Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-11 / 6. szám

W9? Mbroir H.

lESTNEVHES*

A járási Spartakiádra készülnek

Iskoláinkban a tanulók jórésze hosszú ideig nem szerette a tornát, a sportot. Feleslegesnek és haszontalannak tartották a tornaórákat s a szülök közül is sokan nem vélekedtek másként.

így volt ez Gután is. Nem volt könnyű munka a tanulókat és a szülőket meggyőzni a testnevelés és a sport fontosságáról. A testnevelés tanítása és az önkéntes iskolai sportolás terén gyökeres változást csak pártunk és kormányunk a testnevelésre és a sportra vonatkozó határozata hozott.

Ma a testnevelés éppen olyan fontos és megbecsült tantárgy, mint bármely más.

A gutái nyolcéves iskolában Boncsek elvtárs tanítja a tornát. Elbeszélgettünk vele a testnevelés tanítása terén elért eddigi eredményekről és a jövőbeni tervekről.

— A kötelező testnevelési órákon kívül — mondja Boncsek elvtárs — az iskola tanulóifjúságának alkalma van rendkívüli testnevelési órákra járni. Ezekre az órákra rendszeresen 65 tanuló jár. A rendkívüli testnevelési órák azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat fokozottabb ügyességre, bátorságra neveljük. Ezen kívül ezeken az órákon a tanulók kedvük szerint sportolnak. Van labdarúgó, kézilabda, rop- és kosárlabda és szertorna sportszakosztályunk. Az akarati tulajdonságok fejlesztése szempontjából különösen a talaj és a szertornának van nagy jelentősége.

Az iskola tanulóifjúsága szép számmal vesz részt az MHK jelvényszerző versenyben. Eddig 15 lány és 35 fiú kapcsolódott be az MHK mozgalomba, de a tavasszal ennél jóval többen fognak készülni az MHK jelvény- szerző versenyre. A jelvény szerzéshez szükséges számok közül a szabad gyakorlatokat és a kötélmászást már teljesítették is. A többi gyakorlatra csak tavasszal kerül sor.

Az elmúlt évben az iskola tanulóifjúsága példásan kivette részét a spartakiád előkészületeiből. Nem véletlen tehát, ha az ezidei járási spartakiádra már most megkezdték az előkészületeket. Az iskola tanulói szabad- gyakorlatokkal és szertorna számokkal készülnek a járási spartakiádra, melyet megelőzve helyi spartakiádon vesznek részt. Minden gyakorló tanuló vágya, hogy a spartakiádon az iskola jóhíréhez méltóan helytálljon. Az előkészületek tehát megkezdődtek. Most már csak az a feladat, hogy minél több tanuló vegyen részt az előkészületi órákon. Erre törekszik Boncsek elvtárs és az iskola pionírjai is. Néhány tanuló helytelen magatartást tanúsít a gyengébben tornászokkal szemben. Szívesebben venné, ha a gyengébben tornászok nem vennének részt az előkészületi órákon. Előfordul, hogy egy-egy sikertelenül végrehajtott gyakorlat után kigúnyolják őket. Ez természetesen nagyon helytelen. A gyengébbeknek segíteni kell, és meg kell becsülni bennük az igyekezetei. Türelmesen kell várni, míg ők is megtanulják a gyakorlatokat, s ha megtanulják őket nem rontják el majd a gyakorló csoport teljesítményét. Ha á gyengébben tornászok a jobbaktól segítséget kapnak, egész biztos, hogy előbb-utóbb ők is éppen olyan jól elvégzik a gyakorlatokat, mint a többiek.

Az iskolának szép nagy tornaterme van. Sajnos, a tornaterem nem mindig használható! A tornateremben ugyanis — mondja Boncsek elvtárs — gyakran rendeznek táncmulatságot, vagy előadást tartanak. A takarítás után is poros, egészségtelen marad a tornaterem.

A gútai nyolcéves iskola tanulói szeretik a tornát és a sportot. Megérdemelnék, hogy az illetékesek többet törődjenek egészségükkel, testi fejlődésükkel.

A kultúrház helyisége nagyobb rendezvényeknek nem felel meg. Szükségből kénytelenek igénybe venni a tornatermet. Ez nem lenne olyah nagy baj. A hiba ott van, hogy a táncmulatságok vagy előadások után nem használható a tornaterem. Ezen a hibán sürgősen segíteni kell, mert a gyerekek egészségéről van szó. Poros, egészségtelen tornateremben a tornaóra nemhogy használ, hanem árt a gyerekek egészségének. b.

A kínai atlétákkal rövidesen számolni kel

A Népi Kína az utolsó években mind gazdasági, mind kulturális téren óriásit fejlődött. így aztán természetszerűleg a sportélet is virágzásnak indult. Az utóbbi időben számos külföldi sportoló látogatott el Kínába. A szakembereknek a véleménye az, hogy Kína rövidesen a nagy sportnemzetek sorába lép.

Legutóbb a Német Demokratikus Köztársaság atlétái voltak verseny- kőrúton a Kínai Népköztársaságban. Heinz Birkemeyer, az ismert szakember a küldöttség egyik vezetője a megérkezéskor kijelentette: „A kínai atléták eredményei már most is nagy fejlődésről tanúskodnak, két-három év múlva pedig a legkomolyabban kell majd számolni velük Egészen biztos, hogy a töbhszázmiliiós kínai népből sok-sok ezer tehetséges fiatal atlétikában is világklasszis eredményekre lesz képes. A tanulási vágy a tanulékonyság és a nagy szorgalom meg fogja hozni gyümölcsét.

*

NtlAlílVEDtLFM

l

A szovjet sport fejlődésének újabb bizonyítékai

,z eperjesi téli stadionban hármas jégkorong tornát rendeztek cseh, morva s szlovenszkói iskola válogatottak részvételével Képünkön Morva—Szlo- enszkó mérkőzést láthatjuk, amelyet Szlovenszkó 6:3 arányban nyert meg. Á tornát Morvaország nyerte.

Cortina d‘Ampezzóban, a jég- stadionban égő otimipai lángot, amely a népek békéjét és barátságát hirdette, már eloltották és múlt vasárnap a síugrással befejeződtek a versenyek. De azokról a megkapó, csodálatos versenyekről, amit az olimpia nyújtott, még sokáig emlékezni fogunk. Az ilyen olimpia nemcsak egyszerű sport- esemény, hanem világesemény a javából, amely százmilliók figyelmét kelti fel.

E nagyszerű színjáték, amelynek szereplőit öt világrész 32 országából válogatták össze, hogy 10 napon át a legnemesebb vetélkedésben döntsék el egymás között az elsőséget, izgalmakban és drámai küzdelmekben minden eddigi téli olimpiát felülmúlt. Egymást követték a legkeményebb küzdelmek és az olimpiai bajnokoknak az olimpiai aranyéremért izgalmas küzdelmet kellett vívniuk. Az izgalmak néha másodpercekben sűrűsödtek össze, egy-egy síugrás alkalmával. máskor azonban hosz- szabb ideig tartottak, mint óéi- dául az 50 km-es marathon sífutás versenye alatt.

A Cortina d’Ampezzó-i téli olimpiai játékoknak új szint, új érdekességet a Szovjetunió sportolóinak részvétele adta meg. A téli olimpiai játékokon először jelentek meg a szovjet versenyzők és első részvételüket máris hatalmas siker koronázta. A legtöbb győzelmet, olimpiai bajnokságot egyúttal világbajnokságot és Európa bajnokságot a Szovjetunniö versenyzői nyerték.

Az elért győzelmek a következőképpen oszlottak meg:

arany ezüst bronz

Partenkirchen, I. Anglia, 2. Kanada, 3. USA, 4. Csehszlovákia.

Szovjetunió

7

3

6

Az 1940—1944. évi olimpiai jáAusztria

4

3

4

tékok a közbejött világháború miFinnország

3

3

1

att elmaradlak.

Svájc

3

2

1

1948. V. téli olimpia—St. Móritz

Svédország

2

4

4

1. Kanada,. 2. Csehszlovákia, 3

Egyesült Államok

2

3

2

Svájc, 4. USA (Csehszlovákia

Norvégia

2

1

1

egyetlen vereséget sem szenvedett

Olaszország

1

2

0

és csakis rosszabb gólaránya miatt

Németország

1

0

1

lett második).

Kanada

0

1

2

1952. VI. téli olimpia—Oslö.

Japán

0

1

1

1. Kanada, 2. USA, 3. Svédország

Lengyelország

0

0

1

4. Csehszlovákia.

Magyarország

0

0

1

Fenti összeállításból is kitűnik.

" Szovjetunió diadala egyúttal a szovjet sportiskola diadala, a minden oldalú szakmai felkészülés eredménye. Jól kiválasztott, kitünően edzett versenyzőkből állt olimpiai csapatuk, akik szívvel gélekkel küzdöttek a győzelemért.

A szovjet versenyzők már első téti olimpiai szereplésük alkalmával megdöntötték az északi államok egyeduralmát. Az első hat téli olimpián Norvégia volt a sport nagyhatalom. A norvégek nagyhatalmi helyzete a mostani olimpián megszűnt.

A jégkorongozásban eddig Kanada dominált. Vegyük csak sorjába az eddigi olimpiai játékok eredményeit:

1924. I. téli olimpia—Chapnmit. 1. Kanada. 2. USA. 3. Anglia, 4. Svédország. 5—6. Csehszlovákia és Franciaország.

1928. 11. téli olimpia—St. Moritz. 1. Kanada, 2. Svédország, 3. Svájc, 4. Anglia, 5—7. Csehszlovákia, Franciaország, Ausztria.

1932. III. téli olimpia—Lake Piacid. 1. Kanada, 2. USA, 3. Németország, 4. Lengyelország. — (Csehszlovákia nem veit részt).

1936. IV. téli olimpia— Garmisch

hogy Kanada az előző hat téli olimpiai játékok folyamán csak egyetlenegyszer szenvedett vereséget éspedig 1936-ban Anglia csapatától. a negyedik téli olimpiai játékokon.

A tavalyi világbajnokság során, amely Némelországban került lebonyolításra, szintén Kanada volt az első. mögötte a Szovjetunió, harmadiknak pedig Csehszlovákia jégkorongózó csapata következett, megelőzve az Egyesült Államok és Svédország válogatott csapatait.

Az ezévi VII. téli olimpián a Szovjetunió válogatott jégkorongo- zó csapata egyetlen vereséget sem szenvedett, összes ellenfeleit biztosan legyőzte és ezzel megdöntötte a kanadaiak hosszú éveken át tartott egyeduralmát.

Az alábbiakban közöljük a döntő küzdelmekben résztvett országok a táblázatban elfoglalt végső helyét.

1. Szovjetunió 10 pont, 2. USA 8 pont, 3. Kanada 6 pont, 4. Svédország 3 pont, 5. Csehszlovákia 2 pont. 6. Németország 1. pont.

S. M.

A REGGELI TORNA SZÉPÍT

V

:w!

Ö

%4

©

4

w

\

9

© l

A

Jk

'ff

©

n.

isi ©

A szépség — az arányok harmóniája, De ha nem születtünk is tökéletes arányú testalkattal, vagy ha az évek folyamán hízásnak indulnánk, a rendszeres torna kijavítja a test vonalait, sőt fiatalít is, mert jó hatással van az Idegrendszerre, kellemes közérzetet és jó hangulatot ad. A rendszeresen tornázó nőknek egyenes, feszes a tartásuk, friss a mozgásuk és koruknál sokkal fiatalabbaknak látszanak. Az alábbi egyszerű gyakorlatokat ajánljuk női olvasóinknak:

1. Kiinduló helyzet. Terpeszállás, kezek lent. Mély belélegzéssel karunkat lassan fej fölé emeljük, ho- morítunk, kezeket le: kilégzés. A gyakorlatot 4—6- szor ismételjük.

2. Kezek a csípőre. Gyakorlat: törzsünket balra fordítjuk és ülőhelyzetből kezünkkel megérintgetjük bal lábfejünket — belégzés; felállás, kezeket csípőre — kilégzés. Ugyanezt csináljuk jobbra is. Ismétlés 6—12-szer.

3. Terpeszállás, kezeket le. Gyakorlat: kezeket hátra, majd magasba lendítjük (belégzés) előrehajlunk és kezünkkel megérintjük a padlót (kilégzés). Ismétlés 8—12-szer.

4. Alapállás kezeket mellen keresztbe. Gyakorlat: ballábat oldalt kilendítjük, felemelt kezünkkel egyensúlyozunk, utána alapállás, kezeket mellen keresztbe. Ugyanezt csináljuk meg jobblábunkkal. Ismétlés 12— 16-szor.

5. Hanyatfekszünk, lábunkat kinyújtjuk, Gyakorlatfelülni, előrehajolni és kezünkkel „rugózni” a lábfej felé (belégzés) hanyatfekszünk (kilégzés). Ismétlés 8—12-szer.

6—7. A szék szélére ülve kezünkkel a támlába kapaszkodunk, lábunkat kinyújtjuk. Gyakorlat: lábakat behajlítani, térdekkel a mellhez közeledni (kilégzés) vissza a kiinduló helyzetbe (belégzés). Ismétlés 8— 12-szer.

8. Terpeszállás, kezeket le. Gyakorlat: balkezünket hátravéve, balra hajiunk, jobbkezünket fejünk fölé emeljük — kilégzés. Kiegyenesedünk, kezeket le — belégzés.

Ugyanazt jobbra is. Ismétlés 8—16-szor.

9. Alapállás, kezeket le. Gyakorlat: ballábunkat gyorsan hátralendítjük, kezeket fel, homorítunk, kezeket le, alapállás. Ugyanezt jobblábbal is. Ismétlés 12—16-szor.

10. Terpeszállás, kezeket le. Gyakorlat: homorítunk — belégzés, kezeket le — kilégzés. Ismétlés 3-4- szer.

Ez a reggeli torna csak úgy lesz eredményes, ha nem esetenként, hanem minden nap végezzük, télen frissen szellőztetett szobában, nyáron lehetőleg a szabadban. Torna után langyos vagy hideg vízbe mártott szivaccsal, durva vászonruhával dörzsöljük át a testet, ami edzi a szervezetet és nagyon jó hatással van különösen az ideges asszonyokra.

(