Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-25 / 8. szám

1956. február 25. 9 ItSTNIVtLFS * NFMEIVE DEM kid, tMff&tdá) M.ffVh ÍC/Ml PÁ 800 m-re 1.45,0 percet akar futni! Jó úton halad Vicsápapáli sportja A ta-íös havazástól olyan a falu, mintha fehér tengeren úszna. A nyit- rai járásban levő Vicsápapáti község sportolói ilyenkor este behúzódnak klubhelyiségükbe, mely egyelőre ugyan csak szükséghelyiségben van, mivel a falunak kultúrháza még nincsen. A sportolók közül néhányan az asztalteniszben lelik örömüket. A zöld asztalon esténként szaporán pattog a fehér celuloldlabda. Egy másik cso­port a másik „zöld asztalt" üli körül, ott vitatják mep az egyesület ügyeit Mostanában különösen hevesek a viták, mert nem kisebb dologról van szó, minthogy kiket jelöljenek a vezetőségbe. Amióta az idő hidegre fordult, a falu végén a templom alatti térségen levő víz befagyott, a korcsolyázás és a jégkorongozás híveit ott találjuk. Különösen a délutáni órákban folyik víg élet, de vasárnap aztán igazán „teljesen megtelik” a pálya. Az idén a jégkorongozó-csapatok csak egymás ellen mérkőznek, de jövőre már komoly csapatot alakítanak és a közeli községek jégkorongozóival is felveszik a versenyt. Amott egy csoportban, pici alig négy esztendős gyermekek korcsolyáz­nak. Arcuk kipirult, látszik rajtuk, milyen jót tesz nekik a szabadban való mozgás. Az idősebbek Is vígan róják a köröket. Régebben bizony nem volt ez így, mert csak igen kevés embernek volt rá módja korcsolyát vásárolni A pálya körül ott áll jóformán az egész falu, nézik a korcsolyázókat és a jégkorongozókat. Egyikük kijelenti, hogy ez a kép csaknem olyan, mint Cortina d’Ampezzoban, mintha azt varázsolták volna ide. A természet még téli álmát alussza, de a labdarúgók már serényen készü'ődnek. Tóth János portás, a vicsápapáti Sokol titkára kijelentette, hogy arra még nem volt eset. hogy a játékosoknak már februárban is ked­vük lett volna a játékra. — Alig várják a tavaszt, — mondja, — hogy megkezdődjenek a mérkőzések. Most még csak melegítő ruhában edzenek, de ha az idő kissé jobbra fordul, a rendszeres edzések is megindulnak. Már múlt vasárnapra meghívtuk a szomszédos Körtvéiyes község együtte­sét egy barátságos mérkőzésre, de a nagy hideg és a pályát borító magas hó miatt kénytelenek voltunk a találkozót lemodnani. Labda rúgócsapa tunk a tavaszra megerősödik, — tájékoztat bennünket Tóth sporttárs. — Két jó játékosunk a katonaságtól tért vissza, kitten pedig az ifiúságiak közül erősítik meg a csapatot. Jó játékosanyagunk már lenne, most azon kell lennünk, hogy jó veze­tőséget válasszunk és akkor biztos, hogy községünkben a sport még na­gyobb lépésekkel halad előre, — jelenti ki Tóth sporttárs. — Jómagam az utóbbi időben a sporttal kevesebbet foglalkozhattam, — folytatja, — mind amennyit magam is szerettem volna, de Kuna Pállal, a sportkör elnökével a EFSZ-ben dolgozunk és az évzáró elszámolások miatt csak kevés időnk marad Most majd újból hozzálátunk a sportügyek rendezéséhez, mindenekelőtt az évzáró taggyűlést készítjük elő, új vezető­séget választunk. Rendkívül fontosnak tartom, hogy az egyesület jó veze­tőséget kapjon, mert e nélkül virágzó sportélet nem alakulhat ki — fejezi be nyilatkozatát Tóth sporttárs. S. M. PAUL ANDERSON szerencséé Alig van a világon olyan sportsze­rető ember, aki na ismerné Paul An­derson a többszörös amerikai világ­bajnok nevét. A súlyemelő világbaj­noknak hatalmas termete és ehhez illő súlya van. Anderson rnégcsak húsz éves múlt, és így természetes, hogy őrá is vonatkoznak az amerikai ka­tonai törvények, s behívták katonai szolgálatra. A súlyemelő világbajnok elegeit tett a kötelességének, bevonult és ak­kor kezdődött a meglepetés. A hatal­mas termetű ember testére sem ru­hát, sem inget nem tudtak adni. A legnagyobb ing nyakának az átmérője is 15 centivel volt kevesebb, mint An­derson nyakának az átmérője. Erre aztán a katonai hatóságok gondolva azt, hogy nem csinálnak fölösleges munkát maguknak azzal az ifidokkal felmentették Andersont, hogy nem ta­lálnak olyan inget amelyet fel ve­hetne. Bátor ember vagyok Megírták már százszor, de ha még százszor megírják, akkor is mindig új marad. Mert minden ember más, mindenkiből más érzést vált ki a nagy élmény, az első ejtőernyős ugrás. Hogy is kezdődött ? Van talán már másfél éve. hogy először javasolta „vad“ ejtőernyős Gyvszi barátom, ugorjak én is. — Az ejtőernyőzés a bátrak sport­ja — mondta. Szép sport. Tudod te micsoda élmény az. amikor kilépsz a gépből, főied borul a nagy fehé- se­lyem gomba és lábad alatt szántások suhannak el. távolban fákat látsz és házakat, amint nőnek, egyre nőnek, észre sem veszed s finoman, könnye­dén máris földet érsz. Az a zuhanás, az a libegés! Minden pénzt megér. — Nem ugorhatok — feleltem — s mindiárt meg is indokoltam nagybá­tyám kedvelt szójátékéval: a szívem miatt. — Hogyhogy a szíved miatt ? — Nincs szivem olyan magasról fcilépnt a levegőbe. Mindenkiben él ugyanis a „horror vacui" az űrtől való félelem. Eleinte hát én is visszautasítottam a csábos ajánlatokat. De: „Csepp vájja a kö­vet. nem erővel, hanem gyakori esés­sel“ — mondták a régi ámniak. s mi­vel Gyuszi nem hagyta abba a bátorí­tást. bíztatást, egyszer csak kivájó- dott a kő. belecsaptam a tenyerébe: rendben van! Kicsi füzet: „Mit kell tudni az ej­tőernyősnek.“ Tanulás. Állandó beszél­getések a gép elhagyás, a szél irány­ba fordulás, a tőidet érés technikájá­ról. t!tnlsóelotti nap ejtőernyő haj­togatás. Én nem tudom miért fűtött be an­nyira a szobatársam, melegben sosem tudok rendesen aludni. íme most is, hánykolódom, forgolódom az ágyon, nem iön álom a szememre Vagy van ennek valami egyéb (-ka is? Hűvös a hajnal. A köd egészen el­födi a várost. Talán nem is ugrunk ma. Ilyen nagy ködben nem lehet ugrani. Vizsgálom magam: félek? Nem. Hideg nyugalom ömlik el raj­tam. Ha valamit elkezdünk, jgyük véghez. Aztán? Majd meglátjuk. Ha tetszik máskor is ugróm, ha nem tetszik, isten veled ejtőernyőzés. Beöltöztünk, suhan velünk az autó­busz a repülőtér felé. Jókedvű fiúk, lányok dalolnak, tréfálkoznak. Nekik könnyű, ők már „veteránok“. Oh, hogy milyen sokáig szakad fel ez a köd. Itt ülünk a repülőtér váró­termében, tiz, tizenegy, tizenkét óra és még mindig semmi. Pedig most már essünk túl rajta. Végre. Valaki bekiált: sorakozó! Hosszú sorban húzódnak az ejtőer­nyő csomagok a földön, a vezetők mégegyszer megvizsgálják őket, hogy minden rendben legyen, majd ielcsat- tan a parancs: felszerelni! Hangos morajlással mellénk su­han az ezüstös gépmadár. Lépcsőt dobnak aj ajtajához és mi kimért las­sú léptekkel ballagunk felfelé. Az ok­tató bent a gépben nyugtatja, báto­rítja a kezdőket: — Ne féljetek fiúk, nem történhet semmi baj. Ha valaki izgul, vegyen nagy mély lélegzetet és elmúlik a szorongása. Mélyet lélekzem. Gyuszi előttem ugrik majd, láthhtóan ö is rnegille- tödött. Érzi az új sportoló beszer­vezése miatti felelősséget. Kiug-ik. süvölt utána a szél, s máris én ál­lok az ajtóban. Kezeim keresztezik egymást a mellem előtt, előírás sze­rint szorítom a hevedereket. — Mehetsz — hallom az ugróriszt hangját. Szememet behuny m. feje­met lehajtom, kilépek. Előre elhatá­roztam, hogy a gép elhagyásakor kit dologra összpontosítom figyelmemet: lábzárásra és számolásra. (A lábzá­rás azért szükséges, hogy bele ne akadjak a géphez rögzített kioldó A babversenyek résztvevői vitathatat­lanul bátor emberek. Ez a sportág nagy akaraterőt, figyelmet és a ver­senyzők pontos összmunkáját követeli meg. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen jó! előkészített pályán száz- százhúsz kilométeres sebességet is el­érnek a versenyzők. KIS HÍREK a nagy világból A svédek ötvenszeres válogatott kapusa, Sigge Lindberg, elvesztette szemevilágát. * Az osztrákok a második világháború befejezése őta 52 válogatott mérkő­zést játszottak Hanappi, az osztrákok kiváló játékosa valamennyi mérkőzé­sen játszott. Ez sem utolsó csúcstel­jesítmény!!! * Szép összeggel fizették meg Jesse Carvernek. a Lazió Roma angol szár­mazású edzőjének a munkáját. Az egyik német tar szerint 300.000 német márkát kapott (970.000 Kés), hat szo­bás lakást, és ; egy autót kétévi mun­kájáért. Sok vagy kevés?!... * A „Ceskoslovensky sport” prágai soprtlap a cortinai olimpiai játékok alkalmával tippversenyt rendezett. El kellett találni a jégkorongbajnokság első hat helyezettjének a sorrend.ét. Érdekes, hogy a beküldött 4503 tip­pelő közül egyetlen egy sem találta el a helyes sorrendet. * Olaszok az idei Középeurőpai Kupá­ban nem szerepeltetik csapataikat, mert az élcsapatok nagyon kedvező feltételek mellett Dél-amerikai por­tyán vesznek bészt. * Joshi Tamasu a japánok többszörös világbajnokságot nyert asztalitenisz csapatának egyik tagja, 21 éves ko­rában szívroham következtében’ meg­halt. * A melbournei olimpiai játékokon a győztesek kihirdetésekor nem játszák végig a himnuszt, hanem csak egy percig, így tehát akár a közepén is abbahagyják. —N— kötélbe.) „Huszonegy, huszonkettő, huszonhárom" — mondom, majd s ekkor a harmadik másodperc eltelté­vel az ernyőnek nyílni kell. Nagy rántást érzek a vállamon „huszonegy“ — kezdem el a számo­lást, de rögtön el is nevetem maga­mat, hiszen elkéstem, az ernyő ki­nyílt. Felnézek a kupolára, semmi baj, nincs szálátcsapödás, szép keret: gomba tart fogva s enged lassan, las­san lejjebb. Igazítgatom magam a combhevederekben, egy kicsit tzoríta- nak, kényelmetlenek, nem kellet vol­na ennyire meghúzni őket. Közben tűnődöm: mi van? Az előttem uyök már rég főidet értek én meg itt ma­radok? Ez nagyobb ernyő, lassabban süllyed. Szép, csakugyan szép a táj, de nem akarok a levegőben megöre­gedni. — Zárd a lábadat - kiált rám egy hang valahonnan messziről s alig hogy ösztönszerüen engedelmeskedem, már fekszem is a földön — hányát. NemL volt időm befordulni a szét irányba, ígu történt, hogy nem előrefelé, hanem hátrafelé bukfenceztem. így sincs semmi vész, nem ütöttem meg ma­gamat. puha' volt a szántás. Első gondolatom mégis ez: — a betyár- életbe! Ennek a következő alkalom­kor nem szabad előfordulni. Hol van a félelem, hol van a té- pelödés. hogy ugróm e másodszor? Mosolygós arccal cipelem az ejtő­ernyőt, a gyülekező hely felé. Van ennél jobb érzés? Bátor em­ber vagyok! Szöllősi József 1.45,7 percei új 800 m-es vi­lágcsúcsot futó belga Roger Moens eredményét a sportvilág nemcsak elismeréssel, hanem kis kétkedéssel is fogadta. Sokan nem hitték el, hogy Moens ideje valós. „Ajstcn- posten“ norvég lap az új világ­csúcs megszületésének körülményei­ből már arra az eredményre ju­tott, hogy Moens idejét a NASZ (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) nem fogja világcsúcsként hitele­síteni, mivel Moenst és a norvég Boysent, Larsen fin versenyző „húzta". Larsen roppant erős ira­mot diktálva 500 méter után a versenyt feladta, hogy Moensnek és Boysennek szabad utat biztosít -. son. „Ezzel Larsen a legszeren­csétlenebbül cselekedett" írta a lap. A norvég újságíró azonban téve­dett, mivel a NASZ legutóbbi sza­bálykönyve nem intézkedik arról, hogy ne lehessenek ilyen „húzók" és arról sem ír, hogy az ilyen „ve­zetőknek" a versenyt be kell fe- jezniök; és ennek megfelelően Moens eredményét a NASZ világ­csúcsként ismerte el. Az új világcsúcs felállítása után Moens kijelentette, hogy azon tak­tikája, hogy 400 m-ig a finn Lar­sen mögött fusson helyesnek bi­zonyult. A hajrában azonban sok­kal gyorsabb volt. mint ahogy várta, mivel 1.45.8 mp-es idő elé­rését tervezte. Larsen segítsége ezen a verse­nyen tényleg nagy volt, amit bi­zonyít az is, hogy a nagy küzde­lem után Moens — hálájának és elismerésének jeléül Larsennak ajándékozta az általa nyert gyö­nyörű versenydíjat. Moens a napokban bejelentette, hogy hivatali beosztása következ­tében nem tud résztvenni az olim­pián. ellenben nyáron amerikai versenykörútra megy. mely alka­lommal új világcsúcsot akar 800 m-rp^futni 1.45.0 mv-es idővel. Szakkörökben általában szintén a 800 m-es világcsúcs újabb meg­döntését váriák. Ezzel kapcsolat­ban nemes'-’ Moensről (1.45,7) és Boysenről ( 15.9) beszélnek, ha­nem a magyarok kiváló futójáról, Szentgáliról (1.47,1) is megem­lékeznek. Azonkívül számításba jönnek még az új nagytehetségű né­ger futók. Sowel (1.46,9), Spur­rier (1.46,8), Stanley (1.47,6), va­lamint az amerikai Courtney (1.46.8) személye is. Az új világcsúcstartó Roger Moens 25 éves, brüsszelben detek­tív, ahol a Ratzing Club színeiben versenyez. 1951-bén fedezték fel .Égy 4x400 m-es verseny alkalmá­val. Egy évvel később már 47,8-ra javította a belga csúcsot és 800 m-re 1.52,6 percet ért el. Helsin­kiben azonban már az előfutam alkalmával kisesett, amikor 48.6 mp-t futott. Mint a belga váltó tagja a 4x400 m-es váltóban 47.0 mp-t jutott. 1953-ban 400 m-re 47,7 mp-re javította a belga csú­csot és 800 m-re már 1.47.5 per­cet ért el. A berni európabajnok- ság alkalmával azonban csalódást, keltett, mivel csak 5-ik lett 1.47,8 perces idővel. Honfitársa de Mu- ynek, aki ezen a versenyen a ma­gyar Szentgáli mögött a második helyen végzett új belga csúcsot állított fel 1.47,3 percei. A múlt évben Moens 47.3 mp-re javította a 400 m-es belga csúcsot. Több­ször megkísérelte a német Rudolf Harbig 800 m-es világcsúcsát meg­javítani. amelyet sok sikertelen kísérlet után végre Oslóban sike­rült is túlszárnyalnia 1.45,7 per­ces idejével. Moens a nagy Har­big volt világhírű edzőiének Gerschlernek utasításai szerint dol­gozik, akinek szakszerű munkája meg is Iáiszik pártfopoitíánck fen1 ismertetett gyors feljődésén, amely­re a világcsúcs megjavításával tette fel a koronát. Az új világcsúcsai kapcsolatban érdekes lesz a világcsúcs fajlödé- sét szemüavre venni. l9?6-ban Harbig honfitársa dr. Ottó Pe’tz'-r 800m-en új világcsúcsot állított fel 1.516 perces idővel, amelv teliesHményével túlszárnyalta a? 1912 óta J. E. Meredith által te­tőit 1.51.9 perces viláacsúr~o>. 1928-ban a franciák nagu futóin Séra Martin 1.50.6 mp-t futo't amely eredményt az anao’ T Hnmpsonnak a los-anneles* n’im- piai iáte.kok alkalmává1 101? ’■en 1.49 8 percre sikerült lesza-í'ani 1934-ben a szemüveges B. East­man. Hampson világcsúcsai h'á”; tóttá. G. Cunningham 1036-han Stockholmban 1.49.7 percet futott 1937-ben E. Robinson 1.40 6 ner­cei újabb csúcsot állított fel. Ezt az eredményt a nagy anool futó a „csodafiú" S. C. Wooderson 1.48 ? percre javította, ezután következett Rudo'f Harbig világcsúcsa fi 46.6). amelyet 1939-ben Lanzival az o’a- szok kiváló futójával Milánót ~n vívott küzdelme során állított fel. Ezen 1.46,6 perces világcsúcs 16 évig állott ellen a világ legfőbb futóinak kitartó ostromának és a múlt évben egyszerre ketten is túlszárnyalták ezt az időt. amelyet sokan az emberi teljesítőképesség végső határának tekintettek. Cvikota A csehszlovákiai bobbajnokságon a négyes bóbversenyt Kurnava, Lukaio- vic, Novisedlak és Uko négyes nyerte meg. A hét sportjából A hét legnagyobb meglepetése két­ségkívül a magyar válogatott vere­sége volt Törökországban. S meg kell jegyezni, hogy a 3:l-es török győ­zelem fölényes győzelem, olyan csa­pattal szemben, mint a magyar válo­gatott. A vereség okát sokféleképpen lehetne magyarázni, de a vereség legegyszerűbb s egyben döntő oka volt, hogy a magyar csapat a szó szo­ros értelmében rosszul játszott. Nem bírták fizikailag a mérkőzés4:, s így természetes, hogy a kombinálásban, az adogatásban is miidig hiba csú­szott. Mindenesetre rossz kezdet az olimpiai évben, de reméljük, hogy a magyar csapat újra méltó lesz régi nevéhez. * * * A műkorcsolyázó világbajnokságon sok szép számot mutattak be a mű­korcsolyázók. A férfiaknál Allan Jen­kins (Egyesült Államok) megnyerte az olimpiai bajnokság után a férfi világbajnokságot is. A mezőnyből hiányzott Giletti Európa bajnok, aki betegsége miatt maradt távol. Karol Divin (csehszlovák) a hatodik helyen végzett. A nőknél Heiss v Egyesült Államok) megelőzte a tavalyi világ és az idei olimpiai bajnoknő Albrlh- tot. A csehszlovák Kramperová a ti­zenötödik helyen végzett. A Schwarz- Oppelt (Ausztria) páros elhódította a kanadiaktól a világbajnoki címet *s. A magyar Nagy testvérek nem vettek részt a világbajnokságon. * * * Dr. Teodor Körner osztrák szövet­ségi elnök fogadta a tél< 'dimnián arany, ezüst és bronzénn. •' zerzelt osztrák versenyzőket. A háromszoros olimpiai bajnok Toni Sailer kitünte­tést kapott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents