. Tizenkétéves korában kezdett birkózni, az első kudarcok azonban visszariasztották Bár kartársaival együtt mérkőzött, de mindannyian erősebbek voltak és minduntalan megverték. Már azt hitte, hogy abbahagy­ja és nem alkalmas a birkózásra. Később azonban rájött hogy nem az erő határoz, banetn a festi ügyesség a fogások technikája. Mivel látta, hogy az erejére nem támaszkodhat, minden erejével a technikára vetette rá magát. Pontosan megfigyelte, az idősebb birkózókat és tanulmányozta fogásaikat. Céltudatosan haladt előre és az eredmények csakhamar jelentkeztek. Amikor először nevezték be versenyre sokkal erősebb testalkatú ellen»' felét legyőzte. Ez aztán önbizalmat kölcsönzött nekj. Fokozatosan már a könnyűsúlyú Vaskovíc-al a legjobb birkózójukkal is felvette a versenyt. Igaz, eleinte csak véletleneken múlt, hogy ellenfelét legyőzte, de később már sorozatosan mindig fölényben volt, és győzött. A kassai birkózókat — a saját súlyában — egymásután legyőzte, ügyességének és technikájának köszönhette, hogy egymásután kétvgllra kerültek. 1948-ban olvastunk a 18 éves Athanasovról a? újságokban először. A sport­újságok dicséröleg nyilatkoztak róla, és megállapították, hogy a szlovákiai birkózókat már mind legyőzte. Még a prágai Matousek állta a helyét, aki testileg is sokkal eresebb volt és jobb volt a technikája is. Athanasov azonban addig edzett és tökéletesítette technikáját, míg a könnyűsúlyú birkózók étére nem került. Már a nem­zetközi porondok is várták. Egymásután legyőzte Ro­mánia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársa­ság, Franciaország, Olaszország és Magyarország birkó­zóit. Már csak Jaltorian a szovjet birkozóbajnok és Frei a svéd „vasmarkú“ bajnok állt útjában. Utoljára Hel­sinkiben az olimpiádán mérte össze velük erejét. És erről a nemzetközi bajnokságról is bronzérmet hozott haza. Katonai szolgálata idején az ODA szakosztályán edzett és alaposan javította a technikáját. Jól érezte ott magát, csak a mindennapos edzés fá­rasztotta. Most csak háromszor hetenként jár edzésre, sokkal jobb az erőnléte és a technikája. Athanasov jól tudja, hogy a melboumei olimpián kemény harc vár rá és lelkiismeretesen készül. Jól tudja, hogy ott a világ legjohb birkózóival találkozik. Minden hónapban feljár Prágába ellenőrző edzésre. Felesége mint már az asszo­nyok szokták, panaszkodik az urára, keveset tartózko­dik otthon, az edzés sok idejét veszi igénybe de a/ért büszke a férje sikereire. No, és Melbournebe elengedi? — Természetesen, de unnan aranyérmet hoz májú haza- Mi is azzal búcsúzunk Athanasovtól, kívánjuk, hogy va­lóban aranyérmet hozzon haza Melbourneből. . -KM­Az országos síbajnokságon a fiatal Richvalská szerepelt legjobban. Szovjet íépkoromgozók Kanadában? A kanadai közvélemény nem bír belenyugodni abba, hogy a kanadai jégkprongozpk a téli olimpián csak a harmadik halyen végeztek. Ez érthe­tő is, hiszen a kanadaiak először vé­geztek a jégkorong sportjuk történe­tében a harmadik helyen. No dehát a sportban történhetnek . meglepetések! A jégkorongozó rajongók elhatároz­ták, hogy Kanadába hívják az első helyen végzett Szovjetunió csapatát. Gyűjtést rendeztek és már eddig 26.000 dohár gyűlt be. A magyarok egyik olimpiai reménysége Athanasov az olimpiai keret egyik ta gja átadja tapasztalatait a fiatal birkózóknak Cortina számokban A magyar pedagó­giai iskola tanulói már az qsz folya­mán komolyan ké­szültek a téli éŐ~ kolovói -versenyek* re. A jő előkászű- letnek megvolt az eredménye- A díá- kok színronaias küzdelmet vívtak egymással. A Sitt* venské ffudohotie meseszép lejtőm eltöltött egy hét szép emlék marad a , fiatalok számá­ra. Képünkön a peda­gógiai iskola fia­taljainak egyik csoportját láthat­juk, amint éppen a siz.éshez készü­lődnek. A Cortina d’Ampezzo-i téli olimpiai ■ játékokon csqpsot jelentett az js, hogy 32 ország 947 versenyzővel vett részt g 24 versenyszámban. A gyors- korcsolyázás az egyetlen versenyszám, amelyben nyilvántartják a világcsú­csokat. Ebben a versenyszámban két világcsúcsot és 73 olimpiai csúcsot döntöttek meg. A két világcsúcsot a szovjet Grisin állította fel. 500 méte­ren 40.2 másodperces időt ért el, te­hát 0.6 másodperccel javította még honfitársának, Szergejeynek a régi világcsúcsát és 1500 m-en 2:08,6 per­cet futott, Az 5000 és 10000 méteres gyors- korcsolyázás rossz időben került sor­ra. Ezeket a számokat szélben és köd­ben futották- Az 5000 méteren tizen­hatan érték el jobb időt- iTW-t á régi olimpiai csúcs, a 40Qp0 méteren pe­dig hármán. A sífutásban nincsenek csúcsok, mert a pályák is különbözők. Mégis olyan teljesítményeket ének el, a- melyek nagyszerű csúcsteljesítmé­nyek. Toni Sailer három aranyérmet nyert, előtte csak a norvég Balíang- rud és Andersen érték el egy-egy olimpiai három aranyérmet, mindket­ten a gyorskorcsolyázásban; a sífu­tásban csak a legendáshírűi Thorbií Haugnak sikerült ez a teljesítmény. Saller volt az egyedüli, aki a verseny- számok e csoportjában, vagyis az al­pesi számokban nyert hárem arany­érmet. Haqg l9?4-hen a 10 kilométe­res, az 50 kilométeres Sífutást és az összetett versenyt nyerte meg. Az elért csúcsok mellé csúcsbale­setek is kerültek. A versenyzők Rö- zül súlyosabb baleset miatt 55-en ke­rültek kórházba. A kisebb sérülteket a csapatorvosok kezelték. Hat lábtö­rés, négy bordatörés, két kéztörés fordult elő, legtöbb az alpeszi szú­fordult elő, legtöbb az alpesi szá­mokban. Az alpesi lesiklásban 85 ín-“ dúló közül csak 46 érkezett a célba. Különböző csúcs dőlt meg CorÜnft- ban, de a versenyló tóga tők csúcsát nem §tí?§rtit tnésdőntepi a verse* nyékét naponta átlag 27.QQ0 néző lá­togatta. A 7000 nézői befogadó sí­stadionban csak néhány száz néző jelent meg Az olimpiai jégstadior,- ban is csak háromszor volt „telt“ ház. Az alpesi versenyekre is csak két*hárpme?ér néző volt kíváncsi, pe­dig két hét előtt Kitzbühelben, a Háhnenkamm-versenyeken 15000 né­ző jelent meg.-SM­A cortina d’ampezzói téli olimpiai játékok végetértek. Az egyes sportla­pokban, belföldiben, külföldiben egy­aránt egyre gyakrabban írnak a mel- bournei nvári olimpiai játékok elő­készületeiről. A magyar sportvezetőség a közel­múltban eleget tett az ausztráljaik meghívásának és a világhírű atléta- hármasát Ausztráliába küldte. — Az eredményekről és a szerzett tapaszta­latokról a napilapok részletesen be­számoltak. Iharos közben egyöntetűen elnyerte a ,,világ legeredményesebb atlétája“ címét. A nagy hármas egyik tagja Rózsa­völgyi István, akit ma a legtehetsé­gesebb 1500 m-es futónak tartanak. Rózsavölgyi 1949-ig a budapesti villamosvasútnál jtocsivezető volt, és főleg a 63-as vonalon teljesített szol­gálatot. Szabadidejében kijáragatott a sportpályára és társaival íutbalo- zott. 1950 őszén változás állott be éle­tében. Bevqnult katonának. A rend- szerető, szorgalmas fiúra feljebbvalói hamarosan felfigyeltek és tisz|iisko- lába küldték. Az iskolát sikeresen el­végezte és 1952-ben letette a hadna­gyi vizsgát. Sportpályája tulajdon­képpen akkor kezdődött. A hadsereg bajnokságokon 3000 és 5000 méteren indult. Igaz, csak negyedik lett, még­is ez a verseny jelentette életében a fordulópontot, mert ezen figyelt fel rá Iglói Mihály, a Honvéd-atléták kiváló edzője. Ha Valaki a verseny után megfigyelte volna Iglqit, azt látta volna, hogy kpt felfedezettjével. Rózsa­völgyivel és Táborival komoly társal­gásba merül. 1952 októberében Iglói vette át a két fiatal atléta edzését. Iharos akW már a Honvéd atlétája volt. őt Iglói már előbb „fedezte fei“. A kezdet nehéz volt. Iglói külön­leges edzési módszert dolgozott ki a három atléta számára. Ez az edzés­terv biztosította sikert. Az évi tervet évszakok^ szerint osztotta fel figye­lembe véve a várható esős, hideg, meleg forró napokat is. Rózsavölgyi napjáhan kétszer edz: kora reggel és késő délután. Reggel 8—10, este 12—15 km-es távot fut. Alapozó edzéskor ez a táv még na­gyobb. Ilyenkor napi 40 km-t fut. Versenynapokon azonban csak 4—5 kilométeres laza, könnyű futást végez. Ez a „nagy“ atléta vékony karcsú legény. 177 cm magas és csupán 56 kg a súlya- Ha megkérdezik, mi a titka a nagy eredményeinek, moso­lyogva csak annyit mond: edzés, ed­zés és megint csak edzés. Ehhez nemcsak szorgalom, hartem nagy aka rat is kell. Napi programmja a kö­vetkező: Reggel hatkor kel. kimegy edzeni, majd onnan egyenesen mnu* kafielyére siet. Műszaki fphadPaffV a néphadseregben, s munkahelyén pél­dásan végzi dolgát. Hivatala után is­mét edz. Este tíz órakor mjndep naP ágyban van, ign sportszerűen él. — 1952-ben házasodott. Egy kétéves kis­lánya van „Anikó’, aki az apuka kedvence. Rózsavölgyi István a magyar atlé­tika egyik legnagyobb tehetsége. A nyári olimpiai 'játékokon az 1500 méteren indul (Tábori és Iharos is fut ezen a távon, de csmpán csak azért, hogy hozzásegítsék a győze­lemhez) . Tábori főszáma az 5000 méter. Iha­rosé pedig a 10 000 méteres táv- — Rózsavölgyi tehetsége, szorgalma és elsősprhan vasakarata kellő biztosí­ték, hogy nagy versenyben becsüle­tesen helyt áll és dicsőséget szerez hazájának. —N— Sport vagy üzlet? A sportolók üzleti szempontból való kihasználására jellemzően világít rá az alábbi eset, amelynek Olaszország a színhelye Coppi, a legjobban reklámozott olasz kerékpárversenyző nemrég balese­tet szenvedett s most az ágyát nyomja- De tévedés volna azt hinni, hogy tétlenkedik az ágyban. Készül a felgyógyulása utáni sportversenyre, job­ban mondva üzleti kámpányra. A népszerű Faustonak — ez Coppi keresztneve — egy üzleti társaság ajánlatot tett az úgynevezett „Cycle Vermouth’’-verseny reklámhadjárat- jára. A sportverseny, amelyen Fausto Coppi is indult fehér mezben s erről majd messziről okítanak a „Cycle Vermouth” kék betűi, — nagyszabású­nak ígérkezik. Coppi elfogadja az ajánlatot és Genuában rövidesen vayazás indul meg, hogy kik érdemesek arra, hogy Coppi társai legyenek a ver­senyen illetve az üzletben. A féli olimpia utohdngjai A Cortina dAmpezzo-i téli olim­piai játékok 'mintaszerű lebonyo­lításával az olaszok rendezői te­hetségükből egy kis „kostolót“ ad­tak, és# minden remény megvan, hogy ez 196Ö-ban Rómában meg­tartandó nyári olimpiai játékok megrendezése is kifogástalan lesz. A téli olimpiai játékokon a sportiéfes ímények építésében nem takarékoskodtak. Az építkezés 7.5 mi[jjp dollárba került. Igen sok pénzt költöttek az új. művészi, de íénypzp kivitelű jégstadionra. Ezek az összegek akaratlanul is eszébe juttatták az embereknek, hogy Olaszországban másfélmillió a inü.nkanélküliek számp, és, hogy szápios városban hiányoznak a legegyszerűbb sportlétesítmények is. , Az amatőrszabály különböző alkalmazása A nemzetközi olimpiai bízott-' ság, főképp, elnöke, Avery Brun- dagg, szigorúan ügyelnek az aina- íörszabálv betartására. Kíváncsian várjuk alkalmazni fogják-e ezt a szpbályf a téli olimpiai néhány győztesével szemben Is? Toni Sailer, az osztrák olimpiai győztes és az ezüstérmet ■ nyert ■Anderl Molterer sok egyéb aján­dékon és kitüntetésen kívül építp- telkeket is kaptak. Sailer ezen az üiándéktelken építi fel majd bá­dogosműhelyét. Hinterster, az óriás-lesiklás ha­todik helyezettje is értékes aján­dékot kapott. Egy drága televíziós készülékkel tért haza. A svájciak is nagy ünneplésben részesítették az olirnpiáró 1 haza­térő győzteseket, köztük Madeleine Berthold-pt i§. Nagy' diadallal fo- .(TSdták, de nemcsak ünneplésben volt része. A kanton-tanács egv tarka tehénnel és aranyórával ajándékozta meg. A tehenet szülei vették át. A tenen nyakán lévő ko- lomp állítólag aranyból készült. Most fpár csak az a kérdés, mit szól mindezekhez Avery Brun- dage, a NOB elnöke? Régebben az olimpiai győztesek az amatörszabáíyok betartására jobban ügyeltek. Amikor a kana­dai And Scott 1948-ban St. Mo- ritzban a műkorcsolyázás • olimpiai győztese lett. hazájába visszatérve pazar személyautót kapott aján­dékba. Az ajándékozást az ama­tőr-szabályok felett őrködő urak nem nézték jó szemmel, és Scott, nehogy amatőrségét elveszítse, az ajándékba kapott autót inkább visszaadta. A Szovjetunió jégkorong- csapatának győzelme A Szovjetunió jégkorong-csapa­tának biztos győzelme az egész világsajtóban nagy elismerésre ta­lált. Számos lap kiemeli, hogy a Szovjetunióban a jégkorongjáfékot csak 1946-ban kezdték űzni, mig Kanadában, Montrealban rpär 1879- ben alakult meg az első jégko­rongcsapat, A Szoyletnnió váloga­tott csapata már 1934-hen világ bajnokságot nyert. Síocktiolmban 7:2-re győzte le Kanada csapatát. Ä múlt. éyben a nyugatnémetor­szági Kreíeldben lejátszott világ- bajnokságok során a kanadiaknák sikerült a visszavágás; 5:0-ra győz­tek. Cortinábau a kitünően fel­készült szovjet jégkorong-csapat ismét jó leek'ét adott a „mester­nek“. Kanada válogatottja ezúttal ónár esak a harmadik helyet fog falhatta el. S. M.

Next

/
Thumbnails
Contents