Új Ifjúság, 1956 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1956-02-11 / 6. szám

IO

1956. február 11.

Fütsönk gazdaságosan

Jó tudni .

... hogy a villanyvasaló vagy gyorsfőző zsinórját ne összetekerve a fiókban, hanem egyik végét két szög közé akasztva tartsuk. így nem szakadnak el benne a vékony drótok s elkerülhetjük a rövidzárlatot.

... hogy négy darab 25 wattos villanykörte kevesebb fényt ad, mint egyetlen százas ... A villanyégők fényének tíz százalékát elveszi a rárakodó porréteg: ezért a körtéket ajánlatos időnként letisztítani.

... hogy ruhaanyag kiszabásánál ügyeljünk arra, hogy bal kézzel ne emeljük, hanem inkább szorítsuk le a szövetet a műnk-asztalra az olló mellett. így nem csúszik el, nem húzódik félre az anyag — a vágás egyenes és pontos lesz.

Arcápolás

A hideg téli időjárás nagy ténjék, s a még nedves arcra hatással van az arcbőrre, s mogyorónyi krémet tegyünk, ezért fokozottabb ápolása szűk- így a krém könnyebben felszí- séges. vódik. Két-három perc múlva

Az időjárás hatásaira a szá- puha törülközővel töröljük meg ráz arcbőr a legérzékenyebb, az arcot és azután tegyünk Ha az idő szeles, hűvösre for- pudert rá.

du!, az érzékeny arcbőr a reggeli mosakodás után kipirosodik, ég, húzódik. Az ilyen arcbőrt este, lefekvés előtt vízzel megnedvesített, majd étolajba mártott vattával gondosan töröljük át. Az olajos arctörlés legalább úgy tisztít, mint a mosakodás. A reggeli mosakodás kevés langyos vízzel törA nyáron elhanyagolt, leégett, szeplős arcot fehérítő, szeplö- krémmel kenjük, s azután tegyük rá a pudert. A púder használatától sokan idegenkednek, pedig a vékony puderréteg védi az arcbőrt s az Ízlésesen megválasztott színű púder hamvassá teszi az arcot.

BEVESSÜNK

zm:

Mika megtörténik

— Már megint itt van, mit csináljak magával?

— Csekélység, írjon még ki kéthétre.

JÖ KIFOGÁS

Doktor úr, semmi baj se történt, csak kiakartam verni feleségemből az új ruhát és verés közben feldagadt az orom.

••Mimin

F. M Dosztojevszkij

TI

5

H

fi"

í

’

í

A

<4

NR

•v

4»

4*1

«•

Mi

■ Ili

u

1.4

ts

u.

ti

4.4

i!"

L

L

■

u

Egy új irodalmi műfaj

születése

Fontoskodó Sándor, a kezdő újságíró tatamikor irt valamiről valamit . Az írásmű. féltveőrzött kincse volt: nem mutatta senkinek. Ogy érezte, valami nagyon nagyot alkotott, olyat, amiről senki sem hinné el, hogy ö, a névtelen kezdő újságíró írt. _____

Ezért nem is merte közlésre ajánlani. Hallgatott vele, várva arra, hogy befut. De más írásaival nem volt ilyen szerencséje. Ezeket ugyan közölték, de saját maga se volt velük megelégedve. ~~

A remekmű egyébként mindig nála volt, a belső zsebében hordta. Néha úgy be is nyúlt a zsebbe, hogy meggyőződjön róla nem vesztette-e el időközben. Mert nagy kár lett volna, ha elveszti. Fontoskodó Sándor meg volt győződve arról, hogy a belső zsebében őrzött hat és fél oldalas remekművét az irodalomtörténet is számon fogja tartani.

Rendkívüli tehetsegét, csak némely kijelentése után ítélve lehetett gyanítani. Ha például kollégái egy elbeszélési vagy verset ajánlottak, neki olvadásra, ö csak fölényesen legyintett, nagyképűen mondván: nem ér semmit, nincs benne önálló gondolat

Rendszerint magábaméjyedve ült az íróasztala mellett, s arról gondolkodott, miről keltene írnia, hogy az ismeretlenség szürke ködéből egyszerre kive reked je magát az elismerés es a tisztelet napsütötte mejezére. Allamdíjról ábrándozott, s ilyenkor oly jól elszórakozott gondolataival; arról is megfeledkezett, hogy, rajta kívül más is van a szerkesztőségi szobában.

Mos! is már harmadszor szól hozzá a főszerkesztő, de mind hiába. Csak nagy nehezen tudja visszaterelni a földre, mert Fontoskodó gonndolatban a Marson járt, — ahová ö jutott fel elsőnek a Földről, sajátkészítmémjű rakétáján — és anyagot gyűjtött egy riportkötethez a távoli bolygó titkaiból.

,A főszerkesztő sürgősen anyagot kért Fontoskodótói, a kul- turrovat szamára. Félszeginél, az alkalmi kritikusnál rendelt egy bírálatot, de Félszegi — bár megígérte, — a lapzártáig nem hozta. Ezért próbálkozott kipréselni valamit Fontoskodótói.

— Kethasábos anyag kelt a kutúrrovatba! — bökte vállba a főszerkesztő Sándort, mert mint már mondottam, a puszta szóra nem volt képes reagálni.

Erre ö önkéntelenül Is a belső zsebe felé nyúlt, de a miután megállt a keze.

Honnan? — kérdezte bizonytalanul, de a főszerkesztőnek p szeme volt: észrevette zsebbenyúlni akaró mozdulatát Ezért így bíztatta:

— Vedd csak elő, ami a zsebedben van!

„ Sándor akarva-nemakarva kényszerültén elövette a féltve- orzött írását. A főszerkesztő diadalmasan kapta ki a kezéből s bevonult vele a szobájába. Mikor elolvasta és egy és 1él oldalnyit kihúzott belőle, magához hivatta a fiatal újságírót.

— Megfelel mondotta elégedetten. Majd kétszer vagy háromszor megvonogatta a vállát s a kéziratra mutatva, megkérdezte: csak azt szeretném tudni, hogy mi ez. Meri elbeszélésnek nem elbeszélés, nem is novella, riport sem. Ez csak amolyan írás.

Kérdőn nézett Fontoskodóra.

— űz... ez .... teljesen új dolog, új műfaj. Még neve sincs. Jól mondtadhogy írás, de nem akármilyen. Ez az írás.

— Hat legyen írás — hagyta rá a főszerkesztő, mert nem volt ideje vitatkozni. így született meg az új irodalmi műfaj: az írás. . •

Másnap megjelent a lapban dőlt betűkkel szedett írása: Az erdő hangja cím. alatt. Sándor boldogsága nem ismert hátán. Oromét nem csökkentette még az sem. hogy a nagy sietség- Den elfelejtették az írása alá kiszedni a nevét. A fejét egészen szokatlanul hatra szegte,-, a mellkasát pedig előretolta, teu járt egesz nap.

Ma szívesen szóbaállt mindenkivel, lesve, az alkalomra, hogy szoba hozhassa az írását. De ilyen alkalom estig nem jött. Estefele úgy’ gondolta, hogy ezt a nevezetes napot illő méltó módón megünnepelni. Bement az egyik kávéházba és egy liter bort rendelt. Nem tudni, hogy Félszegi Fontoskodót& vette-e eszre vagy a bort az asztalán, tény az. hogy mellé ült. Sándor kitoro örömmel fogadta. <5 olvassa a lapot, hozzá tud majd szólni az írásához.

Olvastad, a lapunkat — kérdezte óvatosan, nehogy a aicsekves vadjanak az árnyéka is érhesse.

— Olvastam, — kezdte ,Félszegi. s különben jo, hogy szóba hozod; mar vagy négy embertől is kérdeztem, ki írta „Az erdő hangja cm alatt megjelent marhaságot, de eddig még senki sem tudta megmondani.

i ~7- ^c1- Sj m tudom. így tagadta meg remekművét Fontos- kodo Sándor, s e határozta, hogy többé nem kísérletezik az uj műfajjal, az írással.

Bartha Tibor

KONYHA

Kársa, vadasan: A megtisztított kacsát kivül-betül megsózzuk, megborsozzuk és karikára vágott zöldségekkel, hagymával, ecetes vízben, fedő alatt puhára pároljuk. Amikor a leve kellően lefőtt, kicsit meg is pirítjuk. A - zöldséegeket a tevével együtt átpasszírozzuk. pirított cukorral, borral, tejföllel mártást készítünk belőle és a szeletekre vágott, tálakra rakott kacsára öntjük.

Vagdalt nyúlcomb: A két hátsó nyúlcomb húsát ledaráljuk 20—25 deka füstölt szalonnával és egy tejben áztatott, zsemlyével együtt. Belekeverünk egy egész_ tojást, sót, kevés borsót. Hosszúkás cipó alakúra formáljuk és 2—3 kanál zsírral, kevés vízzel és tejfellel meglocsolva a sütőben megsütjük. A levéből tejfellel, egy-két tojás sárgájával, liszttel, vízzel, s ha van, kis citromlével mártást készítünk , hozzá.

Vízszintes: 1. Egyik leg- Függőleges: 2. ABC két í nagyobb regénye. 11. ... bűn- szomszédbetűje. 3. Rüj. 4. Vízi

■ hödés c. műve ugyancsak egyi- növény — névelővel. 5. Hossz- 5 ke a legnagyobbaknak. 12 Kő- mérték. 6. Egészségügyi moz- ; tőszó (visszafelé). 14. Egyik gások (névelővel). 8. Vádol, fe- ; munkájának címe. 16, Kicsiny!- lelőssé tesz. 9. Fontos érc. 10. í tő rag (visszafelé). 18. Létezé- Tisztelt cím. 13. Egyik regé- ! séd (visszafelé). 19. Véd. 20. nyének címe (régies helyesirás• Állat. 22. Rás. 23. A rákény- sál). 15. Vágó-eszköz. 17. Nell szerit benne van. 24. Tippek vetés. 19. Indokok (ékezethibá• (ékezethibával). 26. Az a bízó- val). 21. Folyadékot szállítanák

! nyos „istenke“ a nyíllal. 27. benne. 23

.........futó (ázsiai tö■ Buzdító szó. 29. Magyar női név meggyilkps). 25. KTS. 26. Rá„ becézve (ékezethiba). btós csizma része.

!

Kétszínű

Irigységnek rossz epéjét Termelte a mája S hazudozni sose állt be Kerepelő szája.

Kabátszinén változtatott. Ha változott a rendszer, S hitegette fűveí-fával, H<^gy ő rendes ember.

Szekerka Imre

CJ IFJCSAG — a CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden szombaton. Kiadja a Smena, a. CSIS7 Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. Telefon 445-41 Főszerkesztő Szőke József — Nyomás Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, p

_110381 Bratislava, Jesenského 12. — Előfizetés egy évre 31.20 Kcs. — Terjeszti a Posta Hirlapszoigálata.

<

, kályháknál gazdaságosabb, ha i tüzelés előtt a kályhát maga- . sabb szénrétegge! rakjuk meg, ’ felül gyújtjuk be és „lefelé“ tüzelünk. Ily módon a hő ha- i fására alul fejlődő gázok felül : égnek és hőenergiájukat hasz- i nősítjük. Ennél a tüzelésmód- ; nál nem túlságosan apró „dió“

■ szenet használjunk, hogy' a : szénrétegen keresztül a levegő- áramlást biztosítsuk. Ezenkívül ! teljes elégés előtt ne kotorjuk a tüzet, mert az összeomló ha- : mu a szénréteg nyílásait eltömheti.

Koksztüzelésnél az égő -pa rázsra is dobhatunk friss kokszot, mert ez a tüzelőanyag nem tartalmaz gázosodó részt. Azonban az izzó kokszrétegben is keletkezhetnek éghető gázok (szén monoxid) és emiatt nagyobb kályháknál tanácsos felülről, tüzelni, vagy legalábbis, egy vastagabb kőkszréteg tetején először fával tüzet gyújtani és beizz.''. után rakni reá egy vékonyabb kokszréteget. — ígv a fellő réteg hamar át- ízzik. felette láng lesz. amelyben az alsó izzó rétegben keletkező éghető szénmonoxidgáz elég. és nem távozik kihasználatlanul a kéménybe.

Kétaknás széntüzelésű kályhákban először fával rakjunk tüzet, majd folyamatosan 1—2 lanát szenet adagoljunk addig, míg a tűztér megtelik parázs- zsal. Ezután öntjük fel a töltőaknát szénnel, majd kinyitjuk a pótlevegőadagolást, a kályha alsó ajtaját és addig hagyjuk nyitva, míg a töltőaknában szén van.

Fatüzelésű cserép-kályháknál, -valamint rostélynélküli és egyéb fatüzelésű kályháknál a fa begyújtása után a tüzelőajtót mindaddig nyitva tartjuk, míg a fa lánggal ég. Ezután a kályhaa.itót légmentesen lezárjuk. A következő napi tüzelésre szolgáló nedves fát ajánlatos a cserépkályha tetejére tenni, ahol megszikkad és így másnap könnyebben gyullad meg.

na gazaasagosan tuzeiunK ezzel háztartásunknak és f népgazdaságnak is használunk Tüzelőanyagunkat lehetőleg' úg> égessük el, hogy minél keve sebb veszteséggel a legtöbb meleget kapjuk. Ezért a fűtött lakás szellőztetését is naponta inkább többször, rövidebb ideig végezzük és ne egyszerre hosz- s.zabb időn át, mert a lehűli falakat sokkal nehezebben tudjuk újra felmelegíteni, mint a beáramlott friss levegőt.

Az egyszerű vaskályhákban a széntüzelésnél gyakori és kellemetlen jelenség, hogyha friss szenet dobunk a tűzre, a kályha néhány pillanat múlva „kivág“ és torkot kaparó „széngázt“ lövell a szobába. Ez akkor következik be, ha izzó parázsra úgy dobunk friss szenet, hogy az a parazsat teljesen befedi és ígv a láng kialszik. Ilyenkor a friss szénből bőséges, éghető gázok fejlődnek, amelyek a levegővel keveredve úgynevezett „robbanó- etegyet“ alkotnak. Ez a kályha fűzétől, szikrájától előbb-uióbb begyullad és robbanásszerűen ég el. Elkerülhetjük a széngáz kicsapódását, ha"” a friss szén adagolása előtt a hamut lekotorva, a parazsat előre toljuk a huzat irányába és az üresen maradt rosíélyrészre rakjuk a friss szenet úgy, hogy a réteg széle érintkezzék a parázzsal, így az égés fokozatosan terjed a friss szén felé és nem következik be az említett jelenség. Ugyanígy tegyünk a konyhai tűzhelyeknél is. ha szénnel tüzelünk Ezzel nemcsak a robbanásszerű kicsapódást kerüljük el, hanem tüzelőnket is jobban kihasználjuk, mert az értékes éghető gázok nem távoznak elé- getlenül a kéménybe, Ez az eljárás hasznos a brikettel történő. tüzelésnél, a szénfűtéses cserépkályhákban is. mert ez a tüzelő kötőanyaga miatt — különösen sok gázosodó alkatrészt tartalmaz.

Közepes és nagvobb töltőkályháknál, valamint az aknás